Romániai Magyar Szó, 2003. december (15. évfolyam, 4678-4705. szám)
2003-12-02 / 4678. szám
2003. DECEMBER 2., KEDD GKM-RMDSZ együttműködési szándéknyilatkozat Tiszta, világos elgondolások A Magyarország és Románia közötti jószomszédságról szóló szerződésben foglaltakkal, valamint a gazdasággal, közlekedéssel és turizmussal összefüggő kormányzati feladatokkal összhangban együttműködési szándéknyilatkozat jött létre a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és az RMDSZ között. A dokumentum egybecseng a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzéseivel, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel, valamint az RMDSZ programjával is. A szándéknyilatkozatot Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsváron látta el kézjegyével, míg Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ezt már korábban megtette. A szándéknyilatkozat aláírására „Az EU házhoz jön” elnevezésű, kis- és középvállalkozások uniós felkészülését elősegítő képzéssorozat kolozsvári nyitó állomásán került sor, ahol Markó Béla és Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára is felszólalt. A magyar államtitkár szerint a kolozsvári esemény két szempontból is nagyon fontos: komoly érdeklődés mellett tarthatták meg a képzéssorozat első romániai rendezvényét, a Markó Béla által is aláírt szándéknyilatkozat pedig azt szolgálja, hogy az egyes nemzetek közötti kapcsolatok az európai integráció adta lehetőségek maradéktalan kihasználásával folyamatosan javuljanak, a tolerancia, a kooperáció, és a kölcsönös megértés jegyében. Ez a közös szándéknyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a felek kölcsönösen támogatják a magyarországi vállalkozók romániai, illetve a romániai vállalkozók magyarországi befektetéseit. De foglalkozik azzal is, hogy a fiatal vállalkozókat kölcsönösen olyan helyzetbe hozzák, hogy minél jobban fel tudjanak készülni az EU-ra. A GKM vállalja azt is, hogy részt vesz a romániai magyar szakértőknek az EU pályázati rendszerére történő felkészítésében. Markó Béla elmondta: ennek a megállapodásnak az aláírása rendkívüli jelentőségű politikai szempontból, de a gazdasági együttműködés és vállalkozások serkentése szempontjából is. Ez már a második megállapodás, amit aláírnak egy magyarországi minisztériummal. Ezelőtt fél évvel az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal kötöttek egyezményt, ami működik is. A mostani megállapodás politikailag fontos üzenet is egyben, mert az RMDSZ nem csak egyszerűen politikai szervezet, hanem a romániai magyarság olyan érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, amely természetes módon kíván partneri és együttműködési kapcsolatot kialakítani a magyar kormánnyal, a különböző tárcáikkal. A szándéknyilatkozattal hozzá akarnak járulni a két ország, Magyarország és Románia minél termékenyebb, minél jobb együttműködéséhez. Ez esetben éppen a gazdaság területén. Hiszen az erdélyi magyarság szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a gazdaság területén ez a közösség előre tud-e lépni vagy sem. Ebben az előrelépésben segítheti a romániai magyarságot ez a megállapodás. Ebben vár támogatást a magyarországi GKM-től. CSOMAFÁY FERENC MOL - PKN együttműködés A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. legfőbb stratégiai célkitűzése, hogy a közép-európai térség meghatározó olajvállalatává váljon. A magyar olajvállalat először benzinkútjaival és vállalkozásaival jelent meg a környező országok piacain. Jelentős szemléletváltás Csák János megjelenésével következett be a MOL-nál. Az igazgatóság elnökévé választott Csák János 1999 márciusában jelentette be, hogy a MOL a legerősebb céggé akar válni a kelet-közép-európai régióban 4-6 éven belül. A MOL igazgatóságába 1999 februárjában választották be Csák Jánost, és ekkor került be a jelenlegi elnök-vezérigazgató Hernádi Zsolt is. Csák János 1999-ben még úgy vélte: a MOL-nak teljes spektrumú energiacéggé kell válnia az elkövetkezendő években. Ez azt jelenti, hogy a gáz- és olajszektor mellett erőteljesebben jelenik majd meg a cég a villamosenergia-szektorban, elképzelhetők erőműi