Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)

2004-10-01 / 4974. szám

4974. SZÁM 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Kárpótlás veteránoknak (Csíkszereda) • A román hadse­regben szolgáló katonák közül több mind 500 veteránt vagy ezek hozzátar­tozóját tartja számon a veteránok me­gyei szövetsége. A 44/1994-es törvény értelmében a háborús veteránok egy hektár tem­őföldre jogosultak. A föl­det a helyi tanácsok kellett volna kiu­talják az igénylőknek, abban az eset­ben, ha rendelkeznek szabad földterü­letekkel. Földterületek hiányában, kár­pótlást kaphatnak a kérvényezők. A kormány határozata értelmében 15 millió lejes kárpótlás ítélhető meg a jogosultaknak. A veteránok közül Har­gita megyében eddig 11-en nyújtották be igénylésüket, és közülük hat sze­mélynek ítélték meg a kártérítést. Az első személyeknek tegnap Csíkszere­dában Mircea Dusa prefektus szemé­lyesen adta át a kárpótlást a Megye­házán. Az ünnepélyes átadáson a több­ször is elérzékenyülő prefektusnak a veteránok elmondták: egyre ritkulnak soraik, örvendenek a kárpótlásnak, de az elismerést korábban is megkaphat­ták volna, hiszen régóta várnak erre. (Daczó Dénes) Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke Az új kormány „már ma” munkához kezd (Budapest) • Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és a Magyar Köztársaság miniszterel­nökévé választotta Gyurcsány Fe­rencet, az MSZP és az SZDSZ jelöltjét szerda este. A kijelölt miniszterelnökre és a Lendületben az ország! címet viselő programra 197 képviselő szava­zott igennel, 12-en nemmel voksoltak, tartózkodás nem volt. Az igen szava­zatok az összesen 198 képviselővel rendelkező kormánypárti frakcióktól érkeztek. Szili Katalin házelnök az ülést vezette, ezért nem szavazhatott. A Fidesz-frakció tagjai nem nyomtak gombot. Gyurcsány Ferenc a szavazás után ünnepélyes keretek között mi­niszterelnöki esküt tett. Az új minisz­terelnöknek elsőként elődje, Medgyessy Péter gratulált, majd Mádl Ferenc köz­­társasági elnök, a négy parlamenti párt frakcióvezetője és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az eskütétel a történel­mi zászlók mellett zajlott, az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult. Az új kormány „már ma” munká­hoz kezd - mondta Gyurcsány Ferenc az Országgyűlésben, amikor a kor­mányprogram tízórás vitájában el­hangzottakra reagált. „Jókor, jó he­lyen, mondják. Egy változásra váró or­szágban, változtatásra alkalmas idő­ben. Már ma nekiállunk, a köztársasá­gért, Magyarországért” - jelentette ki a politikus. Magyarországnak baloldali kormányra van szüksége, baloldali kormányfővel - mondta Gyurcsány Ferenc. A politikus a tízórás vitát ki­merítőnek és tanulságosnak nevezte. Hozzátette: az elhangzott érvek nem tántorították el, hanem megerősítették a szabad és igazságos Magyarország programjának végrehajtásában. A kilá­­tástalanság, az esélytelenség ellen kell küzdeni, nem az ellenzék ellen. „Ezek a mi igazi ellenfeleink” - jelentette ki a politikus. A társadalom­ és a gaz­(Folytatása a 8. oldalon) SENKÁLSZKY ENDRE 90 ÉVES KÖTŐ JÓZSEF „A nyilvánosság kényszere” Erdélyi magyar színjátszásunk élő legendája Senkálszky Endre. Ritka történelmi pillanatot kell rögzítenünk: a legendát nem keltenünk kell, hanem feltárnunk mibenlétét, leírnunk a