Romániai Magyar Szó, 2002. október (14. évfolyam, 4262-4292. szám)

2002-10-01 / 4262. szám

2002. október 1. hírek , honi valóság itte­ni Névnap: Malvin. Egyéb névnapok: Bazsó, Ludovika, Hedvig, INSDUL/ Rémig, Rémusz, Romeo, Teréz. A Malvin a német Malwine névből, ez pedig a germán Ma­­dalwine név rövidüléséből keletkezett. Elemeinek jelentése: bírósági székhely, bírósági tárgyalás és barát, együttesen talán a jog barátjának fordítható. A német­ben a Malwin férfinév, a Malwine pedig annak női párja. A magyar nyelv számos becéző alakban is használja, mely a becézők nyelvi leleményességét tükrözi: Málcsi, Málcsika, Malcsó, Malcsóka, Máli, Málika, Malvincsi, Vincsi, Vincsike, Vinka stb. A virágkalendárium óarany színű, különös formájú krizantént és sötétvörös dáliát ajánl névnapi köszöntésül. Katolikus naptár: Lisieux-i Teréz emléknapja. Református naptár: Malvin napja. Evangélikus naptár: Malvin napja. Unitárius naptár: Andrea napja. Görög katolikus naptár: Az Istenszülő oltalmának ünnepe. Zsidó naptár: Tiszi hónap 25 Jó vicc! Az amerikai házaspár áhítattal szemléli a Colosseumot: - Te, Jim, ez csodálatos! - sóhajt fel az asszony. - Igen, drágám. És képzeld, milyen lesz, ha majd elkészül... (TVR-hét) A Művészeti Múzeumban Virtuális kert (Brassó / tóásó) • Pénteken a brassói Képzőművészeti Múzeum Galériájában nyílt meg Ardeleanu-Kovács Ibolya brassói származású művésznő Virtuális Kert című festészeti kiállítása. A tár­latra, a Múzeummal közösen színes nyomtatványt is kiadtak, melyben a művésznőről szóló rövid bemutató áll és néhány, a jelen kiállításról való kép is. A látogató elgyönyörködhet a virtuális kert káprázatos (több mint 20 vásznon kiállított), élénk színű virágaiban, ok­tóber 14-ig. Fenntartható fejlődésről és hulladékgazdálkodásról Szekszárdon (RMDSZ-tájékoztató) • Az Ügy­vezető Elnökség Önkormányzati Főosztálya és Szekszárd város Pol­gármesteri Hivatala közös szerve­zésében zajlott 2002. szeptember 27. és 28. között Szekszárdon a Fenntart­ható fejlődés és hulladékgazdálkodás című konferencia. A kétnapos ren­dezvény keretében Winkler Gyula, Hunyad megyei RMDSZ képviselő Régiófejlesztés - jelen és jövő Romániá­ban címmel tartott előadást. A szek­szárdi konferencián olyan témák megvitatására is sor került mind például. A fenntartható fejlődés alap­pillérei - az emberi tényező. A hulladék­­gazdálkodás és környezetvédelem, illetve A civilszféra lehetősége és szerepe a fenntartható fejlődésben. Betart a ludasi cukorgyár (Marosvásárhely / bögözi) • Maros megye egyetlen cukorgyára, a priva­tizáció után francia kézre került ludasi cukorrépa-feldolgozó üzem, nem hajlandó előzetes szerződést kötni a termelőkkel, s így azoknak veszélybe kerül az a hektáronkénti 2 025 000 lejes kedvezménye, melyet a kormány 945-ös, a cukorrépa-ter­mesztés ösztönzését célzó rendelete, mely azonban feltételül szabja az ilyen előszerződések megkötését. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a tulajdonost, akkor nemcsak a gazdáknak járó kedvezmény marad el, hanem válságba kerül a megye egész cukorrépa termesztése, hisz jövőre senki sem fog cukorrépát termeli. Már így is a megyében az 1990-es 12 000 hektárról ezen ipari növény termesztése idén mindössze 3000 hektárra csökkent. Kolozs megyei munkaerővásár (Kolozsvár / csomaság) • Központi beintésre szeptember 27-én Kolozs megyében is megtartották a munka­erővásárokat. A Kolozs Megyei Mun­kaerőközvetítő Hivatal a közép-, szak­iskolai, valamint az egyetemet vég­zettek számára munkaerővásárt szer­vezett a kolozsvári Diákművelődési Házban. 