Romániai Magyar Szó, 2003. december (15. évfolyam, 4678-4705. szám)

2003-12-02 / 4678. szám

2003. DECEMBER 2., KEDD GKM-RMDSZ együttműködési szándéknyilatkozat Tiszta, világos elgondolások A Magyarország és Románia közötti jószomszédságról szóló szerződésben foglaltakkal, valamint a gazdasággal, közlekedéssel és turizmussal összefüg­gő kormányzati feladatokkal összhangban együttműködési szándéknyilatkozat jött létre a magyar Gazdasági és Közlekedé­si Minisztérium (GKM) és az RMDSZ között. A dokumentum egybecseng a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzései­vel, a szomszédos államokban élő magya­rokról szóló törvénnyel, valamint az RMDSZ programjával is. A szándéknyilatkozatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozs­váron látta el kézjegyével, míg Csillag István gazdasági és közlekedési minisz­ter ezt már korábban megtette. A szán­déknyilatkozat aláírására „Az EU ház­hoz jön” elnevezésű, kis- és középvál­lalkozások uniós felkészülését elősegítő képzéssorozat kolozsvári nyitó állomá­sán került sor, ahol Markó Béla és Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára is felszólalt. A magyar államtitkár sze­rint a kolozsvári esemény két szempont­ból is nagyon fontos: komoly érdek­lődés mellett tarthatták meg a képzés­sorozat első romániai rendezvényét, a Markó Béla által is aláírt szándéknyi­latkozat pedig azt szolgálja, hogy az egyes nemzetek közötti kapcsolatok az európai integráció adta lehetőségek maradéktalan kihasználásával folya­matosan javuljanak, a tolerancia, a koo­peráció, és a kölcsönös megértés jegyé­ben. Ez a közös szándéknyilatkozat tar­talmazza azt is, hogy a felek kölcsönö­sen támogatják a magyarországi vállal­kozók romániai, illetve a romániai vál­lalkozók magyarországi befektetéseit. De foglalkozik azzal is, hogy a fiatal vál­lalkozókat kölcsönösen olyan helyzetbe hozzák, hogy minél jobban fel tudjanak készülni az EU-ra. A GKM vállalja azt is, hogy részt vesz a romániai magyar szakértőknek az EU pályázati rend­szerére történő felkészítésében. Markó Béla elmondta: ennek a meg­állapodásnak az aláírása rendkívüli je­lentőségű politikai szempontból, de a gazdasági együttműködés és vállalkozá­sok serkentése szempontjából is. Ez már a második megállapodás, amit aláírnak egy magyarországi minisztériummal. Ezelőtt fél évvel az Informatikai és Hír­közlési Minisztériummal kötöttek egyez­ményt, ami működik is. A mostani megállapodás politikailag fontos üzenet is egyben, mert az RMDSZ nem csak egyszerűen politikai szervezet, hanem a romániai magyarság olyan érdekvédel­mi és érdekképviseleti szervezete, amely természetes módon kíván partneri és együttműködési kapcsolatot kialakí­tani a magyar kormánnyal, a különböző tárcáikkal. A szándéknyilatkozattal hozzá akarnak járulni a két ország, Magyar­­ország és Románia minél termé­kenyebb, minél jobb együttműködéséhez. Ez esetben éppen a gazdaság területén. Hiszen az erdélyi magyarság szempont­jából meghatározó jelentőségű, hogy a gazdaság területén ez a közösség előre tud-e lépni vagy sem. Ebben az előre­lépésben segítheti a romániai magyarsá­got ez a megállapodás. Ebben vár támo­gatást a magyarországi GKM-től. CSOMAFÁY FERENC MOL - PKN együttműködés A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. legfőbb stratégiai célkitűzése, hogy a közép-európai térség