Romániai Magyar Szó, 2000. szeptember (12. évfolyam, 3524-3554. szám)
2000-09-01 / 3524. szám
2000. szeptember 1. hírek É hírek , hírek É hírek m (Pristina / MTI) Slobodan Milosevic jugoszláv elnök egyik főtanácsadója szerdán bejelentette, hogy a szeptember 24-én esedékes szövetségi és elnökválasztásokat Koszovó szerbek lakta részén is megtartják, s mintegy ötszáz szavazókörzetben lehet majd voksolni. Vojislav Kostunica, a szerb ellenzék elnökjelöltje közben Milosevic szülővárosában folytatta elnökválasztási kampányát. „Koszovó szerb részében, ahol csak megtehetjük, megtartjuk a szövetségi és az elnökválasztásokat" - közölte Gorica Gajevic, a Milosevic vezette szocialista párt főtitkára néhány száz koszovói szerb előtt a Pristinától délre fekvő Gracanica városában. Gajevic asszony kampányszerű beszédében azt ígérte, hogy a jugoszláv kormány kétszáz házat épít a tartományba visszatérő szerb menekülteknek, és szerbiai bérlistára veszik azokat, akik elveszítették munkájukat a békefenntartók bevonulása után. A bejelentésre reagálva Bernard Kouchner, a koszovói ENSZ-igazgatás vezetője közölte, hogy semmilyen jelzést nem kapott Belgrádtól a választásokkal kapcsolatosan, hozzátette: bármilyen szavazáson Koszovó egész lakosságának, a többi között a Milosevic-ellenes koszovói albánoknak is részt kell venniük. Eközben Vojislav Kostunica a szerb ellenzék közös elnökjelöltje szerdán este Milosevic szülővárosában, a kelet-szerbiai Pozarevacban folytatta választási kampányát azt hangoztatva, hogy megnyeri az elnökválasztást, mivel - mondta - az emberek változást akarnak. Putyin a KGB ezredese volt (Moszkva / MTI) A moszkvai rendőrség a napokban feldúlta a titkosrendőrség oroszországi szerepét vizsgáló társadalmi szervezet, a Glasznoszty Alapítvány irodáját, és megfélemlítő színjátékot rendezett, hogy megrettentse a szervezet tagjait. A nyolcvanas évek végén létrehozott emberi jogi szervezet kezdetben a szovjet KGB tevékenységét vizsgálta, most pedig a KGB legfőbb utódszerve, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkáját kíséri figyelemmel. Évről évre értekezletet rendez ebben a témában „A KGB tegnap, ma és holnap” címen. Most is éppen erre készül, és e célból több aktivistája összegyűlt hétfőn a szervezet moszkvai irodájában, hogy megbeszélje a rendezvény előkészítését - közölte szerdán az AP hírügynökséggel Szergej Grigorjanc, a Glasznoszty Alapítvány elnöke. Fegyvert, símaszkot és terepszínű egyenruhát viselő fegyveresek rontottak az összejövetel részvevőire, berúgva az iroda ajtaját. Mintegy húsz percig tartózkodtak a helyiségben, felforgatva néhány dossziét és magukhoz véve egy-két aktát. Grigorjanc szerint az egész akciónak nem volt semmilyen látható konkrét célja, véleménye szerint az egyetlen cél a megfélemlítés lehetett. Szavai szerint az egész eljárás félelmetesen emlékeztet a KGB módszereire, ami különösen aggasztó - tette hozzá -, ha figyelembe vesszük, hogy Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök maga is a KGB ezredese volt. A vízumrendszer szigorítása (Moszkva / MTI) Oroszország kilépett a FÁK- tagállamok vízummentességi megállapodásából, nemzetbiztonsági, illetve bevándorlási problémákra hivatkozva, erősítette meg Igor Ivanov orosz külügyminiszter az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában, azt hangoztatva, hogy az 1992-es biskeki megállapodás fontos szerepet játszott a posztszovjet térségben, az emberek közötti kapcsolatok megőrzése terén. Az utóbbi időben azonban Oroszország és más államok egyre komolyabb kihívásokkal néznek szembe a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és más bajok tekintetében. E kihívásokra Oroszországnak is megfelelő választ kell adnia, egyebek között a vízumkérdésekben is - hangsúlyozta az orosz külügyminiszter. Moszkva a csecsenföldi