Romániai Magyar Szó, 2004. március (16. évfolyam, 4762-4792. szám)

2004-03-01 / 4762. szám

­ Újabb 41 ingatlan a magyar egyházak tulajdonában (Bukarest) • Az Egyházi Ingatlanok Visszaszolgáltatásáért felelős Bizottság pénteki ülésén újabb 71 ingatlan vissza­szolgáltatásáról született döntés. A szó­ban forgó ingatlanok közül ezúttal 41, vagyis a tárgyaltak több mint fele az er­délyi magyar történelmi egyházak tulaj­donába kerül vissza (20 ingatlan az Er­délyi Református Egyházkerület,, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsek­ség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püs­pökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába). Az említett ingatlanok között talál­ható a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcso­portja, amely a Erdélyi Református Egy­házkerület tulajdonába kerül vissza. (RMDSZ-Tájékoztató) Miniszteri közbenjárás a székelyhídi határátkelőért (Nagyvárad) • Dr. Lamperth Móni­ka magyar belügyminiszter személyesen jár közben román kollégájánál a Székely­­híd-Létavértes határátkelő ügyében, amikor április 27-én Bukarestben talál­(Folytatása a 8. oldalon) . i JMk.-...-... Hétfőn két órára megbénul a vasúti forgalom (Bukarest) • Az ország egész terü­letén szünetel hétfőn két órára a vasúti forgalom az alkalmazottak figyelmez­tető sztrájkja miatt. Reggel hét és ki­lenc óra között leáll a vonatközleke­dés, közel hatvanezer alkalmazott szü­netelteti ugyanis a munkát az említett órákban. A vasúti dolgozókat és moz­donyvezetőket is képviselő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 15-20 százalékos fizetésemelést és ebéd­jegyeket kér a kormánytól. A szállítás­­ügyi minisztérium azonban csupán 3 százalékos jövedelem-kiegészítést ha­gyott jóvá. (RMSZ) Biró Rozália polgármesterjelölt, Orbán Mihály kilépett (Nagyvárad) • Biró Rozália alpol­gármester lett a nagyváradi körzeti RMDSZ küldöttek polgármesterjelölt­je a bihari megyeszékhelyen. A szom­bati küldöttgyűlésen a szavazók szinte egyöntetűen a Biró Rozália jelölését támogatták, 123 szavazóból 119-en találták a tisztségre érdemesnek az alpolgármester asszonyt, aki az elmúlt két év és két hónapos rövid mandá­tumának példaértékű sommázatát tar­totta a váradi filharmónia termében. Biró Rozália Kapy Istvánt váltotta az alpolgármesteri székben. Sokrétű fel­adatot látott el, hiszen a ráosztott fela­datkörök, az önkormányzat pénzü­gyei, szociális és lakásproblémák, illetve a civil szervezetekkel való kap­csolattartás mellett a magyarság pol­gármesterének kellett lennie és szá­mos olyan területen segítenie, ami nem tartozik közvetlen hatáskörébe. BÁLLA TÜNDE (Folytatása a 3. oldalon) RMDSZ-Fotó Csak a többségiek segítségével Az RMDSZ Szabadelvű Körének rendezésében a kolozsvári Tranzit Ház­ban konferenciát rendeztek: Autonómia - a megvalósítás esélyei Romániában cím­mel. Az egynapos rendezvény vendégeit a házigazda szerepében Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor köszöntötte. Aki röviden arról értekezett, hogy a Sza­badelvű Kör minden alkalommal, amikor meg tudta teremteni az anyagi hátteret olyan problémák megvitatására, párbe­szédet kezdeményezett román és magyar értelmiségiek között. A nap első részében Smaranda Ena­­che a Pro Európa Liga társelnökének mo­derálásával négy előadó - Bakk Miklós, Salat Levente, Varga Attila és Kis János - értekezett az autonómia gondolatának különböző megfogalmazásairól. Az elő­adók az erdélyi magyarság köreiben kialakult két álláspontot vitatták meg. Az RMDSZ álláspontjához közelebb álló elmélet szerint a közösség gazdasági megerősödése utánra halasztaná az auto­nómia közjogi kereteinek megvalósí­tását, a második variáns az autonómia kérdésének megoldását, még az EU való bejutás előtt tartja szükségesnek. Ez utóbbi gondolkodást képviselte Bakk Miklós, aki többek között azt