Romániai Magyar Szó, 2000. december (12. évfolyam, 3615-3641. szám)

2000-12-01 / 3615. szám

2000. december 1. honi valóság , honi valóság Tollhegyről Se feledni, se tanulni Folytatom a kommentárt, amelyet egy pártelnök, méghozzá államelnökjelölt szavaihoz fűztem. Szerinte tehát a romániai magyar egyetem egyenlő a magyar elszigetelődéssel. Ez, továbbvive a gondolatot, gyakorlatilag azt jelentené, hogy ott, ahol - Adyval szólva - egy-két magyar összehajol, máris elszigetelődéssel van dolgunk. Komolyra fordítva a szót, ezek után minden erdélyi­ romániai civil szervezet, egylet, létesít­mény eleve elszigetelődési tényezőnek számít. Természe­tesen, mint magyar képződmény, az RMDSZ is. És bőven akadnak nacionalisták, akik többek között ezért is az RMDSZ felszámolását követelik, de épp így követelhetnék minden olyan szervezet felszámolását, melynek tagjai kizárólag magyarok. Van az elszigetelődéssel vádaskodóknak egy idevágó elméletük, miszerint a párhuzamos struktúrák felborítják a nemzetállamot. Következésképp a román egyetemmel párhuzamosan működő magyar egyetem felborítaná a román nemzetállamot. A gyakorlat egyebet bizonyít: Finnországban, Olaszországban, Spanyolországban működnek a párhuzamos struktúrák, de a nemzetállam nem dőlt össze. Csakhogy a nacionalizmus nem hallgat sem az érvekre, sem a tényekre, csakis az érzelmekre és az indulatokra. Tizenegy esztendő alatt az említett elnökjelölt megtanulhatott volna egy s mást - legalább elemi szinten. Párharcos társai szintén. De semmi... A Bourbonokról mondták: semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak. SZÁSZ JÁNOS Aggodalom (Folytatás az 1. oldalról) Ugyebár egy kamionnal sokkal nehezebben lehet forgolódni egy kisvárosi főtéren, mint egy személygépkocsival. Különösen akkor, ha a kamiont csak egy kisautóba tervezett motor hajtja. Nem baj, erre jó a királyi vagy a másmilyen diktatúra, este kijá­rási tilalom, minden sarokra csendőrt, az élelmet jegyre, a félelmet viszont korlátlanul. — Nem az ujjamból szoptam: néhány héttel ezelőtt az újságok megszellőztették, hogy valami készült. Márminthogy: szervez­kedtek a tiszt urak. Úgy gondol­ták, már eljött az ideje. A Cata­­vencu írta (Nr. 466., okt. 31.­­nov. 6.): „A tisztek figyelmébe! Ne örüljetek túlságosan a kato­nai diktatúra ötletének, mert nem olyan, mint hiszitek! Mer’ hogy a költő Vadim fog dik­tálni, s a tisztek pedig diktálás után fognak írni!” (Ford. s. k.) Mi lesz ebből? Majd meglát­juk. De én csak azt mondom: aggodalomra semmi ok. Annyian vigyáznak ránk, mint az óvodásokra vagy a fegyen­cekre. A minap olvastam, hogy „a Magyarországon működő erdélyi szervezetek második országos találkozóján [Budapes­ten, november 25-én] megvi­tatták a vasárnap sorra kerülő romániai választások legidő­szerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban.” (RMSZ, nov. 27.) Továbbá: az erdélyi szer­vezetek - az Erdélyi Gyüleke­zet, az Erdélyi Magyarok Egye­, sülete, szó Erdélyi Körök Orszá­gos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Ma­gyarságért Alapítvány­­ kép­viselői nyilatkozatban hang­súlyozták: „A román posztkom­munista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne.” Mondják ők, akik­ már szétestek. Mert­hogy a magyarországi erdélyi­­ség négy pártocskába tömörül. De lehet, hogy tízen vannak, s hatan bojkottálták a találkozót? Nem tudom, nem is nagyon érdekel. Nem a letargia mon­datja ezt velem, hanem a­ boldog tudat, s a végtelen nyugalom: örülök annak, hogy így aggód­nak értem. Miért aggódtam még én is? Fotó: SCHUPLER ARNOLD / SZFO Szent Miklós-napi rendezvények December 4-6. között újra rendez­vények sorával ünnepli védőszentje, Szent Miklós napját Gyergyószent­­miklós városa. Az ünnepségsorozat december 4- én, hétfőn délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsüléssel kezdődik, a Korona tü­körtermében; ugyanitt nyílik 11 óra­kor Páll Zoltán tárlata, és itt mutatja be a Salamon Ernő Irodalmi Kör Ta­lálkozások c. antológiáját. Közben a román tannyelvű Szent Miklós Líceumban történelmi vetélkedő zajlik, 12 órától pedig a csendőrség újra megszervezi a Nyitott Kapuk Napját. 