harci cselekmények kiújulását követően helyezte kilátásba a vízumrendszer megszigorítását, elsősorban Azerbajdzsánnal és Grúziával szemben. Türkmenisztán viszont már korábban kilépett a biskeki szerződésből, s kétoldalú vízummegállapodást kötött Moszkvával, majd később külön megállapodás született Ukrajnával és Azerbajdzsánnal is. Blaskic fellebezhet (Zágráb / MTI) Zágráb „feláldozta” a hágai Nemzetközi Törvényszék által 45 évi szabadságvesztésre ítélt Tihomir Blaskic tábornokot, hogy ne derülhessen fény arra: horvát félkatonai alakulatok politikai utasításra hajtottak végre etnikai tisztogatásokat Bosznia-Hercegovinában. Az új horvát vezetés által kezdeményezett belügyi vizsgálat megállapította: a Hágában elítélt Tihomir Blaskic boszniai horvát tábornok parancsnoki hatásköre nem is terjedt ki azokra a különleges horvát alakulatokra, amelyek legyilkolták Ahmici falu több mint 100 lakosát, többségükben asszonyokat, gyerekeket és öregeket. A tábornok nem is tudott arról, hogy horvát fegyveres csoportok - titkos utasítás alapján - akciót indítottak egy boszniai muzulmán falu lakosságának teljes kiirtására, a házak lerombolására. Blaskics tábornok - aki a boszniai háborúban a reguláris horvát alakulatok parancsnoka volt - 1996- ban önként utazott Hágába, hogy tisztázza magát a polgári lakossággal szemben elkövetett háborús bűnök vádjai alól. Zágráb azonban még a védője kérésére sem adott ki olyan katonai iratokat, amelyek bizonyították volna, hogy Blaskic parancsnoki hatásköre nem terjedt ki a félkatonai alakulatok boszniai tevékenységére, így a Nemzetközi Törvényszék 45 évi szabadságvesztésre ítélte a tábornokot, aki még fellebbezhet az ítélet ellen. JZ o» jado c/j e £ M2 as " •SN 3 :© ›-¡ a &T3 C 2 NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán) Az első, kísérletre sikeresen lelőttek egyszerre két orosz gyártmányú gyakorlórakétát az Egyesült Államokban azzal a nagy energiájú amerikai-izraeli lézerfegyverrel, amely Izrael libanoni határának védelmére hivatott - közölték amerikai katonai források szerdán. Észak és Dél-Korea szerdán Phenjanban elvi megállapodást kötött arról, hogy még az idén további 2-3 találkozót engedélyeznek a háború által csaknem öt évtizede szétszakított családok tagjai között. • Az Ojama vulkán kitörései miatt a japán Mijake-sziget (Mijakedzsima) hatóságai szerdán elrendelték, hogy az emberek hagyják el otthonaikat.. Az Ojama nyolcezer méter magas hamuoszlopot lövellt ki kráteréből és sűrű füstfelhővel borította be a környéket. A sziget egyes részeit 15 centiméter vastag hamuréteg takarja. • Moszkvában és körzetében szerda este, három nappal az osztakinói tv-torony kigyulladása után kísérleti jelleggel beindult a központi tv-csatornák adása: az állami ORT és RTR egyelőre közös frekvencián sugározza felváltva híreit és a nézők által kedvelt szappanoperákat. • „Technikai hibának” tulajdonította a párizsi 12-es metróvonalon szerda kora délután történt szerencsétlenséget a metrót működtető vállalat egyik illetékese. A balesetben a legfrissebb közlés szerint 23 ember sérült meg, közöttük mintegy 10 súlyosan. Koszovó • • • // • jovoje (Brüsszel / MTI) Egy tekintélyes brüsszeli központú tanulmányi csoport felvetette, hogy Koszovót a nemzetközi közösség soha többé ne engedje vissza Szerbia fennhatósága alá, mert Szerbia elvesztette minden erkölcsi és törvényes jogát arra, hogy újból kormányozhassa Koszovót. Az ICG ugyanakkor óvakodott magáévá tenni az albán többség által követelt függetlenség követelését. A politológusok úgy vélik, hogy „a nemzetközi közösség ma megosztottabbnak tűnik Koszovó végleges státusát illetően, mint 15 hónapja" , vagyis a háború után. Ezért a szakértők megfontolásra érdemesnek tartják azt a konföderációs megoldást, amit a montenegrói kormány javasolt Szerbiával