Romániai Magyar Szó, 2001. június (13. évfolyam, 3787-3815. szám)

2001-06-01 / 3787. szám

2001. június 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Budapesten került sor Igor Ivanov orosz és Colin Powell amerikai külügyminiszter kétoldalú megbeszélésére 9?Az albán kisebbség államalkotó” (Szkopje / Budapest / MTI)­­Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök szerda este kilátásba helyezte az alkotmány módosítását az albán kisebbség javára. Borisz Trajkovszki elnök pedig részleges amnesztiát kínált az albán felkelőknak, illetve szabad felvonulást Koszovóba. Tévéinterjújában Georgievszki jelezte: a szkopjei kormány olyan alkotmánymódosítást fontolgat, amely a (lakosság e­g­y­n­e­g­y­e­d ö­t - e­g­y­h­a­r­m­a­d­á­t kitevő) albán kisebbséget államalkotó népként ismeri el. „Nagyon valószínű”, hogy az albánt második hivatalos nyelvvé teszik - tette hozzá a miniszterel­nök. (Az 1991-es alkotmány preambulumában Macedóniát „a macedón nép államaként” hatá­rozta meg, kizárólag a szláv eredetű lakosságot foglalva bele a nemzetbe.) A dpa szerint Trajkovszki hangsúlyozta a multikulturális macedón államhoz való ragasz­kodását, elutasítva az ország megosztását. Ezzel szemben az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) felkelői lega­lábbis föderatív Macedóniát akar­nak. A macedóniai albán politi­kusok mindenesetre elégedettnek látszottak pozícióik erősödésé­vel. Trajkovszki részleges amnesz­tiát kínált az UCK-felkelőknek. George Robertson NATO-főtit­­kárhoz intézett levele szerint ebből csak azokat zárnák ki, akik az észak-macedóniai felkelést szervezték, vagy macedón haló­nak haláláért felelősek. Az UCK- felkelők és a macedón biztonsági erők hónapok óta csatáztak. A­­ szkopjei kormánykoalíció létét fenyegető válságot csak az Euró­pai Unió (EU) k­­­- és biztonság­politikai főmegbízottja segítségé­vel sikerült elhárítani. Javier Solana közvetítése nyomán ér­vénytelenítették azt az együttmű­ködési megállapodást, amelyet a nemzeti egységkormányban részt vevő két,albán párt vezetői kö­töttek az UCK politikai képvise­lőjével. Mindamellett a macedó­niai albán Demokratikus Felvi­rágzás Pártjának (PDP) frakció­­vezetője, Naser Ziberi azt mond­ta, hogy az érvénytelenítésről szóló nyilatkozatok az EU „beállítását” tükrözik, és a PDP tartja magát az UCK-val kötött megállapodáshoz.­­Macedónia északi részén a szakadár albánok a hét közepén is folytatták támadásaikat a kormányhadsereg állásai ellen. A Tanjug jelentése szerint a harcok a Kumanovótól északnyugatra fekvő Otlja, Szlupcsane és Ma­­tejce falvak térségére összpon­tosult. A macedón katonai és belügyi alakulatok viszonozták a tüzet, amely elsősorban a matej­­cei mecset környékéről és a környező dombokról, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) elnevezésű albán szakadár szer­vezet fegyvereseinek visszavo­nulási területéről származott. Kedd este óta az összes mace­dóniai rádió- és tévéadó folya­matosan sugározza - macedón és albán nyelven - a szkopjei belügy­minisztérium felhívását, amelyben a Lipkovo települést övező vál­ságövezet elhagyására szólítják fel a polgári lakosságot. Becs­lések szerint jelenleg mintegy 8 ezer civil tartózkodik a faluban és­ környékén, ahonnét eddig 10 ezer ember menekült el. A ható­ságok teljes biztonságot, az át­meneti tartózkodási hely szabad megválasztását és a visszatérés jogát ígérik a még ott lévő lako­soknak. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Bill Gates, a sokszoros millio­mos amerikai üzletember 70 millió dollárt ajánlott fel csütörtökön az agyhár­­tyagyulladás elleni védőol­tás kifejlesztésére. • Az Amnesty International éves jelentése Magyarország eseté­ben sok menekült kényszerű fogva tartását, a velük szem­beni hatósági bánásmódot bírálja. A nemzetközi emberi jogi szervezet Londonban köz­zétett jelentésében megállapít­ja, hogy bár a magyar ható­ságokat széles körű bírálat érte, mert megtűrik a faji megkülönböztetést, különösen a romákkal szemben, elutasí­tottak minden felhívást egy diszkriminációellenes jogsza­bály megalkotására. • Az af­ganisztáni tálib rendszer sem­milyen körülmények között nem adja ki az Egyesült Álla­moknak a terrorizmussal vá­dolt Oszama Bin Laden szaúdi milliárdost. A kabuli tájékoz­tatási minisztérium magas rangú illetékese ,.tisztesség­­telennek” nevezte Bin Laden négy hívének New York-i elítélését, a milliárdost pedig „az iszlám nagy szent har­cosának, az afgán nép jótevő­­jértek”. • Ismét magyarelle­nes falfirka jelent meg Szlovákiában: ezúttal Du­­naszerdahelyen, az 1848-as emlékművön találtak trá­gár rajzot és becsmérlő, szöveget. Dunaszerdahely városi hivatala ismeretlen tettes ellen tett feljelen­tést. • A kínai hivatalos sajtó elismerte, hogy mintegy száz politikai foglyot tartanak őrizetben Tibetben. Az angol nyelvű China Daily a tibeti börtönök életéről szólló cik­ké­ben arról számolt be, hogy a 2300 elítélt, 5 százaléka (leg­alább 115 személy) „kémkedés, felforgatás és terrorizmus” vádjával került börtönben. Az AFP megjegyzi, hogy ezek a leggyakoribb vádak­, amelyek alapján elítélik a Tibet füg­getlenségéért harcolókat. • Rudolf Schuster szlovák á­l­­­lamfő kinevez­te a­ szlovák kom­ány új ale­l­nökét, vala­­mint az új belügyminisztert, így az alelnök a Polgári Egyet­­értés Pártjának parlamenti képviselője, Mária Kadlecíko­­vá, az államfő Ivan Simko, S3 v .0 Ti­tu *2 — r ® 9'z C £ " CJQ V ^ 'fl —- '■Qj ·/i m .2 -c w ij - (J *— C3 .«■■■■ - †. e „S s­m. — c © w !"|s £ •Z’.s m / MTI)­­ A délszláv válságkezelés, a transzatlanti kap­csolatok jövője, az Európai Unió és a NATO együttműködése volt a leg­főbb napirendi téma az atlanti szö­vetség szerda este befejeződött kétnapos budapesti külügyminiszteri konferenciáján. George Robertson, a­ NATO főtitkára eredményesnek ítélte az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri értekezletével kezdődött konferenciasorozatot, amely sikeres volt a házigazda szerepét betöltő Magyarország számára is, mert a magyar diplomá­cia a nemzetközi szereplésen túl fontos kétoldalú tárgyalásokat is folytatott. Ezek sorából is kiemelked­nek az amerikai és az orosz külügy­miniszterrel lezajlott konzultációk. A balkáni helyzet megvitatása valamennyi találkozón központi téma volt, különös tekintettel a macedóniai és a dél-szerbiai helyzetre. A NATO és az EU külügyminiszterei olyan belpolitikai reformok végrehajtására sürgették a macedón kormányt, amelyek tompíthatják, illetve meg­szüntethetik az ország szláv és albán lakosságának szembenállását. A két szervezet közös közleményé­ben jelezte, hogy kész minden támogatást megadni Szkopjénak azon politikai, oktatási és nyelv­­használati