Romániai Magyar Szó, 2000. december (12. évfolyam, 3615-3641. szám)
2000-12-01 / 3615. szám
2000. december 1. honi valóság , honi valóság Tollhegyről Se feledni, se tanulni Folytatom a kommentárt, amelyet egy pártelnök, méghozzá államelnökjelölt szavaihoz fűztem. Szerinte tehát a romániai magyar egyetem egyenlő a magyar elszigetelődéssel. Ez, továbbvive a gondolatot, gyakorlatilag azt jelentené, hogy ott, ahol - Adyval szólva - egy-két magyar összehajol, máris elszigetelődéssel van dolgunk. Komolyra fordítva a szót, ezek után minden erdélyi romániai civil szervezet, egylet, létesítmény eleve elszigetelődési tényezőnek számít. Természetesen, mint magyar képződmény, az RMDSZ is. És bőven akadnak nacionalisták, akik többek között ezért is az RMDSZ felszámolását követelik, de épp így követelhetnék minden olyan szervezet felszámolását, melynek tagjai kizárólag magyarok. Van az elszigetelődéssel vádaskodóknak egy idevágó elméletük, miszerint a párhuzamos struktúrák felborítják a nemzetállamot. Következésképp a román egyetemmel párhuzamosan működő magyar egyetem felborítaná a román nemzetállamot. A gyakorlat egyebet bizonyít: Finnországban, Olaszországban, Spanyolországban működnek a párhuzamos struktúrák, de a nemzetállam nem dőlt össze. Csakhogy a nacionalizmus nem hallgat sem az érvekre, sem a tényekre, csakis az érzelmekre és az indulatokra. Tizenegy esztendő alatt az említett elnökjelölt megtanulhatott volna egy s mást - legalább elemi szinten. Párharcos társai szintén. De semmi... A Bourbonokról mondták: semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak. SZÁSZ JÁNOS Aggodalom (Folytatás az 1. oldalról) Ugyebár egy kamionnal sokkal nehezebben lehet forgolódni egy kisvárosi főtéren, mint egy személygépkocsival. Különösen akkor, ha a kamiont csak egy kisautóba tervezett motor hajtja. Nem baj, erre jó a királyi vagy a másmilyen diktatúra, este kijárási tilalom, minden sarokra csendőrt, az élelmet jegyre, a félelmet viszont korlátlanul. — Nem az ujjamból szoptam: néhány héttel ezelőtt az újságok megszellőztették, hogy valami készült. Márminthogy: szervezkedtek a tiszt urak. Úgy gondolták, már eljött az ideje. A Catavencu írta (Nr. 466., okt. 31.nov. 6.): „A tisztek figyelmébe! Ne örüljetek túlságosan a katonai diktatúra ötletének, mert nem olyan, mint hiszitek! Mer’ hogy a költő Vadim fog diktálni, s a tisztek pedig diktálás után fognak írni!” (Ford. s. k.) Mi lesz ebből? Majd meglátjuk. De én csak azt mondom: aggodalomra semmi ok. Annyian vigyáznak ránk, mint az óvodásokra vagy a fegyencekre. A minap olvastam, hogy „a Magyarországon működő erdélyi szervezetek második országos találkozóján [Budapesten, november 25-én] megvitatták a vasárnap sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban.” (RMSZ, nov. 27.) Továbbá: az erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egye, sülete, szó Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány képviselői nyilatkozatban hangsúlyozták: „A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne.” Mondják ők, akik már szétestek. Merthogy a magyarországi erdélyiség négy pártocskába tömörül. De lehet, hogy tízen vannak, s hatan bojkottálták a találkozót? Nem tudom, nem is nagyon érdekel. Nem a letargia mondatja ezt velem, hanem a boldog tudat, s a végtelen nyugalom: örülök annak, hogy így aggódnak értem. Miért aggódtam még én is? Fotó: SCHUPLER ARNOLD / SZFO Szent Miklós-napi rendezvények December 4-6. között újra rendezvények sorával ünnepli védőszentje, Szent Miklós napját Gyergyószentmiklós városa. Az ünnepségsorozat december 4- én, hétfőn délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsüléssel kezdődik, a Korona tükörtermében; ugyanitt nyílik 11 órakor Páll Zoltán tárlata, és itt mutatja be a Salamon Ernő Irodalmi Kör Találkozások c. antológiáját. Közben a román tannyelvű Szent Miklós Líceumban történelmi vetélkedő zajlik, 12 órától pedig a csendőrség újra megszervezi a Nyitott Kapuk Napját. 