Romániai Magyar Szó, 2004. április (16. évfolyam, 4793-4820. szám)
2004-04-01 / 4793. szám
Mircea Geoana Budapesten Magyarország minden külpolitikai sikere jó hír Romániának (Budapest) • A magyar kormányfővel, a külügyminiszterrel és a FIDESZ frakcióvezető-helyettesével találkozott budapesti látogatásakor Mircea Geoana román külügyminiszter március 30-án, majd előadást tartott Az európai bővítés hatása a román-magyar kapcsolatokra címmel a Közép-Európai Egyetemen. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint Medgyessy Péter miniszterelnök gratulált Románia NATO-tagságához, és reményét fejezte ki, hogy Románia zökkenőmentesen be tud illeszkedni a védelmi szervezetbe. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédos országok mielőbb eleget tudjanak tenni az EU-tagság elnyeréséhez szükséges koppenhágai követelményeknek, és ehhez Magyarország kész megadni minden tőle telhető segítséget. A magyar kormányfő üdvözölte az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításáról hozott román kormányhatározatot és megerősítette, hogy részt kíván venni az avatóünnepségen. Kérte, hogy a román hatóságok minden segítséget adjanak meg az emlékmű mielőbbi felállításához. Örömmel nyugtázta, hogy a két fél között folyamatosak a konzultációk a Gozsdu-alapítvány létrehozásáról és reméli, a szakértők az alapítvány ügyében hozott korábbi magyar kormányhatározat adta lehetőségek kihasználásával hamarosan megtalálják a jelenlegi jogi helyzetnek megfelelő, kölcsönösen elfogadható megoldást. Üdvözölte továbbá a mindkét fél részéről megnyilvánuló szándékot a két ország kapcsolattartását segítő infrastrukturális fejlesztéseket illetően (az északerdélyi autópálya, a Duna hajózhatósága és a határátkelők fejlesztése). A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy e téren fel kell gyorsítani a munkálatokat. Ezt követően a román külügyminiszter Németh Zsolttal, találkozott a Marriott szállóban, aki a megbeszélés után elmondta: üdvözöli Románia NATO- csatlakozását és támogatásukról biztosította az EU csatlakozási törekvéseiket illetően. A NATO kapcsán megjegyezte, bíznak abban, hogy Románia - „bekerülve ebbe a nemzetközi elitklubba” - eredményesebben tudja majd betartani azokat az értékeket és normákat, amelyek „ebben a klubban elfogadottak, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogaira”. Abban is bíznak, hogy „úgy fog GUTHER M. ILONA (Folytatása a 16. oldalon) Parlamenti tudósítás 218 képviselő a székely autonómia ellen (Bukarest) • „Gazemberség, terrorizmus, provokáció” - üüvöltötte március 29-én a Kéviselőház plénumában Lucian Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt képviselője. Egyből kitalálható, kikre utalt a haza- és nemzetféltő honatya, az RMDSZ-re, és rajta keresztül az egész magyarságra. Újabb kirohanására az adott alkalmat, hogy aznap 8. napirendi pontként a plénumban vitára került a székelyföldi autonómia törvénytervezete. Puskaropogásra emlékeztető harsánysággal indított szónoklatában így kesergett: „Emlékezetünkbe kell vésnünk ezt a napot, amely számunkra egyike a legszomorúbb napoknak. Még sohasem történt meg, hogy román képviselők a román parlament plénumában ilyen sértéseket és rágalmakat legyenek kénytelenek elviselni." Románia szétdarabolásának veszélyét emlegette, sőt megtoldotta egy új elemmel: a törvénytervezet szándéka akadályt gördíteni Románia európai integrációja elé. Nem ilyen túlfűtötten, de a más pártok nevében felszólalók is visszautasították a tervezetet. Sok energiát nem pazaroltak az érvek felsorakoztatására. Maga a szakbizottsági jelentés, amely kapcsán a vitának zajlania kellett, a Törvényhozási Tanács és a kormány álláspontját foglalta össze. