Romániai Magyar Szó, 2003. szeptember (15. évfolyam, 4587-4616. szám)

2003-09-01 / 4587. szám

2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Itt és most „Holtomiglan, holtodiglan” Ó, mely szép, felemelő pillanat! Zúgnak a harangok, Apuka, Anyuka pityereg. Suhog a hófehér menyasz­­szonyi ruha selyme, a virágcsokor üde, harmatos. A pap bácsi nyájas mosolya, áldása mint egy finom, aranyló pók­háló, körbeszövi az ifjú párt... Aztán elkezd pörögni az életkerék, s a centrifugális erő a leggyakrabban kiperget a párkapcsolatból minden fennköltséget, misztikumot (ha volt egyáltalán). Marad a langyos ágyban a kihűlt házastársszerelem, a sok nyűg, s ha peche van az asszonykának (netán a férjnek), akkor elkezdődik a remény­telen harc az alkohol ellen. Tisztelet a kivételnek. Találkoztam boldog, akár idős házaspárokkal is. De Istenem, mily ritkák. Akár fényes napsütéskor a szi­várvány. (Lásd Galeria atya temeté­sén.) A holtomiglan, holtodiglan - sze­rencsére elég ritkán - sorszerűen, szó szerint beteljesedik. Mert a csetepaték egyike oda fajul, hogy valóban az egyik társ életének kioltásával lehet csak véget vetni a két ember ádáz, mindennapi harcának. Sokkal gyako­ribb viszont az, amikor a „meleg csa­ládi fészek” botrányai megmaradnak a szinte hétköznapi, kiabálós, pofozko­­dásos szinten. Szerintem az újkori román demok­rácia egyik szégyenfoltja, hogy csak most, tizenvalahány év után készült el a családon belüli erőszak büntetését szabályzó törvény. Még nem ismerem egészen pontosan minden kitételét, de abból, amit eddig a sajtó belőle meg­kommentált, a leginkább azt tartom kétségesnek, hogy a törvény életbe lé­pése után nagyon gyorsan minden megyében létrejönnek, és hatékonyan működnek majd (!) azok a meleg, csa­ládias közösségi otthonok, amelyek­ben valóban idegnyugtató menedéket kap a házából konyhakéssel, vagy akár trágársággal, pofonokkal elüldözött anya, esetleg több csemetéjével. Ma­gyarországon, tudom, hogy évek óta sokkal behatóbban foglalkoztak ezzel a fogas kérdéssel az illetékesek, és mégis alig néhány mintaszerű ilyen intézet létezik. (Ugyanez írható a dro­gosok rehabilitációs intézeteiről. Azok is rendkívül ritkák.) Nálunk egyes megyékben már létrehoztak ilyen ren­deltetésű otthonokat, de értesüléseim szerint ezek rideg, hivatalszerűen mű­ködő tanácsadó központok, ahol a föl­dönfutó anyukáknak általában azt ajánlják: menjen haza, s próbálja meg­húzni magát. Egy ilyen otthon min­taszerű működtetéséhez elsősorban sok pénz kell (nos, hol van kies ha­zánkban a fölösleg?), no meg olyan szakemberek, akiknek nem csak a fog­lalkozása, hanem szenvedélye a se­gíteni akarás. A legfogasabb kérdés pedig az, hogy az ideiglenes szociális otthonok elhagyása után, hiszen erről is rendelkezik a törvény, hogy ott sen­ki sem maradhat míg a világ, mi lesz a kutyaként kivert anyával, gyerekével, netán gyerekeivel... Képzeljük el azt a fiatal kismamát, aki két-három cse­metéjével, mondjuk fél év után beállít iszákos férjéhez, miután kipellen­gérezte őt, meghurcolta a társadalom előtt, hiszen elpanaszolta baját-baját a hatóságnak, amint egy este a panel­lakás zárt ajtaja előtt várja haza a kocs­mából élettársát, és bebocsátást kér. Álmunkban se jöjjön elő a jelenet. Azok az anyukák, akik felvállalják azt, hogy ezekben az otthonokban keres­nek menedéket, addig a poklok poklát is megjárják, és egészen világos, hogy a férjjel kiböjtölt családi 2-3 szoba „összkomforton” kívül a világon sehol nincs számukra hely. Hiszen ha lenne egy külön egérlyuk, amibe belebújhat­tak volna csemetéikkel, akkor biztosan nem kopogtatnának a közös otthon­ban, ami tényleg csak a legeslegutolsó szalmaszál. (Jellemző, hogy nyáron, amikor nincs fagyhalál-veszély, a haj­léktalanok úgy pucolnak a menhe­­lyekről, mint egészséges emberek a lepratelepről.) Törvény kell, hamarább kellett volna. Csakhogy pénz nélkül, lélekte­len, a szociális