Romániai Magyar Szó, 2004. június (16. évfolyam, 4853-4881. szám)
2004. JÚNIUS 1 KEDD Az ITDH a Partiumban „Az unión kívüli beruházás egy későbbi belső piacszerzést jelent” • Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye tartozik az ITD Hungary nagyváradi regionális irodájának hatáskörébe. Szabó Ödönt, a kirendeltség vezetőjét a nemrég lezajlott Az EU házhoz jön konferencián kérdeztük a régiókbeli befektetési lehetőségekről és a gazdasági fluktuációról. Hadd mondjam el, hogy itt nőttem fel és nagyon szeretek ebben a térségben dolgozni. Nyilvánvalóan nagyon sok szerep vár ezekre a megyékre ebben az időszakban. Május 1. óta az Európai Unió két megyénknek, Biharnak és Szatmárnak is határa lett. Ezért a régióba jövő minden fejlesztés, beruházás nagyon fontos. Magyarországot, bár csak nemrég lett EU-tag, most már unióként lehet kezelni. Az onnan jövő tapasztalatokat nyugodtan átültethetjük a magyarlakta településekre, az itteni magyar vállalkozóknak átadhatjuk. Azok a magyarországi vállalkozók, akik már régebben átjöttek a határon, hasznosíthatják Magyarország előcsatlakozási folyamatában megszerzett tapasztalataikat. Nem csak egy országnak, régiónak kell felkészülni az uniós tagságra, hanem a vállalkozónak is fel kell készülni arra, hogy egy százmilliós belső piac részévé válik és új lehetőségeknek, új szabályzóknak és minőségi rendszernek kell megfelelnie. Hatványozottan tudunk segíteni az Erdélyben már megtelepedett vállalkozóknak. A váradi iroda az elmúlt egy esztendőben felértékelődött, hiszen a határ menti térség iránt megnőtt az érdeklődés. A román-magyar határ menti legjelentősebb átkelő, a borsi, Bihar megyének és Váradnak különleges szerepet ad, másrészt itt fog húzódni az M4-es folytatásaként az az autópálya, amely egész Erdélyt átszeli a Szilágyságon, Belső-Erdélyen át Brassóig, s aztán Bukarestig. A sztráda első szakaszát június 4-én kezdik el építeni. Magyarország EU-csatlakozása megelőlegezte a lehetőségek kiaknázását, ebben a Bihar- Bihor eurorégiónak lesz fontos szerepe abban, hogy miként tudja ez a térség idehozni a tőkét. A konferencián Grényi Gábor főosztályvezető mondotta, hogy 10 milliárd euró áll Romániának a rendelkezésre az elkövetkező időszakban. Nem mindegy, hogy ez a pénz melyik régióba megy, nem mindegy, hogy fel leszünk-e annyira készülve, hogy idevonzzuk ezeket a forrásokat. • Sok szempontot felsoroltál, ami idevonzhat egy vállalkozót, valószínűleg az érintettek is ráfigyeltek erre, mennyit nőtt a befektetők száma, amióta ezek a változások történtek? Csak az elmúlt két hétben nyolc olyan magyarországi befektető keresett meg, akik meg szeretnének telepedni nálunk, itt szeretnének vállalkozást beindítani. Az irányt szerintem ez jól tükrözi, az együttműködés kiszélesedik azáltal, hogy rájöttek, az unión kívüli beruházás egy későbbi belső piacszerzést jelent. Románia biztosan tagállam lesz, ezért minden határon túlra befektetett összeg piaci előnyhöz juttatja az erre vállalkozókat. S miért ne vállalkoznának azok a magyarországi magyarok, akik határon túl, ugyancsak magyar vállalkozókkal léphetnek kapcsolatba és nagyon jó üzletet köthetnek. Akár a romániai belső forrásokat és előcsatlakozási alapokat is kihasználhatják a belső piacszerzésben. Magyarországon ezek a vállalkozások már megszerezték az EU-s forrásokat, így kétszeresen nyertesek lehetnek. • Különböző befektetéstámogatási lehetőségeket soroltak fel a konferencián, mit használnak fel előszeretettel a vállalkozók? - A vállalkozók elsősorban információt szeretnének, s aztán döntenek. Számunkra és számukra is az információ a legfontosabb. A legtöbb támogatási alap információi rendelkezésükre állnak, az ITDH szerepe többek között az, hogy sűrítve kaphatja meg ezeket az érdeklődő. Mi tovább tudjuk ajánlani a befektetési lehetőségeket Erdélyben és a Partiumban. Pillanatnyilag ott állunk, hogy Bihar megyében van a négy megyébe beérkező vegyesvállalatok fele. Szatmár viszonylag jól áll, de igen fontos a többi térséget is bekapcsolni, hogy Szilágy és Máramaros is forrásokhoz jusson. • Releváns