Romániai Magyar Szó, 2001. december (13. évfolyam, 3970-3994. szám)

2001-12-03 / 3970. szám

Új sorozat 3970. szám 2001. december 3., HÉTFŐ Ara: előfizetőknek 1538, darabonként 3000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 224 28 48, 222 94 41 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Csíkszeredára figyelt az ország Soha ennyi trikolór... • A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség nem ért egyet Csíkszeredai közéleti sze­mélyiségek által, Románia Nem­zeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az em­lített felhívás a békés együtt­élés és kölcsönös tisztelet elvé­nek, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent. Ezen felhívás annál sajnálatosabb, mivel az elmúlt években a ro­mániai magyar és a román közösség sajátos ünnepei az együttélő közösségek számára fontos események, az ott el­hangzott hivatalos politikai nyilatkozatok, ünnepi beszédek az egymás iránti tisztelet köl­csönös kinyilvánítására nyúj­tottak alkalmat. (...) A Nemzeti Ünnepen való részvételre senki nem kényszeríthető, de nem is válhat a résztvevőket sértő tiltakozó megnyilvánulássá. Az RMDSZ ismételten kifejezi azt az álláspontját, hogy tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét, úgy ahogy ennek az évek során hangot adott Románia Parla­mentjében tett nyilatkozatok által is. E szerint elvárja, hogy a románság számára oly fontos történelmi pillanat - a Gyula­­fehérvári Nyilatkozat, a benne foglaltak valóra váltása­­ kö­zösségünk számára is elégtételt hozzon. (...) „ Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető Elnöke Kolozsvár, 2001. november 29. (Folytatása a 8. oldalon) December elsejével Csíkország központja, Csíkszereda immár a komoly települések közé tartozik. Ha eddig vidék volt, provincia, mostantól kezdve mindenki tudja a nevét. Pénteki számunkban közöltük Csíkszeredai RMDSZ- vezetők, személyiségek és egyházi vezetők által aláírt felhívást, mely a december elsejei helyi ünnepségek bojkottálására szólította a város magyar lakosságát. A csütörtök délután kibocsátott dokumentum bombaként robbant az ünnep előestéjén... Összeállításunk a diverzió-szagú botrány fontosabb fejleményeit rögzíti.­ ­ Napokon át takarították a „tapszeret a szorgos erőgépek (balra, lent) • A főtéren katonás fegyelemmel felsorakoztak a városban lévő katonai alakulatok képviselői (jobbra, fent) • A Csíkszeredai polgármester magyarul is elmondta beszédét (jobbra lent) • Fotó: Daczó Dénes / RMSZ­P A­z emberek zömét sújtó hazai szomorú állapotok immár ús szólásmondásainkat is megcáfolja. Olcsó húsnak híg a JL­X leve - állítja a népi bölcsesség, de mifelénk lassan nincs is olcsó hús, s a drágából is egyre kevesebb jut az asztalokra, hiszen az elmúlt egy évtized során a kormányzatok akaratlanul is hozzájárultak az állatállomány drasztikus apadásához, meggondolatlan döntéseikkel pedig csak idén például olyan érthetetlen helyzetet teremtettek, hogy a abona elcsalásának dacára a hús ára szinte megduplázódott. P Persze, a jószágtartás, főként a szarvasmarháé és a sertésé­­ nem könnyű, nem olcsó s nem is irígylésreméltó foglalatosság. De mert a mezőgazdaság többi ágazata továbbra sem biztosít a hivatalosan szegénységi küszöbnek nevezett szintet­­ megközelítő megélhetést, a gazdálkodók jelentős hányada csak vállalja - igaz, főként a háztáji­­ állattenyésztést, annak ellenére, hogy termékeit továbbra sem fizetik meg még önköltségi áron sem. Haszonról - a mezőgazdaság egészét tekintve - nyilván nem beszélhetünk. Hogy mégis miért drágul a hús, az okokat az adóztatási rendszerben, a feldolgozóipar és a kereskedelem mohó- í­ságában, no meg az ágazatot kiszolgáló ipar árainak megál-­­ líthatatlan emelésében kell keresnünk. És olykor a „nemzetgazdaság érdekeinek” megvédésére hozott kormány-­­ zati intézkedésekben is. Tény azonban az is, hogy a korábban s szétvert telepek helyén beindult vállalkozások képtelen kifizetődően termelni, ám a rentabilitás szorgalmazása ■. helyett a kormánytól várnak ■ .......................