Romániai Magyar Szó, 2001. augusztus (13. évfolyam, 3849-3878. szám)
2001-08-02 / 3849. szám
Új sorozat 3849. szám 2001. augusztus 2., CSÜTÖRTÖK Ara: előfizetőknek 1538, darabonként 2500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro București, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://ww.hhrf.org/rmsz Lapzártakor megtudtuk: A világnépesség szaporodása 2070-ben tetőzik (London) • Meglehet, hogy a világ népességének növekedése 2070-ben tetőzik, majd pedig hanyatlani kezd, legalábbis ezt feltételezik a Nature brit tudományos folyóirat csütörtökön megjelenő számában publikáló demográfusok, akik 85 százalékosra becsülik annak valószí- nűségét, hogy a világ népessége 2010) előtt megszűnik növekedni, és 15 százaléknyi esélyt még annak is adnak, hogy az évszázad végére a teljes népes- ség létszáma kisebb legyen, mint a mai. A Föld lakossága valószínűsíti a három szerző - 9 milliárddal tetőzik 2070-ben, majd csökkenésnek indul, és 2110-ban már csak 8,4 milliárd lesz. Ez 1 milliárddal kevesebb, mint amennyit az ENSZ demográfiai jóslata tartalmaz. A cikk kutató-szerzői - Wolfgang Lutz (Ausztria),Warren Sanderson (Egyesült Államok) és Sergei Senerbov (Németország) - a déli félteke népei által mindinkább uralt világot vetítenek a jövőbe, s úgy számolják, hogy a 60 év fölöttiek számaránya 10- ről 34 százalékra növekszik. Ez magasabb arány, mint a napjainkban Nyugat-Európában mutatkozó. A kutatók abból indulnak ki, hogy addigra az elöregedés a világ minden régiójának lakosságára jellemző jelenség lesz. Kína és Délkelet- Ázsia - amelyek most hasonló népességgel rendelkeznek - egymástól eltérő fejlődésnek néznek elébe a tanulmány jövőképe szerint. A termékenység Kínában előbb mutatkozó hanyatlása következtében az évszázad közepére az országban 700 millióval kevesebben lesznek, mint Délkelet-Ázsiában. (Nature) Üresen maradnak a vidéki katedrák (Nagyvárad)Július közepén 592 üres pedagógusi állásra szervezett versenyvizsgát a Bihar megyei tanfelügyelőség. Habár 826-an jelentkeztek katedráért, 291 állás mégis szakképzetlen tanerőre vár. Utólagos elemzések szerint ennek két oka is van; egyik, hogy igen rosszul sikerült az idei versenyvizsga, 1-es és 2- es osztályzatokat is kaptak a tanárok. A 87 matematikából versenyző közül 13-an értek el 5- ösnél jobb jegyet - a legjobb dolgozat 7,75. A 39 biológiából vizsgázó közül 19-nek sikerült a vizsga, s ezzel jogot nyertek, hogy válogassanak a szabad katedrák között. Jobbak az eredmények a magyar tagozatos tanítónők és óvónők esetében: 19 tanítóból 3-nak, 12 óvónőből pedig 4-nek nem sikerült a megmérettetés. Szerencsésen levizsgázott mind a 7 magyar tanári állásra jelentkező. A helyettes főtanfelügyelő, Ioan Cheremen szerint a román tanári katedrákon a legrosszabb a helyzet: 41 állást kell helyettesítőre bízni. Amíg a pedagógusok a tételek nehézségéről panaszkodnak a rossz jegyek láttán, addig a tanfelügyelőség az oktatás minőségéért aggódik. Vidéken, ahol a legroszszabb a helyzet, valahogyan ottmaradásra kellene bírni a képzett tanerőket - fejtette ki sajtónyilatkozatában Joan Chelemen. A polgármesteri hivataloknak akár szolgálati lakásokkal kellene oda csábítania a képzett oktatókat, mert a tanár legalább olyan fontos, mint az orvos vagy a rendőr a községben. A sok üresen maradt állás legfőbb oka ugyanis, hogy az apró, elzárt településekről elmenekülnek a tanárok, tanítók. Minden nagyváradi pedagógusi állás betelt, a vidékieket viszont nem szívesen foglalták el. • A reprezentatív oktatási intézményeknek augusztus 25-éig kell lebonyolítaniuk a versenyvizsgákat: 127 állásra várnak pedagógusokat. (Balla Tünde) Itt és most „Esélyegyenlőség