Romániai Magyar Szó, 2000. december (12. évfolyam, 3615-3641. szám)

2000-12-01 / 3615. szám

2000. december 1.hírek , hírek , hírek, hírek *81 (1)®t. .5 2 2-3 •Ca» a 'a © cs r± N ** N £:»'2 a* 2 Isi 32 5. Elmaradnak a jubileumi karácsonyi ünnepségek (Jeruzsálem / MTI) Ariel Saron izraeli ellenzéki vezető bejelentette, hogy miután a knesszet kedd este feloszlatta magát és Ehud Barak kormányfő beleegyezett az előrehozott tárgyalásokba, kész ismét koalíciós tárgyalásokat folytatni vele. A koalíciós tárgyalásokkal a feleknek eddig is az volt a célja, hogy a palesztin felkelés lecsitítására létrehozzanak egy nemzeti egységkormányt. E megbeszéléseken azonban Saron elutasította, hogy az egységkormány élén Barak maradjon a miniszterelnök. • A parlamentnek még kétszer kell szavaznia a feloszlatásáról ahhoz, hogy a határozat törvényerőre emelkedjen, de a második és harmadik olvasatban történő szavazás ezúttal formalitásnak tűnik. A közeli hetekben aknesszet szavazásával még egy fontos kérdés eldől, hogy megmarad-e a miniszterelnök közvetlen választásának rendszere, amelyet jelenleg ellenez a nagyobb pártok parlamenti képviselőinek többsége. Vita a nemzetközi erőkről (New York /MTI) Mali szerdán a Biztonsági Tanács elé terjesztett egy palesztin határozat-tervezetet, amely sürgeti, hogy az ENSZ küldjön 2000 fegyvertelen megfigyelőt a gázai övezetbe és Ciszjordániába a palesztinok védelmére. Izrael és a Biztonsági Tanács nyugati tagjai nem támogatják a javaslatot. A dokumentumtervezet megvitatásának időpontját még nem tűzték ki. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, mint a BT állandó tagjai, valamint Hollandia és Kanada jelezte, hogy Izrael beleegyezése nélkül nem támogatja a javaslatot, melyet Mali képviselője, mint a testület soros elnöke bocsátotta vitára a tervezetet. • Izrael jelezte, hogy jelen pillanatban ellenzi a megfigyelők térségbe küldését, de egy palesztinokkal kötendő békemegállapodás részeként kész megvitatni a nemzetközi jelenlétet a térségben. Joszi Beilin izraeli igazságügy-miniszter, aki Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is tárgyalt, megerősítette országa álláspontját a nemzetközi erőkről. Kijelentette: nem látja okát, miért ne telepíthetnének nemzetközi erőket a palesztin területekre. Jelenleg azonban az a fontos, hogy az izraeli és palesztin fél a tárgyalóasztalhoz üljön és megpróbálja feléleszteni a békefolyamatot - tette hozzá. (Betlehem / MTI) Betlehemben a hagyományos vallási megemlékezéseken kívül nem rendeznek karácsonyi ünnepségeket ebben az évben, Krisztus születésének 2000. évfordulóján. A város tisztségviselői jelentették be, hogy a hagyomány szerint Jézus szülővárosának tekintett Betlehemben az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus miatt az idén elmaradnak a karácsonyi ünnepségek. Az ünnepségek szervezői eredetileg arra számítottak, hogy rekordszámú turista látogat majd el a bibliai városba Krisztus születésének 2000. évfordulóján. Decemberben és januárban zenei koncertek sorozatával, nemzetközi énekkórusok előadásaival és karácsonyi kézművesvásárral várták volna az érdeklődőket. Az AP jelentése szerint a város szomorú képet mutat: a tavalyi ünnepségekről megmaradt fényfüzérek sötéten kígyóznak az utcákon. Kérdéses, hogy feldíszítik-e egyáltalán a főtéren felállított hatalmas fenyőfát, vagy az is csupasz marad. NÉHÁNY SORBAN „A palesztinok folytatják a felkelést” (Tunisz / MTI) A palesztinok nem hátrálnak meg az izraeli hadigépezet előtt és folytatják a felkelést. Ezt Jasszer Arafat palesztin elnök jelentette ki Tuniszban. A palesztin vezető találkozott Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnökkel és vázolta neki azt a helyzetet, amelyben most a palesztinok élnek. A tunéziai elnök országa támogatását ígérte a palesztinoknak. Az észak-afrikai ország a múlt hónapban szakította meg alacsony szintű kapcsolatait Izraellel tiltakozásul az összecsapások palesztin áldozatai ellen. Az elnökkel folytatott megbeszélései után Arafat kijelentette: sem az izraeli hadsereg, sem a gazdasági blokád nem kényszeríti meghátrálásra a palesztinokat. (Az MTI nyomán) Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője azt mondta: az Egyesült Államok szoros kapcsolatokat kíván fenntartani Romániával, de ez attól függ, hogy az ország vezetése