Romániai Magyar Szó, 2001. február (13. évfolyam, 3670-3697. szám)

2001-02-01 / 3670. szám

Új sorozat 3670. szám 2001. február 1., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 1385, darabonként 2000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Civil Akadémia II. A Magyar Művelődési Intézet, a Ma­gyar Kollégium és a Civil Kollégium szer­vezésében - Civil Akadémia II. néven - január harmadik hetében folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek ve­zetői számára 1999-ben a Magyar Kollé­gium által Budapesten beindított szak­mai képzés. Ezek a képzések hiányt igyekeznek pótolni a közösségfejlesztés - közismertebb nevén a népművelés - terén. Magyarországon ennek kialakult képzési rendszere van, hivatalosan elis­mert szakma, viszont a szomszédos or­szágokban ilyen formában nem létezik. Számosan végzik ugyan ezt a munkát, főleg a magyar közösségekben, de önkéntes alapon. A Civil Akadémia és egyéb olyan kép­zések, amelyeket közel egy évtizede szervez a Magyar Kollégium - határon innen és túl - csak egy töredékét tudják ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag adott annak a le­hetősége, hogy ez valamilyen formában intézményes keretet kapjon. A múlt évben a Magyar Művelődési Intézetnél két alkalommal is összeültek az MMI, a Magyar Kollégium, a Budapesti Művelő­dési Központ, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Népi Játékok és Kis­mesterség Oktató Képző és az Oktatási Minisztérium szakemberei a kisebbség­ben élő magyarok reprezentatív civil szervezeteinek vezetővel, hogy meg­vitassák a közművelődési szakmai kép­zések határon túli beindításának lehető­ségeit. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irá­nyult. A programban a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, a Közösség­­fejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium, Civil Rádió, a Napklub, a Magyar Kollé­gium és a Magyar Kultúra Alapítvány meglátogatása szerepelt. A kétnapos ta­nulmányút során a jelzett civil szerve­zetek működésének formai elemeit tanulmányozták, illetve tartalmi munká­jukkal ismerkedtek. Az együttlét lehetősé­get teremtett arra is, hogy a különböző országokból jött résztvevők kicseréljék tapasztalataikat. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpát­alja, Horvátország és Szlovénia kulturá­lis civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredmé­nyeket tudtak felmutatni ezen a téren. De a résztvevők között voltak olyanok is, akik most ízlelgetik azt a sokszor nem kis áldozattal járó munkát, amelyet a te­vékeny részvétel jelent a­­civil szerveze­tek vezetésében. Ilyen volt a csatai székhelyű Horvátországi Magyarok De­mokratikus Közösségének küldötte, a még egyetemista Tomasic Korina Her­cegszőlősről és Kárpátaljáról az ugyan­csak huszonéves Ivaskovics Tamás, a Credo Alapítvány munkatársa Ungvárról. Ivaskovics Tamás kérdésünkre elmond­ta, hogy első alkalomkor vesz részt ilyen képzésen, amely számára fontos ta­pasztalatszerzési lehetőséget jelentett, és alapítványuk munkájához hasznos ismeretségek, kapcsolatok kialakulását. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány­tól Egri István ügyvezető igazgató Ko­lozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferen­se), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapít­ványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövet­ségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezető­je, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembe­re, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmegen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thur­­zó Lajos Közművelődési Központ igaz­gatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István GUTHER M. ILONA (Folytatása a 4. oldalon) Miért nem ment egy fél osztálynyi gyerek iskolába? A nagykárolyi poliklinika folyo­sóján várok. Megpillantom egyik ismerősöm, vele a 3. osztályos gyermeke, Kovács Krisztina. Másnap megint megpillantom őket együtt. Beteg ez a gyerek? Miért nem ment iskolába, gon­dolom.