Romániai Magyar Szó, 2002. február (14. évfolyam, 4024-4051. szám)
2002-02-01 / 4024. szám
2002. február 1. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Karzai az ENSZ BT-ben A kulcskérdés a biztonság (New York / MTI) Hamid Karzai afgán kormányfő (képünkön) az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők létszámának növelését és mandátumuk kiszélesítését kérte. Karzai átmeneti kormánya néhány hete változtatott eredeti álláspontján, és az afganisztáni ingatag helyzet, a biztonsági problémák miatt immár Kabulon kívül más városokban is nemzetközi erők jelenlétét szorgalmazza. Karzai emlékeztetett arra is, hogy a reguláris afgán hadsereg létrehozása időt vesz igénybe. Az afgán kormányfő a Biztonsági Tanács nyilvános ülésén elmondott beszédében arra hivatkozott, hogy belföldi útjai során afgán polgárok százaival beszélt, akik szerint egyértelműen a „biztonság a kulcskérdés”. Úgy vélte, a biztonsági erők jelenlétének növelése azt üzenné az afgán lakosoknak, hogy a „nemzetközi közösség továbbra is elkötelezett az afganisztáni béke és biztonság megteremtése mellett”. Az afgán miniszterelnök beszédében köszönetet mondott az ENSZ-nek, amiért a világszervezet hathatós segítséget nyújtott a polgárháborúk sújtotta ország életének stabilizálásához. Hamid Karzainak a biztonsági erőkre vonatkozó kérésének teljesítéséhez egy újabb BT-határozat szükségeltetik. A BT jelenlegi elnöke, Anil Gayan, Mauritius külügyminisztere rövid válaszában kerülte a konkrétumokat, de biztosította az afgán kormányfőt az ENSZ rendületlen támogatásáról, és Afganisztán helyreállítását a kor legnagyobb kihívásának és legfontosabb megoldandó feladatának nevezte. A Biztonsági Tanács tavaly december 20-án az ideiglenes afgán kormány munkájának támogatására hat hónapra, és kizárólag Kabul és környékére korlátozott küldetéssel békefenntartó erők misszióját rendelte el. Jelenleg 2500 katona tartózkodik az afgán fővárosban, februárban azonban számuk akár 5000-re is emelkedhet. A hathónapos időkorlát pedig az intézkedés értelmében meghosszabbítható. A Fatah is, az Iszlám Dzsihád is vállalta a merényletet (Betlehem / Damaszkusz / MTI) A Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnya is magára vállalta azt az öngyilkos merényletet, amelyben az elkövető meghalt, és három személy súlyosan megsérült a hét közepén a Tel-Avivtól északra lévő Taibe településen. Ugyanazt az akciót nem sokkal korábban Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalma is vállalta, a merénylőt Murád Abu Asszál néven saját tagjaként azonosítva. A robbantásban a Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat két tagja és egy palesztin informátoruk sérült meg. Az Iszlám Dzsihád Alkudsz (Jeruzsálem) Dandárjai fegyveres szárnya - az AFP hírügynökség damaszkuszi jelentése szerint - a merénylőt Murad, és Abdel Fatah Abu Asszali néven saját emberének nevezi. Román-ukrán kormányfői megbeszélések (Bukarest , MTI) Románia és Ukrajna úgy tud tárgyalni egymással a nemzeti kisebbségek kérdéséről, hogy a két ország között nem él a gyanú a másik esetleges területi igényéről - jelentette ki Adrian Nastase román miniszterelnök az ukrán kormányfővel folytatott tárgyalásai után. Nastase szerint a gyanú eloszlatását az 1997- ben kötött román-ukrán kétoldalú megállapodás tette lehetővé. Mint mondta, a kisebbségi probléma megfelelő kezelése nagy mértékben a kölcsönös bizalomtól függ. Anatoli Kinah ukrán kormányfő azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának soha nem kellett kisebbségi konfliktusokkal szembenéznie, jóllehet közel száz nemzeti kisebbség él a területén. Az ukrán miniszterelnök külön kiemelte: az ukrán gazdaság elmúlt tíz évi fejlődése lehetővé teszi, hogy az ukrán állam