meghatározó olajvállalatává váljon. A magyar olaj­­vállalat először benzinkútjaival és vállalkozásaival jelent meg a környe­ző országok piacain. Jelentős szemlé­letváltás Csák János megjelenésével következett be a MOL-nál. Az igazga­tóság elnökévé választott Csák János 1999 márciusában jelentette be, hogy a MOL a legerősebb céggé akar válni a kelet-közép-európai régióban 4-6 éven belül. A MOL igazgatóságába 1999 feb­ruárjában választották be Csák Já­nost, és ekkor került be a jelenlegi el­nök-vezérigazgató Hernádi Zsolt is. Csák János 1999-ben még úgy vélte: a MOL-nak teljes spektrumú ener­giacéggé kell válnia az elkövetke­zendő években. Ez azt jelenti, hogy a gáz- és olajszektor mellett erőtelje­sebben jelenik majd meg a cég a vil­­lamosenergia-szektorban, elképzelhe­tők erőműi és disztribúciós beruházá­sok is. Ez az elképzelés azóta megválto­zott és a Hernádi Zsolt vezette olajcég az olajiparban látja a legnagyobb nö­vekedés lehetőségét. Ugyanakkor az az elképzelés megmaradt, hogy a MOL- nak a térség egyik vezető vállalatává kell válni. Ezt elsősorban nem is a nagy­ságra, inkább a hatékonyságra értik a vállalat vezetői. Ugyanakkor célja az is, hogy világszinten közepes méretű vállalat legyen, ami a jelenlegi 3 mil­liárd dolláros tőkeérték helyett mini­mum 5, de inkább 10 milliárd dolláros érték elérését jelenti. A MOL terjeszkedésének első lé­péseként 2000-ben a szlovák Slovnaft­­ban szerzett 36,2 százalékos részese­dést, s megkezdte a cég integrációját a MOL csoportba. A tulajdonszerzés azzal folytatódott, hogy 2002 novemberé­ben többséget szerzett a Slovnaftban, mivel további több, mint 30 százalé­kos tulajdonhányadot vásárolt 360 mil­lió dollárt érő készpénzes és részvény­­cserés ügyletben. Miután meghatározó tulajdonossá vált, kötelező vételi aján­latot kellett tennie a cég tulajdonában nem lévő Slovnaft részvényekre. Ez az ügylet még nem zárult le, de való­színűleg tovább növeli a MOL tulaj­doni hányadát. A Slovnaft Pozsonyban olajfinomítóval rendelkezik, s pozíciói nemcsak Szlovákiában, de a cseh és a dél-lengyel piacon is erősek. A MOL a Slovnaft mellett érdeklő­déssel figyelt a PKN lengyel és az INA horvát, az Unipetrol cseh, a Beo­­petrol szerb olajvállalatra is. A társaság 2001-ben jelezte a lengyel kincs­tárügyi minisztériumnak, hogy érdekli a PKN olajtársaság értékesítésének feltételei. Akkoriban a lengyel állam stratégiai befektetőnek kívánta érté­kesíteni az olajipari cég 18 százalékát, ami aztán meghiúsult. (A MOL és az OMV egyaránt ajánlatot tett a 2001- ben meghirdetett, de végül befagyasz­tott versenytárgyaláson a PKN Orien 17,58 százalékára.) Csehországban a MOL az osztrák OMV-vel konzorci­umban pályázott az Unipetrol 62,99 százaléknyi tulajdoni hányadának meg­szerzésére 2001 végén. A MOL ugyan­csak pályázott a Beopetrol, Szerbia vezető kőolajtermék forgalmazó társa­sága 79,53 százalékos részesedésének megvásárlására. Az Unipetrol priva­tizációja meghiúsult (az elmúlt hetek­ben újra meghirdették a társaságot), a Beopetrol esetében az orosz Lukoil szerzett tulajdont. A horvát olajtár­saság privatizációjába a MOL sikere­sen kapcsolódott be. Miután a horvát kormány végül a társaság privatizálása mellett döntött, a MOL 2003 január­jában tett ajánlatott az INA 25 száza­lék plusz 1 részvényének megvásárlá­sára. Az ajánlat kedvezőnek bizonyult, s 