Romániai Magyar Szó, 2002. október (14. évfolyam, 4262-4292. szám)

2002-10-01 / 4262. szám

Új sorozat 4262. szám 2002. október 1., KEDD Ára: előfizetőknek 2115, darabonként 4000 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 222 94 41, 224 36 68 Fax: 224 28 48 E-mail: rmsz@pcnet.ro Bucuresti, Kata Prései Libere­­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rmsz Lapzártakor: (2002. szeptember 30-án, 14.00-kor) Sztrájk a láthatáron Lezárták a brassói forgalmat (Brassó)­­ A brassói tehe­rautógyár munkásai hétfőn fél tíztől eltorlaszolták a Bukaresti utat, s nem hajlandók elmenni, ameddig a kormány képviselői nem jönnek személyesen meg­hallgatni panaszaikat. Már reggel kilenc órakor a gyár különböző részlegeiben felhangzott a Tolvajok! - kiáltás, fél tízkor már a főváros felől Brassóba érkező út keresztező­désénél voltak. A szakszer­vezeti vezetők bár egyetértenek a munkások felháborodásával, nem vállalják a spontán akciót, amelynek utcai verekedésbe torkolló végkimenetele is lehet. Marius Stinghe szakszer­vezeti vezető lapunknak el­mondta: fél tizenkettőig Buka­restből csak azt az üzenetet kapták, hogy a gyár kormány­határozattal kinevezett rend­kívüli kormányzója, Emil Hate­­ganu jön a Cenk alatti városba, hogy újratárgyalja a szociális (Folytatása a 12. oldalon) Koszorúz­ási ünnepségeket tartottak a pákozdi csata 154. évfordulóján. Az MTI­ felvételén: hagyományőrző huszárok harci bemutatója a pákozdi mezőn v­élhetően a pénz hiányában „elakadt” ekék újrain­dítását, avagy éppen barázdába állítását kívánja a kor­mány ösztönözni a jövő évi termés előkészítéséhez beí­gért gazdatámogatással. Pontosabban jól körülhatárolt feltételek esetén, a szaktárca már most megelőlegezi a jövő évi terményértékesítésre folyósítandó dotáció közel egy­­harmadát. Azért, hogy legyen amiből a most esedékes talaj­művelési munkálatokat - az őszi búza esetében a vetést is - elvégezni. Eredetileg ugyan­csak cukkorrépa termelésre vállalkozó gazdák számíthattak a segítségnyúj­tás e formájára, kétmillió lejes előleget ígért a jövőben termesztendő édesgyökerek minden hektárja után. Ösztönözve, hogy ne tavasszal, hanem már a fagyok beállta előtt forgassák alá a répaművelésre szánt parcellákat, a barázdákat. Az előlegfolyósítás igénylésének eredeti ha­tárideje tulajdonképpen hétfővel lejárt volna - lett ebből legalábbis Háromszéken bonyodalom -, ám időközben további két hétnyi igénylési határidőt engedélyeztek. Ahhoz ugyanis, hogy akár előlegként pénzhez jusson a gazda, tucatnyi igazoló, bizonyító okiratot kell dossziéba fűznie, többszörösen a megyeszékhelyre utaznia, és várakoznia, mikor jön a pénz. Háromszéken is, ahol a kezdeti óvatosság után alig 135 hektár répa termesztésére nyújtottak be dokumentációt — ami összességben 270 millió lej „előleg” biztosítását sejteti -, az okozott problémát, hogy az agyonbürokratizált igénylési gyakorlat felőrli a gazdák türelmét. Töprengeni kell tehát azon, hogy miként lehetne a kiló­számra igényelt aktabegyűjtést egyszerűsíteni. Úgy, hogy ez a folyamat garantálja is: a kiutalt pénz a valós célt szolgálva kizárja az „ügyeskedőket” a manipulálás lehetőségeiből, de hatékonyan segítse a termelést. A megoldás keresésére annál is inkább szükség van, hiszen kormánydöntés nyomán a cukorrépa mellett most már a búza-rozs, az ősziárpa, a napraforgó, sőt a dohány, a zöldség-gyümölcs, a szőlőtermelők számára is jár az őszi előleg, ha az „ezernyi” elvárás feltételei­nek megfelelnek. Még elképzelni is nehéz, hogy a bizonylato­kat átvevő láttamozó és a jóváhagyásért felelős agrár szakigazgatóságok miként birkóznak meg e kihívásokkal. Dehát ez belső