30 cég 616 munkahelyet kí­nált. Ha a kereslet-kínálat szempont­jából elemezzük, a lekeresettebb szak­mák közgazdász, vegyész, gépész­mérnök, gyógyszerész, szövegszerkesztő. A középiskolák végzettjei számára főleg a bőripari, az esztergályos, asztalos, cukrász, szabó foglalkozások számíthatnak nagyobb keresletre. Hasonló állásbörzét szerveztek a megye más városaiban is, mint Torda, Dés, Bánffyhunyad, Szamosújvár. Az állásbörzét eredetileg, a különböző is­kolák végzettjei számára szervezték, ennek dacára bárki korra, nemre, végzettségre való tekintet nélkül részt vehetett azon. Az egyetemet végzettek számára csalódást jelentett az, hogy a szakosodásuk sokszor nem volt össz­hangban, a meghirdetett állás követel­ményeivel. Az előző munkavásároktól eltérően, most a felsőfokú képzésben részesültek változatosabb munka­kínálattal jelentkeztek. Azonnal alkalmaztak 37 személyt. Lakossági fórum a fejlesztési stratégiáért (Gyergyószentmiklós­­ gál) • Ok­tóber 3-án délelőtt 10 órától Hargita megye tanácsa, a Regionális Képzési Központ és a gyergyószentmiklósi vállalkozói inkubátorház lakossági fórumot szervez Hargita megye közép­távú fejlesztési stratégiája címmel, az ECHO Vállalkozói Inkubátorházban. A fórum moderátora Kulcsár László pro­fesszor, a Pro Professione KHT igaz­gatója. A fórumra elvárnak minden ér­deklődőt, aki hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fejlesztés a gyergyói lakosság jö­vőbeni terveit tükrözze. A vértanúkra emlékezve (Temesvár / pataki) • Október 5-én 16 órától emlékünnepséget szervez az RMDSZ Temes megyei szervezete a temesvári Klapka-ház falán elhelyezett emléktáblánál. Október 6-án, fél tízkor, szintén az RMDSZ szervezésében, autóbusszal indulnak a temesvári ma­gyarok az aradi megemlékezésekre, ahol 11:30-kor a Szabadság-szobor előtti tisztelgésen, délután négykor pedig a Vesztőhelyen tartott hagyományos megemlékezésen vesznek részt. Zsögödből a világ E-mail a szakadásról Kíváncsi vagyok a véleményedre, valóban a Szakadás Kongresszusa következik? Távolról, nagyon távolról kaptam az elektronikus üzenetet, amelyben rég nem látott barátom aggódik, miként általában idegenbe szakadt honfitár­saink szoktak az erdélyi fogantatású, vészjóslóan felcímezett internetes újságcikkek láttán. Őszintén, jóindu­latúan, de a részletek és a mindennapi hazai körülmények ismerete nélkül. Talán ezért is kérdezett meg: valóban az RMDSZ szakadásának kongresszusára ülnek össze a küldöttek az Úr 2003. esztendejének második havában ? Nem, szó sincs róla - válaszoltam azonnal, ez csupán egy tetszetős for­dulat, amelyet felkapott néhány lap, majd néhány hónap múlva ugyanúgy kiadja lelkét, mint annyi más divatos szókapcsolat az elmúlt években. A Romániai Magyar Demokrata Szövet­séget nem lehet sem kéz-, sem többfelé hasítani, mert az az áramlat, amely ki­válik belőle, saját kezével írja alá ön­maga felszámolását. A különböző tö­mörülések, platformok csupán az RMDSZ-en belül léteznek, amint úgy döntenek, hogy elhagyják a szövetséget, nem használják többé az általuk