2003 júliusában a MOL megálla­podott a horvát kormánnyal, hogy az INA olaj- és gázipari társaság straté­giai befektetőjévé válik, 25 százalék plusz egy részvény­tulajdont szerez 505 millió dollár ellenében. Ezzel a MOL Közép-Európa legjelentősebb olajvállalatává vált. A MOL, az INA és a Slovnaft együttes finomítói kapa­citása 450 000 hordó naponta és kilenc országban közel 1200 töltőállomással rendelkeznek együttesen. Emellett a partnerek bizonyított szénhidrogén­készlete meghaladja az 500 millió hordó olajegyenértéket. A PKN Orlen lengyel olajipari céggel kialakuló együtt­működéssel a MOL meghatározó pozícióba kerülhet a stratégiai Balti- Adria folyosón lévő, az olajtermékek gyorsan növekvő közép-európai pia­cán. A PKN és a MOL közös piaci tőkeértéke 6 milliárd dollár körüli, éves eladásuk eléri a 9 milliárd dollárt. Feltörekvő Európa 2010 előtt nem lesz euró A kelet-európai EU-csatlakozó or­szágok nem tudhatják az általuk remélt időre teljesíteni a valutauniós csatla­kozás államháztartási követelményeit, ezért ezek az országok jó eséllyel csak az évtized legvégére tudják meghonosí­tani az eurót - áll az egyik vezető pénzü­gyi szolgáltató londoni irodájának új jelentésében. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci helyzetelemzése szerint Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és az euróövezetbe egyéb­ként sem nagyon siető Csehországnak a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése a legnehezebb az összes euróövezeti kritérium közül. Ha ezek az országok valóban be akarják vezetni 2008-ban az eurót, az elfogadha­tatlan mértékű kiadáscsökkentési kötel­meket róna rájuk a következő három év­ben. Ez a második olyan londoni elemzés az utóbbi napokban, amely egyértelmű­en az évtized legvégére teszi az euró be­vezetését a térségben. Korábban a Stan­dard and Poor’s nemzetközi hitelminő­sítő Magyarországról kiadott időszaki jelentésében 2009-re jósolta a magyar eurócsatlakozást, mondván: valószínű, hogy a költségvetési kiadáscsökkentés a kormány által tervezettnél fokozatosab­ban megy majd végbe a következő évek­ben. A JP Morgan londoni irodájának saját becslése szerint a magyar állam­­háztartási deficit az idei 5,8 százalék, a jövőre jósolt 4,8 százalék és a 2005-re várt 4,0 százalék után még 2006-ban is 3,7 százalék lesz az ESA számítási mód­szer alapján. A pénzügyi szolgáltató szerint a négy EU- és euróvárományos kelet-európai ország közül „minőségileg” a legjobb kormányzati költségvetési konszolidációs program Szlovákiáé és Lengyelországé, amelyek jelentős kiadáscsökkentési cé­lok mellett növekedés-központú adóre­formokat is tervbe vettek. Jóllehet Ma­gyarország konszolidációs programja a kitűzött deficitcélok alapján a legambi­­ciózusabb, „minőségileg” - az euróöve­zetbe nem siető Csehországéval együtt - elmarad az előbbi kettőtől, mert tovább­ra is magas általános adóterheléssel és a hazai össztermék értékéhez mérten ma­gas arányú központi szociális újraelosz­tással számol. (Kertész Róbert / MTI) Mélyponton a világ gabonakereskedelme A világ gabonakereskedelme az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2003/2004-ben az előző idény­hez viszonyítva 10 millió tonnával, 4 száza­lékkal, 227 millió tonnára csökken, vagyis hat éve a legalacsonyabb szintre. A FAO legutób­bi bejelentése szerint a nagy visszaesés