tisztességes életszínvonalat biztosítson a nemzeti kisebbségek tagjainak. Anatoli Kinah kedden érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe. A román vezetőkkel folytatott tárgyalásainak egyik központi témája az volt, hogy kimozdítsák a holtpontról a két ország államhatárának és a Fekete-tengeri kontinentális talapzat, valamint az ahhoz kapcsolódó kizárólagos gazdasági övezet kijelöléséről folytatott tárgyalásokat. A két fél erről a kérdésről már 11 tárgyalási fordulót tartott anélkül, hogy lényegi haladást tudott volna elérni. A román vezetőkkel folytatott megbeszélések után Kinah úgy nyilatkozott, hogy Ion Iliescu román államfő nyárra tervezett ukrajnai Kofi Annan Arafat elszigetelése ellen foglalt állást (Bécs / MTI) Kofi Annan ENSZ-főtitkár Bécsben hivatalos látogatásán Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mellett Amr Masszával, az Arab Liga főtitkárával és Joszi Beilin volt izraeli igazságügyi miniszterrel is megvitatta a Közel-Keleten kialakult helyzetet. Az Amr Masszával folytatott megbeszélésről nem közöltek részleteket, ám Wolfgang Schüssel kancellár a hármas találkozó után - amely egy díszebéd keretében zajlott le - élesen bírálta Izraelt, amiért hadserege EU-segítséggel készült létesítményeket rombol le a palesztin területeken. Szembehelyezkedett azzal az érveléssel, amely szerint Jasszer Arafat a felelős a kialakult helyzetért, mert nem tett eleget a terrorizmus ellen. Kijelentette: „Ez a hetek óta hallható retorika, de inkább a kölcsönös elvárásokat kellene a feleknek konkrétan megfogalmazniuk, úgy, hogy azok végrehajtása ellenőrizhető legyen, s mindkét félnek pontosan körülírt kötelezettségeket kellene vállalni" - mondta. Schüssel sürgette, hogy az Európai Unió tagállamai ajánlják fel közvetítésüket, mert - mint mondta - most döntő kérdés, hogy ne engedjék tovább fajulni a helyzetet. Emlékeztetett a kancellár arra is, hogy Kofi Annan Bécsben már állást foglalt a Közel- Kelet ügyében. Atman úgy vélte, hogy Arafatnak teret és időt kell adni a cselekvésre, s közös nemzetközi kezdeményezést sürgetett a békefolyamat beindítására. Jirszi Beilin viszont elmondta: azt fejtette ki az ENSZ főtitkárának, hogy nélkülözhetetlen a harmadik fél segítsége, de mind az izraeli, mind a palesztin oldalon belső nyomás is szükséges a békefolyamat folytatásához. Beilin részben jogosnak nevezte az Arafatot érő amerikai bírálatokat, de úgy vélte, ebből az következne, hogy az Egyesült Államok még intenzívebben részt vesz a békefolyamatban. Annanhoz hasonlóan Bettin isarafat elszigetelése ellen foglalt állást. Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök újabb meghallgatásra jelent meg a hágai Nemzetközi Törvényszék bírái előtt, akiknek arról kell dönteniük, hogy összevonják-e egyetlen perben az exelnök Koszovóban, Boszniában és Horvátországban elkövetett bűneit Bush az Unió helyzetéről A gazdaságélénkítő program alapja: munkahelyek teremtése (Washington / MTI) George Bush amerikai elnök az Unió helyzetéről elmondott beszédében a gazdaságösztönző intézkedési tervei elfogadására sürgette a kongresszust. E programnak az elnök szerint elsősorban a foglalkoztatást kell serkentenie. - Amikor Amerika dolgozik, akkor virágzik. Gazdasági tervem tehát egyetlen szóban foglalható össze: munkahelyek - jelentette ki. Ez a program segíthet kihúzni az amerikai gazdaságot a jelenlegi recesszióból, és a több mint 1 millió amerikai, aki a szeptember 11-i terrortámadások következményei miatt elvesztette állását, ismét munkához juthat.Bush hangoztatta, hogy a látogatása előtt sikerül megállapodásra jutni. A gazdasági kapcsolatokat illetően mindkét fél a kiaknázatlan lehetőségekről beszélt. Románia és Ukrajna kereskedelmi forgalma 2000- ben 286 millió