hang­súlyozta, hogy az integrálódási folyamat adta lehetőségeket kell megfelelő módon kihasználni, és ennek érdekében megten­ni azokat a lépéseket, melyek szüksége­sek az autonómia irányába. Arra is fi­gyelmeztetett, hogy a tárgyalási nyelv ne a lekicsinylésben merüljön ki. Ismertette azt a tervezetet, amelyet a tavaly ősszel készítettek el. Ez a regionalizmus kérdé­sébe csomagoltan jeleníti meg a székely­­földi önkormányzatot - mondta. (Folytatása a 3. oldalon) MTI­ Fotó: Rozshegyi Tibor Hagyományteremtő szándékkal Télűző Fesztivált rendeztek Budapesten Uniós felkészítő önkormányzati szakembereknek (Kolozsvár) • Új kihívások a romá­­nia magyar önkormányzatok előtt cím­mel szerveztek konferenciát hétvégén a Kolozs megyei Magyarkapuson, a ren­dezvényen előadóként részt vett Lam­perth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere, Szabó Vilmos, Csiz­már­ Gábor és Gulyás Kálmán államtit­károk, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Önkormányzati Menedzs­ment Alapítvány szervezte fórum kép­zéssorozatot nyitott meg. Ennek során idén még huszonnégy alkalommal talál­koznak az önkormányzati szakértők, tisztségviselők az európai uniós csat­lakozás előkészítéséről folyó szakmai megbeszéléseken. Az Unióra jellemző önkormányza­tiság ismérveiről tartott előadásában Lamperth Mónika kifejtette, a magyar kormány már korábban is felajánlotta, hogy tapasztalatainak átadásával segíti a romániai előintegrációs erőfeszítéseket. 2004. május 1-től Magyarország uniós tagországgá válik, ugyanilyen fon­tos dátum, amikor a schengeni térség tagjai leszünk. Ez reményeink szerint 2007 januárja, és lehet, hogy egybeesik Románia uniós csatlakozásával. Szeret­nénk, ha az EU-csatlakozásunkkal, schengeni tagságunkkal nem alakulna ki új függöny Magyarország körül. Külö­nösen a határon túli magyarok esetében olyan álláspontot képviseltünk, amely az összes lehetséges kedvezményt érvénye­(Folytatása a 8. oldalon) Bővített MKT Kolozsváron Azért hívták össze Kolozsváron a Megyei Küldöttek Tanácskozását, hogy kiértékeljék a tanácsosok munkásságát. Azokat a polgármestereket és alpolgár­mestereket is­ meghívták, akik, magya­rok, de nem rendelkeznek RMDSZ tag­sággal. Ez azért is hasznos, mert így tud­nak betekintést nyerni abba, ami a 4 év alatt történt. Ugyanakkor így tudhatja meg a tagság mi történt ennek a csapat­nak a munkássága következtében. Az el­hangzottakból kiderült, hogy a megyei tanács távolról sem volt olyan nyomás­nak kitéve, mint a megyeszékhelyű vá­rosi tanács. Újra tárgyalták a lepontozott megyei tanácsosok ügyét. Az érintett a lepontozást megóvhatta, elmondhatta mit is tett addig, amíg ebben a posztban tevékenykedett. A felülbírálás eredmé­nyeként a­z RMDSZ tanácsos egyenként számolt be tevékenységéről, végül is az MKT jelentésüket elfogadta. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ me­gyei elnök és parlamenti képviselő el­mondta: továbbra is ragaszkodnak ahhoz a három változathoz, amellyel nekik szá­molni kell. Egy közös jelölt a polgármes­teri székbe. Ebben az esetben az RMDSZ eltekint a saját jelöltállítástól. Második változat a saját jelölt indítása. Ekkor a mozgósításra és a tanácsosi tagok számá­nak a növelésére kell törekedniük. Har­madik variáns egy olyan jelölttel társul­ni, akinek feltehetőleg biztos esélye van a jelenlegi polgármester legyőzésére. Mivel a jelölések nem történtek meg, már­cius folyamán ezzel fognak foglalkozni. (Folytatása a 3. oldalon) Kormányátalakítás Az Alkotmánybíróság döntése után (Bukarest) • A héten átalakítja kor­mányát Adrian Nastase miniszterelnök, és miniszterelnök-helyettesi hatáskört betöltő három államminisztert nevez ki csapatába. Szombati bejelentése szerint a kormányátszervezés után Dan Ioan Popescu ipari és kereskedelmi mi­nisztert, Ioan Rus, közigazgatási és bel­ügyminisztert, valamint