főként a búza és kisebb mértékben a rizs csökkenő kereskedelmének tudható be. A FAO adatai szerint a nemzetközi búzaárak gyengültek szeptemberben és októberben. Ennek fő oka a globális importkereslet csök­kenése, bár a szorosabb európai kínálat és az amerikai dollár jelenlegi gyengülése támogat­ta az amerikai búzaárakat. A FAO kitekintése szerint a határidős piacok alapvető irányzatai ugyancsak gyenge kereslettel és a fő export­őrök közötti erős versennyel jellemezhetők. Az EU gabonatermése legföljebb 186 millió tonna az idén, több mint 23 millió tonnával kevesebb, mint tavaly, az aszály miatt - közölte becslését az EU-beli termelők szövet­sége, a COPA-COGECA. A szervezet szerint az EU búzatermése 83 millió tonna lehet az idén, a tavalyi 93 millió tonna után. A kukori­catermés 21 százalékkal 32,5 millió tonnára esett vissza, rozsból pedig 3,3 millió tonnát takarítottak be, 30 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. Közölték, hogy mivel több mint 6 millió tonna gabona a kötelező importkvóta szerződéses alapon, és több mint 10 millió tonna áll rendelkezésre a tartalékokból, az EU évi 190 millió tonnás gabonaszükséglete továbbra is fedezhető, és az export is foly­tatódhat a hagyományos vásárlók számára. Informatika és a vállalkozók „Elektronikus piactér” az ITDH honlapján Az erdélyi vállalkozókat is nagy mértékben segíti majd, hogy a Ma­gyar Befektetési és Kereskedelemfej­lesztési Közhasznú Társaság (ITDH) hálózata a jövőben nyitott lesz az In­formatikai Vállalkozások Szövetsé­gének (ÍVSZ) tagjai számára - mondta LEDNITZKY PÉTER, az ITDH ve­zérigazgatója. Mint Lednitzky Péter az MTI-nek elmondta, erről az ITDH és az ÍVSZ most állapodott meg egy­mással, a november közepén Nagy­váradon tartott üzletember-találkozó keretében is szó volt e témáról. Ez volt az első olyan közhasznú rendez­vény az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Informatikai Vál­lalkozások Szövetsége és az ITDH szervezésében, amelyre meghívták a Magyarországgal szomszédos orszá­gokban működő magyar szervezetek valamennyi képviselőjét, s amely az információ-technológiáról szólt. E találkozó legfontosabb üzenete: a gaz­daság dinamizálásának és verseny­­képességének egyik hajtóereje éppen ez az iparág. A vezérigazgató szerint le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország szoftverfejlesztési világhatalommá válhat. Ki kell hasz­nálnia ugyanakkor hálózati IT-ke­­reskedelemfejlesztési képességet. A találkozón - mint arról lapunk részletesen is beszámolt - többek kö­zött részt vett Kovács Kálmán infor­matikai és hírközlési miniszter, Kóka János, az IVSZ elnöke, Halász János, az ITDH romániai hálózatának veze­tője, Reményi Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérig­azgatója, Cseh Áron kolozsvári fő­konzul, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekben ille­tékes alelnöke. A nagyváradi tanács­kozáson megfogalmazódott: az infor­matika terén dolgozó vállalkozások­nak hálózatban kell gondolkodniuk. Kóka János bejelentette, hogy az IVSZ nyitott a határon túli informa­tikai vállalkozások számára is. Meg­állapodás született arról, hogy az ITDH nemzetközi hálózata nyitott az ÍVSZ tagjai számára is. Egy erdélyi informatikai vállalkozó számára pél­dául ez azt jelentheti, hogy Tokiótól Chicagóig üzletfejlesztési háttér­­hálózattal rendelkezik, amely őt is képes támogatni. Jövőre az ITDH hon­lapján megszületik az „elektronikus piactér”, ahová a vállalkozó felteheti ajánlatait, s azokat kollégái a világ minden táján leszedhetik a hálóról - mondta az MTI-nek Lednitzky Péter. 