Romániai Magyar Szó, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3880-3908. szám)
2001-09-01 / 3879-3880. szám
Új sorozat 3879-3880. szám 2001. szeptember 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 1538, darabonként 2500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piata Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.ohu/rmsz Szlovák főkonzulátus nyílik Békéscsabán (Békéscsaba) • Szeptember elsején a Körös-parton Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő jelenlétében avatják fel Szlovákia magyarországi főkonzulátusát. (MTI-fotó: Lehoczky Péter) Tanévnyitóra Hargitába érkezik Adrian Nastase 26 milliárddal kevesebb a pótköltségvetésből (Csíkszereda) • Közös sajtótájékoztatót tartott Zsombori Vilmos a megyei önkormányzat elnöke és Mima Dusa prefektus. A két vezető az augusztus 29-én Snagovon megtartott miniszterelnöki találkozóról számoltak be, ahol a kormányfő az ország első hét hónapja eredményes kiértékelését tartotta meg. A gazdasági, szociális kérdéseket felölelő kiértékelő főbb adatait Mireea Dusa olvasta fel. Az adatok szerint a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, az energiafogyasztás 2,8 százalékkal csökkent, az állattenyésztés területén 6,8 százalékos növekedés figyelhető meg a szarvasmarhaállományban és 16 százalékos növekedés a sertésállományban. Az idén hétmillió tonnával több búzát arattak le a tervezetthez képest, az állami felvásárlási, 3000-3200 lejes kilogrammonkénti árhoz képest a búza piaci ára 1500 lej körül mozog, .Jövőre ezért elsősorban a cukorrépa, szója, napraforgó termesztés állami támogatásai helyezték kilátásba. A miniszterelnök szerint az egészségügyi reform is hibáztatható azért amiért 700 ezer lélekszámmal csökkent az ország lakossága. A pozitív gazdasági mutatók ellenére Zsombori Vilmos megyei tanácselnök a fentieknél kedvezőtlenebb adatokról számolt be. A hivatalos közlönyben megjelentek a pótköltségvetés adatai: a megye 21,8 milliárd lejt kap, a szükséges 48 milliárd helyett. A tanügy számára kért 40 milliárd helyett 14,5 milliárdot kapnak, ebből 13,3 milliárd személyzeti költség. A fennmaradó összeg tankönyvekre jut majd. 2,8 milliárdot a helységek számára osztanak vissza. A gyermekotthonok számára 4,5 milliárdot kapott Hargita megye. A megye vezetőit már most aggasztja az a tény, hogy fertéspótlékra most sem kaptak egyetlen lejt sem. A jelenlegi árak szerint a prefektus elmondása szerint egy kétszobás lakás fűtési költsége havi másfél millióba kerül ott, ahol a hőközpont gázzal működik és 4,5 (Folytatása a 12. oldalon) (Bukarest) • Felvételi vizsga előtt két nappal, csütörtökön délután különös döntést hozott a Bukaresti Egyetem vezetősége, az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kart illetően, melynek keretében a Hungarológia Tanszék is működik. A váratlan intézkedés lényegének ismertetése előtt röviden vázolnunk kell az említett egyetemi kar felépítését: kétszakos képzést biztosít diákjainak, fő- és mellékszakon. Mindkettő választható a felvételire való beiratkozáskor: az idén a lehetséges 15 opció közül egy főszakot (amilyenként a magyar is szerepelt), illetve több, általuk fontosság sorrendjében rangsorolt mellékszakot kellett feltüntetniük a jelentkezőknek, akik közül a bejutók - a két választott vizsganyelven tett írásbeli dolgozat átlagának megfelelően - bizonyos szakpárosítással rendelkeznek tanévkezdéskor, úgy, hogy az eléd vizsgaeredmények értékelése elsősorban a megjelölt főszakot figyelembe véve történik. • Az idei kilencnapos jelentkezési időszak a kar egészének szintjén jóval kevesebb beiratkozót hozott az elmúlt évek hozamához képest, így a kisebb tanszékekre is megcsappant számú jelentkező érkezett. A felvételit előkészítő bizottság székhelyén már a vizsgák terembeosztása készült, amikor megérkezett a rektori intézkedés híre: előzőleg nem ismertetett, minden bizonnyal rögtönzött szabály - miszerint legalább 15 beiratkozottnak kell lennie minden tanszéken - értelmében azt a négy (eddig fő) szakot (bolgár, cseh, lengyel, magyar) amelyen az idén nem lett ki a 15-ös jelentkezési létszám, már az idei tanévtől mellékszakká fokozták. Az egyetem berkeiből származó értesülések