elkötelezett-e az európai normák iránt. • Ausztriában az európai uniós tagságot ellenzők egy csoportja aláírást gyűjt ahhoz a beadványához, amelyben követeli a parlamenttől, hogy az ország lépjen ki az unióból. • A tokiói látogatáson tartózkodó Igor Szergejev orosz védelmi miniszter szerdán közölte: Észak-Korea megtehetné, hogy csökkenti 1,2 millió fős haderejének létszámát, tekintettel a Koreai-félszigeten mutatkozó enyhülés jeleire. • A résztvevő országok közös terroristaellenes központjára vonatkozó szabályozás megerősítése és az együttműködés számos más kérdése szerepel a Független Államok Közössége (FÁK) csütörtökön Minszkben kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján. • Dél-Korea és az Egyesült Államok a hét közepén tárgyalásokat kezdtek Szöulban az ország területén állomásozó amerikai egységekről, amelyek jelenlétét a két Korea közeledése óta ellentmondásosan értékeli a szöuli kormány. fN: A floridai törvényhozás készülődik Az amerikaiak többsége Al Gore visszalépését tartja helyesnek (Washington / MTI) A republikánus többségű floridai állami törvényhozás meghallgatások sorát bonyolította le a hét közepén az elnökválasztó elektorok kijelölésére való felkészülés jegyében. A mostani, országosan szoros verseny azt eredményezte, hogy a floridai 25 elektori voks elnyerője lesz az elnök. Floridában 6 millió szavazat alapján néhány száz szavazatkülönbséggel George Bush republikánus elnökjelöltet hirdették ki győztesnek Al Gore demokrata elnökjelölttel szemben. Gore azonban bíróságon támadta meg az eredményt, és e jogvita még nem rendeződött. Emellett az amerikai legfelsőbb bíróság asztalán fekszik a republikánusok beadványa, miszerint a floridai legfelsőbb bíróság alkotmányt sértett, amikor az eredeti szavazatösszesítési határidőt meghosszabbította. (Az eredeti határidőre elkészült mérleg szerint 930, a pótlólagos határidőre összesített adatok szerint pedig - immár bizonyos kézi számlálási eredményekkel módosítva - 537 szavazatkülönbség volt Bush előnye.) • Az állami elektorokat legkésőbb december 12-én ki kell jelölni, és ez a törvényhozás joga - bár e jogot kétségkívül a lakossági szavazás eredményére alapozva kell gyakorolnia. A demokraták attól tartanak, hogy amennyiben a bírósági jogviták nem zárulnak le időben, de azokfolytatása Gore számára kedvezően alakul, akkor a republikánus többségű floridai törvényhozás kijelölheti a Busht támogató elektorokat, hivatkozva arra, hogy a kihirdetett és hitelesített eredményhez kell igazodnia - mindaddig, amíg az eredményt bírói úton jogerősen meg nem változtatják. • George Bush republikánus elnökjelölt emberei ideiglenes jelleggel Washington mellett, a Virginia állambeli McLean településen hozzák létre irodájukat, mert Bill Clinton kormányzata még nem ismerte el Busht megválasztott elnöknek, és nem bocsátotta Bushék rendelkezésére azt a pénzt és azt a fővárosi irodaépületet, ami a kormányzat átadás-átvételének átmeneti idejére a megválasztott elnök számára jár - közölte Dick Cheney, Bush alelnök-jelöltje Washingtonban. • Miközben az amerikaiak többsége (a Zogby közvélemény-kutatási adatai szerint 57 százaléka) azt tartaná helyesnek, ha Al Gore visszalépne, a demokrata elnökjelölt ezzel szöges ellentétben szintén a kormányzati átmeneti időszakkal kapcsolatos szervező munkának szenteli ideje egy részét. Gore az NBC-nek adott nyilatkozatában kitartott amellett, hogy az összes szavazatot meg kell számlálni, és 50 százalékosra tette saját nyerési esélyeit. Hogy mi lesz a kézi szavazatszámlálással kapcsolatban a hitelesített (Bush győzelmét mutató) floridai eredmény ellen benyújtott demokrata panaszok sorsa, jogilag egyelőre nyitott kérdés. A szakértők arra számítanak, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság állásfoglalása - a testület kiemelkedő tekintélyének súlyával - végleges elvi irányt szab majd az amerikai elnökválasztási jogviták lezárásának, még akkor is, ha a legfelsőbb bíróság nem hoz konkrét verdiktet azokban a szavazatszámlálási részletkérdésekben, amelyeket egyébként nem is terjesztettek elő. Nem fordíthatunk hátat Európának Frankfurter Rundschau: „Évtizedek óta sehol Európában nem sikerült szélsőjobboldali pártnak 30 % körüli választási eredményt elérnie. Vadim Tudort Haiderrel vagy Le Pennel összehasonlítani már-már