~­-----------­megoldást és a húsimport kétszer drágább a hús vámjainak emelését köve­telik. A kabinet pedig - bár a CEFTA keretében beismeri, hogy kétélű fegyver a protek­ciós vám - továbbra is akadályozza a magyar húsbehozatalt, sőt újabb szaktárcai döntéssel a hátrányos helyzetű övezetben működő húsfeldolgozókat is ellehetetleníti, arra kötelezve azokat, hogy élőállatot importáljanak s azt értékesítsék, amihez viszont új vágóhidak kellenek. Ha ez a döntés hatályba lép, tovább drágul a hús és a húskészítmény, hiszen a befektetést a vásárlóval „térítteti” meg a beruházó. . Mondhatnánk azt is, a drágulás a közelgő karácsony, a disznóvágási „idény” okán is bekövetkezhet. Ám az okok sokkal mélyebbek és komolyabbak. S ha a kormányzat tíz évi tévelygés után sem talál megoldást az állattartás fellen­dítésére, a célirányos támogatásra, előfordulhat, hogy jövőre ismét a húsár duplázásáról írunk. Főként ha a gabonaárak is emelkedni kezdenek, amire az idei bő termés ellenére csak számítani lehet. S a minőséggel, a lakosság egészségét veszélyeztető romlott „kínálattal” külön is kellene foglalkozni, hogy csak a gyors haszonra összpontosító kereskedők, de olykor feldolgozók is végre, tudomásul vegyék: nincs joguk mások életével játszadozni. Ám a kérdéskört érintő számtalan probléma megoldásában a tenyésztők helyzetét kell rendezni minél előbb, hogy aztán az állatállomány növelésével a láncolat valamennyi szereplőjének tevékenységét ésszerűen szabályozva eljuthassunk oda, hogy az árak alakulása kiszámítható, a kínálat elégséges, a minőség pedig - ha nem is európai szintű - legalább elfogadható legyen. Különben a román integrációs főtárgyaló hiába folytat akár hetente is megbeszéléseket az EU képviselőivel, attól még nem közelíti meg az elvárt szintet a romániai állattenyésztés, de a húsipar sem. Addig pedig szó sem lehet az EU-csatlakozásról FERENCZ L. IMRE A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit... JANUÁRTÓL „PRÓBAIDŐS” VÍZUMKÉNYSZER-SZÜNET (Szatmárnémeti) • 2002 januárjától előreláthatóan három hónapos „próbaidőre" felfüg­gesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - tudtuk meg Vasile Ciocan re­gionális vámparancsnok ez­redestől, november 30-i sajtótá­jékoztatóján. Ezért volt szükség a 144-es sürgősségi kormány­­rendeletre, mely december el­sejétől, 0 órakor lépett életbe. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvá­rásainak, ezért 2001 folyamán számos, a határátlépéssel és a külföldön tartózkodással kap­csolatos törvényt (104, 105, 112) is módosítani kellett. „A 144-es törvény nem a leg­jobb - nyilatkozta Ciocan -, mert főleg a kisembereket sújtja, illetve újabb kiskapukra nyújt lehetőséget.” December elsejé­től azok a rom­án állampolgárok, akik magáncéllal utaznak az EU tagországaiba, illetve amelyekbe vízum szükséges, a Romániából történő kilépésük során napi 100 eurónak megfelelő összeget kell felmutatniuk. A Magyarországra, Törökországba, a volt szocialista országokba, illetve utódállamai­ba utazóknak napi 50 eurónak megfelelő összeggel kell rendel­kezniük. Mindkét esetben (napi 50, vagy 100 euró) legkevesebb ötnapnyi külföldi tartózkodást számítanak fel, eszerint aki december elsejétől Magyaror­szágra utazik, legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel (konvertibilis valuta, utazási csekk, deviza alapú hitelkártya) kell hogy rendelkezzen, az EU- országokba utazónak legkeve­sebb 500 eurónak megfelelő összeget kell hogy felmutasson. A gyógykezelésre, tanulmányi utakra, konferenciákra, kulturális és sportrendezvényekre, beteg­látogatóba, temetésre és rokon­látogatóba indulókra nem vonat­kozik a megkötés. Ezekben az esetekben igazolásra van szük­ség, melyben rögzítve