3. OLDAL Az OTP-t Tiriac Bank is érdekelheti A magyar OTP mellett a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) és a görög Pireus Bank neve is felmerült azok között, amelyek érdeklődnek romániai bankok, s nevezetesen a Banca Comerciala Ion Tiriac leg­alább 75 százalékának idei megszer­zése iránt, mely bank a nevét adó egykori híres román teniszező több­ségi tulajdonában áll. Az APA osztrák hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy a BA-CA „pontosan ilyen” ban­kot szeretne, jóllehet már van keres­kedelmi bankja, a HVB Bank Roma­nia. A Tiriac Bankban az ex-teniszező pénzembernek 74 százaléka, az EBRD- nek 5,4 százaléka van, ezt teljes egészében eladná. A fennmaradó rész nemzetközi és romániai befektetőké. Már az év elején cikkeztek lapok a Tiriac Bank eladásáról, de akkor el­sősorban más romániai bankok neve került előtérbe az OTP érdeklődése kapcsán. A több mint félszáz fiókkal rendelkező és ezer embert foglalkoz­tató romániai bank mérlegfőösszege a múlt év végén 400 millió euró volt és 11 millió eurós nettó eredményt jelentett. A *)-gal jelzett intézmények havi rendszerességgel is fizetik a kamatot, így a kamatos kamat révén gyakorlatilag a betét teljesítménye valamivel nagyobb a táblázatban feltüntetettnél. Lakossági bankbetéti (évi%) kamatok 2003. november 29-én A bank nete Minimális Látra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 9 hónapos 12 hónapos lekötött szóló­­ összeg -lej- Raiffeisen Bank*) Banca Raiffeisen 500.000 1 14,5 15 15 15 15 Alpha Bank 1,1 14,5 15 15 15 15 Román Kereskedelmi Bank*) (BCR) 1.000.000 1 14 15 14,5 14,75 16 Román Fejlesztési Bank (BRD) 1.500.000 1 14 14,5 14,75 15 15,25 Transilvania Bank 500.000 1,5 15 16 16,5 17 17 Postabank Banc Post*) 500.000 1 14,5 14,5 14,5 15 16 ABN- Amro Bank -----­Romexterra 500.000 1,5 14 16 16,5 17 17,5 San Paolo IMI Bank (volt Westbank) 500.000 1 14 16 16,5 16,5 16,5 EuromBank*) 500.000 1,5 14 15 16 17 18 *)-gal jelzett intézmények havi rendszerességgel is fizetik a kamatot, így a kamatos kamat révén­ gyakorlatilag a betét teljesítménye valamivel nagyobb a táblázatban feltüntetettnél. A legutóbbi - egy hónappal ezelőtti - híradásunk óta csak az RFB módosította bankbetéti kamatait, mégpedig a lakosság számára a +1/0/-0,5/-0,25/-0,25, míg a jogi személyek számára a +1/+0,5/+0,25/+0,25/0 algoritmus szerint. Bankbetéti (évi%) kamatok jogi személyeknek 2003. november 29-én A bank neve Minimális litra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 9 hónapos 12 hónapos lekötött szóló összeg -lej- Raiffeisen Bank *) Banca Raiffeisen 10.000.000 1 14,5 15 15 15 15 Alpha Bank - 1 14,5 15 15 15 15 Román Kereskedelmi Bank*) (BCR) 2.000.000 1 14 15 14,5 14,75 16 Román Fejlesztési Bank (BRD) Fióktól függően 0,5 14 14,5 14,75 15 15,25 Transilvania Bank 25.000.000 1,5 15 16 16,5 17 17 Postabank*) Banc Post 1 12,5 13,5 14,25 15 16 ABN­ AmroBank 150.000.000 2 13 13 12,5 12,5 12 Romexterra 10.000.000 1,5 14 16 16,5 17 17,5 San Paolo IMlBank (voltWestbank) 10.000.000 1 14 16 16,5 16,5 16,5 EuromBank 10.000.000 1,5 14 15 16 17 18

Next