gondozás olyan, mint a túl nagy lyukú háló. A lényeg kisu­vad belőle. Némi reményt az ad, hogy a bántalmazott anyák, gyerekek kér­désének a humánus rendezése éppen olyan uniós követelmény, mint az intézetekben nevelt, árva gyerekek sorsának a humanizálása. Ami — végre-valahára — valóban össztár­sadalmi szinten is beindult. MÁTHÉ ÉVA Prefektúráról és tanévkezdésről A szokásos heti sajtótájékoztatón, augusztus utolsó szerdáján Csóka Tibor, Szilágy megye alprefektusa is­mertette az újságírókkal a kormányin­tézmény szervezésére, működésére vonatkozó új kormányrendeletet. Két esztendővel korábbi jogszabály alap­ján a prefektúra intézménye a volt Köz­­igazgatási Minisztérium hatáskörébe tartozott. Az idei kormányátalakítás a nevezett tárca és a Belügyminisztéri­um egyesítésével járt, ekképp a megyei szintű kormányhivatal a belügyi tár­cához tartozik, akárcsak Franciaország­ban, Olaszországban, Spanyolország­ban. Az átszervezéssel kapcsolatos néhány újdonságot is említett, mi­szerint az útlevélosztály működtetése a prefektusi hivatal hatáskörébe került, az illető hivatal személyzete pedig a prefektúra állományába. Csóka Tibor szerint Szilágy megyében megvannak a feltételek a kormányhatározat alkal­mazására. Nem egészen világos, hogy az átszervezésből mi haszna az útle­velet kérelmező vagy annak érvényes­ségét hosszabbítani óhajtó állampol­gárnak, ha a szükséges okiratokat a továbbiakban, akárcsak eddig, az úgy­nevezett informatizált irodában nyújt­ja be. Az illető hivatalba menni keser­ves kínszenvedés a zsúfoltság okán, alig több, mint tucatnyi négyzetméter felületű helyiségben igénylik, váltják ki az útleveleken kívül a személyi kár­tyákat, gépkocsivezetői jogosítványo­kat, és csak a tolongó nép tudja, hogy még milyen ügyét-baját rendezi egy hajdan tűzoltósági garázsból rögtön­zött „hivatalban”. Lapunk kérdésére az alprefektus azt válaszolta: minded­dig monitorizálta az útlevél osztály te­vékenységét a prefektúra, a hatáskö­rébe tartozás viszont felelősséget je­lent a jövőben. Remélhetően egyszer az is bekövetkezik, hogy levegőért kap­kodva nem gyúrják, tapossák egymást a hivatalhoz forduló emberek. Tanévkezdés előtt a tavalyinál ha­marabb, augusztus 20-án megtörtént a „tej-kifli akció” lebonyolítására kiírt elektronikus licit. Szilágy megyében a licit eredménye alapján hat övezetben különböző helyi, szilágysági cégek szállítják az iskolásoknak a kiflit, így zilahi és krasznai sütőipari vállalkozá­sok; tejet viszont csak egy nagyder­­zsidai kereskedelmi társaság a megye négy városa iskoláinak. Az akciót a licitre jelentkezők nem vállalták a tö­visháti falvak, illetve a Meszesen túli Almás menti települések esetén. Ezek ellátásáért szeptember 2-án újabb li­citre kerül sor, várhatóan megyén kívüli cégek lesznek a tej és tejtermékek szállítói. Küszöbön szeptember, a tanévkez­dés hónapja, ezért nem csak a tej és a kifli a tanévnyitás gondja. A sajtótájé­koztatón elhangzott, a prefektus és helyettese már augusztus elején egy­­egy övezet iskoláit tekintették meg. Ennek nyomán intézkedtek, hogy két munkacsoport tagjai — melyekben a prefektúra, a tanfelügyelőség és a köz­egészségügyi igazgatóság képviseli - tárják fel az iskolákat, leltározzák fel a problémákat, és írásban rögzítsék a megoldandó tennivalókat a helyi közi­gazgatás és az iskolák vezetői számára. Csóka Tibor alprefektus szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy vala­melyik iskolában ne tudnák megkez­deni a tanévet. Nem megoldott a tüze­lőfa a téli fűtéshez mindenhol, gond Zilah, Szilágysomlyó iskoláinak a fű­tése az elégtelen pénzalap híján, s egy­előre a költségvetés kiegészítésében reménykednek. FEJÉR LÁSZLÓ Brassó Expo 2003 Nemzetközi vásár és üzletember-találkozó Múlt hét végén a városi Sportcsar­nokban nyolcadik alkalommal ren­dezte meg a brassói Expo Center és a szegedi Mac-Line a hagyományos Brassó Expót, melyen az ITD