Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)

2004-10-01 / 4974. szám

2. OLDAL • Hét palesztint agyonlőttek az izraeli katonák szerdán a Gázai övezet­ben és Ciszjordániában. Palesztin fegy­veresek ugyanakkor rakétát lőttek ki az Izrael déli részén lévő Szderót város egyik épületére és megöltek egy cse­csemőt, továbbá egy négyéves izraeli fiút. A támadás következtében tizenkét személy megsebesült. • A magyar és a horvát vállalatok a külföldi hírszerző szolgálatokkal és a vajdasági szakadárokkal együttműköd­ve felvásárolják a Vajdaságot - állítja Milorad Mircic, a szerb parlament nem­zetbiztonsági bizottságának radikális párti elnöke. Kasza József, a VMSZ el­nöke szerint minden alapot nélkülöz az az állítás is, hogy magyar vállalatok földeket vásárolnak fel, hogy elszakít­sák a Vajdaságot. Ezzel szemben az az igazság, hogy a magyar vállalatoknak hátrányos megkülönböztetésben van részük. • Peking felszólította csütörtökön Kanadát, adja át a kínai hatóságoknak azt a 44 - feltehetőleg észak-koreai - személyt, aki a kerítésen át bemászott az észak-amerikai ország pekingi nagy­­követségének területére. A kínai kül­ügyminiszter-helyettes azzal indokolta a követelést, hogy a szóban forgó em­berek illegálisan léptek Kína területére, ezért a kínai hatóságoknak kell dön­teniük tettük megítéléséről. Hozzátette: a kínai hatóságok a hazai és a nem­zetközi joggal összhangban, az embe­riességi szempontok figyelembe vételé­vel kívánnak eljárni az ügyben. • Olaszország és Pakisztán egyetért az ENSZ BT megreformálásának szük­ségességében, de ellenzi az állandó tagállamok körének kibővítését. • Öt halálos áldozata, 52 sebesültje és 18 eltűntje van a Japán déli részét szerdán elérő Meari tájfunnak. • Orosz törvényhozási képviselők és társadalmi személyiségek szerdán al­kotmánysértőnek minősítették Vlagyi­mir Putyin elnök hatalomközpontosító reformjait az alkotmánybíróság elnöké­hez intézett nyílt levelükben. • Újra engedélyt adtak szerdán két korábban bezárt moldován (román) nyelvű iskola működésére a nemzetközi jogilag Moldovához tartozó, de tőle gyakorlatilag különálló Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai. • A Grúziához tartozó Dél-Oszétia elnöke szerdán megerősítette, hogy célja a kicsiny köztársaság egyesítése Észak-Oszétiával, és így a csatlakozás az orosz föderációhoz. • Egy milliomos exkommunistának kell kivezetnie Magyarországot a sla­­masztikából feleimmel adott hírt szer­dán az új magyar kormányprogramról a Kurier című osztrák napilap. A függet­len újság emlékeztetett arra, hogy „a self-made milliomos” Gyurcsány a rendszerváltozás után 15 millió eurós vagyont halmozott fel ingatlanspekulá­ciókkal, és manapság szívesen mutatja magát egyfajta magyarországi Robin Hoodnak. Interjúiban azt érzékelteti, hogy amit a jövőben a gazdagoktól el­vesz, azt a szegényeknek adná. • Az Európai Bizottság több mint egymilliárd eurót szán Szlovákiának és Litvániának a 2007-2013 közötti idő­szakban négy atomreaktor felszámolá­sának segítésére. • Nem hivatalos felmérés szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte meg a szeptember 19-én tartott szerbiai hely­­hatósági választást, alig egy százalékkal körözte le a Szerb Radikális Pártot (SRS). A jó másfél hete lezajlott válasz­tásnak még mindig nincs hivatalos vég­eredménye, de a Strateski Marketing közvélemény-kutató intézet összesítése szerint a DS 454 ezer szavazatot szer­zett, 25 ezerrel többet, mint az SRS. • Tovább folytatják a hajszát cse­csen lázadók egy nagyszámú csoportja után Csecsenföld