15 órától a gyergyószent­­miklósi szabadságharcokról emlé­keznek meg a Petőfi-szobornál, a hagyományőrző társaságok, huszá­rok részvételével. 16 órától Baska József budapesti festőművész ké­peiből nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban; a múzeum eb­ből az alkalomból bemutatja fegy­vergyűjteményét is. Ugyanitt lesz Gergely Katalin Sátorát letettem romló testemnek című néprajzi kötete bemutatója, és fényképkiállítás Köllő Miklós szobrászművész köztéri szobrairól. 17 órától a Figura Stúdió Színház műsorán Káin és Ábel, 19 órától táncház zárja a napot a Szilágyi vendéglőben. December 5-én 11 órától a Na­turland és Amőba Öko Központ szer­vez kiállításokat a Figura Galériá­ban, valamint az ELTE Egyetemi Egyesület Csíkszeredai fiókja, utóbbi egészségmegőrző termékekből. 12 órakor a művelődési házban Jakab Róbert fényképeiből nyílik kiállítás, ugyanitt mutatkozik be a művészeti iskola. 14 órakor kezdődik a Mikulás napi felvonulás hagyományőrző huszárokkal és fúvószenekarral, táncegyüttesekkel, ökörszekérrel, délután a hagyományos borkóstolók, vetélkedők és előadások a főtéren, Mikulásvárás, tűzijáték, ifjúsági koncert. Közben a Koronában a 400 éve született Lorántffy Zsuzsannára, a Magyarok Nagyasszonyára emlé­keznek a nőegylet szervezésében; az esemény előadója dr. Tamás Edit történész Sárospatakról. December 6-án, Szent Miklós napján 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, valamint istentisztelet a templomokban, amelyet a hagyo­mányos búcsús körmenet követ a keresztalyak felvonulásával. Délután 15 órától a Szent Miklós Líceum szervez kulturális műsort a műve­lődési házban, 18 órától Homolya Dávid budapesti zongoraművész koncertezik a római katolikus temp­lomban, majd este 19 órától ünnepi vacsora az Rozmaring vendéglőben. Az ünnep alkalmából Szent Miklós-napi tombolasorsolást is szervez a polgármesteri hivatal, amelyen színes televíziót, balatoni táborjegyeket és értékes ajándék­­csomagokat lehet nyerni. A sorsolást december 6-án 17 órakor élő adás­ban közvetíti a Syn TV. GÁL ÉVA EMESE Urnák üzenete (Folytatás az I. oldalról) elképzelések, ám, mindannyian összeforrott családként kíván­nak cselekedni. A választás szintén igazolta, hogy bár most Háromszéken is két területi szervezet működik, az érde­keket sikerült harmonizálni. Az egységre még nagyobb szükség lesz az elkövetkező mandátum időszakában, ami­kor az RMDSZ mindenképpen megváltozott helyzetben kell politizáljon, növekvő kihívá­sokkal kell szembenézzenek a megválasztott honatyák, de a helyi (megyei) területi szerve­zetek is. Az RMSZ munkatársának kérdésére a két területi szer­vezet elnöke ugyan kiemelte, hogy nem okozott csalódást egyetlen helység választási eredménye sem, bár az urna előtti jelenlét némileg differen­ciálódott. Az is kétségtelen, hogy több helyen tisztújításra lesz szükség. A választások után egyelőre nehéz feleletet találni, hogy az RMDSZ há­romszéki szervezetei az új helyzetben hogyan kezdhetnek párbeszédet az övezetben is gomba módra elszaporodó pártalakulatokkal, az együtt­működés kibontakozására. A korábbi párbeszédre törekvő DK lényegében eltűnt az övezet politikai palettájáról, a viszonylag „megerősödő” PDSR-re, különösképpen a Vadim-pártra nem lehet számítani. Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói (Folytatás az 1. oldalról) Erdélyi Géza református püspök (Felvidék) véleménye szerint nyil­vánvalóan szükség van a státus­­törvényre, és ugyanakkor elképzel­hetetlen, hogy az egyház, melynek igen jelentős szerepe van a határon túli magyarok életében, ebben a kérdésben ne foglaljon állást. Mózes Árpád evangélikus püspök (Erdély) kifejtette: az egyházak ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a jogo­sultság kérdésébe az egyházaknak­­ is legyen beleszólása, ne csak va­lamilyen politikai párt vagy érdek­­védelmi szervezet döntse el, ki a határon túli magyar. Szabó Árpád unitárius püspök (Erdély),­Németh Zsolt külpolitikai államtitkár hoz­zászólására hivatkozva kiemelte: az erdélyi történelmi magyar egy­házaknak egységes az álláspontjuk abban, hogy támogatniuk kell a magyar kormánynak a határon túl élő magyarságra vonatkozó elkép­zeléseit, és ezt megfelelő módon tolmácsolni híveinknek. Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: az erdélyi történelmi egyházak állásfoglalását különösképpen azért támogatja, mert ebben szere­pel az a kitétel, hogy a határon túli magyarok helyzetének rendszere­zésére irányuló más elképzeléseket káros és veszélyes volna kijátszani a státustörvény ellenében, éppen ezért a kettős vagy a külhoni ál­lampolgárságra vonatkozó terveket nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló tör­vénnyel, hanem a fokozatosság és a folyamatosság elve alapján kell kezelni. „Különösképpen hangsú­lyozom, hogy a fokozatosság és a folytonosság elvének meg kell ma­radnia ezzel a tárgykörrel kap­csolatban, mert Délvidékről jöt- Integrációs esélyek és veszélyek Reprezentatív mintákon regisztrált határon túli­ és anyaországi vélemények a szomszédos országokban élős magyarság helyzetéről 1.rész A FELMÉRÉS CÉLJA Gyorshírünkben már jeleztük, hogy a budapesti Balázs Ferenc Intézet ügyvezető igazgatója, Apró István és Dobos Ferenc kuta­tási igazgató a Határon Túli Magyarok Hivatalánál tartott sajtótá­jékoztatón hozta nyilvánosságra az Intézet által hét év óta - Er­délyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján - végzett szo­ciológiai felmérések részleges eredményeit a kisebbségben élő magyarság helyzetéről, összevetve ezt azokkal a kutatásokkal, melyek során az anyaországi lakosság viszonyulását vizsgálták a szomszédos országokban élő magyarsághoz. A kutatások részletes, tematikus elemzéseinek publikálására a tervek szerint 2001. elején kerül sor. A jelzett tematikai egységek a következők: I. A határon túli magyarsághoz való általános vi­szonyulás és a velük való anyaországi kapcsolattartás intenzitá­sának mértéke; II. A határon túli magyarsággal kapcsolatos kor­mányzati politika, HTMH, az alapszerződések, az EU-integráció, valamint az anyaországi támogatások megítélése; III. A „szom­szédos országokban élő magyarokat megillető egyes kedvez­ményekről szóló­­ úgynevezett státus -­törvénnyel” kapcsolatos vélemények; IV. Vélemények az erdélyi magyar egyetem, valamint a határon túli magyarok oktatásának támogatásával kap­csolatban. V. Vélemények a nyugati magyarság státustörvényben való potenciális érintettségéről. Az Interetnica Alapítvány által 1994-ben létrehozott Balázs Ferenc Intézet olyan civil kezdeményezésből alakult, politikailag független tudományos műhely, amely a közép-európai társadalmi viszonyok objektív kutatását tűzte ki célul, kiemelten a térség legnagyobb etnikai kisebbségének számító, Magyarország hatá­rain kívül élő magyar közösségek átfogó vizsgálatát. Az Intézet a század első harmadában tevékenykedő falukutató, társadalom­­szervező, a kisebbségi lét mostoha viszonyait átvészelni tudó erdélyi magyar közösség megteremtésén fáradozó Balázs Ferenc nem, ahol tudomásom szerint mind­inkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársa­­ságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állam­polgárainak. Furcsa lenne, ha ne­künk, aksik ott élünk most délvi­déki térségben, esetleg arra kellene, panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanem­zetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.” Papp Tihamér szerzetes a Kár­pátaljai Apostoli Kormányzóságtól felhívta a figyelmet arra, hogy a római katolikus egyház olyan irányban igyekszik részt venni a státustörvény megalkotásában és érvényesítésében, hogy az egy­háznak ne olyan szerepe legyen, amely az egyes hívek közötti ellentéteket, feszültségeket fokoz­za, ne az elbírálásban, hanem inkább az erkölcsi támogatásban vállaljon részt, és így segítse az egyetemes érvényű em­beri jogok megvalósulását. A határon túli magyar történel­mi egyházak elöljáróinak találko­zóját