Romániai Magyar Szó, 2001. február (13. évfolyam, 3670-3697. szám)

2001-02-01 / 3670. szám

2001. február 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Hibrid nyelv a szerbiai polgároknak? (Belgrád / MTI)­­ A Kasza József vezette VMSZ határozottan tiltakozott amiatt, hogy a szerb alkot­mánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta, hogy három vajdasági önkormányzat évekkel ezelőtt a ha­gyománnyal összhangban határozta meg a települések magyar neveit. A taláros testület, amelynek tagjait még az előző belgrádi kormányzat idején nevezték ki, a minap alkotmányellenesnek mondta, hogy a sza­badkai, zentai és óbecsei önkormányzat alapszabályaik 1993-94-es módosításakor a hagyománnyal összhang­ban határozta meg e települések magyar nevét. A testület a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényre hivatkozva úgy vélte, hogy ehelyett magyar fonetikai átírással kell alkalmazni a települések szerb nevét (Szabadka esetében eszerint a szerb nyelvű Subotica mintájára Szubotica, Zentánál Senta mintájára Szenta, és Óbecse esetében Becej mintájára Becsej lenne a „helyes” elnevezés). A VMSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében fel­háborodva tiltakozott a döntés miatt, amelyet­ a magyar nyelven esett erőszaktételnek és egy olyan politika újraélesztésére­ tett kísérletnek minősített, amely erőpozícióból rendezné, illetve vitatná el a „ter­mészetes jogokat”, többek között a szerbiai polgárok szabad, egyenjogú és zavartalan nyelvhasználatának jogát. A közlemény szomorúnak, de nevetségesnek is tartotta, hogy a „szerbiai jogrend legrangosabb testülete a magyar nyelv szellemének, szabályainak és szokásainak megcsúfolásával, valamiféle sehol sem ismert és használt hibridnyelvnek a kitalálásával szeretné megajándékozni a szerbiai polgárokat, (...) abból (...) kiindulva, hogy a magyar nyelv szabad és öntörvények­nek megfelelő használata sérti, veszélyez­teti és kérdésessé teszi mások, esetünkben a többségi szerb nép nyelvi, netán másféle jogait is”. A közlemény emlékeztetett rá, hogy Jugoszlávia elfogadta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezmé­­nyének szövegét, amely előírja a hagyományos kisebbségi helységelnevezések hivatalos használatát. Hangsúlyozta azt is, hogy a szerbiai magyar nemzeti közösség továbbra is a magyar nyelvű elnevezéseket alkalmazza majd, illetve reményét fejezte ki, hogy a hasonló próbálkozások „igen gyorsan oda kerülnek, ahová valók­­ a jogi melléfogások lomtárába”. Áldozat nélkül ért véget szerdán Kolumbiában­ az előző nap este kezdődött repülőgép-eltérítési akció, az összes túsz - a 27 utas és az 5 fős személyzet - sértetlenül kiszabadult, a légikalózt pedig letartóztatták - közölte a védelmi minisztérium szóvivője. Egy fegyveres férfi térítette el a Latena állami légi­társaság egy utasszállító repülőgépét San Vicente del Caguanból, a Kolumbia déli részén elterülő, lázadók által ellenőrzött terület legnagyobb városából. A repülőgépnek a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők felügyelete alatti városból elvileg a délny­ugati Neiva városába kellett volna szállnia, de az eltérítő a gépet Bogotába irány­ította Súlyos összecsapások Mitrovicában (Belgrád / MTI)­­ Súlyos összecsapásokba torkolltak az etnikailag megosztott koszovói Kosovska Mitrovicában az elmúlt napokban megszaporodott erősza­kos cselekmények: a hét eleji összetűzésekben értesülések szerint legalább öt