Romániai Magyar Szó, 2001. július (13. évfolyam, 3816-3847. szám)

2001-07-19 / 3835. szám

Csütörtöki mozaik 2001. július 19. Rákosinak énekelt, Brezsnyevnek tolmácsolt (MTI-Press)­­ Kárpát-Ukrajnában vált felnőtté, a volt Szovjetunióban tett érdemes művész az­ énekes, aki Magyarországra a háború óta csak 1996-ban látogatott vissza. Ijesztően rossz káder volt. Tessék csak elképzelni, édesanyja Pennsyl­vania államban született, kapitalista családban, édesapja pedig a Horty hadsereg vezérkari tisztjeként szol­gált. A háború után az oroszok elfogták és halálra ítélték. Később ezt életfogytiglanra változtatták. Hosszú évekig raboskodott Szibériában, miközben a családját is szovjet területre költöztették. Dobi József ilyen családi háttérrel aligha gon­dolhatott arra, hogy valaha is karriert csinál a Szovjetunióban. Ma mégis azzal büszkélkedhet, hogy megkapta a Szovjetunió érdemes művésze kitüntetést. A hatvanöt esztendős, Magyaror­szágon ismeretlen énekes, ötven évig élt a Szovjetunióban, 1996-ban költözött haza. Életútja valóban ré­s­be illő. - Az ungvári zeneiskola szakán végeztem. Tizennyolc éves koromban a lvovi Filharmónia szólistája lettem. Mellesleg elvégez­tem a Műszaki Egyetemet is, gépész­­mérnöki diplomát szerezve. A lvovi autógyárban dolgoztam évekig. Az éneklést a munkám mellett soha nem hagytam abba. A moszkvai Filhar­mónia énekes szólista állást ajánlott, amelyet örömmel elfogadtam. Vala­mennyi szocialista országban kon­certeztem, de felléptem Párizsban, Belgrudban, Tokióban is. Dobi úr számtalan esetben segí­tett, különböző magyar delegációk­nak. Az 1980-as moszkvai olimpián ő volt a magyar sportolók tolmácsa. A központi sportlétesítmény átadási ünnepségen Brezsnyevnek is tol­mácsolt. 1957-ben találkozott a magyar nép bölcs vezetőjével, Rá­kosi Mátyással is. - A Gelenzsik nevű üdülőhelyen a vendégeket énekes-gitáros számmal szórakoz­tattam. Nem kis meglepetésemre felfedeztem Rákosi Mátyást és a feleségét. Magyarországon senki sem tudta, hogy hol nyaral az első ember. Rákosiéknak nagyon tetszett a produkcióm, melegen gratuláltak. A volt pártfőtitkár kissé meglepődött, amikor megtudta, hogy én is magyar vagyok. Ha tudta volna, hogy kik voltak a szüleim, ráadásul magam is nemesi ranggal rendelkezem, melyet a Dobi családnak I. Lipót király még 1678-ban adományozott, biztos nem állt volna szóba velem. Dobi úr büszkén mutatja a régi moszkvai színházi plakátokat, ahol együtt lépett fel az ott vendégsze­replő Honthy Hannával és Latabár Kálmánnal. Lakása falán díszeleg az oklevél, amelyet 1982-ben kapott, mint a Szovjetunió érdemes mű­vésze. Itthon, saját hazájában nem lett próféta. (Isztambul / MTI-Pano­­ráma)­­ Vízkóstolót alkalmaztak Isztambulban a földrengések elő­rejelzésére. Ihsan egyik napról a másikra ismert emberré vált Tö­­rökország-szerte. A 49 éves nyug­díjas könyvelő ítéletére legalább odafigyelnek az emberek, mint a tudósok véleményére. A legutób­bi hetek közepes és kis erősségű földrengései ismét ráirányították a figyelmet egy esetleges nagy erejű földrengés lehetőségére a mintegy 15 millió lakosú isztam­buli térségben - a szakértők erre jelentős esélyt látnak az elkö­vetkező néhány évtizedben. Ez is magyarázza, hogy az Isz­tambul Tuzla nevű elővárosában lévő termálfürdő vezetője úgy döntött: alapos felügyelet alá helyezi a fürdőt tápláló hőforrást, amely már évszázadok óta adja a gyógyító vizet a máj-, vese-, gyomorpanaszokkal küszködő betegek javára.