­­ Dehogyis beteg! Illetve igen... - magyarázza az édes­anya, mert „betegnek kell lennie 3 napig, hogy ne legyen feltűnő, gyanús a dolog, mert... És el­kezdi mesélni a történetet. Nem is történt olyan nagy dolog, de muszáj volt megszökni pár napig az iskolából. Az történt ugyanis, hogy az 1- es számú általános iskola egyik harmadik osztályában a román tagozaton a tanító néni azt találta ki, hogy megtanulják a gyerme­kek, hogyan kell szendvicset ké­szíteni. Felíratta a gyerekekkel, hogy miket kell vigyenek más­napra az iskolába: szalámit, sa­vanyú uborkát, tojást, vajat, kenyeret, sót és konyharuhát. Ez így nagyszerűnek tűnik, de ott­hon több családban is kiütött a pánik. A pöttömkék sírtak. Rosszul esett nekik a dolog. A szeleburdibbak a szülőkkel vitat­koztak. A jó gyermekek csak szomorúak lettek, felfogták, hogy nekik ilyenre nem telik. Decemberben 100 ezer lejt kellett vinni az ún. „osztályalap­ba" (fond de clasa), aztán leve­lezőlap nagyságú fényképeket készítettek az iskolában, hármat kellett megvásároljon belőlük minden gyerek, panaszolja Kovács Krisztinka édesanyja. - Hát nem vagyok én milliárdos! - tört ki belőle a felháborodás. A szendvics-ügyben úgy dön­tött a család, hogy a futás szé­gyen, de hasznos! Másnap a gyerek nem megy iskolába. A szégyent így lehetett kikerülni. De most már Krisztinka is nevet. A többieknek sem volt erre való NAGY ÁGNES (Folytatása a 3. oldalon) l­mitt­atott, meglehet, ahogy a román Caragiale után mondja, éppen lényegét is érintve, az SZDRP módosítana a Lupu parasztpárti politikusról elnevezett, de mások mellett az RMDSZ- es honatyák kivételes erőfeszítése, kitartása és hathatós hozzájárulása nyomán megszületett 1/2000-es törvényen, amely az egykor elvett, elorzott föld- és erdős területek, ezeken belül a közbirtokossági erdők visszajuttatását szabályozza. Mindent éppen most, a törvény kihirdetésének első évfordulóján... Tudjuk, annak idején a szöveg hosszú és kemény viták, egyeztetések tárgya volt, és nemcsak az ellenzékkel, hanem a néhai koalíción belül is. S ha jól meggondoljuk, elfogadásának legnagyobb akadályozói nem is annyira az SZD­P-s politikusok voltak, hanem az akkor még a demokrata, most viszont a kormánypárt padjaiban ülő Trita Fanita, aki sok mindenben korlátozta volna a visszajuttatást. Hol a terület nagyságát kifogásolta, hol meg azt, hogy az állami gazdaságok földjeire is kiterjed a jóvátétel, amit ő hevesen ellenzett. A törvény azonban egyesek, többek között a parasztpárti Romica Tomescu miniszter bánatára végül is megszületett, alkalmazása­ azonban, ha nem is állt le, de csigalassúsággal haladt. Ellenzői ugyanis - és belőlük sajnos, akad bőven soraink­ban is! -, ha már elfogadását____________________________________ nem tudták megakadályozni, életbe ültetését mindenféle kifogással késleltették, nyilván azzal a reménnyel, hogy az SZDRP betartja választási ígéretét, vagyis alaposan módosít azon. Egyébként éppen ennek híre röppent fel a minap, s önmagában is elég volt ahhoz, hogy például az erdők esetében a birtokba helyezés több megyében is egyszerűen leálljon! Az „illetékesek” pedig a mondhatni heves várakozás álláspontjára helyezkedjenek... Ettől tartott, és mint láthatjuk, joggal az RMDSZ, amelynek vezetősége kevéske eszközével még a választások előtt mindent elkövetett a törvény előírásai életbeültetésének siettetése érdekében, de akkor is, amikor leült az SZDRP-vel tárgyalni, s azon feltételekhez kötni parlamenti támoga­tását, melyben a két partner leszögezi: „Befejezik a 2000. évi I. számú törvény alkalmazását. A visszaszolgáltatási folyamaton belül felgyorsítják a birtoklevelek kibocsátását.” A két mondatot csak egyféleképpen lehet tehát felfogni, oly módon semmiképpen, hogy a törvényt megszorítóan értelmeznék, illetve - ami még rosszabb (!) - módosítanák. Mégis ilyesféle hírek keltek szárnyra, és a törvény ősellenségei máris arról szónokolnak, hogy az a hektár nem az a hektár, s azt is meg kellene nézni, hogy a közbirtokossági erdők netán ne kerüljenek vissza egy az egyben egykori tulajdonosaikhoz. Mi több... már egyesek olyasmit is