Romániai Magyar Szó, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3880-3908. szám)

2001-09-01 / 3879-3880. szám

Új sorozat 3879-3880. szám 2001. szeptember 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 1538, darabonként 2500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piata Presei Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.ohu­/rmsz Szlovák főkonzulátus nyílik Békéscsabán (Békéscsaba) • Szeptember elsején a Körös-parton Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő jelenlétében avatják fel Szlovákia magyarországi főkonzulátusát. (MTI-fotó: Lehoczky Péter) Tanévnyitóra Hargitába érkezik Adrian Nastase 26 milliárddal kevesebb a pótköltségvetésből (Csíkszereda) • Közös saj­tótájékoztatót tartott Zsombori Vilmos a megyei önkormányzat elnöke és Mima Dusa prefektus. A két vezető az augusztus 29-én Sna­­govon megtartott miniszterelnöki találkozóról számoltak be, ahol a kormányfő az ország első hét hónapja eredményes kiértékelését tartotta meg. A gazdasági, szociális kérdéseket felölelő kiértékelő főbb adatait Mireea Dusa olvasta fel. Az adatok szerint a bruttó hazai össztermék 4,1­ százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, az energia­fogyasztás 2,8 száza­lékkal csökkent, az állattenyésztés területén 6,8 százalékos növekedés figyelhető meg a szarvasmarha­állományban és 16 százalékos növekedés a sertésállományban. Az idén hétmillió tonnával több búzát arattak le a tervezetthez képest, az állami f­elvásárlási, 3000-3200 lejes kilogrammonkénti árhoz képest a búza piaci ára 1500 lej körül mozog, .Jövőre ezért elsősorban a cukor­répa, szója, napraforgó termesztés állami támogatásai helyezték kilá­tásba. A miniszterelnök szerint az egészségügyi reform is hibáztatható azért amiért 700 ezer lélekszámmal csökkent az ország lakossága. A pozitív gazdasági mutatók ellenére Zsombori Vilmos megyei tanácsel­nök a fentieknél kedvezőtlenebb adatokról számolt be. A hivatalos közlönyben megjelentek a pótkölt­­­ségvetés adatai: a megye 21,8 mil­liárd lejt kap, a szükséges 48 milliárd helyett. A tanügy számára kért 40 milliárd helyett 14,5 mil­­liárdot kapnak, ebből 13,3 milliárd személyzeti költség. A fennmaradó összeg tankönyvekre jut majd. 2,8 milliárdot a helységek számára osztanak vissza. A gyermekotthonok számára 4,5 milliárdot kapott Har­gita megye. A megye vezetőit már most aggasztja az a tény, hogy fertéspótlékra most sem kaptak egyetlen lejt sem. A jelenlegi árak szerint a prefektus elmondása szerint egy kétszobás lakás fűtési költsége havi másfél millióba kerül ott, ahol a hőközpont gázzal működik és 4,5 (Folytatása a 12. oldalon) (Bukarest) • Felvételi vizsga előtt két nappal, csütörtökön délután különös döntést hozott a Bukaresti Egyetem vezetősége, az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kart illetően, melynek keretében a Hungarológia Tanszék is működik. A váratlan intézkedés lényegének ismertetése előtt röviden vázolnunk kell az említett egyetemi kar felépítését: kétszakos képzést biztosít diákjai­nak, fő- és mellékszakon. Mindkettő választható a felvételire való beirat­kozáskor: az idén a lehetséges 15 opció közül egy főszakot (amilyen­ként a magyar is szerepelt), illetve több, általuk fontosság sorrendjében rangsorolt mellékszakot kellett feltüntetniük a jelentkezőknek, akik közül a bejutók - a két választott vizsganyelven tett írásbeli dolgozat átlagának megfelelően - bizonyos szak­párosítással rendelkeznek tanévkezdéskor, úgy, hogy az eléd vizsgaeredmények értékelése elsősorban a megjelölt főszakot figyelembe véve történik. • Az idei kilencnapos jelentkezési időszak a kar egészének szintjén jóval ke­vesebb beiratkozót hozott az elmúlt évek hozamához képest, így a kisebb tanszékekre is megcsappant számú jelentkező érkezett. A fel­vételit előkészítő bizottság szék­helyén már a vizsgák terembeosz­tása készült, amikor megérkezett a rektori intézkedés híre: előzőleg nem ismertetett, minden bizonnyal rögtönzött szabály - miszerint lega­lább 15 beiratkozottnak kell lennie minden tanszéken - értelmében azt a négy (eddig fő) szakot (bolgár, cseh, lengyel, magyar) amelyen az idén nem lett ki a 15-ös jelentkezési létszám, már az idei tanévtől mellék­szakká fokozták. Az egyetem ber­keiből származó értesülések