tükrében több szempontból visszás, jogilag ingatag határozat legfőbb hátulütője: az érintett szakokra beiratkozott közel negyven személyt (Folytatása a 12. oldalon) Lapzártakor: Szlovákia Budapestet bírálta (Pozsony) • Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár a héten az Európa Tanács országainak Pozsonyba akkreditált nagykövetei előtt bírálta Budapestet, amiért a magyar kormány állítólag a szlovákiai közigazgatási reformmal kapcsolatos történések miatt diplomáciai lépéseket tett volna Strasbourgban. A találkozóról Pozsony az esemény napján nem közölt részleteket. Később kiszivárgott: Chlebo igencsak „kemény hangon” reagált a magyar fél lépéseire és állítólag célzásokkal utalt arra, hogy az ET nagyköveti tanácsa úgymond a magyar diplomácia lépései miatt rendelte el a szlovákiai közigazgatási reform végrehajtásának ellenőrzését. (MTI) Patrubány számít Csapóra ___ (Budapest) • A Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós Vl . pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövőben számít a nagyváradi volt RMDSZ-szenátor, Csapó József tevékenységére, aki európaiafk integrációs főtanácsadóként segíti a világszövetség munkáját. (MTI) Megnyílt a rasszizmus elleni világkonferencia (Durban) • A szeptember 7-éig tartó értekezleten 14 államfő és több mint 150 ország küldöttsége vesz részt. A vitában felszólal Jasszer Arafat palesztin és Fidel Castro kubai elnök. A fejlett országok egyike sem képviselteti magát államfői szinten. (MTI) Az elmúlt napokban az agrár-szakigazgatóság új specialistái, pénzügyőrök, rendőrök járták XX Háromszék mezőgazdasági részvénytársaságait! Pontosabban azokat az egységeket, amelyek a nagy átalakulások viharában vitatható vagy agyonvitatott földtulajdonjog okán a privatizálás beindításáig sem jutottak el. E látogatások célja ama állami járadék felhajtása, amely a földhasználati megállapodások nyomán a szaktárcát - közvetve az államot - illeti meg. E tételekből fizetnék ki ugyanis a mezőgazdasági gépek vásárlására nyújtott állami kedvezményeket, részben a gazdáknakbeígért hektáronkéni egymillió lejes dotációt is. A szigortól sem mentes helyszíni vizsgálatok, a „kemény” fellépések dacára is csak rész, írjuk inkább így, szerény eredményekhez vezettek. Az állami járandóságot képviselő 1561 tonna búzából ugyanis a tétel alig 13 százalékát (!) értékesíthették azérintett egységek. Annak okán is, hogy az állami területeknek tekintett parcellák jelentős részét a korábbi esztendők formailag erőszakosnak tekintett földfoglalásai után - ahány tábla, annyi történet - a volt tulajdonosok vagy örököseik, esetleg olyan termelők művelik, akik úgy érzik, ilyen vagy amolyan alapon tulajdonosai a földnek. A földfoglalást vagy ..................... birtokba vevést a megítélés kérdése, minek nevezzük - a maga idejében jelentették a rendőrségnek, ügyész- ■ ségnek, ám jogérvényes döntés az ügyekben nem született. Most viszont a szaktárca — lám, a rendőrség segítségével is — igényli ama terményadósság leadását, amelyet más aratott be! Az állami farmok pedig csak a létező készletekből fizethetnek, tudva, hogy legalább annyi tartalékra mindenképpen szükség lenne, amennyi a táblák őszi bevetéséhez szükséges, vagy amivel gázolajat vesznek. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a földeket visszaadták volna azoknak, akiket megillet! E jelenség nemcsak háromszéki gond, bár övezetenként változnak a tényleges lehetőségek, talán a hozzáállás is. Ami háromszéki sajátosság, az az, hogy a hátralék nem kis százalékát a most kezdődő betakarítás során burgonyával talán törleszteni lehetne. A szaktárca viszont - úgy tűnik - elsősorban gabonaátvételre rendezkedett be, ám az övezet nem gabonatermelő vidék! Még akkor sem, ha az idén a bevetett területeken — amelyeket itt nem mérnek ezer hektárokban — szépen fizetett a búza. Rugalmasan kellene tehát kezelni a terménytartozások „behajtását”, hiszen erről van szó, s talán a szaktárca, az állam sem járna rosszul a burgonyával. Egyelőre minden ózon érv dacára tart a kötélhúzás, a kijelölt „brigád” óhajtani kívánja azt, ami az esetek nem kis hányadában behajthatatlan. Ha „kiseperik” a padlásokat, akkor sem gyűl össze annyi