szervezési kér­dés. Amin eltöprenghet az újságíró, az inkább ... " az, hogy az ösztönzést sejtető támogatásból miért maradtak ki a burgonyatermelők, avagy azok, akik kukoricatermesztésre kamatoztatják földterületeiket. És nehéz megérteni, miért kiszámíthatatlanok — olykor kap­­kodóknak is írhatnánk -, átgondolatlanok ezek a tárcadön­tések. Ideje lenne körvonalazni és a termelők tudtára is adni, mit kíván segíteni a tárca (a karót avagy a paradicsomot?), hiszen a gazdáknak is az időben kapott információ révén sikerülhet alkalmazkodni. A piaci elvárások ismerete és a terményértékesítés feltétel­rendszeréhez való alkalmazkodás nélkül az oly nehezen „kijárható” őszi előleg, amelyet gaz­dabiztatásként folyósítanak, csak részben segítheti a követett célt, ha naponta változnak a szabályok és az elvárások. FLÓRA GÁBOR (a szerző újságíró) Őszi gazdabiztató? Október 1. az idősek világnapja Világszerte minden évben október 1-jén emlékeznek meg az idősekről, amióta az ENSZ-közgyűlés 1990-ben e napot az idősek világnapjává nyilvánította. A világ 6,1 milliárd lakosa közül 606 millió ember 60 évnél idősebb, 2050-re pedig az öregek száma várhatóan 2 milliárdra nő. Egyes szakértők szerint a következő évtizedek legnagyobb demográfiai problémája az elöregedés soha nem tapasztalt mértékű felgyorsulása lesz. Képünk, mellyel az olvasóink szép számát kitevő időseket köszöntjük, a vasárnap Kissolymoson kettős ünnepüket illő kissolymosi unitáriusok őszi hálaadása után készült. Fotó: Daczó Dénes / RMSZ ÉVET NYITOTT A SAPIENTIA Képességekkel rendelkező emberek kinevelése a cél (Csíkszereda) • Második tanévét nyitotta meg vasárnap délben a Sapientia Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem Csík­szeredai kara, a felsőoktatási intézményben immár több mint 500 hallgató tanul 15 szakon, 70 oktató irányításával. A tanult ember másoknak is tud szol­gálni - hangsúlyozta dr. Tónk Sándor rektor, századunk kö­vetelménye nem a képesítéssel, hanem a képességekkel rendel­kező emberek kinevelése. Berki Anna, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának képviseletében a Sapientia Egyetem esélyte­remtő képességeiről - az anya­nyelven való tanulás lehetősé­geiről beszélt az ünnepélyes tanévnyitón, „kis nemzetnek a jó minőség az egyetlen kincse" - hangsúlyozta. Teller Ede Amerikában élő magyar szár­mazású Nobel-díjas tudós, a Sapientia védnöke videofilmen tolmácsolta gondolatait a Csík­szeredai egyetem hallgatóinak és arra szólította fel őket, hogy legyenek a magyar tudósok méltó utódjai. Az elsőéves hallgatók eskütételét kulturális műsor követte, a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében tartott ünnepélyes tanévnyitón részt vettek a megyei és városi köz­hivatalosságok, valamint a tör­ténelmi egyházak elöljárói. (Hátsekné Kovács Kinga) Tónk Sándor rektor az erdélyi magyar magánegyetemről (Bukarest) • A Sapientia erdélyi magyar tudományegye­tem már működik és működni is fog, de az erdélyi egyetem nem lehet csak Magyarország ügye - hangsúlyozta Tónk Sándor pro­fesszor, az EMTE rektora az MTI-nek adott nyilatkozatában az egyetem második tanévnyi­tójának alkalmával. Tónk pro­fesszor elmondta, hogy az egye­temet működtető kuratórium döntése alapján az első két év­ben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a sem­miből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlődés látványos volt, e térségben, ahol a főiskolai oktatásnak nincs ha­gyománya, Csíkszereda lassan egyetemi várossá nőheti ki magát. A fejlesztésben most Marosvá­sárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTE számára. A szükséges területet az alapítvány megvá­sárolta és remélik, hogy a beru­házás is hamarosan megkez­dődhet. A Sapientia működését ma is alapvetően a magyar költség­vetés biztosítja.