rebesgetnek, hogy valamilyen formában (vajon milyenben?!) a társulásokat, netán mtsz-eket is vissza kellene állítani. És hogy nagyobb legyen a zűr, Ion Iliescu államfő is a törvény módosítása mellett kardoskodik anélkül, hogy pontosítaná, miben is állna az. A magántulajdon elleni focsani­i támadása óta azonban erre valamiféleképpen azért lehet következtetni. Egyik legutolsó fejleményként a kormányfő leszögezi, hogy sürgősségi rendelettel semmiképpen nem nyúl a törvényhez, és a parlamentre bízza majd azt, hogy imitt-amott miként fogalmazzák át. Éreztetvén azt, hogy nem nyúlnak a „lényeghez”. Meglehet. De már maga az, hogy a téma szóba került, elég volt ahhoz, hogy az alkalmazás siettetése helyett annak fokozott megbénítását érje el. Az ugyanis aligha elképzelhető, hogy egy újabb parlamenti vita, ismerve az erőviszonyokat, a magántulajdon szentségének szavatolására menne ki, annak gyengítésésére annál inkább. Ami akár szakítópróbájává válhat az SZDRP és a magukat konstruktív ellenzékként meghatározó erők - beleértve az RMDSZ-t is - közötti viszonynak. GYARMATH JÁNOS Szakítópróba: a földtörvény Bóják a Dunán Székelyudvarhelyre látogatott a Duna-tévések egy jó kis csoportja. A csúcs: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt kulturális igazgatóhelyettes, Benge Csilla PR-irodavezető és Lukács Bea műsorvezető. Kam­pányzáró baráti beszélgetésre ér­keztek - bár a zárás másnapra marad, a Csíkszeredai közönség­fórumra - itt Székelyudvarhelyen mindenesetre berekedt a Duna meg­újulását segítő kampány. A város­háza dísztermében egybegyűltek kiadásán elbeszélgettek a műsorról, a szerkesztésről, a rovatokról, a díszletekről, a főcímekről, a színes televízió képernyőjén a Duna hullámai alatt megjelenő színekről és eszmékről, tájakról, témákról, embe­rekről. Ha beérem egy hírrel, ez már így is megteszi. Főszerkesztőnk a rá jellemző mértéktudattal, amikor anyagot kért a közönségtalálkozóról, hozzátette: ha lehet, interjút is, az elnökkel... Nem lehetett. Most, hogy újraolvasom a szöveget, látom, Pekár István kiváló társalgópartner, még akkor is, ha történetesen csen­destárs vagyok ebben a beszélge­tésben. Ha pedig az udvarhelyiek kérdezgetnek, a Duna Televízió és konkrétan az esti közönségtalálkozó közönsége, még jobb, de csak mert a közérdeklődés bójáira, ezekre a kérdésekre is figyelhet az ember.­­ A Duna Televízió igazi bástyája a Székelyföld. Karácsonykor múlt nyolc éve, hogy megalakult, és az Emberek a havason című filmmel kezdődött története. 1992 nyarán a A csend (1) • Fotó: VARGA BÉLA/Barót Lapzártakor­ ítéletet hirdettek a Lockerbie-perben (Brüsszel) • Szerda délelőtt életfogytiglani börtönre ítélték a Lockerbie-per egyik vádlottját, Abdel Baszel Ali al-Megrahit, akit a skót bíróság bűnösnek mon­dott ki. A másik vádlottat ugyanakkor felmentette. Mindkettőjüket az 1998-ban a skócia fölött lezuhant PanAm repülőgép katasztrófája okozójának tartotta a nemzetközi közvélemény. Torgyán József a helyén van (Budapest) • Orbán Viktor-Torgyán József találkozóra került sor szerda délelőtt, a magyar miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában. A kisgazda pártelnök és miniszter, a találkozó után így nyilatkozott: sem a felmentésemről, sem a távozásomról nem volt szó. Ugyanakkor dicsérte a kormányfő azon döntését, hogy a Fidesz a kisgazdapártból kilépett képviselőkkel kössön írásos megállapodást a kormányprogram további támogatásáról. A kormányszóvivő így foglalta össze a találkozó végeredményét: Torgyán továbbra is kormánytag, miniszter, s amennyi­ben a bizalom megszűnne, úgy a miniszterelnök bizonnyal lépne e kérdésben. Orbán Viktor Kárpát-medencei rádiós tudósítókat fogadott (Budapest) . A szerda délelőtti találkozón a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy mind terjedelmében, mind tartalmában megváltozhat a hírműsorok szerkezete, ha a Magyar Rádió határon túli tudósítói­ a helyszínről szállítják majd a híreket. Egyúttal reményét fejezte ki: a szomszédos országokbeli magyarságról szóló törvény megszavazásában nem érvényesülnek pártállásbeli