15 órától a gyergyószentmiklósi szabadságharcokról emlékeznek meg a Petőfi-szobornál, a hagyományőrző társaságok, huszárok részvételével. 16 órától Baska József budapesti festőművész képeiből nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban; a múzeum ebből az alkalomból bemutatja fegyvergyűjteményét is. Ugyanitt lesz Gergely Katalin Sátorát letettem romló testemnek című néprajzi kötete bemutatója, és fényképkiállítás Köllő Miklós szobrászművész köztéri szobrairól. 17 órától a Figura Stúdió Színház műsorán Káin és Ábel, 19 órától táncház zárja a napot a Szilágyi vendéglőben. December 5-én 11 órától a Naturland és Amőba Öko Központ szervez kiállításokat a Figura Galériában, valamint az ELTE Egyetemi Egyesület Csíkszeredai fiókja, utóbbi egészségmegőrző termékekből. 12 órakor a művelődési házban Jakab Róbert fényképeiből nyílik kiállítás, ugyanitt mutatkozik be a művészeti iskola. 14 órakor kezdődik a Mikulás napi felvonulás hagyományőrző huszárokkal és fúvószenekarral, táncegyüttesekkel, ökörszekérrel, délután a hagyományos borkóstolók, vetélkedők és előadások a főtéren, Mikulásvárás, tűzijáték, ifjúsági koncert. Közben a Koronában a 400 éve született Lorántffy Zsuzsannára, a Magyarok Nagyasszonyára emlékeznek a nőegylet szervezésében; az esemény előadója dr. Tamás Edit történész Sárospatakról. December 6-án, Szent Miklós napján 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, valamint istentisztelet a templomokban, amelyet a hagyományos búcsús körmenet követ a keresztalyak felvonulásával. Délután 15 órától a Szent Miklós Líceum szervez kulturális műsort a művelődési házban, 18 órától Homolya Dávid budapesti zongoraművész koncertezik a római katolikus templomban, majd este 19 órától ünnepi vacsora az Rozmaring vendéglőben. Az ünnep alkalmából Szent Miklós-napi tombolasorsolást is szervez a polgármesteri hivatal, amelyen színes televíziót, balatoni táborjegyeket és értékes ajándékcsomagokat lehet nyerni. A sorsolást december 6-án 17 órakor élő adásban közvetíti a Syn TV. GÁL ÉVA EMESE Urnák üzenete (Folytatás az I. oldalról) elképzelések, ám, mindannyian összeforrott családként kívánnak cselekedni. A választás szintén igazolta, hogy bár most Háromszéken is két területi szervezet működik, az érdekeket sikerült harmonizálni. Az egységre még nagyobb szükség lesz az elkövetkező mandátum időszakában, amikor az RMDSZ mindenképpen megváltozott helyzetben kell politizáljon, növekvő kihívásokkal kell szembenézzenek a megválasztott honatyák, de a helyi (megyei) területi szervezetek is. Az RMSZ munkatársának kérdésére a két területi szervezet elnöke ugyan kiemelte, hogy nem okozott csalódást egyetlen helység választási eredménye sem, bár az urna előtti jelenlét némileg differenciálódott. Az is kétségtelen, hogy több helyen tisztújításra lesz szükség. A választások után egyelőre nehéz feleletet találni, hogy az RMDSZ háromszéki szervezetei az új helyzetben hogyan kezdhetnek párbeszédet az övezetben is gomba módra elszaporodó pártalakulatokkal, az együttműködés kibontakozására. A korábbi párbeszédre törekvő DK lényegében eltűnt az övezet politikai palettájáról, a viszonylag „megerősödő” PDSR-re, különösképpen a Vadim-pártra nem lehet számítani. Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói (Folytatás az 1. oldalról) Erdélyi Géza református püspök (Felvidék) véleménye szerint nyilvánvalóan szükség van a státustörvényre, és ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy az egyház, melynek igen jelentős szerepe van a határon túli magyarok életében, ebben a kérdésben ne foglaljon állást. Mózes Árpád evangélikus püspök (Erdély) kifejtette: az egyházak ragaszkodnak ahhoz, hogy a jogosultság kérdésébe az egyházaknak is legyen beleszólása, ne csak valamilyen politikai párt vagy érdekvédelmi szervezet döntse el, ki a határon túli magyar. Szabó Árpád unitárius püspök (Erdély),Németh Zsolt külpolitikai államtitkár hozzászólására hivatkozva kiemelte: az erdélyi történelmi magyar egyházaknak egységes az álláspontjuk abban, hogy támogatniuk kell a magyar kormánynak a határon túl élő magyarságra vonatkozó elképzeléseit, és ezt megfelelő módon tolmácsolni híveinknek. Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: az erdélyi történelmi egyházak állásfoglalását különösképpen azért támogatja, mert ebben szerepel az a kitétel, hogy a határon túli magyarok helyzetének rendszerezésére irányuló más elképzeléseket káros és veszélyes volna kijátszani a státustörvény ellenében, éppen ezért a kettős vagy a külhoni állampolgárságra vonatkozó terveket nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel, hanem a fokozatosság és a folyamatosság elve alapján kell kezelni. „Különösképpen hangsúlyozom, hogy a fokozatosság és a folytonosság elvének meg kell maradnia ezzel a tárgykörrel kapcsolatban, mert Délvidékről jöt- Integrációs esélyek és veszélyek Reprezentatív mintákon regisztrált határon túli és anyaországi vélemények a szomszédos országokban élős magyarság helyzetéről 1.rész A FELMÉRÉS CÉLJA Gyorshírünkben már jeleztük, hogy a budapesti Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója, Apró István és Dobos Ferenc kutatási igazgató a Határon Túli Magyarok Hivatalánál tartott sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az Intézet által hét év óta - Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján - végzett szociológiai felmérések részleges eredményeit a kisebbségben élő magyarság helyzetéről, összevetve ezt azokkal a kutatásokkal, melyek során az anyaországi lakosság viszonyulását vizsgálták a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A kutatások részletes, tematikus elemzéseinek publikálására a tervek szerint 2001. elején kerül sor. A jelzett tematikai egységek a következők: I. A határon túli magyarsághoz való általános viszonyulás és a velük való anyaországi kapcsolattartás intenzitásának mértéke; II. A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika, HTMH, az alapszerződések, az EU-integráció, valamint az anyaországi támogatások megítélése; III. A „szomszédos országokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló úgynevezett státus -törvénnyel” kapcsolatos vélemények; IV. Vélemények az erdélyi magyar egyetem, valamint a határon túli magyarok oktatásának támogatásával kapcsolatban. V. Vélemények a nyugati magyarság státustörvényben való potenciális érintettségéről. Az Interetnica Alapítvány által 1994-ben létrehozott Balázs Ferenc Intézet olyan civil kezdeményezésből alakult, politikailag független tudományos műhely, amely a közép-európai társadalmi viszonyok objektív kutatását tűzte ki célul, kiemelten a térség legnagyobb etnikai kisebbségének számító, Magyarország határain kívül élő magyar közösségek átfogó vizsgálatát. Az Intézet a század első harmadában tevékenykedő falukutató, társadalomszervező, a kisebbségi lét mostoha viszonyait átvészelni tudó erdélyi magyar közösség megteremtésén fáradozó Balázs Ferenc nem, ahol tudomásom szerint mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, aksik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene, panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.” Papp Tihamér szerzetes a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóságtól felhívta a figyelmet arra, hogy a római katolikus egyház olyan irányban igyekszik részt venni a státustörvény megalkotásában és érvényesítésében, hogy az egyháznak ne olyan szerepe legyen, amely az egyes hívek közötti ellentéteket, feszültségeket fokozza, ne az elbírálásban, hanem inkább az erkölcsi támogatásban vállaljon részt, és így segítse az egyetemes érvényű emberi jogok