­­ A jelenlegi magyar kormány különböző tisztségviselői, a miniszterelnök úrral kezdve, több alkalommal megerősítették azon meggyőződésüket is, hogy (Folytatása a 12. oldalon) Előkészületek Fadrusz-napokra (Kolozsvár) • Ez év feb­ruárjában létrehozták azt a védnöki testületet, mely elfo­gadta a Fadrusz János ünnep­ségsorozat programját, mely­nek lényege: semmilyen fajta kisajátítást ne jelentsen, ha­nem valóban az erdélyi ma­gyarság ünnepe legyen. A védnöki testületben vala­mennyi történelmi egyház helyet foglal. Akárcsak politi­kai közképviseletünk és a civil szaktestület, továbbá az anyaországi képviselet is. Ez is jelzi azt, hogy ez Erdély és (Folytatása a 12. oldalon) Kettős ünnepre gyűlt össze Kissolymos lakossága Hálaadás - és könyvbemutató (Kissolymos) • A Hargita megye határán lévő település unitárius gyüle­kezete őszi hálaadásra gyűlt össze va­sárnap a helyi templomban. A minden­napok robotolását néhány órára abba­hagyva adott hálát az Istennek, hogy ebben az esztendőben is megérhették ezt a napot, amikor már a termény­betakarítás is a végéhez közeledik. A gyülekezet tagjai pedig magukhoz vehették az úrvacsorát, a kenyeret és bort. A közösség számára kettős ünnep volt ez a mostani, hiszen a falu szülöt­tének, néhai Simó Istvánnak Vissza­­sütő napsugár című könyvét is kezük­ben tarthatták. A szerző halálának harmincadik évfordulójára a Hargita Kiadónál megjelent könyv a falu életébe enged betekintést. Egy olyan világot hoz újra a felszínre, aminek nyomai már csak az idősebbek emlékeiben él. A szerző a huszadik század első felének szokásait, a falu hétköznapjait örökítette meg saját élményein keresz­tül, oly módon, hogy talán nem is akad olyan kissolymosi család, amelyről ne írt volna legalább néhány mondat erejéig. (Daczó Dénes) Médiahajó - 2002 A magyar külügyminiszter lapunknak is nyilatkozott! Mint már korábban tájékoztattunk, az idén is szeptember utolsó szerdáján (12. alkalommal!) vitte a hatalmas Táncsics, a Budapest meg a Rákóczi sétahajó a magyar társadalom színe­­javát Visegrádra, egy közéleti piknikre. Azaz a magyar társadalom bal-liberális felének­­krémjét”. Mert a jobboldali pártok vezetői, a hozzájuk közel álló újságírók, írók, művészek, más közéleti személyiségek ismét távollétükkel tüntettek, vagy ahogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tréfásan meg­jegyezte: ,távollétükkel tündököltek". Bár Enyedi Nagy Mihály, a szervező ENAMIKÉ cég (a betűnév az ő iniciáléjából és neje, dr. Kálmán Éva nevéből származik) tizenkét éve azt tervezi, hogy ez az egynapos ren­dezvény mindenkinek lehetőséget adjon a párbeszédre, az ideológiai hovatartozás szempontjából rendre csonkára sikeredik a több száz fős gárda. Az idén is közel ötven főt hívtak meg a jobboldalról, de alig egy-két ,másként gondolkodót" szállított a hajó Visegrádra, ahol több órán át esett az eső, de ez nem akadályozta meg a résztvevőket abban, hogy nyilvánosan, illetve négy-hat-nyolcszemközt cseveg­jenek, hogy jó étvággyal egyenek, igyanak. A Dunán felfelé tartó hajók fedél­zetén kimagasló esemény volt a magyar kormányfő, Medgyessy Péter és két tévésztár, Bolgár György, valamint Bethlen János vitája. No meg Kovács László külügyminiszter és Szili Katalin házelnök expozéja. Megdöbbe­nésemre a két utóbbit, miután szaba­don előadták aktuális mondandójukat, senki sem faggatta semmiről. Úgy (Folytatása a 12. oldalon) ír a t.A 212-i Mínm­­­ah BIATOKOV, Kovács László és Szent-Iványi István az uniós csatlakozásról értekezett . Fotó: Máthé Éva / RMSZ

Next