jelenséget, hogy a hiteles kép példa és tanulság erejével szolgáljon alkotói modellként eljövendő korok számára is. Hisz a legendává válás alapjául ép­pen a színház mindenkori értékterem­tő képességének megtestesítése szol­gált, korok tanújává vált, meg tudta szólítani az ezerfejű cézárt, kifejezve a mindenkori néző létérzését. Közel 90. évéhez még mindig alig tud minden­napi életritmusából annyi időt kiszakí­tani, hogy messze földön híres doku­mentumgyűjteményéből és magnósza­lagra mondott élettörténetéből elké­szítsük képes, kommentált életrajzát, színháztörténetünk e kiemelkedően fontos darabját. Életregényének elkészítésére ké­szülve felsejlett bennem egykori be­szélgetésünk egyik mondata: minden­koron a nyilvánosság kényszere mun­kálta sorsomat. Honnan- e kényszer, honnan a tehetség a nyilvánosság (Folytatása az 5. oldalon) Pörgésben a választási előkészületek A nyitottság és fiatalítás jegyében (Bukarest) • A nyitottság és a fiata­lítás jellemzi leginkább az RMDSZ vá­lasztási előkészületeit - mondta heti sajtóértekezletén Markó Béla. A szö­vetségi elnök röviden ismertette az urnás és a közvetett előválasztások ütemtervét, és arra is rámutatott, hogy az eddigi adatok szerint rendkívüli ér­deklődés övezi a választásokra való készülődést, és Erdély különböző vidé­kein már javában zajlik az intenzív kampányolás. A szövetség nyitottságát igazolja az is - mondta -, hogy a Ma­gyar Polgári Szövetség több tagja is vállalta, hogy megméretkezzen egy szenátori vagy képviselői tisztségért az RMDSZ által szervezett előválasztáso­kon. Kovács Péter ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnök szintén az RMDSZ nyitottságáról szólva kifej­tette: az előválasztások tapasztalatai alapján (amikor 33%-os arányban si­került helyi és megyei tanácsosi, illetve polgármesteri és alpolgármesteri tiszt­ségbe juttatni 35 év alatti fiatalokat) bí­zik abban, hogy a képviselőházi listá­kon 8 harminc év alatti fiatal kerül er­délyi megyék előkelő helyeire. Kovács Péter ugyanakkor ismertette a Markó Béla államelnökjelöléséhez szükséges aláírásgyűjtés menetrendjét. Erdélyben többezer önkéntes fiatal vesz részt a tá­mogató aláírásgyűjtési akcióban, amely a Kárpátokon kívül is (eddig csak Bu­karestben és Ploiestiben) eredményesnek bizonyul - állapította meg. (Szász Attila) Alig pár nap alatt valamivel több, mint 80 ezer aláírás gyűlt össze Markó Bélá­nak, az RMDSZ államelnökjelöltjének indításához. Az országos aláírásgyűjtés­ben az RMDSZ területi szervezetei, valamint az ifjúsági szervezetek és számos önkéntesből álló csapat is részt vesz Erdélyben és a Kárpátokon túli megyék­ben. (Csernik Attila) Termőföld helyett pénzbeli kártérítést kaptak a veteránok Szabadtéri sajtótájékoztató - favágások ellen Fotó: Máthé Éva/RMSZ Fotó: Daczó Dénes/RMSZ Szokatlan sajtótájékoztató Több évtizedes fák értelmetlen halála (Marosvásárhely) • Négy civil szervezet - a Pro Europa Liga, a Rho­dodendron, a Pro Biciclo Urbo és a Napfény völgye egyesület Marosvá­sárhely legforgalmasabb, „legbűzö­sebb“ útkereszteződésénél tartott saj­tóértekezletet a minap, éspedig az ellen emelték fel a szavukat, hogy az egykori Hangya Szövetkezet korabeli székháza előtt a városi kertészet em­berei a múlt héten könyörtelenül­­le­(Folytatása a 8. oldalon) HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Beindult