olyan­nyira ócsárolt fórumokat, abban a pilla­natban légüres térbe kerülnek, elve­szítik a nyilvánosságnak, főként köz­lemény- és sajtónyilatkozat-életüknek azt a közegét is, amelyet éveken át létük talapzataként használtak. A legutóbbi RMDSZ-tanácskozáson sokat beszéltek félig telt és félig üres pohárról, üvegzseb-programról, hason­latok, metaforák és mindenféle stílus­alakzatok követték egymást, mint ál­talában az értelmi-érzelmi ötvöződésű, a politikai-irodalmi-jogi közbeszéd széles tárházát használó romániai magyar politizálásban lenni szokott, az üvegházat viszont nem emlegették. Pedig ezek az áramlatok amolyan üveg­házi növények, csak bent, a politika üvegfalai mögött, a szavak párájában, a minél szűkebb körű tanácskozásokon érzik jól magukat, úgy szeretnének mindegyre mások és távolságtartók lenni, hogy azért ne kerüljenek túlságo­san messzire a központ melegétől, hisz az eltávolodás fordítottan arányos a vezetési tisztségek megszerzésének lehetőségével. Szakadásról tehát szó sincs: volt már rá néhány nagyhangú kísérlet, hogy a jelenlegi vezetés úgy­mond belső ellenzéke üvegházon kívüli ellenzék legyen, az eredmény azonban ugyanaz volt, amit néhány politikai alakulat Magyarországon is nemsokára megtapasztal: a demokrácia intéz­ményesített, jól kipróbált keretein túl a politikai közéletnek csak olyan útjai léteznek, amelyeken minden lépés az önsorvasztás felé vezet. Az olyan er­délyi, úgymond népi fórumok, amelyek­nek van és volt bizonyos sajtó­­visszhangja, de a közönség csupán a nagy nevek mögötti díszlet maradt, nem hoztak és nem hozhatnak semmiféle fordulatot abban a folyamatban, amely a jóval mélyebb áramlatok társadalmi felszíne. Ezeket az áramlatokat, össze­­ségükben, az RMDSZ-nek az a vo­nulata (szándékosan nem vezetőséget írtam, mivel jóval szélesebb hatósugár­ról van szó) képviseli, amely nem jelképes politizálásban és fellengzős szavakban, hanem a türelmes, de kitartó építkezésben látja a romániai magyar­ság jövőjét. Voltaképpen ugyanazt teszi, mint saját közösségének tagjai, egyénenként és családonként. A természetességnek ezt a kapcsolatát semmiféle szólamokkal nem lehet megingatni és minél szélesebb körök­ben tartanának úgynevezett belső vá­lasztásokat, annál inkább ez a viszony­­rendszer érvényesülne. Nem csillogó­villogó, nem romantikus, nem pátosztól izzó, de tartós és kiáll bármilyen szakítópróbát. Ilyen próbára azonban az eljövendő kongresszuson sem kerül sor. Az RMDSZ jelenlegi vezetésének leghan­gosabb bírálói is tisztában vannak azzal, hogy bárhogyan utálnak bármiért bár­kit, a politika romániai magyar csatate­rein nincsen tartós élet az RMDSZ-en kívül, a szövetség működését, szer­vezeteinek felépítését, szabályzatát stb., stb. csak belülről lehet módosítani, felhasználva az évek során kialakított demokratikus kereteket. Lesz majd szópárbaj, sértődöttség, színjáték, kivo­nulás és bevonulás - de elvonulás, vég­leges kiszakadás soha, mert a szer­vezeten és a romániai magyarságon belüli valós arányok nincsenek össz­hangban a szövegekkel, a hangerővel, de még a sajtóvisszhangokkal sem. Az élet nem újságcímekben zajlik. SZÉKEDI FERENC fordulóponton a Rádió GaGa Kereskedelmi rádió­­ a köz szolgálatában Sajátos helyzetben van az a maros­vásárhelyi Rádió GaGa, mely ezelőtt három évvel, október 12-én