délkeleti részében az orosz fegyveres erők és csecsenföldi milíciák. A nozsaj-jurti járásban hétfő óta tartó összecsapásokban több mint húsz felkelő és a csecsen milíciák két tagja vesztette életét. Értesülések sze­rint ebben a hegyvidéki térségben buj­kál Aszlan Maszhadov lázadóvezér is. • Halálra ítélte egy jemeni bíróság szerdán az al-Kaida nemzetközi terror­szervezet két tagját, négy másikra pedig öt és tíz év közötti börtönbüntetést sza­bott ki a Cole amerikai hadihajó ellen 2000 októberében végrehajtott merény­let ügyében. Egy amerikai tanulmány szerint Irak egészét érintik a fegyveres támadások (Washington, Bagdad, Moszul, Dubaj, Ammán / MTI/AFP/Reuters/ AP/dpa) • Irak szinte valamennyi sűrűn lakott térségét érintik az el­lenállók erőszakos cselekedetei, sok­kal jobban, mint ahogyan azt az iraki kormány illetékesei elismerik - álla­pította meg egy amerikai magáncég tanulmánya. Ellentmondva Ijád Allávi iraki kormányfő múlt heti washingtoni kijelentéseinek, aki azt állította, hogy a 18 iraki tartományból 14 „már teljesen biztonságos”. A ta­nulmányt ismertető The Washington Post szerint egyre több nemzetbizton­sági szakértő gondolja úgy, hogy az iraki helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit a Bush-kormányzat vezetői a nyilvánosság előtt bevallanak. Amerikai és iraki erők összecsap­tak felkelőkkel szerdán Bagdad egyik főútvonalán, a Haifa úton. A Haifa út az megszálló erők elleni lázadás egyik fészke, s az utóbbi időben heves harcok színtere volt. Bagdad északi részén pokolgép robbant az út mentén, megölve egy elhaladó autó utasát, és megsebesítve egy közelben álló személyt. Szadrvárosban, a fővá­ros síita szegénynegyedében egy amerikai harci repülőgép lövedéke eltalált egy gépkocsit, amelynek hátulján rakétaindító volt. A lövedék tönkretette a járművet, és másodlagos robbanások sorozatát idézte elő. Két iraki civil meghalt és négy másik megsérült, amikor ismeretlenek ké­­zigránátot hajítottak egy út menti sátorra Bagdadtól közvetlenül délre. Az észak-iraki Moszulban meg­gyilkolták a World Vision nemzetközi segélyszervezet egy iraki kurd kép­viselőjét. Mohammed Hosjárral, a szervezet Ninive tartományi elnö­kével két fejlövés végzett. Szintén Moszulban kedd éjjel gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy elhaladó amerikai konvoj mellett, hat amerikai katonát és két irakit megsebesítve. Abu Muszab az-Zarkávi jordániai iszlámista terrorista csoportja azt állítja, hogy megölte hétfőn az iraki kormány titkosszolgálatának egy női felderítőjét. Az internetes honlapon megjelent közlemény szerint „isteni büntetést” szabtak ki Nadia Abdel Vahab Matlakra, a „hitetlen” iraki hírszerzés tagjára. A csoport kedden állítólag a „kémnő” további három kollégáját fogta el. Hosjar Zebari iraki külügyminisz­ter kedden az ENSZ székhelyén közölte újságírókkal, hogy november 22-24. között rendezik meg Kairóban az úgynevezett Irak-konferenciát, amelynek pontosan meghatározott célja az, hogy a részvevők támogas­sák Irak politikai stabilizálását, az iraki választások megrendezését. Az iraki elnök határozottan óva intett attól, hogy kizárják a januárra terve­zett első szabad iraki választásokból a felkelők olyan fellegvárait, mint Fallúdzsa vagy Baakúba. Gázi al- Jáver szerint csak tovább rontaná a helyzetet a felkelők ellenőrzése alatt álló úgynevezett szunnita háromszög­ben, ha csak ott nem rendeznék meg a voksolást. Közben megállapodás született az Irakban fogva tartott két francia újságíró elengedéséről - jelentette ki szerdán Bagdadban