és disztribúciós beruházások is. Ez az elképzelés azóta megváltozott és a Hernádi Zsolt vezette olajcég az olajiparban látja a legnagyobb növekedés lehetőségét. Ugyanakkor az az elképzelés megmaradt, hogy a MOL- nak a térség egyik vezető vállalatává kell válni. Ezt elsősorban nem is a nagyságra, inkább a hatékonyságra értik a vállalat vezetői. Ugyanakkor célja az is, hogy világszinten közepes méretű vállalat legyen, ami a jelenlegi 3 milliárd dolláros tőkeérték helyett minimum 5, de inkább 10 milliárd dolláros érték elérését jelenti. A MOL terjeszkedésének első lépéseként 2000-ben a szlovák Slovnaftban szerzett 36,2 százalékos részesedést, s megkezdte a cég integrációját a MOL csoportba. A tulajdonszerzés azzal folytatódott, hogy 2002 novemberében többséget szerzett a Slovnaftban, mivel további több, mint 30 százalékos tulajdonhányadot vásárolt 360 millió dollárt érő készpénzes és részvénycserés ügyletben. Miután meghatározó tulajdonossá vált, kötelező vételi ajánlatot kellett tennie a cég tulajdonában nem lévő Slovnaft részvényekre. Ez az ügylet még nem zárult le, de valószínűleg tovább növeli a MOL tulajdoni hányadát. A Slovnaft Pozsonyban olajfinomítóval rendelkezik, s pozíciói nemcsak Szlovákiában, de a cseh és a dél-lengyel piacon is erősek. A MOL a Slovnaft mellett érdeklődéssel figyelt a PKN lengyel és az INA horvát, az Unipetrol cseh, a Beopetrol szerb olajvállalatra is. A társaság 2001-ben jelezte a lengyel kincstárügyi minisztériumnak, hogy érdekli a PKN olajtársaság értékesítésének feltételei. Akkoriban a lengyel állam stratégiai befektetőnek kívánta értékesíteni az olajipari cég 18 százalékát, ami aztán meghiúsult. (A MOL és az OMV egyaránt ajánlatot tett a 2001- ben meghirdetett, de végül befagyasztott versenytárgyaláson a PKN Orien 17,58 százalékára.) Csehországban a MOL az osztrák OMV-vel konzorciumban pályázott az Unipetrol 62,99 százaléknyi tulajdoni hányadának megszerzésére 2001 végén. A MOL ugyancsak pályázott a Beopetrol, Szerbia vezető kőolajtermék forgalmazó társasága 79,53 százalékos részesedésének megvásárlására. Az Unipetrol privatizációja meghiúsult (az elmúlt hetekben újra meghirdették a társaságot), a Beopetrol esetében az orosz Lukoil szerzett tulajdont. A horvát olajtársaság privatizációjába a MOL sikeresen kapcsolódott be. Miután a horvát kormány végül a társaság privatizálása mellett döntött, a MOL 2003 januárjában tett ajánlatott az INA 25 százalék plusz 1 részvényének megvásárlására. Az ajánlat kedvezőnek bizonyult, s 2003 júliusában a MOL megállapodott a horvát kormánnyal, hogy az INA olaj- és gázipari társaság stratégiai befektetőjévé válik, 25 százalék plusz egy részvénytulajdont szerez 505 millió dollár ellenében. Ezzel a MOL Közép-Európa legjelentősebb olajvállalatává vált. A MOL, az INA és a Slovnaft együttes finomítói kapacitása 450 000 hordó naponta és kilenc országban közel 1200 töltőállomással rendelkeznek együttesen. Emellett a partnerek bizonyított szénhidrogénkészlete meghaladja az 500 millió hordó olajegyenértéket. A PKN Orlen lengyel olajipari céggel kialakuló együttműködéssel a MOL meghatározó pozícióba kerülhet a stratégiai Balti- Adria folyosón lévő, az olajtermékek gyorsan növekvő közép-európai piacán. A PKN és a MOL közös piaci tőkeértéke 6 milliárd dollár körüli, éves eladásuk eléri a 9 milliárd dollárt. Feltörekvő Európa 2010 előtt nem lesz euró A kelet-európai EU-csatlakozó országok nem tudhatják az általuk remélt időre teljesíteni a valutauniós csatlakozás államháztartási követelményeit, ezért ezek az országok jó eséllyel csak az évtized legvégére tudják meghonosítani az eurót - áll az egyik vezető pénzügyi szolgáltató londoni irodájának új jelentésében. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci helyzetelemzése szerint Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és az euróövezetbe egyébként sem nagyon siető Csehországnak a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése a legnehezebb az összes euróövezeti kritérium közül. Ha ezek az országok valóban be akarják vezetni 2008-ban az eurót, az elfogadhatatlan mértékű kiadáscsökkentési kötelmeket róna rájuk a következő három évben. Ez a második olyan londoni elemzés az utóbbi napokban, amely egyértelműen az évtized legvégére teszi az euró bevezetését a térségben. Korábban a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő Magyarországról kiadott időszaki jelentésében 2009-re jósolta a magyar eurócsatlakozást, mondván: valószínű, hogy a költségvetési kiadáscsökkentés a kormány által tervezettnél fokozatosabban megy majd végbe a következő években. A JP Morgan londoni irodájának saját becslése szerint a magyar államháztartási deficit az idei 5,8 százalék, a jövőre jósolt 4,8 százalék és a 2005-re várt 4,0 százalék után még 2006-ban is 3,7 százalék lesz az ESA számítási módszer alapján. A pénzügyi szolgáltató szerint a négy EU- és euróvárományos kelet-európai ország közül „minőségileg” a legjobb kormányzati költségvetési konszolidációs program Szlovákiáé és Lengyelországé, amelyek jelentős kiadáscsökkentési célok mellett növekedés-központú adóreformokat is tervbe vettek. Jóllehet Magyarország konszolidációs programja a kitűzött deficitcélok alapján a legambiciózusabb, „minőségileg” - az euróövezetbe nem siető Csehországéval együtt - elmarad az előbbi kettőtől, mert továbbra is magas általános adóterheléssel és a hazai össztermék értékéhez mérten magas arányú központi szociális újraelosztással számol. (Kertész Róbert / MTI) Mélyponton a világ gabonakereskedelme A világ gabonakereskedelme az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2003/2004-ben az előző idényhez viszonyítva 10 millió tonnával, 4 százalékkal, 227 millió tonnára csökken, vagyis hat éve a legalacsonyabb szintre. A FAO legutóbbi bejelentése szerint a nagy visszaesés főként a búza és kisebb mértékben a rizs csökkenő kereskedelmének tudható be. A FAO adatai szerint a nemzetközi búzaárak gyengültek szeptemberben és októberben. Ennek fő oka a globális importkereslet csökkenése, bár a szorosabb európai kínálat és az amerikai dollár jelenlegi gyengülése támogatta az amerikai búzaárakat. A FAO kitekintése szerint a határidős piacok alapvető irányzatai ugyancsak gyenge kereslettel és a fő exportőrök közötti erős versennyel jellemezhetők. Az EU gabonatermése legföljebb 186 millió tonna az idén, több mint 23 millió tonnával kevesebb, mint tavaly, az aszály miatt - közölte becslését az EU-beli termelők szövetsége, a COPA-COGECA. A szervezet szerint az EU búzatermése 83 millió tonna lehet az idén, a tavalyi 93 millió tonna után. A kukoricatermés 21 százalékkal 32,5 millió tonnára esett vissza, rozsból pedig 3,3 millió tonnát takarítottak be, 30 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. Közölték, hogy mivel több mint 6 millió tonna gabona a kötelező importkvóta szerződéses alapon, és több mint 10 millió tonna áll rendelkezésre a tartalékokból, az EU évi 190 millió tonnás gabonaszükséglete továbbra is fedezhető, és az export is folytatódhat a hagyományos vásárlók számára. Informatika és a vállalkozók „Elektronikus piactér” az ITDH honlapján Az erdélyi vállalkozókat is nagy mértékben segíti majd, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) hálózata a jövőben nyitott lesz az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (ÍVSZ) tagjai számára - mondta LEDNITZKY PÉTER, az ITDH vezérigazgatója. Mint Lednitzky Péter az MTI-nek elmondta, erről az ITDH és az ÍVSZ most állapodott meg egymással, a november közepén Nagyváradon tartott üzletember-találkozó keretében is szó volt e témáról. Ez volt az első olyan közhasznú rendezvény az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és az ITDH szervezésében, amelyre meghívták a Magyarországgal szomszédos országokban működő magyar szervezetek valamennyi képviselőjét, s amely az információ-technológiáról szólt. E találkozó legfontosabb üzenete: a gazdaság dinamizálásának és versenyképességének egyik hajtóereje éppen ez az iparág. A vezérigazgató szerint le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Magyarország szoftverfejlesztési világhatalommá válhat. Ki kell használnia ugyanakkor hálózati IT-kereskedelemfejlesztési képességet. A találkozón - mint arról lapunk