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a tervezet éles ellentétben áll az alkotmányos kitételekkel, főként annak első cikkelyével, ami az egységes, szuverén nemzetállamra vonatkozik. A többséget talán legérzékenyebben a nemzeti szimbólumra és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való emelése érintette, ezt mindenki keményen visszaverte. A törvénykezdeményezők nevében Szilágyi Zsolt vezette föl a tervezetet: a nemzetközi autonómia-modellekre és a Gross-jelentésre utalva, a szubszidiaritás elvére alapozva jelentette ki, hogy az európai államok már nem központosítottak. Szerinte a tervezet törvényes keretet nyújt Románia modernizálásához, és arra is alkalmas. BÉRES KATALIN (Folytatása a 16. oldalon) Párbeszéd a jövőért konzultációsorozatra kerül sor (Bukarest) • Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben hívta meg a magyar történelmi egyházakat, a romániai magyar civil szervezeteket, az ifjúsági szervezeteket, illetve a Szövetségen belüli platformokat, hogy vegyenek részt a Párbeszéd a jövőért című konzultációsorozaton. A tervek szerint a megbeszélésekre április közepe és július közepe között kerül sor. A szövetségi elnök levelében rámutatott: a párbeszéd mindenki számára nyitott, a konzultációsorozat tulajdonképpeni célja az, hogy az említett szervezetek képviselői elemezzék a romániai magyar közösség jelenlegi helyzetét, és véleményt cseréljenek közösségi létünk jogi és intézményes kereteinek további alakításáról, illetve az RMDSZ-nek mint egységes érdekképviseletei és érdekvédelmi szervezetnek minél nyitottabb, minél demokratikusabb működéséről. Ugyanakkor hozzátette: a megbeszélések során kialakított fontosabbb célkitűzéseknek már az RMDSZ parlamenti választási programjába is be kellene kerülniük. (RMDSZ-Tájékoztató) MTI Fotó: Kovács Attila Kovács László külügyminiszter találkozott, majd megbeszélést folytatott román partnerével, Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Myffid HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Döbbenet és örömünnep Janus-arcú napok, hetek várnak ránk. Kezdjük a mosolygósabb felével: április 2-án munkaszüneti napunk lesz! Legalábbis a minden csatornán szétkürtölt hírek szerint a kormány április elsején azt a döntést kívánja meghozni (higgyük? ne higgyük), hogy másnap az egész ország örömünnepet ül NATO- csatlakozásunk tiszteletére. És ez még csak a kezdet, mert a tervek szerint a mulatozás, a hejehuja, az államilag (is) gerjesztett fieszta-hangulat - mindenféle előadásokkal, show-kkal - április 15-éig tart, valósággal bekebelezve a hagyományos húsvéti ünnepeket. Szóval, lesz itt ám öröm, nyakba borulás, lufieregetés, térzene, trikolóros díszbeszéd, nagy pukkanások (ágyú, pezsgősdugó, ilyesmi) - persze, ha megérjük, mert még mielőtt teljes csülökkel vetnénk magunkat az örömünnepbe, meg kell emésztenünk a derűlt égből villámcsapásként ránk mért tiltást: kedden ugyanis a brit parlamentben a belügyminiszter bejelentette: szerdától kezdve felfüggesztik minden Romániából és Bulgáriából vízumkérés megvizsgálását, s beutazásra csak igen kivételes esetben - betegség, haláleset, életveszély - jogosítanak valakit körünkből. Adió tehát munkavállalás, üzleti élet, Angliában folytatott tanulmányok! A villámcsapás azért mégsem teljesen felhőtlen égből ért bennünket, jelei s nyugtalanító hírei voltak már annak, hogy a Balkán térségben - s mindenekelőtt Romániában és Bulgáriában - nagyszabású bűnszövetkezet működik, amely 1000-3000 angol fontért, mesterien előállított hamis iratok alapján olyan emberek százait-ezreit juttatja vízumhoz, akikről aztán kiderül, hogy még csak nagy vonalakban sem felelnek meg a brit bevándorlási törvények előírásainak. S tehették ezt mindenekelőtt azért, mert a brit külügyi hatóságok, európai túlteljesítési meggondolásból „egyszerűsítettek" a procedúrán, bátorították a konzuli szervek megkerülését az illető országokban és a közvetlenül Angliába postázott iratokat felületesen, a nagy hangon nemrég beígért gyors iramban feldolgozva boldog-boldogtalannak beutazási vízumot adtak. Tették ezt annak ellenére, hogy a diplomáciai hálózatból - így legutóbb a bukaresti brit konzultól jelzések mentek arra nézvést, hogy gátat kell vetni az