reformok végrehajtá­­­sához, amelyek gyarapítják és megszilárdítják a macedóniai la­kosság mintegy harmadrészét kitevő mintegy 700 ezer albán jogait. A külügyminiszterek sürgették az erőszakcselekmények azonnali beszüntetését, és leszögezték, hogy a nemzetközi közösség nem szán­dékozik tárgyalni a szélsőséges erőkkel. Elégedetten nyugtázták viszont azt, hogy a macedón nem­zeti egység­kormány négy pártjának - Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közvetítésével­­ sikerült megegyez­nie a párbeszéd folytatásában. NATO-forrásokból származó értesülések szerint a külügyminisz­teri találkozókon előrelépés történt az önálló európai haderő létreho­zásával kapcsolatos tervek megva­lósítása terén is. A jelek szerint enyhült az eddig akadályt jelentő török szembenállás, és várhatóan heteken belül megszületik a meg­állapodás a gyorsreagálású európai haderő létrehozását illetően. A bővítés kérdése nem szerepelt ugyan a hivatalos napirenden, de nem hivatalos konzultációk kereté­ben több fórumon is szó esett róla. Általános volt az a vélemény, hogy a bővítés folyamata nem szakadhat meg, az ezzel kapcsolatos konkré­tumok kidolgozása pedig a meg­felelő ütemterv szerint halad. Erre vonatkozó üzenetet hozott Bush elnöktől Budapestre Colin Powell amerikai külügyminiszter is,,aki európai kollégáit egyidejűleg tájékoz­tatta az amerikai országos rakéta­­védelmi rendszer létrehozásával kapcsolatos tervekről. Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei Buda­pesten elkerülték ugyan az egyér­telmű állásfoglalást, üdvözölték azonban a Washington által kezde­ményezett konzultációkat, amelyek­kel kapcsolatban a NATO-főtitkár úgy fogalmazott, hogy megkezdődött az együttgondolkodás folyamata. Minden szempontból sikeresnek értékelte a NATO budapesti külügy­miniszteri értekezletét és a hozzá kapcsolódó tanácskozásokat Mar­­tonyi János külügyminiszter. - Vala­mennyi résztvevő delegáció elisme­rését fejezte ki Magyarországnak a konferenciák megszervezéséért, a próbát lényegében kiálltuk - jelen­tette ki a miniszter sajtótájékoz­tatóján. A lezajlott tárgyalásokról szólva kifejtette: jelentős részben a balkáni helyzet uralta a konferencia napirendjét és a résztvevők egyetér­tettek abban, hogy a pozitív és ne­­­­gatív tendenciák egyidőben zajlanak a régióban. A pozitívumok közül kiemelte a jugoszláviai változások­nak azt a kézzel fogható jelét, hogy Goran Svilanovic külügyminiszter részt vesz­ a budapesti rendez­vényen. Martonyi János nagyobb előrelé­pést lát az önálló európai védelmi képesség ügyében, mint amire a nemzetközi sajtó tudósításaiból következtetni lehet.,Értékelése szerint a NATO-tag, de még nem EU-tag Magyarország számára különösen fontos, hogy ez a kérdés minden érdekelt fél számára ked­vező módon rendeződjön. A minisz­ter úgy vélte: pozitív fejlemények történtek az úgynevezett „új kocká­zatok”, illetve ezzel összefüggésben az amerikai rakétavédelmi rendszer kérdésében is. Közölte: egyetértés van abban, hogy a további tagfelvétel körét és idejét a kritériumok teljesítéséhez kell kötni, egyetlen országot sem érhet tehát hátrány földrajzi, vagy történelmi okok miatt. Hozzátette: az alapvető döntéseket már a NATO jövő évi, prágai csúcstalálkozóján meg lehet hozni. A külügyminiszter történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy formálisan először Budapesten került sor a NATO és az Európai Unió tanácsainak együttes ülésére. Befejeződött a NATO külügyminiszteri értekezlete Nehéz tárgyalások a hágai törvényről (Belgrád / MTI)­­ Nehezen halad a jelek szerint a jugoszláv kormánykoalícióban a Hágával való együttműködést rögzítő törvény egyeztetése: a kisebbik, montenegrói koalíciós partner továbbra is ellenezni látszik jugoszláv állampolgárok kiadását a háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék­nek. A jugoszláv kormánykoalíció tagjai, a Szerbiá­ban kormányzó és a jugoszláv kormányzat gerincét adó Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömö­rülés, valamint a montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) vezetői Belgrádban ismét összeültek, hogy folytassák a két napja eredmény nélkül zárult meg­beszélésüket. Az SNP küldöttségéből ezúttal azonban kimaradt Predrag Bulatovic pártelnök, aki Podgoricában azt közölte: az SNP alsóbb szintű pártszervei elé utalja a hágai törvény kérdését, és várhatóan jövő hétfőn folytatják a párbeszédet a DOS-szal. Bulatovic a montenegrói tévében aláhúzta, hogy pártja „nehezen szavaz” meg bármely törvényt, amely lehetővé teszi jugoszláv állampolgárok hágai kiadatását. Az SNP a tavalyi belgrádi változások előtt a­­ Hágában koszovói háborús bűnökkel vádolt - Slobodan Milo­sevic volt jugoszláv elnök vezette jugoszláv kormány­zat fő montenegrói szövetségese volt és jelenleg is a vezető Jugoszlávia-párti politikai erőnek számít Montenegróban. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök tanácsadója, Slobodan Samardzic mindenesetre figyelmeztetett: a mostani megbeszéléstől függ, hogy­ a DOS az SNP-vel belefog-e a Jugoszlávia alkotmányos rendszerének átalakítását célzó tervezet kidolgozásába. Zoran Djindjic szerb kormányfő pedig azt vetette el, hogy a hágai törvény végrehajtásáért a jugoszláv tagköz­társaságok feleljenek, mint ezt az SNP követeli. A pápa küldötte levelet vitt Saronnak és Arafatnak (Beirut / Jeruzsálem / Róma / MTI)­­ Az Iszlám Dzsih­ád radikális palesztin szervezet jelentkezett, hogy katonai szár­nya, az „Al-Kialsz (Jeruzsálem) Brigádok" műve volt az a rob­bantás, amelyet egy gépkocsiba rejtett pokol­géppel hajtottak végre a Tel-Avivtól északra fekvő Netánja közelében. Martin Indyk, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elítélte azt a pa­lesztin támadást, amelynek két zsidó telepesnő - köztük egy amerikai állampolgár - esett áldozatául. Az­ izraeli kormánynak „vá­lasztania kell a telepek és a béke között, mert a kettő együtt nem megy" - jelentette ki a hét kö­zepén Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló az amerikai CNN hírtelevízió, által műholdon közvetített sajtóértekezletén. A tárgyalásvezető azután nyilat­­kozott, hogy az izraeli építésügyi minisztérium engedélyezte 710 új lakás építését két ciszjordániai zsidó településen. Erakat ironi­kusan szólít az Ariél Saron izraeli kormányfő által egyoldalúan kihirdetett tűzszünetről. „Az elmúlt, öt nap folyamán Saron hadserege 167 támadást indított Ci­szjordániában és a gázai övezetben. Ha Sáron itt ttok ez a tűzszünet, akkor mi a tűz'.''" A palesztin tisztviselő szerint az izraeli kormánynak feltételek nélkül - vagyis az erőszak előzetes beszüntetésének köve­telése nélkül - el kell fogadnia a béketárgyalások