nemzetközi békefenntartó és tíz albán tüntető megsebesült. Az összecsapásokat az váltotta ki, hogy az előző na­pokban a város szerb felének azon a részén, ahol néhány albán csa­lád lakik, életét vesztette egy albán személy, többen pedig megsebe­sültek az összetűzésekben. Az albánok emiatt tüntettek a város déli, albán felében. A Beta belgrádi hírügynökség helyszíni jelentése szerint két-háromezerre becsült albán tüntető megkísérelt átkelni az Ibar folyó hídján a szerb város­részbe, ám a francia békefenntar­tók útjukat állták. A tüntetők rövid időre behatoltak a korábbi hasonló összetűzések miatt a folyó mentén létesített „biztonsági övezetbe”, de a nagy erőkkel felvonuló béke­­fenntartók könnygáz bevetésével visszaszorították a tömeget. A Beta hírügynökség albán és nem­zetközi forrásokból szerzett értesü­lése szerint az összetűzésekben öt békefenntartó katona és legalább tíz albán tüntető megsebesült. A Molotov-koktélokat dobáló albánok a zavargások során a nemzetközi misszió nyolc gépkocsiját gyújtot­ták fel, köztük a békefenntartók két páncélozott járművét is. • A nem­zetközi erők képviselői még a zavargások előtt bejelentették, hogy részleges kijárási tilalmat vezetnek be Kosovska Mitrovicá­ban, amelyet a helyzet rendező­déséig nem oldanak fel. A kijárási tilalmat nem a város egész terüle­tén, hanem a szerb negyed albá­nok lakta részében, illetve az albán negyed keleti részén vezetik be este tíz órától reggel hatig. Az átmenetileg az ENSZ igazgatása alá helyezett szerbiai tartomány északi részén fekvő város a ko­szovói etnikai megosztottság jel­képévé vált az elmúlt másfél év­ben és a jelek szerint az indulatok máig sem csillapodtak. Albánia párbeszédet szorgalmaz (Tirana / MTI)­­ A dél-szerbiai Presevo-völgyben zajló erőszak­cselekmények kapcsán Albánia felszólította a szembenálló feleket, hogy politikai párbeszéd útján rendezzék nézeteltéréseiket. A tiranai felhívás egy nappal azután hangzott el, hogy Vojislav Kostu­nica jugoszláv elnök közölte: „radikálisabb lépésekre” van szük­ség a feszültségek csökkentésére. Kostunica hozzátette, hogy nem gondol erő alkalmazására. „Az albán kormány megerősíti, hogy a térség öröklött súlyos gondjait csakis politikai párbeszéd útján lehet rendezni. A szélsőséges és provokatív hozzáállás veszélyez­teti azt, hogy valós megoldást találjanak a problémára” - áll a tiranai külügyminisztérium közle­ményében. Albán kormánytisztvi­selők szerint a közlemény egya­ránt szól Belgrádnak, illetve a Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadítási­ Hadsereg (UCPMB) elnevezésű koszovói albán szervezetnek, amely több alkalommal támadásokat hajtott végre szerb erők ellen a Presevo­­völgyben. Az Ibar folyó által egy többségében szerbek lakta északi és egy kizárólag albánok lakta déli negyedre oszlott Kosovska Mitrovicában részleges kijárási tilalmat vezettek be. Az Ibar hídjánál korábban sorozatosak voltak a szerb-albán összecsapások, az újabbak pedig arra utalnak, hogy nem szűntek meg az indulatok a két közösség - legalábbis azok szélsőséges elemei­­ között Nemzetközi értekezlet az intoleranciáról (Stockholm / MTI) - A rasszizmus, az antiszemitizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem a jogi eszközök meg­erősítésével fokozható - álla­pította meg zárónyilatkozatá­ban az intoleranciával foglal­kozó stockholmi értekezlet 40 országból érkezett 450 kül­dötte. A kétnapos nemzetközi konferencia kedd