Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)
2004-10-01 / 4974. szám
4974. SZÁM 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK ÁRA 5000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2692 LEJ Kárpótlás veteránoknak (Csíkszereda) • A román hadseregben szolgáló katonák közül több mind 500 veteránt vagy ezek hozzátartozóját tartja számon a veteránok megyei szövetsége. A 44/1994-es törvény értelmében a háborús veteránok egy hektár temőföldre jogosultak. A földet a helyi tanácsok kellett volna kiutalják az igénylőknek, abban az esetben, ha rendelkeznek szabad földterületekkel. Földterületek hiányában, kárpótlást kaphatnak a kérvényezők. A kormány határozata értelmében 15 millió lejes kárpótlás ítélhető meg a jogosultaknak. A veteránok közül Hargita megyében eddig 11-en nyújtották be igénylésüket, és közülük hat személynek ítélték meg a kártérítést. Az első személyeknek tegnap Csíkszeredában Mircea Dusa prefektus személyesen adta át a kárpótlást a Megyeházán. Az ünnepélyes átadáson a többször is elérzékenyülő prefektusnak a veteránok elmondták: egyre ritkulnak soraik, örvendenek a kárpótlásnak, de az elismerést korábban is megkaphatták volna, hiszen régóta várnak erre. (Daczó Dénes) Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke Az új kormány „már ma” munkához kezd (Budapest) • Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé választotta Gyurcsány Ferencet, az MSZP és az SZDSZ jelöltjét szerda este. A kijelölt miniszterelnökre és a Lendületben az ország! címet viselő programra 197 képviselő szavazott igennel, 12-en nemmel voksoltak, tartózkodás nem volt. Az igen szavazatok az összesen 198 képviselővel rendelkező kormánypárti frakcióktól érkeztek. Szili Katalin házelnök az ülést vezette, ezért nem szavazhatott. A Fidesz-frakció tagjai nem nyomtak gombot. Gyurcsány Ferenc a szavazás után ünnepélyes keretek között miniszterelnöki esküt tett. Az új miniszterelnöknek elsőként elődje, Medgyessy Péter gratulált, majd Mádl Ferenc köztársasági elnök, a négy parlamenti párt frakcióvezetője és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az eskütétel a történelmi zászlók mellett zajlott, az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult. Az új kormány „már ma” munkához kezd - mondta Gyurcsány Ferenc az Országgyűlésben, amikor a kormányprogram tízórás vitájában elhangzottakra reagált. „Jókor, jó helyen, mondják. Egy változásra váró országban, változtatásra alkalmas időben. Már ma nekiállunk, a köztársaságért, Magyarországért” - jelentette ki a politikus. Magyarországnak baloldali kormányra van szüksége, baloldali kormányfővel - mondta Gyurcsány Ferenc. A politikus a tízórás vitát kimerítőnek és tanulságosnak nevezte. Hozzátette: az elhangzott érvek nem tántorították el, hanem megerősítették a szabad és igazságos Magyarország programjának végrehajtásában. A kilátástalanság, az esélytelenség ellen kell küzdeni, nem az ellenzék ellen. „Ezek a mi igazi ellenfeleink” - jelentette ki a politikus. A társadalom és a gaz(Folytatása a 8. oldalon) SENKÁLSZKY ENDRE 90 ÉVES KÖTŐ JÓZSEF „A nyilvánosság kényszere” Erdélyi magyar színjátszásunk élő legendája Senkálszky Endre. Ritka történelmi pillanatot kell rögzítenünk: a legendát nem keltenünk kell, hanem feltárnunk mibenlétét, leírnunk a jelenséget, hogy a hiteles kép példa és tanulság erejével szolgáljon alkotói modellként eljövendő korok számára is. Hisz a legendává válás alapjául éppen a színház mindenkori értékteremtő képességének megtestesítése szolgált, korok tanújává vált, meg tudta szólítani az ezerfejű cézárt, kifejezve a mindenkori néző létérzését. Közel 90. évéhez még mindig alig tud mindennapi életritmusából annyi időt kiszakítani, hogy messze földön híres dokumentumgyűjteményéből és magnószalagra mondott élettörténetéből elkészítsük képes, kommentált életrajzát, színháztörténetünk e kiemelkedően fontos darabját. Életregényének elkészítésére készülve felsejlett bennem egykori beszélgetésünk egyik mondata: mindenkoron a nyilvánosság kényszere munkálta sorsomat. Honnan- e kényszer, honnan a tehetség a nyilvánosság (Folytatása az 5. oldalon) Pörgésben a választási előkészületek A nyitottság és fiatalítás jegyében (Bukarest) • A nyitottság és a fiatalítás jellemzi leginkább az RMDSZ választási előkészületeit - mondta heti sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetségi elnök röviden ismertette az urnás és a közvetett előválasztások ütemtervét, és arra is rámutatott, hogy az eddigi adatok szerint rendkívüli érdeklődés övezi a választásokra való készülődést, és Erdély különböző vidékein már javában zajlik az intenzív kampányolás. A szövetség nyitottságát igazolja az is - mondta -, hogy a Magyar Polgári Szövetség több tagja is vállalta, hogy megméretkezzen egy szenátori vagy képviselői tisztségért az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. Kovács Péter ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnök szintén