az úthenger... Néhány napja egyébről sem olvasunk a lapok első oldalán, mint arról, hogy közvetlenül vagy közvetve, hogyan akarják korlátozni mozgásterében, elhallgattatni, ellehetetleníteni a hatalom számára kényelmetlen, a negyedik hatalmi ágazatnak is nevezett sajtót, főleg azt, amely komolyan is vette magát, és oda is bedugta az orrát, ahova egyesek szerint nem illene, de még inkább nem is kellene. Mondhatjuk erre, hogy választások előtt mifelénk, meglehet más tájakon is, ez így van, a politikusok minden lehetőt elkövetnek, hogy saját malmukra hajtsák a vizet, megnyerjék maguknak a sajtót, de, ha valamiért nem sikerül, akkor így vagy úgy, de... jobb belátásra bírják. Eszközeik megvannak ehhez, hiszen joguk van a parlamentben törvénykezdeményezéssel élni, amint azt az elmúlt négy esztendőben meg is tették. Előbb Ioan Mircea Pascu miniszter, majd miután dugába dőlt elképzelése, Olteanu képviselő próbálta elérni, hogy a magánélet védelme címén korlátozza a sajtót főleg oknyomozói tevékenységében és egészen addig, hogy a politikusok kacsalábon forgó és nem tudni miből felhúzott villáit se lehessen lefényképezni, illetve lefilmezni... De ez meg hagyjam. Egy jól működő parlamentben, de még a miénkben sem, amely olyan amilyen, az ilyesmit nehéz átvinni. Egyelőre nem is sikerült, így kompromisszumos megoldásként a ter­vezetet a Velencei Bizottsághoz küldték véleményezés végett. Nagyobb baj, gond az, hogy a hazai sajtót éppen most, két hónappal a választások előtt azok szúrták hátba, akikről az ilyesmit legrosszabb álmainkban sem feltételeztük: a nyugat sajtótrösztök, amelyektől, amikor beteltek ide lábukat, éppen azt reméltük, hogy érvény szereznek a demokrácia elveinek, a sajtószabadságnak, védőpajzsot nyújtanak a halaim túlkapásokkal és visszaélésekkel szemben a lapoknak, az újságíróknak. Mint az elmúlt hetek­ben kiderült, szó sincs ilyesmiről. A Romania liberal működtető német WAZ, illetve az év zilet kiadó svájci Ringier, egyelőre nehezen kideríthető meggondolásból, nemcsak megszorító intézkedéseket hozott, nemcsak durván beleszólt, mégpedig a hatalom javára, a szerkesz­tés vonalvezetésébe, de az, utóbbi például menesztette a lapigazgatót és a lap kolumnistá­ját, Cornel Nistorescut is. És mindezt aközben, hogy a román állam pert vesztett a Stras­bourgban székelő emberjogi bíróságon éppen a sajtószabadság durva korlátozása, újság­írók börtönbe vetése miatt... Márpedig, ha az ország két vezető napilapjának a sorsa így dől, dőlt el, képzelhetjük, mi a helyzet „fennebb”, mekkora kutyaszorítóba kerültek azok, amelyek hazai tőkével működnek! Az úthenger tehát elindult. A kérdés, hogy további útjában feltartóztatható-e, vagy végig­megy az egész sajtón. Ebben a pillanatban ez úgy néz ki, hogy az ellenzék fellépése érthető okokból nem sokat ér, így az utolsó szalmaszálat Brüsszel, az Európai Unió jelenti, amely állí­tólag a jövő héten nyilvánosságra kerülő évi jelentésében mindenképpen rosszallását fogja kifejezni a történtek, a sajtószabadság korlátozása felett. Ami azzal is járhat, hogy Románia felvétele a politikai ismérvek nem teljesítése miatt késhet. A labda tehát a hatalom térfelére ke­rül, amelynek dönteni kell, mi a fontosabb: a sajtó feletti feltétlen uralom vagy az integráció. GYARMATH JÁNOS

Next