Romániai Magyar Szó, 2002. szeptember (14. évfolyam, 4231-4261. szám)

2002-09-26 / 4257. szám

Új sorozat 4257. szám 2002. szeptember 26., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 2115, darabonként 4000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 222 94 41, 224 36 68 Fax: 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucure§ti, Pia­a Presei Libere 1 INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: httn:/Av wvv.hhrr.org/rmsz Lapzártakor megtudtuk: (2002. szeptember 25-én, 14.20-ig) A pápa az olasz parlamentbe megy (Róma) • II. János Pál no­vember 14-én a római Monteci­­torio palotában, az olasz parla­ment két házának együttes ülé­sén beszédet mond a honatyák előtt - vélik tudni a szerdai olasz tájékoztatási eszközök, de a Vatikán is megerősítette. Elő­ször lesz példa arra, hogy egy pápa felszólal az olasz törvény­hozó testületben. II. János Pál­nak viszont nem ez lesz az első beszéde, amelyet egy ország parlamentje előtt mond: Varsó­ban, a strasbourgi Európai Par­lamentben megtette. (MTI) A vendégváró Villa Bódi (Szatmárnémeti) • Az elmúlt napokban hivatalosan is felavatták a Bódi Villát, a város első négy­­csillagos szállodáját (legfelső kép). Bódi Attila, a lapunkból is is­mert vállalkozó a híres szatmári korzó egyik régi épületét vásárolta meg és alakította át kisszállodává, két neves helyi cég, a Silcomprest és a Panatek (belsőépítészet) köz­reműködésével. A faragott stílbú­torokkal és más korabeli dolgokkal berendezett szobák és helyiségek (felső képeink) a múlt századok hangulatát árasztják, mindamel­lett, hogy a napjainkban igényelt kényelmet nyújtják. A hatást csak fokozza a személyzet reformkort, a polgárosodást idéző ruházata. Máris nagyon népszerű a Villa Bódi, különösen azok körében, akik valami különlegesre vágynak, és legalább a pihenés idején sza­badulni akarnak a mindent ellepő műanyagtól és bóvlitól. Nem vélet­len, hogy már első vendége a vi­lágszerte ismert német iparmág­nás, a városunkban is alapítványt működtető Hans Linder volt, s mint Bódi Attila az RMSZ munka­társának exkluzív információként elmondta, nemrég arról tárgyaltak vele, hogy az őszön egy államfő is itt szállna meg. Mindenesetre, a hivatalos avatóünnepségen jelen lévő Horea Anderco, Szatmárné­meti polgármestere az igényesség példájaként beszélt a kis szállodá­ról, s persze, gazdájáról, aki meg­mutatta, hogyan kell egy belvárosi régi épületet mívesen felújítani és jól hasznosítani. (Sike Lajos) Lesz-e oktatási támogatás? - töprengenek a határon túli magyar szülők (Bukarest) • A kedvezménytörvényt omlasztaná meg, ha a törvény­hez kapcsolódó oktatási támogatásra nem jutna pénz - jelentette ki ked­den Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Fontos a kedvezménytörvény szimbolikus jelentősége, de csak pragmatikusan tudom nézni a törvényt és ezért számomra az oktatási támogatás a legfontosabb, mivel ez a leg­jelentősebb, a legszélesebb réteghez eljutó segítség Magyarország részé­ről. A közösség mindennapjainak szól, nem az elitnek. Markó szerint e pályázati úton elnyerhető nevelési-oktatási támoga­tásnak nem szabad megtorpannia, sőt a kedvezményt bővíteni kellene azzal, hogy az egy gyermekes szülők is igénybe vehessék. A jelenlegi statisztikai adatok alapján mintegy 3,5 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a Romániában magyar nyelven tanuló összes gyermek után évi 20 ezer forint nevelési-oktatási támogatást fizethessenek. „Véle­ményem szerint a törvényalkotónak nem az volt a szándéka, hogy a többgyermekes családot jutalmazza. Ez is fontos természetesen, de nem ez volt a szándék, hanem az, hogy azokat a családokat