megvalósulását. A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően, a délelőtt folyamán az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önállótanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. Az egyetem további sorsára és jövőjére vonatkozó egyeztető megbeszélésre került sor, nevét viseli. Partnerszervezeteik: Szlovákiából a Spectator Társadalomkutató Műhely (Pozsony), Romániából a Stúdium Alapítvány (Gyergyószentmiklós), Jugoszláviából a Sensor Társadalomkutató Műhely (Ada) és Ukrajnából a Spektrum Társadalomkutató Műhely (Beregszász). A sajtótájékoztatón Apró István, a Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója és Dobos Ferenc kutatási igazgató a határon túli magyarok különleges státusával kapcsolatos elvárások Magyarország EU-integrációjának tükrében lefolytatott - vizsgálatának vázlatos eredményeit azzal a kifejezett szándékkal ismertették, hogy elősegítsék a határon túli magyarság helyzetének szempontjából alapvető fontosságú „egyetemes magyar diskurzus” sztereotípiáktól való megszabadítását. A felmérés szükségességét és hasznosságát a következőképpen indokolták: „A Magyarország határain kívül élő Kárpát-medencei magyarság a közeljövőben várhatóan újabb jelentős kihívás elé érkezik: a kelet-közép európai geopolitikai folyamatok jelenlegi állása szerint Magyarország várható EU csatlakozása - valamint a szomszédos országok valószínű kimaradása - esetén kettősből hármas kisebbségben találhatja magát. Az érintett közösségeit tagjainak, állampolgári és nemzeti hovatartozásuk elkülönülésén túl, alighanem azzal is szembe kell majd nézniük, hogy kisebbségi létük óta először az anyaországétól merőben különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig alapjaiban eltérő fejlődési pályára kerülhetnek. A várható fejlemények élénk - jelenleg is folyó - vitákhoz vezettek mind az érintett magyar közösségek körében, mind a magyarországi közéletben. A viták középpontjában az szerepel, hogy az anyaország integrációs tárgyalásai keretén belül - illetve később vélhetően már az EU tagjaként - milyen mértékű kisebbségvédelmi garanciákat biztosíthat a határon túli magyarság számára. Az említett közéleti diskurzus azonban mind ez ideig egy kardinális fontosságú tényezőre nem volt tekintettel: maguknak, az érintetteknek empirikus adatfelvétel útján felmért véleményére. Következésképpen: a magyarországi és a határon túli magyar politikai reprezentációk eltérő alaporientációiból következő különböző helyzetértékeléseken túl főként az egzakt információk hiányára ■vezethető vissza, hogy a határon túli magyarság kisebbségvédelmével kapcsolatos kérdések többnyire megalapozatlan becslések és valós tényekkel alá nem támasztott sztereotípiák mentén kerültek napirendre.” A bemutatott adatok a felmért kérdéscsoportoknak csupán néhány vonatkozását érintik: 1. Határon túli magyar igények a státustörvény tervezetében foglalt kedvezmények iránt; 2. Anyaországi vélemények a határon túli magyarság kisebbségvédelméről, a támogatások mértékéről és a státustörvényről. Az első kutatás adatfelvételére 1999. december 27 és 2000. január 1) között került sor. Erdélyben a megkérdezettek száma 647 fő volt, a Felvidéken 546 fő, Kárpátalján 350 fő és a Vajdaságban 532 fő. A kérdezőbiztosok 291 kutatási ponton, azaz határon túli magyar településen 2075 - tematikai és strukturális szempontból azonos - kérdőívet töltöttek ki. A második kutatás során, 2000. augusztus 10-25. között Magyarország felnőtt korú lakossága körében végeztek szociológiai adatfelvételt a jelzett témakörben. Az ország 137 vidéki településén és a főváros 23 kerületében összesen ezer 18 év feletti magyar állampolgár véleményét rögzítették. A következő két részben teljes egészében közöljük a sajtótájékoztatón rendelkezésünkre bocsátott munkafüzetből a jelzett két témakörben nyilvánosságra hozott szociológiai kutatások eredményeit. GUTHER M. ILONA