tük­rében több szempontból visszás, jogilag ingatag határozat legfőbb hátulütője: az érintett szakokra beiratkozott közel negyven személyt (Folytatása a 12. oldalon) Lapzártakor: Szlovákia Budapestet bírálta (Pozsony) • Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár a héten az Európa Tanács országainak Pozsonyba akkreditált nagykövetei előtt bírálta Budapestet, amiért a magyar kormány állítólag a szlovákiai közigazgatási reformmal kapcsolatos történések miatt diplomáciai lépéseket tett volna Strasbourgban. A találkozóról Pozsony az esemény napján nem közölt részleteket. Később kiszivárgott: Chlebo igencsak „kemény hangon” reagált a magyar fél lépéseire és állítólag célzásokkal utalt arra, hogy az ET nagyköveti tanácsa úgymond a magyar diplomácia lépései miatt rendelte el a szlovákiai közigazgatási reform végrehajtásának ellenőrzését. (MTI) Patrubány számít Csapóra ___ (Budapest) • A Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós V­­l . pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy­ a jövőben számít a nagyváradi volt RMDSZ-szenátor, Csapó József tevékenységére, aki európai­afk integrációs főtanácsadóként segíti a világszövetség munkáját. (MTI)­­ Megnyílt a rasszizmus elleni világkonferencia (Durban) • A szeptember 7-éig tartó értekezleten 14 államfő és több mint 150 ország küldöttsége vesz részt. A vitában felszólal Jasszer Arafat palesztin és Fidel Castro kubai elnök. A fejlett országok egyike sem képviselteti magát államfői szinten. (MTI) A­z elmúlt napokban az agrár-szakigazgatóság új specialistái, pénzügyőrök, rendőrök járták X­X Háromszék mezőgazdasági részvénytársaságait! Pontosabban azokat az egységeket, amelyek a nagy átalakulások viharában vitatható vagy agyonvitatott földtulajdonjog okán a privatizálás beindításáig sem jutottak el. E látogatások célja ama állami járadék felhajtása, amely a földhasználati megállapodások nyomán a szaktárcát - közvetve az államot - illeti meg. E tételekből fizetnék ki ugyanis a mezőgazdasági gépek vásárlására­­ nyújtott állami kedvezményeket, részben a gazdáknak­­beígért hektáronkéni egymillió lejes dotációt is. A szigortól sem mentes helyszíni vizsgálatok, a „kemény” fellépések dacára is csak rész­, írjuk inkább így, szerény eredményekhez vezettek. Az állami járandóságot képviselő 1561 tonna búzából ugyanis a tétel alig 13 százalékát (!) értékesíthették az­­érintett egységek. Annak okán is, hogy az állami területeknek tekintett parcellák jelentős részét a korábbi esztendők formailag erőszakosnak tekintett földfoglalásai után - ahány tábla, annyi történet - a volt tulajdonosok vagy örököseik, esetleg olyan termelők művelik, akik úgy érzik, ilyen vagy amolyan alapon tulajdonosai a földnek. A földfoglalást vagy ..................... birtokba vevést a megí­télés kérdése, minek nevezzük - a maga idejében jelentették a rendőrségnek, ügyész- ■ ségnek, ám jogérvényes döntés az ügyekben nem született. Most viszont a szaktárca — lám, a rendőrség segítségével is — igényli ama terményadósság leadását, amelyet más aratott be! Az állami farmok pedig csak a létező készletekből fizethetnek, tudva, hogy legalább annyi tartalékra mindenképpen szükség lenne, amennyi a táblák őszi bevetéséhez szükséges, vagy amivel gázolajat vesznek. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a földeket visszaadták volna azoknak, akiket megillet! E jelenség nemcsak háromszéki gond, bár övezetenként változnak a tényleges lehetőségek, talán a hozzáállás is. Ami háromszéki sajátosság, az az, hogy a hátralék nem kis százalékát a most kezdődő betakarítás során bur­gonyával talán törleszteni lehetne. A szaktárca viszont - úgy tűnik - elsősorban gabonaátvételre rendezkedett be, ám az övezet nem gabonatermelő vidék! Még akkor sem, ha az idén a bevetett területeken — amelyeket itt nem mérnek ezer hektárokban — szépen fizetett a búza. Rugalmasan kellene tehát kezelni a terménytartozások „behajtását”, hiszen erről van szó, s talán a szaktárca, az állam sem járna rosszul a burgonyával. Egyelőre minden ózon érv dacára tart a kötélhúzás, a kijelölt „brigád” óhajtani kívánja azt, ami az esetek nem kis hányadában behajthatatlan. Ha „kiseperik” a padlásokat, akkor sem gyűl össze annyi gabona, amenyit Bukarestben kalkuláltak. FLÓRA GÁBOR