van az utazás célja, illetve az anyagi fe­dezet, ellátás. Azok a 14 élet­évüket be nem töltött gyer­mekek sem kötelesek valutát felmutatni, akik szülői útlevélben szerepelnek. A külföldön dol­gozó, vagy letelepedett szülőket meglátogató 18 évnél fiatalab­bak sem kell rendelkezzenek a minimális valutakészlettel. A kormányrendelet a külföldön dolgozó, érvényes munkaszer­ződéssel rendelkező felnőttekre, illetve a kishatárforgalmi iga­zolványok birtokosaira sem vonatkozik. De nemcsak a készpénz szük­séges ám szombattól a külföldre utazáshoz. A román állam­polgárok érvényes egészségbiz­tosítást, oda-vissza szóló (me­nettérti) busz-, vonat- vagy re­pülőjegyet kell felmutassanak, az autók esetében pedig érvé­nyes zöldkártyát. Ciocan Vasile szerint legalább öt nap szükséges, amíg az új sürgősségi kormányrendelet (Folytatása a 8. oldalon) Itt és most Nemzeti ünnep a határon December elseje van... Anti-világbeli szokás szerint egy-két órát rostokolunk a magyar-román határátke­lőnél. Nem tudni, hogy a gyér forgalom közepette 10- 12 útlevél átvizsgálása miért tart minimum fél órát. Birkatürelemmel tűrünk. Megszoktuk már... A menet­rendszerűen közlekedő tá­volsági buszok sofőrei, uta­sai pusmognak, mintha a határon az is tilos lenne, hogy az utas normális hang­erővel véleményt, informá­ciót cseréljen. Rémisztő híre­ket hallunk visszatérített buszokról, de arról is, hogy az első napokban nem veszik majd túl komolyan a határ­őrök az átlépési tilalmat, ha nincs az ember Fiának 250 eurója (vagy ennek meg­felelő forintja, esetleg már­kája, dolcsija). Azt persze csak találgatjuk, hogy mi is van azzal a bizonyos egész­ségügyi biztosítással. Akik „odaátról” térünk haza, el­lentmondásos hírek bir­tokában vagyunk: a Magyar Televízió híradója azt mond­ta, hogy valóban 250 euró az ára annak, hogy az ember MÁTHÉ ÉVA (Folytatása a 8. oldalon) Újabb Corvin-lánc kitüntetések átadása Kallós Zoltán „megdicsőülése” (Budapest) • Szombaton a magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Cor­­vin-láncot. A magas kitüntetésben Kallós Zoltán néprajzkutató, Lovász Miklós matematikus, Nem­eskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigm­ond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesültek. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató számára a Corvin-lánc kitüntetés a megdicsőüléssel ér fel, olyan ez számára, mintha bejutott volna a mennyek országába - nyilatkozott az esemény után. Az erdélyi Válaszúton és Kolozsvárott élő, tevékenykedő Kallós Zoltán -­aki a zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik - elmondta: egyesek „elharangozták” már a táncház-mozgalom halálát, de az nem következett be. A mozgalom egyre jobban terebélyesedik, mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta területeken - jegyezte meg. A Hagyományok Háza - amely intézményesült keretek között gondozza a magyar népi műveltséget - felállítása mindenképpen fontos volt, mert a magyar táncház-mozgalom átlépte (Folytatása a 8. oldalon) 20 városi tanácsos nyilatkozata „A táblát nem vesszük le” (Sepsiszentgyörgyi • November 28-án, délután tar­totta havi rendes ülését a sep­siszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a híres­hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsos­nak is, hogy kifejtse állás­pontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szövettel és nincs módjukban állás­pontjukat kifejteni, ám Pârvan Rodica úgy vélte: „ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácso­sokra kényszerítik a fülhall­gatókat, akadályozva a kom­munikációt a magyar és román tanácsosok között. Amióta használatban van a tolmács­gép, a három román tanácsos még egyszer sem tette fel a fülhallgatót. Parvan asszony szerint a magyar tanácsosok a tolmácsgép használatba adá­sával elzárkóztak a kom­munikálás elől, pedig milyen (Folytatása a 8. oldalon)

Next