befektetési példát, lehetőséget tudnál-e mondani, amiben megkapaszkodhatnak a bejövő vállalkozók? Máramarosban elsősorban a turizmus és faipar fejlődhet az elkövetkező időszakban, az korábban is fejlődött. A többi iparág jórésze visszafejlődött. Az infrastruktúra-fejlesztésben, építkezésben sok lehetőség rejlik mind a négy megyében. Szatmárban a határ menti adottságnak megfelelően Nagykároly környékén mezőgazdaságtól kezdve, egész Szatmárnémetiig vannak lehetőségek, ahol elektronikai cégek is megjelentek. Szilágyságban a mezőgazdaságban, elsősorban az állattenyésztésben és a nyersanyagok felhasználására lesz lehetőség az autópálya építésekor. Bihar megye a legkomplexebb: a turizmustól a logisztikai központokig nagyberuházásoktól, bérmunkától egész komoly elektronikai cégek megjelenésig sok mindenre van lehetőség. BÁLLA TÜNDE Külön pavilonja lesz a romániai magyarságnak a TIBCO-n Most első ízben külön pavilonnal mutatkozik be a romániai magyar közösség a június elsején megnyíló bukaresti nemzetközi vásáron (TIBCO) - jelentette be a múlt hét végén az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke az MTI- nek elmondta: a román kereskedelmi kamara és a kiállításokat rendező Romexpo cég felajánlotta, hogy az e hét keddjén a Bukarestben megnyíló nemzetközi vásáron lehetőséget biztosít a romániai magyar közösség vállalkozóinak közös bemutatkozására. Ezt a lehetőséget kihasználva az RMDSZ úgy döntött: megszervezi a romániai magyar közösség gazdasági, társadalmi és kulturális életének panoramikus bemutatását megkísérlő közös pavilont. A csaknem 900 négyzetméternyi területen a pavilon mintegy 30 romániai magyar céget mutat be. Emellett sokszínű és sokoldalú képet, ízelítőt próbál nyújtani a romániai magyar közösség értékteremtő erejéről, törekvéseiről, jövőbe vetett hitéről. A közfogyasztási javak bukaresti nemzetközi vásárán az első magyar közösségi pavilonnak a megnyitására ma kerül sor. A pavilont Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyvezető alelnöke nyitja meg, majd köszöntőt mond Markó Béla szövetségi elnök és Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök, a romániai magyar közösség hazai gazdaságfejlesztésében betöltött szerepéről tart előadást. A megnyitó ünnepségen fellép két balánbányai gyermek és ifjúsági együttes. A TIBCO magyar közösségi pavilonjában a látogatók népművészeti és fényképkiállítás, filmvetítés, népi alkotók műveinek segítségével alakíthatnak ki maguknak képet a romániai magyarságról. A romániai magyar könyvkiadók kiadványaikkal, a magyar vállalkozók pedig cégeik termékeivel járulnak hozzá a minél teljesebb magyarság-képhez. Mint Kerekes Gábor elmondta, a szervezők azt szeretnék, hogy az elkövetkező vásárokon a pavilon hagyományossá váljon, s minél teljesebb és hiteles képet nyújtson a romániai magyarság életéről. Az államháztartási hiányra vonatkozó EU-küszöb Rugalmasabban, de mindenkire kötelezően Az Európai Bizottság várhatóan június 23-i ülésén tesz javaslatot a túl nagy államháztartási hiány miatti eljárás megindítására több új tagállam ellen - közölték nemrégiben uniós illetékesek. Az intézkedés azokat a tagállamokat - köztük Magyarországot - érinti, amelyek tavalyi államháztartási hiánya meghaladta hazai össztermékük (GDP) 3 százalékát. Az euróövezet pénzügyi egyensúlyának őrzésére hivatott stabilitási és növekedési paktum ebben az értékben határozza meg a deficit megengedhető felső határát. Az új tagállamokat azonban az eljárás megindítása ellenére - és a paktum rendes körülmények között alkalmazott szabályaitól eltérően - nem fogják arra kötelezni, hogy már a túlzott hiány utáni első évben a GDP 3 százaléka alá csökkentsék a deficitet - közölte Joaquin Almunia gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős biztos szóvivője. Esetükben az eljárás két alapvető ok miatt is eltér attól, amelyet a valutaunióban részt vevő országok esetében alkalmaznának. Egyrészt ezek az országok még nem tagjai a valutauniónak, másrészt államháztartási helyzetük értékelésekor a brüsszeli bizottság „sajátos