este fejező­dött be. A résztvevők tízpontos dokumentumban emlékeztet­tek arra, hogy az emberiség elleni összes bűn, a népirtások - köztük a holokauszt - és az olyan szörnyűségek, mint a rabszolgaság és a faji m­egkü­­lönbözetés, megmutatják, hova vezet a türelmetlenség, ha nem lépünk fel ellene. Megerősítet­ték, hogy „meg kell szilárdítani a jogi szabályozást, illetve olyan törvényeket kell alkotni, amelyek társadalmainkban útját állják az intoleranciá­­nak­”. Nemzetközi hálózatot kell létrehozni továbbá a tapasztalatok megosztására, hogy az emberek fogékonnyá váljanak a türelem értékei iránt. A küldöttek kifejezték óhajukat, hogy megszűnjön a rasszizmus, a faji megkülön­böztetés, az antiszemitizmus, az iszlámgyűlölet, az idegen­gyűlölet, a nemi hajlam miatti hátrányos megkülönböztetés, erőszak és gyilkosság. A nemzetközi értekezlet résztvevői felhívták a figyelmet az internetre is - amelyet az újnácik és más, gyűlöletet vagy megkülönböztetést szító cso­portok felhasználnak eszméik terjesztésére -, de az internetes szolgáltatókat csak önkéntes magatartási kódex elfogadásá­ra szólították fel. A küldöttek megállapították, hogy egyes országokban tanulmányozzák annak törvényes lehetőségét, hogyan ellenőrizzék az intole­ranciát tartalmazó üzeneteket az interneten - olvasható a zá­rónyilatkozatban. Göran Persson svéd kor­mányfő, a rendezvény házigaz­dája záróbeszédében figyel­meztetett az újnáci mozgalom veszélyeire. Emlékeztetett egy fekete bőrű fiatal esetére, akit norvég neonácik gyilkoltak meg a közelmúltban Oslóban, s ezzel összefüggésben hang­súlyozta: jóval fenyegetőbb az újnáci mozgalom, mint azt feltételezik. Sürgősen fel kell lépni e fenyegetéssel szemben - idézte a dpa a svéd minisz­terelnököt. (Párizs / MTI)­­ Jacques Chirac elnök jóváhagyásával törvényerőre emelkedett az 1915- ös törökországi örmény népirtás elismeréséről ho­zott nemzetgyűlési törvény, amelyet a francia parlament január 18-án szavazott meg. Az elnök által szentesített új törvényt kedden hirdették ki a hivatalos közlönyben. A párizsi hivatalos állás­­foglalás súlyos feszültséget gerjesztett Párizs és Ankara viszonyában, jóllehet az egymondatos tör­vényszöveg - amely kinyilvánítja, hogy „Francia­­ország nyilvánosan elismeri az 1915-ös örmény népirtást” - nem utal az Oszmán Birodalom végnapjaiban lezajlott deportálások és öldöklések felelőseire. Örmény adatok szerint 1,2-1,5 millió örmény vesztette életét a kegyetlenkedések során, a törökök szerint 250-500 ezer áldozatról lehet szó, ezek azonban a két fél közötti ellenségeskedé­sekben, s nem népirtás következtében vesztették életüket. Párizs több alkalommal is leszögezte, hogy a népirtás tényét elismerő jelképes aktus semmilyen módon nem minősíti a modern török államot, amellyel Franciaország továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik. • A párizsi polgármesteri hivatal egyhangú szavazással és arról döntött, hogy emlékművet állít a fővárosban az örmény népirtás áldozatainak emlékére. A 2002-ben felavatandó hatméteres bronzszobor, amelyért nemzeti adakozást hirdetett meg a párizsi polgármesteri hivatal, az 1935-ben Franciaország­ban meghalt örmény személyiséget, Komitast ábrázolja. Az 1915-ben más százezrekkel együtt deportált örmény pap és zeneszerző túlélte a genocídiumot, de a szörnyűségek következtében elméje elborult. A David Erevantzi szobrász által készítendő alkotás a két világháborúban francia zászló