megelőzően, a délelőtt folya­mán az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapít­ványi egyetem kérdésében önálló­­tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügymi­nisztérium, az Oktatási Miniszté­rium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítvány­nak a képviselői is. Az egyetem további sorsára és jövőjére vonat­kozó egyeztető megbeszélésre került sor, nevét viseli. Partnerszervezeteik: Szlovákiából a Spectator Tár­sadalomkutató M­űhely (Pozsony), Romániából a Stúdium Ala­pítvány (Gyergyószentm­iklós), Jugoszláviából a Sensor Társa­dalomkutató Műhely (Ada) és Ukrajnából a Spektrum Társa­dalomkutató Műhely (Beregszász). A sajtótájékoztatón Apró István, a Balázs Ferenc Intézet ügy­vezető igazgatója és Dobos Ferenc kutatási igazgató a határon túli magyarok különleges státusával kapcsolatos elvárások­­ Ma­gyarország EU-integrációjának tükrében lefolytatott - vizsgálatá­nak vázlatos eredményeit azzal a kifejezett szándékkal ismer­tették, hogy elősegítsék a határon túli magyarság helyzetének szempontjából alapvető fontosságú „egyetemes magyar dis­kurzus” sztereotípiáktól való megszabadítását. A felmérés szük­ségességét és hasznosságát a következőképpen indokolták: „A Magyarország határain kívül élő Kárpát-medencei magyar­ság a közeljövőben várhatóan újabb jelentős kihívás elé érkezik: a kelet-közép európai geopolitikai folyamatok jelenlegi állása szerint Magyarország várható EU csatlakozása - valamint a szomszédos országok valószínű kimaradása - esetén kettősből hármas kisebbségben találhatja magát. Az érintett közösségeit tagjainak, állampolgári és nemzeti hovatartozásuk elkülönülésén túl, alighanem azzal is szembe kell majd nézniük, hogy kisebb­ségi létük óta először az anyaországétól merőben különböző társadalmi kondíciók közé és attól huzamos ideig alapjaiban eltérő fejlődési pályára kerülhetnek. A várható fejlemények élénk - jelenleg is folyó - vitákhoz vezettek mind az érintett magyar közösségek körében, mind a magyarországi közéletben. A viták középpontjában az szerepel, hogy az anyaország integrációs tárgyalásai keretén belül - illetve később vélhetően már az EU tagjaként - milyen mértékű kisebb­ségvédelmi garanciákat biztosíthat a határon túli magyarság számára.­­­­ Az említett közéleti diskurzus azonban mind ez ideig egy kardinális fontosságú tényezőre nem volt tekintettel: maguknak, az érintetteknek empirikus adatfelvétel útján felmért vélemé­nyére. Következésképpen: a magyarországi és a határon túli ma­gyar politikai reprezentációk eltérő alaporientációiból következő különböző helyzetértékeléseken túl főként az egzakt információk hiányára ■vezethető vissza, hogy a határon túli magyarság kisebb­ségvédelmével kapcsolatos kérdések többnyire megalapozatlan becslések és valós tényekkel alá nem támasztott sztereotípiák mentén kerültek napirendre.” A bemutatott adatok a felmért kérdéscsoportoknak csupán néhány vonatkozását érintik: 1. Határon túli magyar igények a státustörvény tervezetében foglalt kedvezmények iránt; 2. Anya­országi vélemények a határon túli magyarság kisebbségvédel­méről, a támogatások mértékéről és a státustörvényről. Az első kutatás adatfelvételére 1999. december 27 és 2000. január 1) között került sor. Erdélyben a megkérdezettek száma 647 fő volt, a Felvidéken 546 fő, Kárpátalján 350 fő és a Vajdaságban 532 fő. A kérdezőbiztosok 291 kutatási ponton, azaz határon túli magyar településen 2075 - tematikai és strukturális szempontból azonos - kérdőívet töltöttek ki. A második kutatás során, 2000. augusztus 10-25. között Magyarország felnőtt korú lakossága körében vé­geztek szociológiai adatfelvételt a jelzett témakörben. Az ország 137 vidéki településén és a főváros 23 kerületében összesen ezer 18 év feletti magyar állampolgár véleményét rögzítették. A következő két részben teljes egészében közöljük a sajtó­­tájékoztatón rendelkezésünkre bocsátott munkafüzetből a jelzett két témakörben nyilvánosságra hozott szociológiai kutatások eredményeit. GUTHER M. ILONA

Next