dollár értékű volt, 106 millió dolláros román passzívummal. Tavaly arányait tekintve jelentősen - közel 24 százalékkal - bővült a forgalom, de így is csak szerény 330 millió dollárt tett ki november végéig. gazdaságösztönző program nem csak a munkanélkülieknek jelentene segítséget. A munkahelyteremtést adókönynyítésekkel támogató program általában is bátorítaná a beruházásokat és a fogyasztást, vagyis segítene kivezetni az országot a gazdasági recesszióból, ahová tavaly márciusban került. Az amerikai elnök azt mondta, hogy támogatja a munkanélküliségi segélyek növelését és az egészségügyi ellátás közvetlen támogatását, és hangsúlyozta, hogy új munkahelyek létesítése csak adóreformmal és jobb külkereskedelemmel lehetséges. Az amerikai költségvetés az afganisztáni háború, a növekvő hazai biztonsági kiadások és a gazdaságélénkítő program miatt az idén deficitbe csúszik. Az utóbbi négy évben az amerikai kormány többlettel zárta a költségvetést. Most mind a Fehér Ház, mind a kongresszus költségvetési hivatala az idei és a következő költségvetési évben deficittel számol. Egyes közgazdászok azonban azt hangoztatják, hogy a gazdaságösztönző program többet ártana, mint használna. Bush elmondta, hogy az Egyesült Államok naponta több mint 30 millió dollárt költ a terrorizmus elleni küzdelemre, de az afganisztáni beavatkozás megmutatta, hogy a drága, ám nagy pontosságú fegyverek képesek megsemmisíteni az ellenséget, és megmenteni ártatlan életeket. Ezekből a fegyverekből még többre van szükségünk. Bármennyibe kerül országunk megvédése, kifizetjük - mondta az elnök. J Cipőtalpba rejtett,obbanóanyagnak vélt gyanús anyagot fedeztek fel a San Franciscó-i nemzetközi repülőtér biztonsági őrei; az igazoltatás elől a cipő gazdája elmenekült EU-bővítés Finanszírozásra tett javaslatok (Brüsszel / MTI) - Magyarország örömmel fogadta, hogy az Európai Bizottság megtette a bővítés finanszírozására vonatkozó javaslatait, ugyanakkor az érintett fejezetekben elfoglalt tárgyalási álláspontja változatlan - jelentette ki az EU mellett működő magyar misszió vezetője. • A hét közepén nyilvánosságra hozott bizottsági koncepciót értékelve Juhász Endre megállapította, hogy abban - némileg burkolt formában - az egyenlő elbánás elvének elismerése is kifejezésre jut. A bizottság ugyanis javasolja a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknak az újonnan csatlakozó országokra való kiterjesztését, ami a legutóbbi időkig legalábbis kétségesnek tűnt. Magyarország ugyanakkor a bizottsági javaslatok ismeretében is fenntartja eredeti tárgyalási álláspontját, amely szerint az új tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésében nincs szükség átmeneti időszakra — mondta a nagykövet. Az EU végrehajtó szervének munkadokumentuma szerint e támogatások a csatlakozások feltételezhető időpontjától, 2004-től számított tízéves időszak végére, 2013-ban érnék el az unióban akkor érvényes szint 100 százalékát. A bizottság egy további, a finanszírozási tervezetben tárgyalt területen, a strukturális intézkedéseknek az új tagországokra való teljes körű kiterjesztésében is átmeneti időszakot tart szükségesnek. Az ország versenyképességét egészében véve a regionális támogatások bevezetésére javasolt hároméves átmeneti időszak is befolyásolja. A mezőgazdaságban azonban ez a probléma élesebben vetődik fel, mert itt közvetlenül a gazdálkodók versenyfeltételeit rontja, hogy az átmeneti időszakban a jelenlegi tagországok termelőinél lényegesen kevesebb támogatást kapnak - fűzte hozzá Juhász, aki szerint ezért ebben a fejezetben lényegesen nehezebb tárgyalásokra lehet számítani. Mindettől eltekintve magyar részei változatlanul érvényesnek tartják azt a célt, hogy az idei év végére a mezőgazdasági