kezdte meg első műsora sugárzását. A Miskolci Rádió GaGa mintájára főként magyar­­országi tulajdonosok kezdeménye­zésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulaj­donos) Marosvásárhelyen a „legma­­gyarabb” rádióadó. Ügyvezető igaz­gatója, Nagy István színművész most, az évforduló előestéjén, nincs könnyű helyzetben, hiszen október 11-én este épp a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata keretében bemutató előadásban játszik főszerepet Molnár Ferenc: A testőr című darab­jában. Közben évfordulós ünnepségre készül. Ebből az alkalomból kerestük meg, két színházi próba között. - A negyedik év kezdetekor új műsorrács bevezetését hirdettétek meg. Miről van szó? - Eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugároztunk műsort. Délután is négyóránként válto­zott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugározunk. Eddig több mint hatvan százalékban román nyelvű adást sugároztunk, ezután nagyjából 50 szá­zalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. - Köztudott, hogy az eltelt három év alatt, mióta jelen vagytok a marosvásár­helyi rádiós piacon, megpróbáltátok ötvözni a kereskedelmi és a közszol­gálati rádiózást. Kik a hallgatóitok? - Az amerikai típusú kereskedelmi rádiózási struktúra alapján behatároltak vagyunk. Nemzetközi felmérések alap­ján készül a kereskedelmi rádiók mű­sora. Eszerint kora reggel infor­mációéhes a hallgató, tehát minden dal után információkkal bombázható. Déle­lőtt már csak 2-3 dal után jöhet egy szöveges, információkkal terhelt rész. - Készült felmérés is arról, hogy kik a hallgatóitok... - Valóban „robotkép” készült átlag­hallgatóinkról. Eszerint minket főként a 33-55 év közötti, középfokú végzettség­gel rendelkező hölgyek hallgatnak.... Tehát elsősorban nekik kell műsort készítenünk. - A rádiókészülékek manapság a konyhában vannak. Nem csoda hát, ha hallgatóitok zömét a háziasszonyok teszik ki.... Tehát mikortól lesz új mű­sorrács? - Kedd reggeltől lép életbe az a mű­sorrács, mely szerint reggel hattól este hatig magyarul szól a Rádió GaGa. Október 12-én pedig évfordulós koncert, GaGa-buli lesz. - A korábbi évfordulókon a Neoton Famíliából hallottuk azokat, akik még megmaradtak, majd Zorán volt a vendégetek. Most kinek a játékában gyönyörködhetünk ? - Ezúttal a híres Horváth Charley lesz a vendégünk, és remélem, hogy a ma­rosvásárhelyi közönség ismét jól szó­rakozik majd. - A rádióhallgatók mit várhatnak a közeljövőben a Rádió Gagá­tól? - Azt, hogy még inkább helyi jellegű lesz a műsor. Délelőttönként majd kér­déseket lehet feltenni a helyi ügyekkel kapcsolatban. Mindenképpen az egyet­len olyan marosvásárhelyi műsor va­gyunk, amelynek nincsenek bukaresti főnökei, tehát kizárólag a helyi ügyekre koncentrálunk. Vérbeli marosvásárhelyi műsort készítünk ezután is­­ a vásár­helyieknek! Kérdezett: MÁTHÉ ÉVA MIÉRT NEM LÉPNEK A BIHARI TELEPÜLÉSEK? előbbre jutna a megye A Bihar megyei kistérségek létreho­zásának szükségességéről és ezek anyagi erőforrásainak megteremtéséről szerveztek nemrégiben kerekasztal­­beszélgetést Nagyváradon. Az alkalom kapcsolatteremtésre és tapasztalat­­cserére is lehetőséget adott a bihari és az e téren tőlük fényévnyire járó Hargita megyei kistérségek települései között. Hasonlóképpen szép példával szolgált a régiófejlesztésre