részletesen is beszámolt - többek között részt vett Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Kóka János, az IVSZ elnöke, Halász János, az ITDH romániai hálózatának vezetője, Reményi Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója, Cseh Áron kolozsvári főkonzul, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekben illetékes alelnöke. A nagyváradi tanácskozáson megfogalmazódott: az informatika terén dolgozó vállalkozásoknak hálózatban kell gondolkodniuk. Kóka János bejelentette, hogy az IVSZ nyitott a határon túli informatikai vállalkozások számára is. Megállapodás született arról, hogy az ITDH nemzetközi hálózata nyitott az ÍVSZ tagjai számára is. Egy erdélyi informatikai vállalkozó számára például ez azt jelentheti, hogy Tokiótól Chicagóig üzletfejlesztési háttérhálózattal rendelkezik, amely őt is képes támogatni. Jövőre az ITDH honlapján megszületik az „elektronikus piactér”, ahová a vállalkozó felteheti ajánlatait, s azokat kollégái a világ minden táján leszedhetik a hálóról - mondta az MTI-nek Lednitzky Péter. 3. OLDAL Az OTP-t Tiriac Bank is érdekelheti A magyar OTP mellett a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) és a görög Pireus Bank neve is felmerült azok között, amelyek érdeklődnek romániai bankok, s nevezetesen a Banca Comerciala Ion Tiriac legalább 75 százalékának idei megszerzése iránt, mely bank a nevét adó egykori híres román teniszező többségi tulajdonában áll. Az APA osztrák hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy a BA-CA „pontosan ilyen” bankot szeretne, jóllehet már van kereskedelmi bankja, a HVB Bank Romania. A Tiriac Bankban az ex-teniszező pénzembernek 74 százaléka, az EBRD- nek 5,4 százaléka van, ezt teljes egészében eladná. A fennmaradó rész nemzetközi és romániai befektetőké. Már az év elején cikkeztek lapok a Tiriac Bank eladásáról, de akkor elsősorban más romániai bankok neve került előtérbe az OTP érdeklődése kapcsán. A több mint félszáz fiókkal rendelkező és ezer embert foglalkoztató romániai bank mérlegfőösszege a múlt év végén 400 millió euró volt és 11 millió eurós nettó eredményt jelentett. A *)-gal jelzett intézmények havi rendszerességgel is fizetik a kamatot, így a kamatos kamat révén gyakorlatilag a betét teljesítménye valamivel nagyobb a táblázatban feltüntetettnél. Lakossági bankbetéti (évi%) kamatok 2003. november 29-én A bank nete Minimális Látra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 9 hónapos 12 hónapos lekötött szóló összeg -lej- Raiffeisen Bank*) Banca Raiffeisen 500.000 1 14,5 15 15 15 15 Alpha Bank 1,1 14,5 15 15 15 15 Román Kereskedelmi Bank*) (BCR) 1.000.000 1 14 15 14,5 14,75 16 Román Fejlesztési Bank (BRD) 1.500.000 1 14 14,5 14,75 15 15,25 Transilvania Bank 500.000 1,5 15 16 16,5 17 17 Postabank Banc Post*) 500.000 1 14,5 14,5 14,5 15 16 ABN- Amro Bank -----Romexterra 500.000 1,5 14 16 16,5 17 17,5 San Paolo IMI Bank (volt Westbank) 500.000 1 14 16 16,5 16,5 16,5 EuromBank*) 500.000 1,5 14 15 16 17 18 *)-gal jelzett intézmények havi rendszerességgel is fizetik a kamatot, így a kamatos kamat révén gyakorlatilag a betét teljesítménye valamivel nagyobb a táblázatban feltüntetettnél. A legutóbbi - egy hónappal ezelőtti - híradásunk óta csak az RFB módosította bankbetéti kamatait, mégpedig a lakosság számára a +1/0/-0,5/-0,25/-0,25, míg a jogi személyek számára a +1/+0,5/+0,25/+0,25/0 algoritmus szerint. Bankbetéti (évi%) kamatok jogi személyeknek 2003. november 29-én A bank neve Minimális litra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 9 hónapos 12 hónapos lekötött szóló összeg -lej- Raiffeisen Bank *) Banca Raiffeisen 10.000.000 1 14,5 15 15 15 15 Alpha Bank - 1 14,5 15 15 15 15 Román Kereskedelmi Bank*) (BCR) 2.000.000 1 14 15 14,5 14,75 16 Román Fejlesztési Bank (BRD) Fióktól függően 0,5 14 14,5 14,75 15 15,25 Transilvania Bank 25.000.000 1,5 15 16 16,5 17 17 Postabank*) Banc Post 1 12,5 13,5 14,25 15 16 ABN AmroBank 150.000.000 2 13 13 12,5 12,5 12 Romexterra 10.000.000 1,5 14 16 16,5 17 17,5 San Paolo IMlBank (voltWestbank) 10.000.000 1 14 16 16,5 16,5 16,5 EuromBank 10.000.000 1,5 14 15 16 17 18