fejezetet is le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokon. A bizottság részben azzal érvel a támogatások fokozatos, átmeneti időszakokat feltételező bevezetése mellett, hogy a csatlakozás utáni első években még nem látja biztosítottnak az új tagországok, felvevőképességét. A nagykövet szerint azonban a jelenleg irányadónak tekintett bővítési menetrend alapján lenne idő a felkészülésre. A tárgyalások ez év végi lezárását feltételezve, és számításba véve a csatlakozási szerződés ratifikálásához szükséges időszakot, a tényleges EU-taggá válásig ki lehet dolgozni a támogatások lekötéséhez szükséges programokat - állapította meg Juhász. További bizottsági érv, hogy a támogatások most javasolt szerkezete végső soron az új tagországok érdekeit szolgálná, mert agrárszektoruk jelentős szerkezeti átalakításra szorul, s a közvetlen kifizetések azonnali teljes körű bevezetése nem kedvezne ennek. A főtárgyaló szerint erre azt lehet válaszolni, hogy a tagjelöltek saját maguk tudják a legjobban eldönteni, mi szolgálja az érdekeiket. A strukturális politikákkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a regionális támogatások szempontjából Magyarország egész területét az úgynevezett 1. számú célkitűzés hatálya alá tartozónak tekinti. (Az ehhez tartozó támogatásokból azok a régiók részesülhetnek, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.) Tárgyalási álláspontja szerint e tekintetben annak a támogatásnak az átlagára tart igényt, amelyet az 1. célkitűzés körébe tartozó uniós régiók kapnak - ez most körülbelül 220 euró. A bizottsági javaslatok szerint viszont ez az összeg ennek alig valamivel több mint a fele lenne. A strukturális politikák másik eszközének, a kohéziós alapnak a forrásaira azok a tagországok jogosultak, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ezekből Magyarország a vele összehasonlítható méretű tagállamokkal (Görögországgal és Portugáliával) azonos mértékben kíván részesülni. roszország-Irak Tárik Aziz Moszkvában (Moszkva , MTI) Egy héttel moszkvai látogatása után a hét közepén ismét az orosz fővárosba érkezett Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes. A hivatalos közlemények "magánlátogatásnak nevezik Aziz moszkvai megállóját, de az orosz Interfax hírügynökség értesülése szerint a miniszterelnök-helyettes ismét találkozik orosz vezetőkkel, köztük Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. A megbeszéléseken Aziz pekingi eszmecseréiről is tájékoztatja a moszkvai diplomáciát. Nem véletlen ugyanis, hogy az amerikai terroristaellenes hadműveletekkel öszszefüggésben csapásokkal fenyegetett - bagdadi rezsim képviselője Moszkvát és Pekinget kereste fel Kína is az ENSZ BT állandó tagja, és mindkét ország jó kapcsolatokat tart fenn Irakkal. A moszkvai megbeszélések témái között lehet a február 6. és 8. közötti genfi oroszamerikai konzultáció is, amelyen Moszkva és Washington képviselői megpróbálnak kompromisszumra jutni arról, hogy melyek azok a termékek, amelyek ENSZ-felhatalmazás nélkül is lekerülhetnek a világszervezet által meghatározott cikkek tilalmi listájáról. Moszkva saját elképzeléssel rendelkezik az Irak elleni embargó feloldásáról: ennek értelmében a szankciók mérséklésefejében Bagdad beleegyezne, hogy fogadja az ENSZ ellenőreit, ha pedig azok megbívonyosodnának arról, hogy a közelkeleti ország nem rendelkezik" tömegpusztító fegyverekkel, fel is oldanák a büntető intézkedéseket. Eddig azonban sem Bagdad, sem pedig a Nyugat nem mutatott lelkesedést az orosz forgatókönyv iránt. Irak ennek ellenére Moszkva talán legfontosabb partnere az arab világban. Bagdad egyik hagyományosan nagy megrendelője az orosz hadiiparnak, az orosz kőolaj-vállalatok pedig több milliárd dolláros iraki üzletekben reménykednek a kitermelés és a feldolgozás területén. Bagdad a szankciók feloldása utáni, időkre különleges jogokat ígér az orosz vállalatoknak. Nem mellékes, hogy Irak gyakorlatilag az egyetlen muzulmán ország, amely fenntartások nélkül Moszkva mellett áll a csecsenföldi konfliktusban. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán) Dragoljub Milunovic jugoszláv parlamenti elnök szerint jugoszláv jogászokból álló csoportot kellene alakítani, amely követné Slobodan Milosevic perét, és szükség esetén segítséget nyújtana a volt jugoszláv elnök védőinek. • Dan Coats, az Egyesült Államok berlini nagykövete a bajor rádiónak adott interjúban elmondta, a német és az amerikai vezetők csütörtöki washingtoni megbeszélésén várhatóan szóba kerül az a keddi berlini döntés, amelynek értelmében Németország nem kívánja átvenni a parancsnoki felelősséget Afganisztánban a britektől. • Az arab országok belügyminiszterei szerdán bejrúti tanácskozásukon kötelezettséget vállaltak, hogy a világon mindenütt harcolnak a terrorizmus ellen. • A Bushkormányzat közel-keleti politikájában újabban mutatkozó ellentmondást bírált a szerda esti rádiónyilatkozatában a francia külügyminiszter, arra figyelmeztetve, hogy ha Washington lecövekel Ariel Saron izraeli kormányfő mellett, kockára teszi közvetítői szerepét a térségben. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök szerint csak február végén derül ki, hogy a ciprusi törökök vezetői valóban elmozdulnak-e eddigi hajthatatlan álláspontjukról a szigetország újraegyesítése ügyében. ^Gyilkossággal^ fenyegetőznek Daniel Pearl fogvatartói (Washington / MTI) A Pakisztánban eltűnt amerikai újságíró, Daniel Pearl állítólagos fogvatartói szerdán elektronikus levélben követelték, hogy az Egyesült Államok 24 órán belül engedje szabadon az afganisztáni harcok során elfogott pakisztániakat, ellenkező esetben megölik a túsznak tekintett újságírót. Pearl, a The Wall Street Journal dél-ázsiai irodavezetője a múlt héten tűnt el, miután egy remélt interjúalannyal (egy radikális muszlim vallási személlyel) való találkozóra az indiai Bombayből átutazott a pakisztáni Karacsiba. Eltűnése után az első életjel az volt róla, hogy a hét végén elektronikus levélhez csatolt fájlban valakik fotókat küldtek New York-i szerkesztőségekbe. E képek egyikén pisztolyt irányoztak az amerikai fejére, egy másikon megbilincselve mutatták. Egy friss újság is látható volt az egyik képen, igazolandó, hogy a felvétel új. A fényképekhez mellékelt kísérő szöveg azt állította, hogy Daniel Pearl az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ügynöke. Most, az újabb e-mail - amelyet a The Wall Street Journalhoz, a The New York Timeshoz és a CNN hírtelevízióhoz juttatott el a (magát az első levélben „Nemzeti Mozgalom Pakisztán Szuverenitásának Helyreállításáért” néven említő) társaság már azt közlik: vizsgálatot folytattak, és megállapították, hogy Pearl nem a CIA, hanem az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embere. Ezért - teszik hozzá - 24 órán belül ki fogják végezni, ha Amerika nem teljesíti fent említett követelésüket, az Afganisztánban (illetve az afganisztáni harcokkal összefüggésben) ejtett pakisztáni foglyok szabadon engedését. Emellett azt is követelik, hogy három napon belül távozzon Pakisztánból az összes amerikai médiatudósító, mert a határidő letelte után ottmaradók maguk is „célponttá” válnak. Ezt az elektronikus levél írói azzal indokolják, hogy a tudósítók közül soknak csak „fedőfoglalkozás” az újságírás, és valójában kémekről van szó. A The Wall Street Journal tagadja, hogy a 38 éves Pearl, aki egész eddigi felnőtt életében újságíró volt, bármely országnakkémkedne. Tagadta a kapcsolatot a CIA is. J