körülményként” fogja értékelni uniós csatlakozásukat, illetve annak gazdasági-pénzügyi következményeit - tette hozzá a szóvivő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintett országok több időt kapnak államháztartási hiányuknak a GDP 3 százaléka alá csökkentésére, de hogy pontosan mennyit, azt a bizottság javaslata alapján a pénzügyminiszterek tanácsa esetről esetre fogja eldönteni. (Erdész Jenő / MTI) A stabilitási és növekedési paktumban meghatározott küszöbértéket - azt, hogy az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát - rugalmasabban kell kezelni, ugyanakkor ezeket a rugalmasabb szabályokat mindenkire kötelezően alkalmazni kell - jelentette ki az MTI-nek Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki jelen volt az EU- tagállamok múlt keddi brüsszeli pénzügyminiszteri tanácsülésén. Ez volt az első hivatalos EU-miniszteri tanácskozás, amelyen Magyarország a május elsejei EU-belépés nyomán már teljes jogú tagként vehetett részt. Draskovics annak kapcsán nyilatkozott, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei előző napi ülésükön júliusig elhalasztották a döntést arról, vajon kapjon-e előzetes figyelmeztetést Olaszország növekvő államháztartási hiánya miatt. Elmondta: a magyar álláspont két, összhangban lévő elemből áll. Egyrészt meggondolásra szorul a 3 százalékos kritérium, azt a mai merevségnél rugalmasabban kell értelmezni, s figyelembe kell venni, hogy a hiány milyen összetevőkből alakul ki. Ugyanis ott, ahol magas a beruházási hányad, ahol nagyon előremutató nyugdíjreformot hajtottak végre (s ilyen Magyarország is), ott másként kell ezt a hiányt megítélni, mint azokban az országokban, ahol a túllépést a folyó kiadások gyors növekedése eredményezte - szögezte le. (S. Tóth László / MTI) Kamaszok a munka világáról Hit, erkölcs és példaképek. Mindezek fájdalmasan hiányoznak sok fiatal szellemi eszköztárából, s a hiány kiszolgáltatja őket olyan divatoknak, amelyekből nem ők, s nem is a társadalom húz hasznot. Miként vélekednek például a munkáról? Erre - és még jónéhány alapvető kérdésre keresi a választ felméréseivel, beszélgetései során a kutató. Egyszer már sokkolta kutatási eredményeivel egy erkölcsfilozófiai szeminárium résztvevőit Tóth Istvánná, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karának adjunktusa. Vizsgálódásaiból rendre kiderül: felnőtt egy nemzedék - hit, erkölcs és példaképek nélkül. Legutóbb arról adott számot, hogy a mai általános iskolások egy része felnőtt korában legszívesebben munka nélkül élne, de a gyerekekkel folytatott beszélgetésekből az is kiviláglik: szédítően vonzó számukra a milliomos semmittevők világa. Ha viszont mégis dolgoznának, akkor a diákok legtöbbje bankárnak, jól menő ügyvédnek, plasztikai sebésznek, sztárnyomozónak, építésznek, ingatlanügynöknek állna, s a modellek, vagy a légikísérők foglalkozása is sokak álma. A megkérdezett 214 tanuló jelentős hányada nettó 100 ezer forintos havibérnél kevesebbért sehol nem vállalna munkát. Menedzsernek jó lenni Míg korábban a vendéglátós szakmák voltak divatban, most ezek egyre inkább háttérbe szorulnak. A mai gyerekek nem szívesen lennének kőművesek, pékek, hentesek, víz- és gázszerelők, bádogosok, ácsok, festő-mázolók sem - állítja a kutató, hat esztendő felméréseinek tapasztalataira építve. - Inkább szoláriumosnak, műkörömépítőnek, fodrásznak, kozmetikusnak állnának, de népszerű hivatás e kör képzeletében a televíziós szerkesztő, az újságíró, az ügyvéd, a banktisztviselő, a jogász, a menedzser és az informatikus is. A beszélgetések megerősítették azt a véleményt, hogy a valóságshow-k rendkívül romboló hatásúak. A fiatalok azt a tapasztalatot vonják le e műsorokból, hogy az üresfejű, értéktelen, durván beszélő, útszéli módon viselkedő alakok rövid idő alatt sztárokká válhatnak, s ehhez, minden támogatást megad a televízió. A botrányhősök nevét előbb jegyzik meg a tizenévesek, mint azokét, akik munkájukkal maradandót alkottak. Míg a 12-14 éveseknek csupán 2-4 százaléka ismeri Melocco Miklós, vagy Balog János nevét, addig 45-60 százalékuk, ha