való kapcsolatának formájaként. Az ICG jelentése kifejti: azért lenne fontos mielőbb tisztázni a tartomány végleges státusát, mert elképzelhetetlen befektetéseket várni vagy előrelépni a két közösség megbékélése felé, amíg sem az ENSZ-nek, sem a két közösségnek nincs világos képe arról, hogy mi is lesz a tartomány sorsa. Ezzel kapcsolatban az ICG szerint a NATO-nak és az ENSZ-nek azt is világosan le kellene szögeznie, hogy a szerb rendőröket és katonákat többé nem engedik vissza a tartományba, ahogy azt a Biztonsági Tanács 1244. számú határozata és a NATO valamint Jugoszlávia technikai megállapodása még távlatilag betervezte. A tartomány helyzetéről az ICG jelentése úgy vélekedik, hogy az ENSZ helyi szervei és a NATO jelentős eredményeket értek el, de „nem voltak felkészülve arra, hogy szembenézzenek a koszovói szerb lakosság elleni albán erőszakkal" és a normális életkörülmények ma sincsenek meg a tartományban,a gazdasági élet meg van bénulva, és az igazságszolgáltatás rendszere csak vontatottan kezd működni. Országos értekezlet a rasszizmus problémájáról (Johannesburg / MTI) Thabo Mbeki dél-afrikai elnök bírálta szerdán egy országos konferencián az országban élő fehéreket, azzal vádolva a 43 milliós lakosság tíz százalékát kitevő kisebbséget, hogy tovább élnek benne a fajgyűlölő reflexek, amelyeket még a faji megkülönböztetésen alapuló apartheidrendszerből örökölt. Mbeki beszéde a dél-afrikai rasszizmus történelmi gyökereiről, jelenlegi megnyilvánulásairól és megszüntetésének módozatairól rendezett országos tanácskozáson hangzott el, amelynek részvevőit a politikai pártok és társadalmi szervezetek delegálták. Az államfő szerint a faji megkülönböztetés számos formája érvényesül még a Dél-afrikai Köztársaságban, noha hat éve megszűnt már az apartheidrendszer, többségi uralom, demokratikusan választott kormány van az országban. Nem mérséklődtek a hatalmas vagyoni különbségek, nem változott az az állapot, hogy a javak túlnyomórészt a fehér kisebbség birtokában vannak. Vagyon, szellemi tőke, jólét az egyik oldalon, szegénység, tudatlanság, betegség a másikon, s mindez faji törésvonalak mentén elkülönülve - mondta Mbeki. Végül azt is elismerte, hogy a fekete lakosság körében is jelen van a rasszizmussal rokon idegengyűlölet, amelynek célpontjai a más afrikai országokból bevándorló, még szegényebb feketék. Partizánakciók az ingus határon (Moszkva / MTI) A szakadár fegyveresek jelentősen aktivizálták tevékenységüket Csecsenföld délnyugati részén, és ingus területen, a dzsejrahi szorosnál is több muszlim osztag tevékenykedik — ismerte el szerdán a hankalai orosz parancsnokság. Az ITARTASZSZ hírügynökség által idézett orosz katonai források szerint az acshoj-martani, az urusz-martani és a satoji körzetben észleltek fokozott mozgást, a lázadó fegyveresek felderítést végeznek és kedvező állásokat keresnek az orosz konvojok elleni orvtámadásokhoz. Az elmúlt napokban az orosz hatóságok több mint száz embert gyűjtöttek be, mert állítólag valamennyien kiképzést kaptak pokolgépes merényletek elkövetésére - csecsen források szerint viszont a partizánakciókat megtorló tisztogató akcióról volt szó, amelynek során több mint kétszáz embert hurcoltak el az orosz belügyi katonák Urusz-Martan körzetéből. A nozsaj-jürti járási adminisztráció vezetője ellen merényletet követtek el, pokolgépet robbantottak gépkocsija közelében, de a Moszkva párti helyi vezetőnek nem esett bántódása. A második legnagyobb csecsen város, Gudermesz gyakorlatilag víz nélkül maradt, mert - mint az RTR orosz tv-csatorna szerdán jelentette - a szakadárok felrobbantották a helyi vízműveket. Harcok dúltak Bamuttól délre is, ahol a szakadárok osztagai kilőttek két páncélozott harcjárművet és kilenc orosz katonát öltek meg. A csecsenek harci sikereiket azzal