Hungary támogatásával 29 magyarországi cég is felvonultatta kínálatát. A kiállítás alkalmával, augusztus 28-án a megyei Kereskedelmi és Iparkamara szék­házában az ITDH magyar-román üzlet­ember-találkozót tartott, melyen vetí­tett prezentációt láthattak az érdeklő­dők Románia és Brassó gazdasági éle­téről, a fontosabb gazdasági és szociá­lis mutatókat ismerhették meg a kama­ra főtitkárának, Pompiliu Petrescunak az előadásából. Halász János, az ITDH romániai hálózatának vezetője többek közt elmondta, hogy a magyar gazdaság 2002-ben jelentős fejlődést ért el, a külkereskedelmi kapcsolatok meghaladták az 55 milliárd dolláros forgalmat. Az áprilisban aláírt csatla­kozási szerződés értelmében Ma­gyarország 2004-től az EU tagja lesz. „A magyar gazdaság nem fér meg a maga piacán, expanzióra van szük­sége, a csatlakozás következtében ré­szévé válik a 25 ország belső piacá­nak. Az EU nyugatról jövő nyomása miatt kelet felé kell történjen a terjesz­kedés, emiatt Románia is érdekessé válik.” Halász János előadásában el­mondta, hogy Romániának a magyar EU-csatlakozás pozitívumait kell felfedeznie, hisz „Románia Magyaror­szág által válik határossá az Unióval. A tavaly a gazdasági recesszió ellenére a két ország közti forgalom 40%-kal nőtt, ez pedig világviszonylatban is szenzációs adat.” A két előadást követően az üzletemberek megismer­kedhettek, elbeszélgethettek egymás­sal. Pigniczky Ferenc, a szegedi Mac- Line cég ügyvezető igazgatója az RMSZ-nek elmondta: „400 négyzet­­méter felületű kiállításunk szerkezete vegyes, a magyarországi kiállítók közt van, aki az élelmiszeripart, gépészetet, építőipart, más pedig biotermékeket képvisel. A Bukaresten kívül meg­szervezett vásárok általában vegyes jellegűek, széles körűek, mindenféle területről jönnek kiállítók. Az utóbbi években, különösen Brassóban az építőipar s az ahhoz csatlakozó épület­­gépészet, építőanyagok, csőszerel­vények, készházak irányába módosult a kínálat. A fővárosi Construct Expón is hatalmas az érdeklődés, nagy len­dületet kapott ez az iparág most Ro­mániában. Elmondhatom, hogy a Bu­karesten kívül megszervezett vásárok közül a brassói a legjobb, a legsikere­sebb. Szerveztünk már Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön is kiállításokat, de ez bizonyul a leg­eredményesebbnek. Nagyon sok a visz­­szatérő kiállítónk. Hogy miért, nem tudom. Szervezőként csupán azt tu­dom, hogy ki indított vegyes vállal­kozást, vagy alakított ki valamiféle együttműködést.” TÓÁSÓ ÁRON ZOLTÁN U­­j Névnap: Egyed, Egon. Egyéb névnap: Áron, Farkas, a CTFU Gedeon, Gedő, Ignác, Izabella, Józsa, Veréna, Verita, Zádor. Egyed görög eredetű név, amely latin közvetítéssel érkezett hozzánk, régó­ta használt a magyar formája. Jelentése: pajzshordozó. Egyed Sopron környé­ki kisközség, ahol a Nemzeti Múzeumban őrzött Isis áldozó csészét találták, amely már akkor bizonyította, hogy ezen a területen az istennő tiszteletére templom állt. Egon több germán név becézéséből önállósult. Ismert viselője volt Egon Emin Kisch, a cseh „száguldó riporter", aki a prágai alvilágról érdekes kötetet jelentetett meg. Eigen Egon a nagy magyar szakácsok egyike volt. Katolikus naptár: Szt. Egyed, Szt. Noémi, Tamara, Egon. Református naptár: Egyed. Evangélikus naptár: Egyed, Egon. Unitárius naptár: Egyed. Zsidó naptár: Elül hónap 4. napja. Jó vicc! A rendőr csuromvizesen mászik ki a Dunából. Odamegy hozzá egy férfi. - Engedje meg, hogy gratuláljak, igazán szép dolog volt, hogy az öngyilkos után szökött a vízbe. - Igen - prüszkölt a rendőr -, csak tudnám, ki volt az, aki meglökött hátul­ról. (Agrárium, 2003 / 33. sz.) Mi vár ránk... Szeptember 1-jén, Prágában az európai alkotmányról tartandó kor­mányközi konferencia előtt egyezte­­tetik álláspontjukat az Európai Unió kis országai és leendő tagálla­mai + Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa Észtországba láto­gat + Az Európai