Szilágyság is. Az RMDSZ Bihar megyei szereveze­­tének ügyvezető elnöksége és a Határ­menti Vállalkozásfejlesztési Iroda szer­vezte eszmecserén a bihari önkormány­zatoknak igyekeztek kedvet csinálni a „társuláshoz”. A találkozóra csak a meghívottak egy része érkezett meg, pedig a kisrégiók és a civil szféra fejlesztéséért lépni kell - vélekedett Nagy-Máté András főszervező, a Bihar megyei RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke. Habár mindenki hiányát érzi az akciótervnek, amely szerint szerve­zetten hívhatnának le pénzt a meglévő forrásokból, a hozzáállás sajnos még­sem bizonyult valódinak. A szeptember végi fórumra Nagyvá­radra érkeztek, hogy a megyéjükben működő kistérségeket bemutassák: Márton András, a Hargita megyei tanács projektmenedzsere, Orbán Béla, a Hargita megyei tanács területi és közmunkálatügyi igazgatóságának helyettes vezetője, Szoboszlai Attila, a szilágysági Kémer első embere, és Faluvégi Ferenc, Kárásztelek polgár­­mestere. Nagy-Máté András előadásából a résztvevők megismerkedhettek az Új Kézfogás Közalapítvány önkormány­zati pályázataival. Székelyföldi ta­pasztalatok szerint igen fontos, hogy alulról, érdekeik mentén szerveződjenek a „település-szövetségek“. A térségme­nedzserek szerepe ugyancsak kiemelten fontos, nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezek kiválasztására, mert csak általuk lehet hatékony a munka. Hargita me­gyében például a megyei tanács által kistérségfejleszté­sbe befektetett 2 milliárd lej meghatszorozódott a megyébe befolyt pályázati pénzekből - ebből Biharnak érdemes okulnia. Nagy-Máté András, a Bihar megyei RMDSZ gazdasági alelnökeként nem csupán az évi költségvetés elkészítését tartja feladatának. Stratégiák kidolgo­zását ösztönzi megyei szinten a vidék civil szférájának és a kisvállalkozóinak helyzetbehozására, hogy ezek a létező forrásokhoz hozzáférjenek. Ezúttal is nagyobb érdeklődésre számított a települések részéről (egy régió például egyáltalán nem képviseltette magát), értékelte viszont a megjelentek érdeklő­dő és aktív fellépését. Véleménye szerint a Sapard programból és számos EU pályázatból is azért esik ki a megye, mert hiányzik az együttgondolkodás, a közös tervek. Helyi stratégiai tervek úgy készülhetnek, ha a helyi értékeket ismerő 5-7 személyt mozgósítanak, a közösségeket pedig lakossági fórumo­kon megkérdezik a szerintük lényeges dolgokról. A folyamatnak jól megha­tározott technikája van, ez megfelelő szakképesítésen el is sajátítható. PHARE-CBC tükörprogramot pá­lyázott a Határmenti Települések Területfejlesztési Társulása öt térség­­fejlesztési iroda létrehozására. Egy ko­rábbi sikeres pályázat (az Új Kézfogás pályázata) eredményeként jött létre Borson a Határmenti Vállalkozásfej­lesztési Információs Iroda. A területileg hét kistérség létrehozása volna az ideális - magyarázta el tervük lényegét az alelnök viszont a Hargita megyei példa az erőszakos „házasítás"-ra ellen­példa, ezért marad az öt térségi iroda, amely köré csoportosulhatnak majd a települések. Biharban jelentős problémának az bizonyult, hogy a települések még min­dig fenti, költségvetési támogatást várnak és nem pályáznak, vagy pedig egy-két sikertelenség után feladják a harcot. BALLA TÜNDE A Ga-Ga rádió igazgatója: Nagy István • Fotó: Máthé Éva / RMSZ

Next