az RMDSZ nyitottságáról szólva kifejtette: az előválasztások tapasztalatai alapján (amikor 33%-os arányban sikerült helyi és megyei tanácsosi, illetve polgármesteri és alpolgármesteri tisztségbe juttatni 35 év alatti fiatalokat) bízik abban, hogy a képviselőházi listákon 8 harminc év alatti fiatal kerül erdélyi megyék előkelő helyeire. Kovács Péter ugyanakkor ismertette a Markó Béla államelnökjelöléséhez szükséges aláírásgyűjtés menetrendjét. Erdélyben többezer önkéntes fiatal vesz részt a támogató aláírásgyűjtési akcióban, amely a Kárpátokon kívül is (eddig csak Bukarestben és Ploiestiben) eredményesnek bizonyul - állapította meg. (Szász Attila) Alig pár nap alatt valamivel több, mint 80 ezer aláírás gyűlt össze Markó Bélának, az RMDSZ államelnökjelöltjének indításához. Az országos aláírásgyűjtésben az RMDSZ területi szervezetei, valamint az ifjúsági szervezetek és számos önkéntesből álló csapat is részt vesz Erdélyben és a Kárpátokon túli megyékben. (Csernik Attila) Termőföld helyett pénzbeli kártérítést kaptak a veteránok Szabadtéri sajtótájékoztató - favágások ellen Fotó: Máthé Éva/RMSZ Fotó: Daczó Dénes/RMSZ Szokatlan sajtótájékoztató Több évtizedes fák értelmetlen halála (Marosvásárhely) • Négy civil szervezet - a Pro Europa Liga, a Rhododendron, a Pro Biciclo Urbo és a Napfény völgye egyesület Marosvásárhely legforgalmasabb, „legbűzösebb“ útkereszteződésénél tartott sajtóértekezletet a minap, éspedig az ellen emelték fel a szavukat, hogy az egykori Hangya Szövetkezet korabeli székháza előtt a városi kertészet emberei a múlt héten könyörtelenülle(Folytatása a 8. oldalon) HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Beindult az úthenger... Néhány napja egyébről sem olvasunk a lapok első oldalán, mint arról, hogy közvetlenül vagy közvetve, hogyan akarják korlátozni mozgásterében, elhallgattatni, ellehetetleníteni a hatalom számára kényelmetlen, a negyedik hatalmi ágazatnak is nevezett sajtót, főleg azt, amely komolyan is vette magát, és oda is bedugta az orrát, ahova egyesek szerint nem illene, de még inkább nem is kellene. Mondhatjuk erre, hogy választások előtt mifelénk, meglehet más tájakon is, ez így van, a politikusok minden lehetőt elkövetnek, hogy saját malmukra hajtsák a vizet, megnyerjék maguknak a sajtót, de, ha valamiért nem sikerül, akkor így vagy úgy, de... jobb belátásra bírják. Eszközeik megvannak ehhez, hiszen joguk van a parlamentben törvénykezdeményezéssel élni, amint azt az elmúlt négy esztendőben meg is tették. Előbb Ioan Mircea Pascu miniszter, majd miután dugába dőlt elképzelése, Olteanu képviselő próbálta elérni, hogy a magánélet védelme címén korlátozza a sajtót főleg oknyomozói tevékenységében és egészen addig, hogy a politikusok kacsalábon forgó és nem tudni miből felhúzott villáit se lehessen lefényképezni, illetve lefilmezni... De ez meg hagyjam. Egy jól működő parlamentben, de még a miénkben sem, amely olyan amilyen, az ilyesmit nehéz átvinni. Egyelőre nem is sikerült, így kompromisszumos megoldásként a tervezetet a Velencei Bizottsághoz küldték véleményezés végett. Nagyobb baj, gond az, hogy a hazai sajtót éppen most, két hónappal a választások előtt azok szúrták hátba, akikről az ilyesmit legrosszabb álmainkban sem feltételeztük: a nyugat sajtótrösztök, amelyektől, amikor beteltek ide lábukat, éppen azt reméltük, hogy érvény szereznek a demokrácia elveinek, a sajtószabadságnak, védőpajzsot nyújtanak a halaim túlkapásokkal és visszaélésekkel szemben a lapoknak, az újságíróknak. Mint az elmúlt hetekben kiderült, szó sincs ilyesmiről. A Romania liberal működtető német WAZ, illetve az év zilet kiadó svájci Ringier, egyelőre nehezen kideríthető meggondolásból, nemcsak megszorító intézkedéseket hozott, nemcsak durván beleszólt, mégpedig a hatalom javára, a szerkesztés vonalvezetésébe, de az, utóbbi például menesztette a lapigazgatót és a lap kolumnistáját, Cornel Nistorescut is. És mindezt aközben, hogy a román állam pert vesztett a Strasbourgban székelő emberjogi bíróságon éppen a sajtószabadság durva korlátozása, újságírók börtönbe vetése miatt... Márpedig, ha az ország két vezető napilapjának a sorsa így dől, dőlt el, képzelhetjük, mi a helyzet „fennebb”, mekkora kutyaszorítóba kerültek azok, amelyek hazai tőkével működnek! Az úthenger tehát elindult. A kérdés, hogy további útjában feltartóztatható-e, vagy végigmegy az egész sajtón. Ebben a pillanatban ez úgy néz ki, hogy az ellenzék fellépése érthető okokból nem sokat ér, így az utolsó szalmaszálat Brüsszel, az Európai Unió jelenti, amely állítólag a jövő héten nyilvánosságra kerülő évi jelentésében mindenképpen rosszallását fogja kifejezni a történtek, a sajtószabadság korlátozása felett. Ami azzal is járhat, hogy Románia felvétele a politikai ismérvek nem teljesítése miatt késhet. A labda tehát a hatalom térfelére kerül, amelynek dönteni kell, mi a fontosabb: a sajtó feletti feltétlen uralom vagy az integráció. GYARMATH JÁNOS