gabona, amenyit Bukarestben kalkuláltak. FLÓRA GÁBOR I . „Behajtani” a behajthatatlant? Cseh vízumkényszer románoknak A kormányfőt megnyugtatták: csak ideiglenes (Bukarest) • Csalódással fogadta a román közvélemény a cseh kormány szerdai döntését, amely szerint Prága október elsejétől ideiglenesen visszaállítja a vízumkényszert az országba belépni szándékozó román állampolgárok számára - közölték csütörtökön a román külügyminisztériumban Juraj Petricekkel, a bukaresti cseh külképviselet ügyvivői rangú vezetőjével, „érthetetlennek" tartva a cseh döntést. A román kormány rövidesen megvizsgálja egy hasonló jellegű válaszintézkedés meghozatalának lehetőségét. Adrian Nastase román miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt az ügyről Milos Zeman cseh kormányfővel, s Zeman kifejezte reményét: a román kormány konkrét intézkedéseket hoz annak akadályozására, hogy román állampolgárok illegálisan - s az utóbbi időben egyre növekvő ütemben - bevándoroljanak Csehországba. Kilátásba helyezte: ha ekként alakul a dolog, ismét visszaállítható lesz a jelenlegi vízummentesség. • Prágában sem kíséri teljes egyetértés a döntést. Jan Kován külügyminiszter például ellenezte a vízumkényszer visszaállítását, mert az többek között ellentétes az Európai Unió e kérdésben érvényesülő politikájával. A cseh kormány Stanislav Gross belügyminiszter kérésére határozott így. Gross arra hivatkozott előterjesztésében, hogy nőttönnő Csehországban a menedékkérő románok száma. Az idei év első öt hónapjában 811 volt ez a szám, máris jóval nagyobb, mint tavaly egész évben - érvelt. (A tavalyi adat 510 volt.) Romániát azért érte sokként a cseh döntés, hiszen e napokban kapott nyugati jelzést arra nézve, hogy rövidesen lekerülnek a schengeni vízumkötelezettek listájáról. (Az MTI nyomán) JV 1/ A Reform Tömörülés politik hajtóvadászatot emleget A MÚRE etikai bizottságához fordultak (Bukarest) • Csütörtökön a Reform Tömörülés elnevezésű RMDSZ-platform elnöksége közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben a kolozsvári Szabadság által indított leleplezéssel, titkos emlékeztetővel kapcsolatban mond újabb véleményt. Eszerint „egy elektronikus levél ilyen hitelességét és bizonyító erejét nemhogy egy bírósági szakértő, de még egy kezdő számítógépes levelező is megmosolyogná, ezért az egész talán még egy sajtópert sem érne meg, annyira nyilvánvaló, hogy a szerző állításait nem tudná igazolni. Az erkölcsi kár viszont, amit a Reform Tömörülésnek, a romániai magyar érdekképviseletnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ennek mértékét megállapítandó az Elnökség első lépésként a MARE etikai bizottságához fordul. A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez (Folytatása a 12. oldalon) HIÁBA HIPP’HIPPHURRÁZUNK DÉL-AFRIKÁBAN Markó Attila a rasszizmus elleni világkonferenciára utazott (Bukarest) • Markó Attila államtitkár a napokban a Durbanban zajló rasszizmus ellenes ENSZ-világkonferenciára utazott, a romániai küldöttség vezetőjeként. Indulása előtt interjút adott lapunknak: - Mit vár Románia ettől az értekezlettől? - Jó kérdés. Hiszen a romániai közgondolkodás formálásához számunkra nem az ENSZ volt az erős lobby, hanem az Európai Unió vagy az Európa Tanács. Általában az európai intézmények voltak azok, akik állandóan Románián számonkérték a különböző kérdések megoldását. Az ENSZ nem tette ezt oly hangsúlyosan, annyira határozottan és élesen. Persze, az ENSZ sem adta alább, amikor az emberi jogok tiszteletben tartásáról volt szó, csakhogy a világszervezet láthatára sokkal szélesebb az európai intézményekénél. Ezek a szigorúan vett európai ügyekre koncentrálnak. Ezért nehéz válaszolni arra, hogy Románia tételesen mit vár el e világkonferenciától. Számunkra jelentős eredmény lehetne, ha a rendezvény hangsúlyt fektetne a kontinensek sajátos problémáinak megoldására. Hiszen általános receptet úgy sem talál majd, de a kontinensenkénti problémákra valamilyen megoldási kényszerhelyzetet teremthet. S akkor, attól kezdve az európai intézmények ennek hatására kezdenének dolgozni tovább. A rasszizmus elítélése az egyértelmű, de minket kevésbé érint... (Zsehránszky István interjúja lapunk hétfői számában)