Bevallottam! Azt is bevallom, hogy nagyon de nagyon szégyellem magamat. Éspedig nem azért, merta dolgok jelenlegi állása szerint az utolsó napon tettem töredelmes vallomást mellékes jövedelmeimről, hanem annak számszerűsége, nagysága a szégyellni való. Azóta is reszketve várom, hogy betoppan hozzám kézenfogva a pénzügyőrség, a gazdasági rendőrség, hogy kiburkássza, miként sikerült szert tennem az egész évi 385 ezer lejes extrakeresetre... Várakozásom ellenére az adóbevallási kisablaknál egyáltalán nem tolongtak a derék marosvásárhelyiek. De azért volt egy kis időm a nézelődésre. S mit látnak szemeim? A várakozóban csinos, számítógéppel nyomtatott listát függesztettek ki arról, hogy kik a marosvásárhelyi pénzügyi adminisztráció munkatársai. Szám szerint - kisebb-nagyobb főnököstül - 52-en vannak, akár az esztendő hetei. A névsorban egyetlenegy magyar nevet találtam, a Nagy Mihályét. No és még létezik egy „gyanús” munkatárs, aki az Oláh névre hallgat. Feltételezem, hogy ő elmagyarosodott román, de inkább ne menjünk bele a névetimológiába. Gondolataim menete ekkor tett egy jókora kitérőt. Eszembe jutott snájdig miniszterelnökünk (no nem az, akiről Toró T. Tibor Tusnádon azt mondta, hogy az egész nemzeté, tehát virtuálisan az enyém is, hanem a hazai, a hivatalos, aki éppen a napokban nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire meg vagyunk oldva, ki vagyunk pipálva. Olyan egyenlőek vagyunk mindenkivel, hogy firtatni sem érdemes jogainkat. Csak éppen ha pénzügy, ha gázszolgáltató, ha villamos művek, ha bankok, ha rendfenntartó hatóságok, ha igazságügyi magas beosztások, ha..., ha... - akkor álljunk félre. Hogy miért? Csak! Mert kell a hely a nálunk egyenlőbbeknek! MÁTHÉ ÉVA ORSZÁGOS DEMOKRATESTAIVAPLAP Még egy csatát vívott meg - most már talán leírhatjuk - „győzedelmesen” Kovászna megye prefektúrája az önkormányzattal szemben. A brassói táblabíróság ugyan még úgy döntött, Árkos álomszép kastélya, parkja, üvegháza a választott testületet illeti meg, a bukaresti fellebbviteli tárgyaláson viszont már „országos érdekeltségű” intézménynek minősítették Árkost. Úgy, ahogyan azt a kormánymegbízott (és a kulturális tárca) kérte! S mert e döntés fölött nincs további apelláta, a megyei tanács minapi ülésén — mi mást is tehetett volna - közvagyonjegyzékéből törölte Árkost. Nem szó nélkül, Egyed Csaba, az agrárszakbizottság elnöke, bár alapfoglalkozását tekintve erdészmérnök, talán agronómustársaira is gondolva keresett kapaszkodót a jogigénylés fenntartására, ám a kocka - rövid távon - mindenképpen el van vetve... Menteni, ami menthető és ami még remélhető: az önkormányzat a szűk értelemben vett kastélyon kívül eső épülethálózatot kívánja megtartani. A konferenciaterem, szálloda és étkezde a megyei tanács reprezentatív központja lehet. Talán az is lesz, hiszen az erre vonatkozó kormányhatározat-tervezeten már szépen gyarapodnak a rábólintó jóváhagyások. Ha megszületik a kedvező döntés, a megyei tanács minden bizonnyal nem zárkózik majd el az itt már hagyományos agrártanácskozásoktól. Mondjuk el ugyanis, hogy a ma megkapó kastélyt raktárrá züllesztett állapotából egy képzeletdús agronómus varázsolta újból palotává a megyésítést követő években, ahonnan atúl szépre sikeredett helyreállítás okán kellett kiköltözni, a pártvezér nyaralójává minősítve a kastélyt. Akkor emelkedtek, alakultak át a „körzeten kívül”, de még mindig a park bűvöletében tető alá került falak, túlélve a változások utáni perlekedéseket is. Ha tehát rábólint a kormány (a létesítményt adminisztráló agrárszaktárca) a tulajdonosváltásra, az itt tevékenykedő Agronómus Ház újból fedél nélkül marad. Avagy,az új