I . „Behajtani” a behaj­thatatlant? Cseh vízumkényszer románoknak A kormányfőt megnyugtatták: csak ideiglenes (Bukarest) • Csalódással fogadta a román közvélemény a cseh kormány szerdai dön­tését, amely szerint Prága ok­tóber elsejétől ideiglenesen visszaállítja a vízumkényszert az országba belépni szán­dékozó román állampolgárok számára - közölték csütör­tökön a román külügyminisz­tériumban Juraj Petricekkel, a bukaresti cseh külképviselet ügyvivői rangú vezetőjével, „érthetetlennek" tartva a cseh döntést. A román kormány rövidesen megvizsgálja egy hasonló jellegű válaszintéz­kedés meghozatalának lehe­tőségét. Adrian Nastase román miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt az ügyről Milos Zeman cseh kormány­fővel, s Zeman kifejezte re­ményét: a román kormány konkrét intézkedéseket hoz annak akadályozására, hogy román állampolgárok illegáli­san - s az utóbbi időben egyre növekvő ütemben - beván­doroljanak Csehországba. Kilá­tásba helyezte: ha ekként alakul a dolog, ismét visszaállítható lesz a jelenlegi vízummen­tesség. • Prágában sem kíséri teljes egyetértés a döntést. Jan Kován külügyminiszter pél­dául ellenezte a vízum­­kényszer visszaállítását, mert az többek között ellentétes az Eu­rópai Unió e kérdésben ér­vényesülő politikájával. A cseh kormány Stanislav Gross bel­ügyminiszter kérésére hatá­rozott így. Gross arra hivatkozott előterjesztésében, hogy nőttön­­nő Csehországban a menedék­kérő románok száma. Az idei év első öt hónapjában 811 volt ez a szám, máris jóval nagyobb, mint tavaly egész évben - érvelt. (A tavalyi adat 510 volt.) Romániát azért érte sokként a cseh döntés, hiszen e napokban kapott nyugati jelzést arra nézve, hogy rövidesen lekerül­nek a schengeni vízumköte­lezettek listájáról. (Az MTI nyomán) J­V 1/ A Reform Tömörülés politik hajtóvadászatot emleget A MÚRE etikai bizottságához fordultak (Bukarest) • Csütörtökön a Reform Tömörülés elnevezésű RMDSZ-platform elnöksége köz­leményt juttatott el szerkesztő­ségünkbe, amelyben a kolozs­vári Szabadság által indított leleplezéssel, titkos emlékez­tetővel kapcsolatban mond újabb véleményt. Eszerint „egy elek­tronikus levél ilyen hitelességét és bizonyító erejét nemhogy egy bírósági szakértő, de még egy kezdő számítógépes levelező is megmosolyogná, ezért az egész talán még egy sajtópert sem érne meg, annyira nyilvánvaló, hogy a szerző állításait nem tudná iga­zolni. Az erkölcsi kár viszont, amit a Reform Tömörülésnek, a ro­mániai magyar érdekképvise­letnek igyekezett okozni, sajnos, adott. Ennek mértékét megálla­pítandó az Elnökség első lépés­ként a MARE etikai bizottságához fordul. A kérdést azonban nem lehet lezárni, mert a nyilvánvaló hamisítás tényét elegánsan figyelmen kívül hagyva, politikai állásfoglalások is születtek ez (Folytatása a 12. oldalon) HIÁBA HIPP’HIPP­HURRÁZUNK DÉL-AFRIKÁBAN Markó Attila a rasszizmus elleni világkonferenciára utazott (Bukarest) • Markó Attila államtitkár a napokban a Dur­­banban zajló rasszizmus ellenes ENSZ-világkonferenciára utazott, a romániai küldöttség vezető­jeként. Indulása előtt interjút adott lapunknak: - Mit vár Románia ettől az értekezlettől? - Jó kérdés. Hiszen a romániai közgondolkodás formálásához számunkra nem az ENSZ volt az erős lobby, hanem az Európai U­nió vagy az Európa Tanács. Általában az európai intéz­mények voltak azok, akik állan­dóan Románián számonkérték a különböző kérdések megoldását. Az ENSZ nem tette ezt oly hang­súlyosan, annyira határozottan és élesen. Persze, az ENSZ sem adta alább, amikor az emberi jogok tiszteletben tartásáról volt szó, csakhogy a világszervezet láthatára sokkal szélesebb az európai intézményekénél. Ezek a szigorúan vett európai ügyekre koncentrálnak. Ezért nehéz válaszolni arra, hogy Románia tételesen mit vár el e világkon­ferenciától. Számunkra jelentős eredmény lehetne, ha a ren­dezvény hangsúlyt fektetne a kontinensek sajátos problé­máinak megoldására. Hiszen általános receptet úgy sem talál majd, de a kontinensenkénti problémákra valamilyen meg­oldási kényszerhelyzetet teremt­het. S akkor, attól kezdve az európai intézmények ennek hatására kezdenének dolgozni tovább. A rasszizmus elítélése az egyértelmű, de minket kevésbé érint... (Zsehránszky István interjúja lapunk hétfői számában)

Next