segítsék, amelyek gyermekeiket magyar iskolába adják. Az egy gyermekeseket is segíteni kell és ezzel pontosan a törvény eredeti logikájához térnénk vissza” - mondta Markó. Romániában eddig 19 ezer pályázatot nyújtot­tak be erre a nevelési-oktatási támogatásra. Ezeknek a pályázatoknak a (Folytatása a 16. oldalon) Beindult a váradi felsőfokú tanítóképzés Aggasztó, hogy fogynak a magyar osztályok Biharban (Nagyvárad) • A nagyváradi egyetemen az idei tanévtől a Bihar megyei RMDSZ szorgalmazására indították el a tanító- és óvodape­dagógusi főiskolai szakot. Az el­múlt hetekben voltak a szelekciós vizsgák. A rajzzal társított külön tanítói és óvodapedagógusi szakra összesen negyvenen nyertek felvé­telt, nemcsak Váradról és Bihar­ból, hanem a Székelyföldről is ér­keztek jelentkezők - tájékoztatott Pető Csilla tanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottsá­gának vezetője. Szerinte lényeges a két szak közötti átjárhatóság, mert így kettős képesítés szerezhe­tő. Az idei első felvételire 20-45 éves korig igen sok korcsoportból jelentkeztek. „Felsőfokú képesítést nyújt, tehát szakmai szempontból és a pedagógusi tevékenység elbí­rálásakor is fontos - vélekedett a nagyváradi tanfelügyelőnő, - hi­szen úgy a pedagógus társadalom, mint a szülők részéről egyre (Folytatása a 16. oldalon) Sehogy sem jó (Kolozsvár) • Panaszkodnak a kolozsvári szülők, hogy a „tej és kifli-program” keretében kiosztott tej legtöbbször túl hi­deg, s a gyerekeknek bedagad tőle a torkuk. Több Torda és Dés környéki iskolában viszont csak kekszet és kiflit majszoltak ked­den a nebulók, miután a minő­ségi ellenőrzés nyomán kiderült, hogy az aludt tej is megromlott. Bár Valentin Cuibus Kolozs me­gyei főtanfelügyelőnek mindent kimagyaráztak, úgy tűnik, még sok apró részletkérdést kell tisz­tázni a zökkenőmentességig. (Túrós-Jakab László) Szárazajta emlékezik (Sepsiszentgyörgy) • Ötven­nyolc éve lezajlott tragikus ese­ményekre emlékezik csütörtö­kön, szeptember 26-án Száraz­ajta. A református templomban tartandó istentiszteletet követő­en a település főterén felállított kegyhelyen főhajtás-koszorú­zással emlékeznek a tragédia ál­dozataira. Mint köztudott, 1944. szeptember 26-án, az övezettől már jól eltávolodó front mögött Maniu gárdák hamis vádak alap­ján 12 helyi magyar lakost vé­geztek ki, közülük 2 személyt barbár módon lefejeztek. Az ál­dozatokra emlékezve nem a bosszú fenntartására törekszik a közösség, hanem a hozzátarto­zókkal együttérezve a megbéké­lés olyan őszinte légkörének megteremtése a cél, amely lehe­tetlenné teszi hasonló tragédiák megismétlődését. (Flóra Gábor) Magyarok a hatalomban - a Médiahajóról (Budapest) • Szerdán, 2002. szeptember 25-én a Média­hajón lapzártánk után, 16 és 17 óra kö­zött határon túli politikusok és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának részvételével került sor a Magya­rok a hatalomban című beszél­getésre, amelyet Gecse Géza, a Határok nélkül című rádióműsor szerkesztője vezetett. A beszél­getésen az előzetes jelzések sze­rint részt vett Szabó Vilmos, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai állam­titkára, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, az MKP el­nöke és Kasza József, a VMSZ elnöke. Az eseményről tudósí­tunk. (RMSZ) A lexikonok olvasgatása hasznos dolog, még akkor is, ha nem primi­tív televíziós vetélkedőre edz az ember. Kedvenc szórakozásom a külföldi tudástárakban magunkról keresgélni: mit írnak, mit tudnak a magyarokról. Egy spanyolhoni kiadású, de a nyelv okán az amerikai földrész nagyobbik felén is kézikönyvnek elfogadott lexikonban, _______ magyar vonatkozások után kutatva, a sok