alatt elesett örmények emlékének is adózik. Franciaországban jelenleg mintegy 450 ezer fős örmény kisebbség él. (Ankara / MTI)­­ Ahmet Necdet Sezer török köztársasági elnök elítélte az 1915-ös örményel­lenes erőszakot népirtásnak minősítő francia törvény elnöki jóváhagyását, és úgy értékelte, hogy ez a lépés elkerülhetetlenül ártani fog a kétoldalú kapcsolatoknak. Az ankarai államfői sajtóiroda által közzétett nyilatkozat szerint ezt az „elfogad­hatatlan törvényt kizárólag választási érdekből fogadták el”. Szegényített urán Egy amerikai szakértő vádjai (London / MTI) - Háborús bűncselekmény lenne, ám továbbra is használnának szegényített urák­ból készült lövedékeket - állítja egy amerikai katonai szakértő, aki az öbölh­áborúbal­ már hivatalból tanulmányozta az utóhatásokat. Dou­g Rokke tartalékos őrnagy a brit parlamentben tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy ő már 1991-ben figyelmeztette kormányát az ilyen fegyverek használatából fakadó egészségügyi kockázatokra, de szavairól következetesen nem vettek tudomást. Rokke 1990 novemberétől 1991 júniusáig dolgozott az öbölben az amerikai védelmi minisztérium kiértékelő csoportjának vezető­jeként. Egyebek között az ő csoportja foglalkozott a szegényített urák­t tartalmazó lövedékek hatásának kitett amerikai személyzet egészségügyi felvilágosításával. „Amit az öbölháború alatt és az azt követő kutatások során tapasztaltunk, ijesztő volt" - mondta. Javaslatait egy 1995-ben készült katonai brosúra tartalmazza, amely a szegényben urán vagy más­ radioaktív anyag felhasználásával készült eszközökkel kapcsolatban foglalja össze a használati u­tasításokat. Mint mondta, ezek a javaslatok a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-csapások idején nem jutottak el a térségben tartózkodó katonákhoz és civilekh­ez. A NATO vezetői következetesen tagadják, hogy a szegényben inán felhasználásával készített lövedékek komoly egészségügyi veszélyt jelen­tenének, és mindeddig elutasították, hogy felfüggesszék alkalmazásukat. Rokke szerint „abszolút hazugság", hogy nincsenek egészségügyi gond­jaik azoknak a katonáknak és civileknek, akik az öbölben és a Balkánon ki voltak téve az ilyen lövedékek utóhatásainak. „Vannak születési rendellenességek és daganatok is” - mondta. „Ha valaki szándékosan radioaktív hulladékot dob le olyan helyen, ahol gyerekek felszedhetik, (...) az bűncselekmény az emberiség ellen, háborús bűntett - jelentette ki Rokke, hevesen visszautasítva Rudolf Scharping német védelmi miniszter véleményét, amely szerint az egész ügyet csak a koszovói beavatkozás ellenzői fújták fel - írja a Reuters. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Bernard Kouchner, aki az ENSZ-főtitkár megbízottjaként a koszovói ideiglenes ENSZ közigazgatás első vezetője volt­, az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács brüsszeli értekezletén hangsúlyozta, hogy a jelentős eredmények ellenére még rengeteg tennivaló van a jugo­szláv tartományban a népcsoportok közti megbékélésig és a tartomány lényegi autonómiájának megvalósítá­sáig. Kouchner szerint Koszovóban elsősorban a demokrácia kibontakoz­tatására kell helyezni most már a hangsúlyt, mert széleskörű autonómia csak úgy lehet, ha a nép részt vállal önmaga igazgatásában. • A krími ügyészség bűnvádi eljárást kezdett a pénteken a Fekete-tengeren elsüllyedt Pu­mjaty Merkurija ukrán hajó kapi­tánya ellen, akit akár 15 év elzárással, is sújthatnak. Leonyid Ponomarenko kapitányt őrizetbe vették. Előzetes adatok szerint a balesetet a megen­gedettnél 7-10 tonnával nagyobb hajóteher, illetve annak nem megfele­lő rögzítése okozhatta. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a hajó megsértette a tengerhajózási szabályo­kat, régi gyártmányú és kis teherbí­rású jármű lévén a délnyugati partok mentén kellett volna hajóznia, de ehelyett a rövidebb utat választva keresztülvágott a tengeren. • A svájci Dacosban véget ért a 31. Világgazda­sági Fórum, amelynek résztvevői - köztük minteg 30 államfő, EO minisz­ter, valamint az üzleti élet és a gazda­ság kiemelkedő személyiségei - erede­tileg a nemzetközi gazdasági növeke­dés elősegítését, valamint az Észak és Dél közötti szakadék áthidalását állították a figyelem középpontjába. Mint az AFP írja, a találkozó légkö­rére rányomta bélyegét a globalizáció elleni tiltakozó mozgalom, valamint a részvevők törekvése arra, hogy válaszoljanak e kihívásra és kifejtsék­­ ezzel kapcsolatos álláspontjukat. • Egyhetes konferencia kezdődött Madridban a 15 Ebi-tagország rendőr­ségi és igazságügyi szakembereinek részvételével, amelynek célja a ter­­rorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az ember-­ kereskedés, a kiskorúak elleni szexuá­­lis bűncselekmények és az­ illegális fegyverkereskedelem elleni harc koordinálása - jelentette az­ állami televízió. A konferenciát megnyitó Jaime Mayor Ore­ja spanyol belügy­miniszter hangsúlyozta: „a terroriz­mus súlyos fenyegetést jelent, s kihat a politikai, társadalmi és erkölcsi elvekre, amelyeken az euró­­pai jogállamok alapulnak, valamint az Eu­róp­a­i Unió építésére is". Izraeli választási verseny A békemegállapodás megkötése pár hónap kérdése (Kairó / Jeruzsálem / Gáza / MTI )­­ Jasszer Arafat palesz­tin vezető hajlandó találkozni Ehud Barak ügyvezető izraeli miniszterelnökkel Egyiptom­ban annak érdekében, hogy előremozdítsák a békefolya­matot. Ezt Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter jelentette be Gázá­ban. Barak eközben úgy nyi­latkozott, hogy tanulmányoz­ni fog minden olyan külföldi közvetítési javaslatot, amely a február 6-i izraeli kormány­főválasztás előtti csúcstalál­kozót sürget. A lemondott miniszterelnök azonban ennél jobban nem kötelezte el ma­gát, azt mondta, nem biztos, hogy a találkozó Arafattal létrejön. Harak ugyanakkor úgy értékelte a békefolya­matot, hogy az egyiptomi Tábában lezajlott egyezteté­sek után a békemegállapodás megkötése mindössze pár hónap kérdése. • A válasz­tási versenyben Barak élesen bírálta jobboldali ellenfele, a 72 éves Ariel Saron „héja­­politikust” azért a meghatá­rozó szerepéért, amelyet egyrészt Libanon 1982-es megszállásában, másrészt a ciszjordániai és Gáza-övezet­­beli zsidó telepek létesítésé­ben játszott. Barak baklövé­seknek nevezte ezeket a lépé­seket, amelyek - mondta - ugyanabból a politikai áram­latból származnak, amelyet Saron képvisel. • Egy palesz­tin miniszter közben felszólí­totta az izraeli „béketábort”, s ezen belül az izraeli ara­bokat, hogy a választásokon szavazzanak Barak riválisa, Ariel Saron ellen. „Egyes nemzetközi tisztviselők meg­kísérlik rávenni Arafatot, hogy találkozzék velünk. Ezt tiszteletben tartjuk. Ha ilyen értelmű javaslat érkezik, akkor mi azt komolyan meg­fontoljuk, azt azonban nem tudom megmondani, hogy fogunk-e találkozni” - monda Barak újságíróknak nyilat­kozva Jeruzsálemben.

Next