felújítását. A Vatikánban bejelentették, hogy II. János Bál pápa két magas rangos küldöttet menesz­tett Sarok­hoz és Jasszer Arafat palesztin elnökhöz. Az AEB tudósítása szerint egyikük Bio Lagh­i bíboros, aki a szentatya személyes üzenetét viszi magával az izraeli és palesztin vezetők­höz, „hogy tűzszünet elfogadá­sára ösztönözze a feleket”. Bio Lagh­i tapasztalt vatikáni diplo­másét, aki korábban a világ több pontján is képviselte a Szentszé­ket, így Szédéiben, Argentínában és az Egyesült Államokban. Az idős bíboros a Katolikus Neve­lésügyi Kongregáció prefektu­saként fejezte be aktív tevékeny­ségét. Ezen a mostani úlján a katolikus egyházfő törekvését segíti elő a közel-keleti béke megvalósításában. A pápa az elmúlt időszakbal­ többször is nyilvánosan állást foglalt­­a párbeszéd újbóli megindítása és a tűzszünet érvénybe lépése mellen. Az izraeli miniszterel­nöknek és a palesztin autonómia vezetőjének szóló, saját kezűleg írt levelében ugyanerre sarkallja a címzetteket. . ..N.* = r. — '2.3 js = g-o ® e=® 2t a.i'S Sí'&í-aj £ S o'S a W 7)< £ őíCjsm §*g a. S g w -s -ST2 sj- ? C V5 N. •S 0) 5 ^ « ;/1 ., ~ ^ c n ■ ** :C -C V) <£ w •< S3 Az Iszlám Dzsihád vállalta a robbantást Egyezség a munkaerő szabad áramlásáról (Brüsszel / MTI)­­ Az EU-tagországok politikai megállapodásra jutottak a csatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb fejezetére, a munkaerő bővítés utáni szabad áramlására vonatkozó közös tárgyalási álláspontjukról - értesült az MTI brüsszeli diplomáciai forrásból. A kiszivárogtatott információknak megfelelően a nagykövetek ülésén Spanyolország is elfogadta a soros svéd elnökség legutóbbi kompro­misszumos tervezetét, és annak valamennyi lényeges eleméről sikerült megállapodni. Bizonyos technikai kérdéseket tisztázni kell még, és egyes tagországok esetében szükség van a kormányok végleges jóváhagyására is. Ettől eltekintve azonban a közös álláspont készen áll, és jó eséllyel felkerülhet a­ csatlakozási tárgyalások pénteken esedékes főtárgyalói fordulójának napirendjére - fűzték hozzá a források. Az állandó képviselők ülésén körvonalazódtak a „spanyol probléma” rendezésének főbb elemei is. A tagországok a jelek szerint hajlanak annak az elnökségi javaslatnak az elfogadására, amely szerint két nyilatkozatot tennének közzé ezzel kapcsolatban. Az egyikben a miniszteri tanács elismerné, hogy Madrid valós és megoldandó problémát vetett fel, a másikban a brüsszeli bizottság ígéretet tenne arra, hogy tanulmányozni fogja a kérdést, és a későbbiekben jelentést terjeszt elő róla. Ezzel a formulával a tizenötök elkerülnék a strukturális alapok t­lajdani finanszírozásával és elosztásával kapcsolatos vita előre­hozatalát. Másfelől kivédenék annak a látszatát, hogy kapcsolatot terem­tenek e kérdés és a csatlakozási tárgyalások egyik, ettől független feje­zete között. E két dolgot mind, az Európai Bizottság, mind a tagországok többsége határozottan ellenezte, de az utóbbi kapcsolatteremtés szándékát hivatalosan Spanyolország sem ismerte el. . A idézett források szerint a spanyol ügyben várhatóan az állandó kép­viselők bizottságának jövő heti ülésén születik végleges megállapodás. Ebben az esetben a külügyminiszteri tanács már a június közepén esedékes göteborgi EU-csúcs előtt néhány nappal kiadhatja a maga nyilatkozatát.

Next