­­ Azon a bizo­nyos napon 1999. augusztus 1 f-­án a fürdővendégek átható nyers­ z olajszagra panaszkodtak, és még aznap éjjel megmozdult a föld. November 12-én ugyanez megismétlődött, a földmozgás előtt hasonló szagot éreztek - mondta az AFP-nek Koksal Kosé. Így esett, hogy az igazgató apróhirdetés útján megtalálta Ihsan Özdekselt, aki három asszisztensével éjjel és nappal őrködik, hogy felfedezze az olaj legkisebb jelenlétét a tuzlai termálfürdő vizében. Ihsan két­­szer-háromszor megszagol egy gyógyvízzel frissen megtöltött poharat, majd egy kicsit kortyol belőle, egy ideig szájában tartja és ízlelgeti. Egy kis füzetbe fel­jegyzi a mintavétel időpontját, a víz hőmérsékletét és a víz ízét. Aztán megnyugtat: a közeli órák­ban nem várható földmozgás. A szeizmikus törésvonalakkal sűrűn behálózott Törökországot rendszeresen földrengések ráz­zák meg - nem egyszer igen erősek, mint például legutóbb 1999 novemberében, amikor a Richter skála szerint 1,2-1 A erős­ségű rengés következtében 20 ezren vesztették életüket az ország nyugati rész­én. A legutóbbi, 5,5 erősségű rengést június 25-én regisztrálták az ország déli ré­szén. A földmozgás következ­tében 31-en sebesültek meg. Nagyon büszke lennék, ha sikerülne előre figyelmeztetni a lakosságot egy földrengésre - mondja Ihsan, aki nincs is annyira meggyőződve előrejelző küldeté­séről, mint munkaadója. Először kissé bolondos ötletnek találtam, hogy vizet kóstolgatva jelezzünk előre egy földmozgást, de aztán megváltozott a véleményem: miért is ne­­ mosolyodik el. A termálfürdő tulajdonosa meg van győződve arról, hogy a föld előre jelzi majd, mikor mozdul meg újra. - Megkérdeztem a föld­rengéstani szakembereket mit szólnak ehhez, és ők bíztattak: tanulmányozzuk közelebbről a jelenséget. Tudom, ha ismét pet­róleumhoz hasonló szagot ér­zünk, akkor 10-15 órán belül földrengés következik be mint két éve. Ebben az esetben előre figyelmeztetni fogom a szakér­tőket és a sajtót, hogy tegyék meg, amit tudnak. ■ Maga Ihsan, a vízkóstoló azon­ban nem ilyen nyugodt, mert egy toronyház hetedik emeletén lakik, és az már akkor is remeg, ha a közelben elmegy a vonat. Annak azonban nagyon örül, hogy nyugdíjas élete ismét ér­telmet kapott, és ilyen felelős­ségteljes feladatnak tehet eleget a tuzlai gyógyvíznek köszönhető­en, amiből ő is literszámra iszik naponta - írja riportjában az AFP. (Berlin / MTI-Panoráma)­­ A hennával készített diva­tos tetoválás, amellyel sok turista tér haza melegebb tájakról, minden csak nem veszélytelen. Több német bőrgyógyászati klinika a Deutsche Arzteblatt című szakfolyóirat legújabb szá­mában ugyanis arra figyel­meztetett, hogy a delfi­neket, szalamandereket, pillangókat, halálfejeket vagy egyebet ábrázoló test­rajzok súlyos allergiát idézhetnek elő. A magukat tetováltató nyaralók abban bíznak, hogy a henna tiszta nö­vényi anyag, amely két hét elteltével elhalványul. Az elmúlt nyarak azonban A napokban nyitották meg Kolozsvár strandjait; egy archív felvétel a Clujana strandról . Fotó: CSOMAFÁY FERENC / Kolozsvár A henna­­tetoválás sem veszélytelen! megmutatták, hogy ilyen testre vitt rajzok nyomán, főleg fiataloknál, kifejezett bőrelváltozások jelennek meg. Sokan már röviddel a tetoválás elkészülte után erős égető érzést észleltek bőrükön, amely gyakran fel is repedt. Beszámoltak arról, hogy olyan érzésük támadt, mintha csalán ért volna a bőrükhöz. Végül pedig több milliméter vas­­tag gyulladásos bőrkemé­­nyedés