Ioan Talpest, az államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosát nevezi ki államminiszternek, utóbbi az európai integrációval és az igazságüggyel foglalkozik majd. A kor­mány átszervezéséről szóló törvényt az elmúlt héten fogadta el kormánypárti többséggel a parlament. Az ellenzék 53 képviselője a jogszabállyal kapcsolatban alkotmányossági fenntartással élt, s ilyen értelmű beadvánnyal fordult az al­kotmánybírósághoz. A testület döntése leghamarabb szerdán születhet meg, s az államelnök csak ezt követően írhatja alá és hirdetheti ki a törvényt. (RMSZ/MTI) ÉI NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Rasszizmus és vidéke Egy kis idegengyűlöletért nem kell éppen a szomszédba mennünk, elegendő, ha par­lamenti tudósításokat meg sajtótermékeket olvasunk. Most mégis a szomszédságból hoz­zuk a példát, Európa legnagyobb kisebbségét, a romákat tűzzük tollhegyre. (Ter­mészetesen átvitt értelemben használva a tollal szurkálást.) Szlovákiában az EU-csatlakozás mámorától eltelve, no meg annak a következetes elvnek az alkalmazásával, miszerint az állam nem jótékonysági intézmény, egyik napról a másikra felére csökkentették a szociális segélyek és a munkanélküli járadék összegét. Semmiféle faji diszkrimináció nincs a végrehajtásban, minden szlovák állampolgárra egy­formán kiterjed az intézkedés hatálya. Mégis - hogy, hogy nem - az országnak azon a részein, ahol nagyobb számban élnek romák, szinte polgárháborús helyzet alakult ki. Tömegekbe verődnek, megrohanják az áruházakat, és “enni kell” jelszóval akkurátusan hazavisznek annyi árut, amennyit bírnak. Rosszindulatú és rasszista tudósítók szerint elsősorban az italos és cigarettás polcokat pusztítják csupaszra, de tettenérhető a torzítás, az előítéletes gondolkodásmód, meg aztán, tehetjük hozzá bölcsen: nem csak kenyérrel él az ember. A faji, nemzetiségi, bőrszínt és szokásokat figyelmen kívül hagyó modern törvény­kezés bizony olyan kázusokhoz vezethet, amelyek a törvényhozók magasztos elveinek ellentmondó következményekkel sújtanak egy jól körülírható kisebbséget. Lehet ezt cinikusan művelni, és lehet fennkölt nemzetállami eszmékre hivatkozni közben. Magyarországi kutatások kiderítették, hogy ennek a piacgazdasági szegénységnek és elesettségnek kialakultak a vámszedői és haszonélvezői. Kamatos pénznek nevezik az érintettek a jelenséget, gyakorlatilag az történik, hogy a járadékra, segélyre jogosult családtól pénzzel és tőkével rendelkező uzsorások egy összegben megveszik az éves juttatást, a biztos jövedelmet. A család egyszerre kap egy nagyobb összeget hatalmas kamatra, és attól kezdve egy életre adóssá válik. Más híradások arról tudósítanak, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia romái nagyon várják a május elsejét, akkor ők is európai polgárrá válnak, s elin­dulnak százezres tömegekben Angliába, ahol, információik szerint, minden közösségi pol­gárra kiterjed az állami gondoskodás jól kiépített rendszere. Valószínűleg félreértésről van szó: annyi az egész, hogy Anglia nem hozott olyan átmeneti intézkedést, amely kizárná a munkavállalás céljából odaérkező keletieket, szociális ellátást pedig csak az kaphat a szigetországban, akinek állandó lakhelye és munkája van. Ettől függetlenül elindulhatnak százezrek a jobb élet reményében. Mindenesetre a brit külügyminisztérium felvilágosító kampányba kezdett, amelynek célja bemutatni “a brit élet árnyoldalait" a vándorolni készülő romák körében. Nem akar­juk előre elkeseríteni a derék szakembereket, de úgy látjuk, hogy a Keletről Nyugatra tartó nagy népvándorlás a határok légiesítésével csak növekedni fog. És azok indulnak el, akiknek nincs vesztenivalójuk. Minden fölvilágosítás és lebeszélés annyit ér, mint a szél­lel szemben végzett locsolkodás. BARANYAI PÉTER (a szerző egyetemi oktató)

Next