Szent János kö­zött megtaláltam Kapisztrán Jánost, aki segített Hunyadi Jánosnak (örömömre: ő is benne van a lexikonban, Mátyás királlyal egyetemben) megtartani Nádorfehérvárt. A nagy győzelem után a hadvezért is, a ferences barátot is elvitte a járvány. A törökverőt Zimonyban (így írja a lexikon is), a keresztesek vezérét pedig (az enciklopédia szerint) Ilok városában. Ne­kem is utána kellett néznem: ez a mai (délszláv) neve a Valkó­ megyei Újlaknak, az újlakiak ősi fészkének. Már itt láttam, hogy nagy követke­zetességre nem számíthatok. Megnéztem egy másik hírességet: Doh­­nányi Ernőt. Bratislavában született, Bratislavát külön cikként is meg­leltem, és megtudtam, hogy eredeti neve Pressburg volt. (A pressburgi kifliről bezzeg nincs Szócikk, sem a pressburgi országgyűlésekről.) Ezek után vérszemet kaptam: a spanyol ábécében ritkán használt k-nál megtaláltam Kosicét, annak az eredeti nevét legalább Kassának írták. Itt leltem rá Kun Bélára is (aki rendszeresen szerepel a kolumbiai ke­resztrejtvényekben, függőlegesen vagy vízszintesen, mint hárombetűs magyar forradalmár) - ő Szilágycsehiben jött a világra. Kádár János vi­szont Rijekában, melyet egykor olaszul Fiuménak hívtak - írja a nagy könyv. Kosztolányi szabadkai születésű. Ráleltem egy Kemény Zoltán Eligazodás a térképen nevű szobrászra, aki Transilvaniában, Banica településen született és Svájcban lett híres modern művész. Petőfi halálozási helye Segesvár (a Románia szócikket viszont Sighisoara festői látképe illusztrálja). A leg­híresebb transszylvánt, Drakulát is kikerestem: a lexikon bölcsen kép­zelt - ráadásul egy ír író által kitalált - személyként kezeli, ezért nem adja meg születési és halálozási adatait. Bolyai János azonban Kolozs­várt született (zárójelben ott áll: jelenleg Cluj) és Marosvásárhelyt halt meg (jelenleg: Tirgu Mures). Makó: magyar város a Mures mentén, de kicsit odébb Szeged már a Tisza és a Maros összefolyásánál van. A So­­­­mes-nél megtaláltam a magyar nevet is. A Körösöknél viszont csak a Cris-re bukkantam (úgy, mint Cris Blanco, Cris Negro és Cris Rapido, ékes kasztíliai nyelven). Királyaink közül Mátyás Kolozsvárt született, ........ Nagy Lajos Nagyszombaton halt meg, Zápolya János életútja pedig Szepesvárttól Szászsebesig ívelt. Csíky Gergely viszont Romániában született (1842-ben!), Pankotán, míg Csontváry-Koszta Tivadar Kisszebenben, amely ma Sabinov, Szlovákiában, Nagyszeben csak Sibiuként szerepel, Bartók Béla azonban keményen nagyszent­­miklósi születésű. Nem irigylem a spanyol lexikonszerkesztőt. Még a magyar történel­­met-kultúrát egy kicsit jobban ismerők se igen tudnák, merre keressék (Magyarországon) Bartók Béla, Dohnányi Ernő vagy akár Kádár János szülőhelyét, Kapisztrán János vagy Petőfi hősi halálának színhelyét. És nincs olyan külföldi, aki megértené, miért nem mindegy az, hogy va­laki a számára kimondhatatlan Sepsiszentgyörgyön, vagy a számára ugyanúgy kimondhatatlan Sfintu Gheorghe-ben látta meg a napvilágot. SIKLÓSI NÁNDOR (a szerző politológus) Bakóba csak a díjazott csángó művészasszony lánya tudott elmenni, mellette Kallós Zoltán . Fotó: Daczó Dénes / RMSZ Magyar állami kitüntetést adtak át Bákóban Fordulókő lehet a csángók életében (Bákó) • Rendhagyó sajtótájé­koztatót tartottak kedden délután a bákói Moldova szállodában, ahová első alkalommal hívták meg a ma­gyar újságírók mellé a helyi román sajtó képviselőit is a Csángószö­vetség vezetői és az RMDSZ Ügy­vezető Elnöksége. A Bákó köz­pontjában lévő elegáns szálloda (Folytatása a 16. oldalon) Csíkmadaras önálló község lett. Hétköznapjairól riportunk a 3. oldalon . Fotó: Daczó Dénes / RMSZ

Next