keletkezett, amely pontosan követte a teto­válás kontúrjait. A szakor­vosok megfigyelései sze­rint a kortizonos kezelés is csak lassú gyógyulást ered­ményez. A rajzok még hó­napokkal később is fotó­­negatívként hatnak, vagyis lényegesen világosabbak a környező bőrfelületnél. Ezt a hennához a növény festékhatásának fokozása végett hozzáadott anyag, a p-Phenylendiamin (PPD) idézi elő. Ilyen allergia esetén az érintetteknek kerülniük kell egész sor, a minden­napi élethez hozzátartozó tárgyat, például feketére fes­tett csizmát, bőrkesztyűt, szőrmebundákat, pénztár­cát, különböző ruhadara­bokat, hajfestéket, nyom­tatáshoz használt fekete festéket, kerékpárfogantyú­kat, gumi öntözőcsövet, valamint sötét színű haris­nyanadrágot. Aki egyszer érzékennyé vált a PPD-re, annak egész életében ke­rülnie kell ezeket a tár­gyakat. Ez az allergiás haj­lam leszűkíti a munka­­területet is: az illető nem dolgozhat tovább mint nyomdász, cipőbolti eladó, kémikus, vagy fodrász. Minden újabban fellépő allergiás reakció csak fokozza a nevezett anyag iránti érzékenységet. A német bőrgyógyászok ezért követelik, hogy sür­gősen hívják fel a figyel­met az ilyen ártalmatlan­nak vélt nyári tetoválások veszélyeire - írja az AP. A nyári hasmenés (MTI-Press)­­ A nyári szabadságok, kirándulások, túrák, külföldi utazások leggyakoribb kellemetlen­sége, a hasmenés megzavarhatja, elronthatja a nyaralást. Az útra kelőknek érdemes megfogadni dr. Lavicska Kálmán, a népszerű tévédoktor néhány hasznos tanácsát. Nyáron szabadabban, lazábban élünk, és gyakran megfeledkezünk a legelemibb higiénés szabályok betartásáról is. A hasmenést okozó baktérium vagy vírus a fertőzött széklettel vagy az ivóvízzel terjed. A betegség néhány napos lappangási idő után többszöri, híg, formálatlan székletürítéssel, hasfájással, levertséggel , néha lázzal kezdődik, és néhány nap alatt enyhül, majd megszűnik. Súlyosabb esetben tovább tart, és kiszáradáshoz vezethet. Ezért nagyon fontos ismerni a szervezet fenyegető kiszáradásának korai, illetve későbbi súlyosabb tüneteit. Enyhe kiszáradást jelez a fehér, száraz, lepedékes nyelv, a beesett szem és az erős szomjúságérzés. Később e tünetek mellett a vizelet-elválasztás csökken, kisbabáknál a bőr redőzhetővé válik. A szívműködés szapora, a légzés felgyorsul. Elengedhetetlen az azonnali folyadék- és sópótlás. Legyen nálunk otthonról vitt sópótló gyógyszer, amelyet forralt vízben oldva, kellően lehűtve fogyaszt­hatunk. Időben alkalmazva életveszélyes állapotokat kerülhetünk el segítségével. Tüneti kezelésre szén­tablettát vagy bizmutot tartalmazó „hasfogókat” alkal­mazhatunk. Antibiotikumokat csak előzetes orvosi javallat alapján, főleg krónikus betegek használjanak. Nem mindenkit fenyeget egyformán az utazók hasmenése. Erős immunrendszerű, mértékletes, óvatos emberek kevésbé fogékonyak. Krónikus bete­gek és az életkoruk miatt kevesebb szerzett immuni­tással bíró fiatalok vannak nagyobb kockázatnak kitéve. Hasonlóan nagyobb a rizikója a kötetlenebbül élőknek, a veszélyt keresőknek, a felelőtlen embe­reknek. Gyakorlott utazók könyv nélkül „fújják” azoknak az ételeknek sorát, amelyektől legkönnyebben megbete­gedhetünk: nyers húsok, kellően át nem sütött, meg nem főzött ételek, a tenger és a vízmellékek ínyen­cségei (halak, kagylók, osztrigák), nyers zöldségek, gyümölcsök, csapvíz, jégkocka. Veszélyesek még a különféle szószok, a majonéz, a fagylaltok. Az sem mindegy, hogy hol étkezünk. Sokszor