felelőtlen becézgetésnek számít. A Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére... A vasárnapi választás katasztrófával ér föl Románia számára. Lesznek persze szép szavak, Európát emlegető fogadkozások. Ám valójában az ország egyelőre búcsút mondott a földrésznek.” France Presse: „Az a tény, hogy Románia parlamentjében az idegengyűlölő és antiszemita szélsőséges jobboldal a második politikai erővé vált, azzal a veszéllyel jár, hogy Bukarest és az Európai Unió között leereszkedjen a vasfüggöny. Tudor eszményképe az az antiszemita, fasiszta Corneliu Zelea Codreanu, a Vasgárda vezére, aki 1937-ben az általános választásokon aratott győzelme után terrorrendszert vezetett be. Közelgő győzelme előtt Vadim Tudor bemutatta új versgyűjteményét, amely a rasszista és antiszemita irodalom kis antológiája.” The Wall Street Journal Europe: „Eddig úgy tartották, hogy a változás már visszafordíthatatlan (Romániában), de most úgy látszik, mégsem ez a helyzet. Különösen aggasztja a nyugatbarát reformistákat Tudornak, Ceausescu udvari költőjének a felemelkedése. Az 51 éves Tudor, aki leginkább a zsidók, cigányok és magyarok elleni támadásairól ismeretes, két éve kijelentette, hogy Romániát csak géppuska mögül lehet kormányozni.” Le Soir: „A választások igazi győztese Corneliu Vadim Tudor, akinek szélsőjobboldali pártja megötszörözte szavazati arányát, és a politikai sakktábla második szereplőjévé nőtte ki magát. A négy éven át kormányzó koalíció most fizette meg belső meghasonlásai, a reformok gyorsítására és a vágtató korrupció megfékezésére való képtelensége árát.” La Libre Belgique: „A veszteseket történelmi felelősség terheli Vadim Tudor sikeréért, de a vasárnapi eredmények magyarázata elsősorban az ország gazdasági és társadalmi helyzetében keresendő. A lakosság kimerült, az átlagember életszínvonala katasztrofális mélységekbe zuhant, ami szélesre tárja a kapukat a demagógia előtt. (...) Iliescu most mindenesetre legalább azt a hibát nem fogja még egyszer elkövetni, hogy szövetségre lép a Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párttal, ami teljes elszigeteltségbe taszítaná az országot, és évekkel visszavetné EU-csatlakozását.” Die Welt: „Az a 29 százalék, amit a szélsőséges jobboldali Corneliu Vadim Tudor elért, a második világháború óta a legnagyobb sikere a szélsőjobbnak. Vadim politikáját antiszemita kitörések és a magyar kisebbség elleni fenyegetések jellemzik.” The New York Times: „Nagyon sok román fiatal nem tud semmit Vadim múltjáról, arról, hogy Ceausescu udvari költője volt, s arról az óhajáról sem, hogy visszaszerezze az elvesztett területeket. Nem olvasták a Romania Mare hetilapot, amelyben mocskos zsidókról, bűnöző cigányokról papol. Azt sem tudják, hogy lapjában közölte politikai ellenfeleinek lakcímét, mert bosszút akart állni rajtuk az 1999- es bányászjárás alkalmával.” Financial Times: „Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt vezérének felfutása oda vezet, hogy Romániának nem lesz szilárd kormánya, nemzetközi téren pedig megítélése erőteljesen romlik. A múltban erőteljes támadásokat intézett a cigányok, a magyarok és a zsidók ellen. Nagy meglepetésre mégis jobb eredményeket ért el, mint arra maga is számított.” Radio France Internationale: „Ceausescu udvari költője, akit Európában az első számú és legnyíltabb idegengyűlölő és antiszemita politikusként tartanak számon, ma a győztes szerepében tetszeleg. Tudni kell róla, hogy egyike azoknak, akiktől tartanod, akiktől félned kell, mert azt vallja, hogy az országot csakis golyószóróval lehet kormányozni. Az különben, aki magát a nemzet megmentőjének tartja, azt állítja, hogy a zsidók minden rossz forrásai Romániában, hogy a magyar közösség tagjai kémek és a cigányokat gettókba kell internálni”. The Independent: „Népi támogatottságának növekedése aggodalommal tölti el a kisebbségeket. Tudor rasszista szónoklatokat tartott a zsidók, a magyarok és a cigányok ellen, ráhajtott arra a múltbeli félelemre, hogy Magyarország tervezi az etnikailag sokszínű Erdély elcsatolását. (...) Abban a pillanatban, amikor Szerbiának Vojislav Kostunica alatt elhalványul a problémateremtő szerepe a Balkánon, keleti szomszédja abba a veszélybe került, hogy ezt átvegye.” EM*M*E MS WIA/ »ALT^I?AMr#Wlf SZAVAZZ A SZÉLSŐSÉGES NACIONALIZMUS ELLEN! (X)