indokolják, hogy kedd óta zuhog az eső a köztársaság délnyugati részén, a hegyeket sűrű köd takarja, ami lehetetlenné teszi az orosz vadászbombázók bevetését. Parlamenti elnökök világtalálkozója (New York / MTI) Szerdán az ENSZ New York-i székházában ünnepélyesen megnyitották a parlamenti elnökök péntekig tartó világtalálkozóját, amely a 2000. jubileumi esztendő világszervezeti eseménysorába illeszkedik, és amelyet az ENSZ az Interparlamentáris Unióval (IPU) közösen rendez. A konferencia célja, hogy a legmagasabb szinten kifejezésre juttassa a nemzeti parlamentek elkötelezettségét a - részben az ENSZ szervezetrendszerének igénybe vételével történő - szoros együttműködésre, a világ közösségét a 21. század hajnalán érő kihívások megválaszolására. A tanácskozást Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Najma Heptulla, az IPU Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Theo Ben Gurirab, az ENSZ-Közgyűlés soros elnöke következett szólásra. Ezután kezdődtek meg a nemzeti parlamentek elnökeinek a beszédei. A program értelmében elsőként a japán parlamenti elnök szólalt fel, őt követte Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének a felszólalása. (MTI-Panoráma) A tengeralattjárók hatékonysági mutatói és a tengeralattjárók leküzdésére szolgáló eszközök eredményessége között mély szakadék támadt az atomhajtóműves tengeralattjárók megjelenésével. Jellemző, hogy amikor a világ első atom-tengeralattjárója, a Nautilus 1955 nyarán részt vett az amerikai haditengerészet harcászati gyakorlatán, könnyedén elszakadt az üldözését 16- 18 csomó sebességgel végző tengeralattjáró-vadász csoportosítástól. (1 csomó tengeri mérföldes óránkénti sebességnek felel meg, tengeri mérföld 1852 méter.) A Nautilust az akkor rendszerbe állított Mk43-as torpedóknak sem sikerült utólérniök. Akkoriban olyan számítások láttak napvilágot, melyek szerint, a Nautilus elfogásához és megsemmisítéséhez nyolc vízfelszíni hadihajót, köztük egy repülőgép-hordozót is fel kellett volna áldozni. Az 50-es évek közepén fogalmazódott meg az első generációs szovjet atom-tengeralattjárók építésének programja is. Az amerikai haditengerészet haderőnemi hadműveleti tervei a 60-as évek közepéig azon alapultak, hogy a Szovjetunió haditengerészeti bázisait és kijelölt belterületi objektumait főként hajófedélzeti légierővel kell pusztítani. (A szárazföldi légitámaszpont-gyűrű hamar sebezhetővé vált.) Ezeket a terveket akkor vették le a napirendről, amikor a víz-víz osztályú szovjet robotrepülőgépek („szárnyasrakéták”) sebezhetővé tették az amerikai csapásmérő repülőgép-hordozókat. A Nyugat számára az első elgondolkoztató jelzés ebben a síkban az volt, amikor az 1967-es arab-izraeli konfliktus idején egy egyiptomi rakétás naszád szovjet gyártmányú robotrepülőgépekkel megsemmisítette az Eilat izraeli rombolót. A szovjet atom-tengeralattjárók hadihajók leküzdésére alkalmas robotrepülőgépekkel való felszerelése lehetővé tette az amerikai repülőgéphordozó csoportosítások tevékenységi övezetének „eltávolítását” a Szovjetunió szárazföldi területétől, mivel az ilyen tengeralattjárók egymagukban is képesek lettek eredményesen tevékenykedni olyan körzetekben, ahol egyébként az ellenfélé volt a tengeri és a légi uralom. (Általánosságban ez érvényes lett valamennyi tengeri nattartalom atomhajtóműves tengeralattjáróira, de korántsem jelentette a repülőgép-hordozók egyéb szerepkörének megszűnését.) A 80-as évek végére a szovjet atom-tengeralattjárók rejtettségi szintje elérte a kívánt mértéket, viszont elérhetetlennek bizonyult a 21. század elejére olyan amerikai kozmikus eszközök megteremtése, amelyek lehetővé tennék e tengeralattjárók észlelését víz alatti helyzetben, tehát azok tényleges veszélyeztetését háborús vagy szinte háborús viszonyok között. (Folytatjuk)