még az étterem sem biztonságos, de az utcai büféktől, kifőzdéktől különösen óvakodjunk. Gyógyszerszedők, figyelem! Aki savlekötő orvos­ságot szed, legyen nagyon óvatos, hiszen a gyomorsav­nak baktériumölő hatása van, s lekötve nem tudja azt kifejteni. Cukorbetegek, szív-, bél-, máj- és epebetegek, szteroid tartalmú gyógyszert szedők legyenek óvatosak. A betegek vigyék magukkal betegség­igazolványukat és gyógyszereiket is, hiszen annak alapján a helybéli orvos könnyen tud tájékozódni. A léghajók reneszánsza (Párizs / MTI-Panoráma)­­ Újra divatba jöhet a léghajó. 1937. május 6-án szörnyű katasztrófa történt a New Jersey állambeli Lakh­urst fölött: a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó hirtelen lángba borult, s másodpercek alatt porig égett. A katasztrófában 36 ember vesztette életét, s ez egyben véget vetett az utasszállító léghajók korszakának is: azóta csak jóval veszélytelenebb feladatokra (reklámozásra, katonai megfigyelésre) használták ezeket a szerkezeteket. Az elmúlt években azonban egyre több, a léghajók rene­szánszát jelző terv lát napvilágot: így például az idei franciaországi, Le Bourget-i légiszalonon is több elképzelésről esett szó - írja a Libération című francia napilap. A leglátványosabb természetesen az utasszállító léghajók visszatérése: egy német cég már 1993 óta foglalkozik ezzel a tervvel, s mivel a berlini ható­ságok idén májusban megadták a szükséges, végső engedélyeket, egy ilyen léghajó - több mint 500 kilométeres, utat megtéve - immár a Le Bourget-i repülőszalonon is részt vett. Augusztustól pedig a szerkezet - persze hidrogén helyett az éghetetlen héliummal töltve - minden egyes alkalommal tucatnyi turistával a fedélzetén száll majd fel, hogy körutazásra vigye az érdeklődőket a Konstanzi tó fölött. Transzkontinentális, Európa és Amerika közötti utakat - megfelelő érdeklődés hiányában - nem terveznek, de néhány éven belül a cég vezetőinek reménye szerint teljesen megszokott dolog lesz a néhány órás léghajós sétarepülés gondolata - mondjuk a piramisok, vagy é­ppen a New York-i Szabadság-szobor környékén. A másik lehetséges felhasználási mód a teher­szállítás. Itt óriási piaci lehetőségek vannak a lég­hajók előtt, amelyek optimális közbülső megoldást jelenthetnek: lassabbak ugyan, mint a repülők, de azoknál nagyobb terhet tudnak szállítani­­,s noha teherbírásuk kisebb a hajóknál, azoknál sokkal gyorsabbak. Az Airbus európai repülőgyártó - amelynek óriási gondokat kell majd megoldania az új szupergép, a minden korábbinál hatalmasabb A-380-as részegységeinek az egyes üzentek közötti továbbításakor - állítólag máris érdeklődik a léghajós szállítás lehetősége iránt. Állatirtó ősember (MTI-Panoráma)­­ Van ahol „Blitzkrieg” a neve, máshol pedig „overkill", ez azonban nem a legújabb hollywoodi háborús filmalkotás címe. Egy tudományos elméletről van szó, amely szerint a „történelem előtti” emberek, amikor először érkeztek új földrajzi térségekbe a Földön, minden esetben teljesen kipusztították vadászatukkal a nagytestű állatokat. Amerikai és ausztráliai kutatók legújabb vizsgálatai látszanak alátámasztani ezt a teóriát, miközben cáfolják azt az elképzelést, hogy az éghajlati változások és nem az emberi hatások okozták az állatok kipusztulását. A tudósok szerint számolni kell a múlt tapasztalataival, vagyis azzal, hogy az emberek már több állatfajt pusztítottak ki vagy taszítottak a pusztulás szélére. John Alroy fejlődésbiológus, aki a