szervezési keretben is agrárfórumok színhelye lehet Árkos? Az önkormányzat jóindulatú támogatását nincs okunk kétségbe vonni. Átalakulóban az agrárium, struktúrák szűnnek meg, újak alakulnak, e változásban a helyét kereső szakembergárda a talpon maradásért küzd. Az „otthon” is akkor lesz igazán fontos, ha tisztázódnak az új szakirányítási, tanácsadói, vidékfejlesztési erővonalak. Az sem biztos, hogy egy egész megyét átölelő továbbképzési struktúra felel meg majd a holnapi elvárásoknak. Sok rugalmas információs központra viszont minden bizonnyal szükség lesz holnap is, beleértve olyan eligazítást nyújtó centrumot is, ahova hazajárnak az agrárvállalkozók, a farmerek. E találkahely lehet az új hajtásként pászmát vállaló agrár-szaktanácsadó hivatal is vagy Illyefalva gazdaiskolája, a mező megannyi bemutatótelepe vagy akár a legalább kistájszinten létrehozandó teleházak. Okos dolgokról lehet tanácskozni települési fórumokon is. A nagy amfiteátrum, lám, egyre inkább a mező! Mégis remélni kellene, hogy újraszületik az az árkosi gondolat - nem föltétlenül Árkoson -, amely a látványos park varázsán, a gyönyörű kastély látványán túl felvállalja, hogy kisugárzó központja, biztos vára legyen a szakmának, segítsen eligazodni az agrárvilágban. FLÓRA GÁBOR Otthon is legyen! Székelyudvarhelyi „fülemüle-pör”? (Bukarest) • A tét pedig minden bizonnyal óriási, nem is azt kisebbítenénk a címmel, csupán a helyzet emlékeztet arra, hogy hajdanában, danában... • Az RMDSZ-tájékoztató kedd délután kerek perec közölte velünk: „A Legfelsőbb Törvényszék 2001. június 27-i 3232 számú döntése végleges és visszavonhatatlan. Ennek értelmében megszűnik az UPE jogi személyisége, amelyet a Hargita Megyei Törvényszék 2000.04.21/324 számú ítélete alapján szabálytalan körülmények között szerzett. A törvényszéki döntés értelmében az UPE nem jogszerűen vett részt a választásokon, ezért elveszíti azon tanácsosi helyeket, melyeket Székelyudvarhely Városi tanácsában szerzett”. A további következményekről szól a 3. oldalon közölt hír. Igen ám, de a törvénytelennek minősített UPE is hallatja magát: kedd esti közleményét ekként indítja: „Az RMDSZ ismételten félretájékoztatja a közvéleményt, ugyanis a bukaresti Legfelőbb Bíróság csupán megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntését, mely szerint az Udvarhelyért Polgári Egyesület bejegyzéséről szóló megyei törvényszéki határozatot visszavonja, és az alapfokú bírósághoz visszaküldi újratárgyalásra”. Az UPB- féle verzió a lap utolsó oldalán lelhető föl. És elolvasásuk után kérnénk töprengeni! (RMSZ) Kovács Ágnes, többszörös magyar olimpiai bajnok úszónő kedden hazaérkezett a „vizes világbajnokságról”, Fukuokából. Egyik kezében érmes, másikban a vb zöldkabalababája • MTI-fotó NEM CSAK A KISEBBSÉGEKNEK - A ROMÁNOKNAK IS ROSSZ A MAI ALKOTMÁNY (Szatmárnémieti) • Napirenden az alkotmány módosítása. Arról, hogy mit, mennyit és milyen módon kellene módosítani, már több véleményt idéztünk. Ezúttal Varga Attila parlamenti képviselő, az RMDSZ szövetségi elnöke által a módosítási javaslatok kidolgozására kijelölt jogászbizottsági tag véleményét kértük ki. Az a tény, hogy az alkotmány módosítása napirendre került, önmagában is bizonyítja az RMDSZ korábbi álláspontjának helyességét, amikor nem szavazta meg elfogadását. Akkor elsősorban a kisebbségeket hátrányosan érintő, túlzottan nemzetegységesítő kitételei miatt nem értettünk vele egyet. Ma már egyértelműen kimondható, hogy az alig tízéves új román alkotmány nem csak a magyarok és más kisebbségek, de a többségi lakosság, vagyis a románok számára is hátrányos! Paradox módon azokat is sújtja, akiket (Folytatása a 12. oldalon)