Parlament plená­ris ülésének kezdete + Bécsben kezd tárgyalást osztrák partnerével Ab­dullah Gül török külügyminiszter + Moszkvába látogat Abdallah bin Abdel-Aziz herceg szaúdi trónö­rökös, miniszterelnök-helyettes + Az egykori Szovjetunió közép-ázsiai államait keresi fel Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) kínai külügyminiszter. rs­e. Arad: épül a Szabadság­szobor talapzata (Arad / KMH) • Az Aradi Polgár­­mesteri Hivatal továbbra is érvé­nyesnek tekinti az eredetileg jóváhagy­ott városrendezési tervet, az ehhez megszerzett engedélyeket, beleértve a Kulturális Minisztérium Regionális Szakbizottságának jóváhagyását is - nyilatkozta Bognár Levente, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke. A Szabad­ság-szobor felállításával kapcsolatos keddi egyeztető tárgyalásokon az el­nök sajnálatosnak ítélte a szakminisz­térium azon kifogását, miszerint a szoborcsoport nem illik a XXI. századi városképbe. Ha Bukarestben ismer­nék a valós helyzetet - a szoborcso­port épp egy olyan téren kerül felál­lításra, amely ugyancsak a XIX. században épült -, ez alaptalanná tenné a gáncsoskodást - fejtette ki Bognár. Az érvényes építkezési en­gedély birtokában tehát tovább foly­nak a munkálatok. A szobrot a Tűzoltó téren állítják fel Aradon, ahol már kész a betonalap, erre már ráhelyezték és összeillesztették a szoborcsoport alapköveit. Az újjáépített teret övező kerítés alapja félkész állapotban van. Fotó: Székely Sándor / Bukarest A falfirka m&E 3. OLDAL Közgyűlést tart az Unitárius Nők Országos Szövetsége (Kolozsvár / RMSZ) • Az Unitá­rius Nők Országos Szövetsége szep­tember 6-án, kedden tartja évi közgyű­lését a kolozsvári Unitárius Kollé­giumban, a Kossuth Lajos u. 9 sz. alatt. A találkozó témája: Az unitárius nő­szövetség szerepe a múltban és a je­lenben. Az Unitárius templomban elő­adást tart Zsakó Erzsébet és Andrási Erika. Délután a kollégiumban kiscso­portos megbeszélések és kiértékelés, a határozatok elfogadása - közölte velünk Maksay Magdolna alelnök. ...............______________________________ Vajnamöjnen lakóján (Szatmárnémeti­­ sike) • Gellért Sándor, a nagy mikolai magányos, el­sősorban költőként él a köztudatban, holott munkásságának nagyobb részét a próza teszi ki. Ákos fia szerint igen jelentős írásai ma is kéziratban vannak a családnál: Kölcsey Ferenc monográ­fiája, a magyar nyelvről írott mintegy ezer oldalas tanulmánya, Levelek Anna- Marja Raizu­lához vagy a Mikoláról készített kétkötetes monográfia, mely jóval több, mint megszokott falutör­ténet. Ha lassan is, de a törlesztés megkezdődött. Az elmúlt években kia­dott Karácsony Sándor szekerében és Az én kertem pónik­almái után a na­pokban elhagyta a nyomdát a harma­dik prózai írásokat tartalmazó kötet, a finnországi útinapló első részét közlő Väjnämöjnen lakóján. A kötetet gon­dozó dr. Lovas János írja az előszó­ban: „...az útinaplóban lépten-nyomon megcsodáljuk Gellért Sándor nem mindennapi nyelvészeti, kultúrtör­téneti, történelmi, irodalmi, sőt termé­szettudományos tudását, legendás sze­rénységét, fiatalos lelkesedését, örö­kös lobogását főleg a magyar és a finn nyelv és irodalom iránt. Ebből az úti­naplóból nemcsak egy nagy tudós és művészlélek portréja kerekedik ki, hanem egy nagy jellemet is megismer­het az olvasó”. A könyv kiadását támo­gató neves kölcseyi tanártól, Elek Im­rétől megtudtuk: még a hónapokban szeretnék megjelentetni a finnországi napló második kötetét is. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. augusztus 29-én Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 21957 1 kanadai dollár 24477 1 svájci frank 24223 1 cseh korona 1148 1 dán korona 5013 1 egyiptomi líra 5550 1 euró 37240 1 angol font 53998 1 magyar forint 145 100 japán yen 29169 1 moldovai lej 2466 1 norvég korona 4514 1 lengyel zloty 8545 1 svéd korona 4040 1000 török líra 24 1 USA dollár 34140 1 g arany 406884

Next