Kaliforniai Egyetemen (Santa Barbara) dolgozik, bonyolult számítógépes modellel szimulálta azt, hogy mi történhetett, amikor 13 400 ével ezelőtt megérkeztek az első emberek Észak-Amerikába egy jégkorszaki földi hídon keresztül Ázsiából.. A betáplált változóktól függetlenül minden esetben az jött ki, hogy az ember vadászó tevékenysége az állatok tömeges kipusztulásához vezetett. Alroy híve a „Blitzkrieg” vagy „overkill” elméletnek, amelyet Paul Martin tudós dolgozott ki 34 évvel ezelőtt az Arizonai Egyetemen. Alroy szerint földrész méretű hatalmas környezeti katasztrófáról van szó, amelyet az emberek nem szándékosan okoztak és nem is tudták, hogy mit csinálnak tulajdonképpen. Paul Martin annak idején arra mutatott rá, hogy miközben az emberek reálisan értékelik mai társaik vétkeit, hajlamosak elfeledkezni az ősapák bűneiről, jóllehet azok nem voltak szándékosak. Nem akarunk visszatekinteni a „történelem előtti" időkre, pedig ugyanaz a faj vagyunk és ha van hatalmunk, élni is próbálunk vele - állapította meg a tudós. Mint a Reuters hírügynökség emlékeztetett rá, számos tudós szerint a mai emberek Afrikából indultak el az elmúlt 100 ezer évben és Európába ^és Ázsiába vándoroltak tovább, sokkal később pedig eljutottak olyan távoli helyekre, mint Észak-Amerika, Ausztrália és Madagaszkár. Mindezeken a­­ helyeken az emberek megjelenése az állatok tömeges kipusztulásával párosult.T­­iután megérkeztek az emberek, Észak-Amerikában 12-13 ezer évvel ezelőtt több tucat állatfaj tűnt el, közöttük a mamutok és­ a masztodonok, az óriás lajhármedvék és a tapírok, a nagy tevék és bölények, hegyi kecskék, páncélzattal borított hatalmas emlősállatok. Olyan nagy ragadozók is kihaltak, mint a kardfogú macskák, a vadfarkasok és egyes medvefajták. Alroy komputeres modellje szerint a kipusztulás körülbelül 1200 év alatt ment végbe, ami történelmileg csupán egy szempillantásnak számít. Az emberi lények mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába, mégpedig Ázsiából, átkelve az óceánon és az indonéz szigettengeren. Egyelőre lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a jelenlegi ausztráliai őslakosok elődei milyen szerepet játszottak. Richard Roberts geokronológus, aki Melbourne Egyetemén dolgozik, a munkatársaival együtt a legújabb technikák alkalmazásával arra a válaszra jutott, hogy az állatok tömeges kipusztulása mintegy 46 400 évvel ezelőtt történhetett, 3 ezer éves tűréshatárral. Mivel a kipusztulás röviddel az emberek megérkezése után kezdődött meg, határozottan megállapíthatjuk, hogy a vétkesek az emberek voltak hangsúlyozta Roberts. A klímaváltozás nem tűnik lényeges tényezőnek, hiszen az utolsó jégkorszak a kipusztulás után 25 ezer évvel­ következett be. Az ausztrál tudós szerint nem lehet megállapítani, hogy a kipusztítás villámgyorsan zajlott-e le, vagy pedig sokkal hosszabb időszak alatt. Esetleg 10 ezer év is eltelhetett az emberek megérkezése és a megafauna (nagy állatok) kipusztulása között. Roberts és Alroy legújabb kutatási eredményei a Science című tudományos folyóirat hasábjain jelentek meg. Mivel el volt szigetelve a többi földrésztől, Ausztráliát történelmileg egzotikus állatok népesítették be és az emlősök erszényesek voltak, eltérően a máshol honos, méhhel szaporodó emlősöktől. Mostanra teljesen kipusztult a leopárd méretű óriás kenguru, az erszényes oroszlán, amely egy tehénnél is nagyobb volt. Eltűnt a nyolcméteres gyík is Ausztráliából. ‰

Next