egyre pimaszabb és gátlástalanabb törvénytelen nyerészkedésnek. James Cameron konzul e-mail üzenete volt az utolsó csepp, amitől a londoni alsóházban kiömlött ama bizonyos éjjeli edény: a belügyminiszter bejelentette az azonnali vízumfelfügesztést román és bolgár viszonylatban. Hogy meddig? A beígért szigorú brit kormányvizsgálat befejeztéig - amit még el se indítottak - semmi jóra nem lehet számítani. Példa rá a brit konzul esete, akit ugyancsak sújt az, hogy nevén nevezte a gyermeket azonnali hatállyal, ugyancsak kedden visszavonták megbízatását. Igaz ugyan, hogy a vízumbotrány kirobbanása és perverése félig-meddig a jövő évre esedékes angliai választási csaták előszeleként is értelmezhetők, de vajon sikerül-e eloszlatni másokban azt a gyanút, hogy az üzletszerű vízumfabrikálás, ha ilyen jól működött London felé, tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa, s a földalatti ipar ugyanilyen hatékonyan dolgozik más nyugati országok irányában is? És a brit példán felbuzdulva az elkövetkező hetekben várható más fővárosok ünneprontó gesztusa is. A veszélyt, sajnos, egyelőre nem érzékeljük. A román külügy egyelőre úgy intézte el a bejelentést, hogy „túlzónak és igazságtalannak" bélyegezte, amit - remélik - hamarosan vissza is vonnak. Erősen kíváncsi vagyok... CSEKE GÁBOR (a szerző újságíró) Nők az erőszak ellen (Kolozsvár) • A családon belüli erőszak áldozataira hívták fel a figyelmet néma tüntetéssel Kolozsvár főterén az Artemis - Nők az Erőszak Ellen elnevezésű szervezet tagjai. A keddi esemény mellett márciusban több rendezvénnyel - színdarabokkal, előadásokkal - ismertették tevékenységüket. A Baba Novac utca 23. szám alatti székházukban pszichológiai és jogi tanácsadást biztosítanak a bántalmazottaknak - akik a statisztikai adatok szerint kilencven százalékban nők és gyermekek. A közeljövő tervei között új tanácsadási forma kialakítása szerepel az agresszorok részére - tájékoztatott Sorina Bumbulut, az Artemis elnöke. Mint elmondta, programjaik lebonyolításában semmiféle állandó anyagi forrásra nem számíthatnak, újabb és újabb pályázatokkal szerzik meg a szükséges támogatást. Nehézségekbe ütközik így az évek óta működő menhely fenntartása is, ahol jelenleg öt bántalmazott személy tartózkodik. A rendőrség adatai szerint Kolozs megyében tavaly három halálos áldozata volt a családon belüli erőszaknak, gyilkossági kísérlet hat történt, bántalmazásról tizenheten, nemi erőszakról hatan tettek bejelentést. Az utóbbi három kategória statisztikai adatai - a szervezet munkatársai szerint - messze állnak az igazságtól, hiszen sok esetben az áldozatok még mindig a hallgatást választják. ROSTÁS PÉTER EMESE A BCR 8 százalékát a bank dolgozói vehetik meg (Bukarest) • Románia 20 millió dolláros bevételt remél a legnagyobb bank, a Banca Comerciala Romana (BCR) 8 százalékának eladásából, amelyet a pénzintézet dolgozóinak kínáltak fel - mondta Nicolae Danila, a bank elnöke szerdán. A BCR privatizációs bizottsága részvényenként 10 350 lejes árat javasol a kormánynak. Az állam így 20 millió dolláros bevételhez jut a részesedés eladásából. Románia korábban ígéretet tett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy a román bankszektor bevételeinek harmadát adó BCR-t 2006- ig stratégiai befektetőnek adja el. Románia a BCR 25 százalékát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank befektetési részlegének, az IFC-nek adta el - fele-fele, vagyis 12,5-12,5 százalékos arányban - 222 millió dollárért tavaly, miután az eladást célzó korábbi kísérletek, elsősorban a nemzetközi érdeklődés hiánya miatt kudarcot vallottak. A román államnak még 44 százalékos a részesedése a bankban, öt román befektetési alap pedig együtt 30 százalék körüli részesedéssel rendelkezik. Az Európai Unió a múlt hónapban arra figyelmeztette Romániát, hogy a 2007-es tervezett román EU- belépési dátum későbbre tolódhat, ha nem gyorsítják fel a gazdasági reformokat. (MTI/Reuters) _____Mst__________