különbségek. / ~ ' -­ Álláspontok - távolodóban A napokban jeleztem: csendes évkezdő tanácsülésre került sor Marosvásárhelyen. Ma is azt állí­tom, hogy nem tévedtem az érte­kezlet hangulatának értékelésé­ben. De hogy mi minden húzó­dik meg a csendes felszín alatt, arról némiképp reális képet kap­tunk mi, marosvásárhelyi újság­írók, akik a hét elején az RMDSZ- székház és a polgármesteri hiva­tal között pendliztünk, hogy ott lehessünk minden esedékes sajtótájékoztatón. Nyitányként az RMDSZ-sajtó­­tájékoztatón dr. Kelemen Atilla, Maros megyei RMDSZ-elnök adott súlyt mindannak, amit a városi tanács RMDSZ-frakciójá­­nak tagjai - dr. Benedek István, Dávid Csaba, Fekete Attila, Kirsch Attila, - elmondtak. A frakció minden tanácsülés után kifejti saját véleményét, és jól teszi, hadd hallják a román új­ságírók is, hogy nemzetiségileg nem felhőtlen az élet az amúgy csendes városban. A fő kifogá­sok: etnikai alapon (és nemcsak) ugyancsak sérelmezhető módon zajlott le a hivatali igazgatói állá­sok betöltésére kiírt versenyvizs­ga-sorozat. Benedek doktor beis­merte: a magyar szakemberek magyarok 3. világtalálkozóján hatá­rozták el, hogy elsősorban nem Ma­gyarországnak, hanem a magyar nemzetnek ajánlják a Dunát. Pon­tosabban az alapító okirat szerint elsősorban a határon kívüli magya­roknak, másodsorban az emigráció­nak, harmadsorban az anyaországi magyaroknak. Ezért köszönet Sára Sándornak, és annak, amit ő irányí­tott hét esztendőn keresztül. A kö­vetkező két évben változott a hely­zet, a ‘96-os médiatörvény után méginkább. Megjelentek a kereske­delmi televíziók és megjelent a va­rázsszó: a nézettség. Hogy például egy Bruce Willis-film nézettsége negyvenszerese egy millenniumi szavalóversenyének... Tavaly meg­kaptuk a legjobb kulturális televízió­nak kijáró nemzetközi díjat, nem nagyon tülekedtek az állásokért, ám kifogásolta, hogy Dorin Florea polgármester sem­miképp nem volt hajlandó been­gedni a vizsgáztató bizottságok­ba a két magyar alpolgármestert, Fodor Imrét és Csegzi Sándort. Most, mikor hamarosan életbe lép a kisebbségi szempontból előnyös közigazgatási törvény, a hivatalban egyre fogy a magyar, vagy magyarul is jól beszélő alkalmazottak száma. A Florea-kedvencek pedig vígan élik vilá­gukat. A főjegyzőt egyetlen na­pon három tisztségbe is kinevez­ték, mondotta Benedek doktor. (Pikáns illusztráció: a tanácsos korábban megkérdezte Floreát, miért vesz fel kizárólag románo­kat a hivatalba. Válasz: „Mit csi­náljak, ha a barátaim 90 százalé­ka román?”) Az RMDSZ-frakció, azt is kiderítette: gyanúsan sokat túlóráznak a főhivatalnok egyes munkatársai. Októbertől mintha látástól vakulásig dolgoztak volna, 12-14 órát naponta, termé­szetesen a megfelelő többletbér ellenében. A listavezető egy olyan hölgy, akit Fodor Imre ide­jén ki kellett volna penderíteni. MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 4. oldalon) Pekár István múlt szeptember 22- én lett a Duna TV elnöke. - A közszolgálatiságot mondom mindenekelőtt. Természetesen a nézettséggel összehangolva, s arra is ügyelve, hogy a kulturális értékek ne csorbuljanak. A mi felfogásunk­ban a Duna a Kárpát-medence hírté­véje. Megerősítettük híradóinkat, az élő műsorok (némelyik kifejezetten szolgáltató) több mint hat órát tesznek ki naponta. Kelet-Közép- Európát fogja be a Duna, a hozzánk hasonló sorsú országokat. Kérdés, mit tud, s főleg mit nem a nagyvilág edérségről­­ Szinte semmit nem tudnak Ro­mánia turizmusáról, holott a Kár­pátok legszebb vidékei itt vannak. OLÁH ISTVÁN (Folytatása a S. oldalon) A szatmárnémeti Nutrisam Rt. jóvoltából ismét NEVETHETÜNK - DE MÁR 200 OOO-ért! A humoros keresztrejtvények (lásd a Csütörtöki mozaik oldalon a sorrendben a 8-at) továbbra is Debreczeni Éva munkáját dicsérik. A megfejtéseket egyszerre kérjük is. beküldeni (az 5., 6., 7. és 8. rejtvényeket) február 20-áig (a postabélyegző dátuma) a szerkesztőség címére. A borítékra írják rá: Nevessünk 200 ezerért. A helyes megfejtést beküldők között öt, egyenként 200 ezer lejes pénzjutalmat sorsolunk ki. Szerencse fel!

Next