álmukból felkeltenék, akkor is naprakész lenne Pongóból, Évi babából és Majkából. Persze, ez a szülők bizonyítványa is, hiszen nem törvényszerű, hogy ezeket a valóságshow-kat kellene bámulniuk a gyerekeknek! S a felnőtteknek sem... Ha ezek a sztárok a követésre méltók, akkor joggal fogalmazódik meg a fiatalokban kérdés: miért tanuljak? Tóth Istvánné és csapata lerántotta a leplet a beszélgető műsorokról is, amelyekben utcalányok, transzvesztiták, homoszexuálisok, leszbikusok vallanak életükről, míg a belföldi hírek a katasztrófák mellett aránytalanul sokszor szólnak tisztességtelen iparosokról, roma nőket sterilizáló orvosokról, csaló ügyvédekről, zsaroló rendőrökről, megvesztegetett ügyintézőkről. A megkérdezett gyerekek 58(!) százaléka nem szeretné felnőtt korának javarészt napi nyolcórás munkával leélni. Beérné 4-6 órával, de azt is inkább kötetlenül, hiszen ekkor nem kell időre beérni a munkahelyre, s időre végezni. Sok gyerek 13-14 évesen sem tudja, hogy édesapja, édesanyja valójában milyen munkát végez. Olyan válaszok érkeztek, mint: a vízműnél dolgozik, valami vasipari vállalatnál van, irodában dolgozik. Ennél többet nem tudtak mondani! Csak minden tizedik tanuló gondolja úgy, hogy mindenféle munkában lehet örömet találni, s csak minden huszadik, hogy az emberi értékek fokmérői nem feltétlenül a megszerzett anyagi javak és a bankbetétek. A munka tehát a tizenévesek körében amolyan szükséges rosszként jelenik meg, s aki végigdolgozza az életét, azt inkább sajnálatra, mint tiszteletre méltónak tartják. A gyerekek szerint tudni kell élni, élvezni az életet! Igaz, azt is megjegyezte az egyik: amióta édesanyja egy németmagyar vegyes vállalat titkárnője, esténként nincs náluk vacsora, mert későn jön haza. Viszont hetente kétszer fitnessterembe, egyszer a kozmetikushoz, egyszer a fodrászhoz megy, egyszer meg a „szoliban” barnítja a bőrét. Hétvégenként rendszeresen az a családi program, hogy a „plázában shoppingolnak...” Milyen a való világ? A tanárnő vizsgálta a tankönyveket, amelyekben hatvan foglalkozást ismerhetnek meg a diákok. Olyanokat, mint a váltókezelő, a katona, a pap, a tanár, az újságíró, a mészáros, a szállodaportás, az orvos, a kántor, a szakács, a drótostót, és ezek egyharmada, tágabb körben egyötöde gyakorolható is. Nagyon kevés foglalkozás, hivatás jelenik meg azonban plasztikusan, jól körülhatárolva, érzékelhetően bemutatva egyegy szakma jellegzetességeit. - Egyre több olyan gyerek kerül az iskolába, aki nem tudja, mit csinál a szabó, a szűcs, az asztalos, a mészáros, a kovács, a molnár - állítja Tóth Istvánná, aki a hit, az erkölcs, a példaképek és munka világának kutatása után a családi szerepek változását veszi majd nagyító alá. - Hogy nem tudnak semmit a pákász, a csősz, a takács, a drótostót munkájáról, az teljesen érthető, s talán még az is elfogadható, hogy nem tudják, mi a különbség a csizmadia, a varga és a suszter között. De miért nincs az olvasókönyvekben lakatos, rendőr, tűzoltó, pénztáros, könyvkötő, varrónő, kőműves, tetőfedő? Meglehetősen összetett problémakört feszeget a főiskolai adjunktusnő, aki - ha úgy tetszik -, belenyúlt a darázsfészekbe. Bár az összegzésben benne van a kamaszok naivitása, sarkított gondolkodása, elgondolkodtató - és sajnos, elszomorító is - mindaz, amit az életről, a munkáról megfogalmaztak. (Lőrincz Sándor / MTI-Press) 3. OLDAL A *-gal jelzett intézmények havi rendszerességgel is fizetik a kamatot, így a kamatos kamat révén gyakorlatilag a betét teljesítménye valamivel nagyobb a táblázatban feltüntetettnél. Lakossági bankbetéti (év/%) kamatok 2004. május 29-én A bank neve Minimális Látra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos 9 hónapos 12 hónapos lekötött szóló összeg -lej-BCR* 1000 000 I 14 15 14.5 14.75 16 Raiffeisen Bank* 500 000 I 15 15.5 15 15 15 Alpha Bank 1,1 16,5 16,5 17 17 17 BRD 1500 000 1 14 14,5 14.75 15 15.25 Transilvania Bank 500 000 2 16.5 17 17 17.5 17,5 Postabank* 500 000 1 14 14,5 14,5 15 16 Romexteira 500 000 1,5 14 16 16,5 17 17.5 EuromBank* 500 000 0.5 17 18 18 18,5 19