a francia Philippe Brett, aki közvetítőnek mondja magát az ügyben, és állítása szerint már csak amerikai engedélyre várnak „egy légifolyosó előkészítéséhez”. Brett azt állítja, hogy találkozott a két tússzal. Testvére szerint „90 százalé­kos” biztonsággal várható, hogy ki­szabadul a legkegyetlenebb iraki ter­rorcsoport által két hete fogva tartott brit túsz, Kenneth Bigley is. Paul Bigley szerdán azt mondta: olyan üzenetet kapott „az arab világból”, amelyből ő „90 százalékos biztonság­gal” következtet bátyja küszöbönálló elengedésére. Az iraki lakosság 25 százaléka, vagyis 6 és fél millió ember továbbra is az élelmiszer­fejadagoktól függ - közölte Ammán­­ban az ENSZ Világélelmezési Prog­ramja (WFP). A szervezet szerint a 6,5 millió emberből 2,6 millió olyan szegény, hogy újra eladja saját feja­dagját abból a célból, hogy olyan közszükségleti cikkeket vásárolhas­son, mint a gyógyszerek. A brit kormány kész kapcsolatba lépni az emberrablókkal (London • Kertész Róbert / MTI) • Minden eddiginél tovább ment a brit kormányfő az országot két hete nyomasztó iraki túszdráma ügyében, amikor szerda este kijelen­tette: a hivatalos London kész lenne közvetlenül kapcsolatba lépni a brit túszt fogva tartó terroristákkal. Kenneth Bigleyt, egy közel-keleti cég brit alkalmazottját két amerikai­val együtt szeptember 16-án rabolták el bagdadi otthonából, és azóta a legkegyetlenebb iraki terrorcsoport, az Abu Muszab az-Zarkávi vezette, al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsított at-Tauhíd val-Dzsihád fogságában van. A két amerikait azóta az internet nyilvánossága előtt brutálisan kivé­gezték - egyes hírszerzési vélemé­nyek szerint a filmre vett lefejezé­seket maga Zarkávi hajtotta végre -, de Bigley számos egybehangzó jelzés szerint még életben van. Ezt látszott megerősíteni az az új videofelvétel, amelyet az al-Dzsazíra arab műhol­das tévé tett közzé szerdán kora este. Ezen az idős Bigley igen rossz állapotban, koszosan, lerongyolódott narancssárga rabruhában, egy rács­ketrecben látható, és a rövid felvé­telen egyebek mellett hazugsággal vádolja Tony Blair miniszterelnököt, mondván: a brit kormányfő saját állí­tásaival ellentétben nem is törődik vele. Blair azonban szerdán késő este, a kormányzó Munkáspárt brightoni kongresszusának egyik rendezvénye előtt a BBC-nek azt mondta: ha a tú­szejtő csoport felvenné a kapcsolatot a kormánnyal, a kormány arra „abban a pillanatban válaszolna”. Ez a kijelentés homlokegyenest ellentétes a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal eddig vallott nyilvános állás­pontjával, amely szerint a véres ter­rorcselekményeket elkövető Zarkávi­­csoporttal semmiféle párbeszéd nem képzelhető el. Blair szerda este alig burkolt utalást tett arra, hogy a brit kormány most már nem elvi okokból nem lép érintkezésbe a Zarkávi ve­zette csoporttal, mondván: a kap­csolat azért nem lehetséges, mert a kormány nem tudja, hol vannak az emberrablók, „így pedig lehetetlen kapcsolatba lépnünk velük”. Bigley a szerdán nyilvánosságra került vi­deofelvételen azt mondta, hogy fogva tartói nem akarják őt kivégezni, Blair azonban este a BBC-nek úgy nyilat­kozott: nincs semmi, amiből reményt lehetne meríteni egészen addig, amíg „nem tudjuk valójában, mit is akar­nak ezek az emberek”. Az iraki túsz­dráma erősen és végig rányomta bé­lyegét a kormányzó brit Munkáspárt hét eleje óta folyó brightoni éves kongresszusára, amelyet pedig Blair az eredeti tervek szerint arra akart volna felhasználni, hogy eltérítse a közfigyelmet az iraki háborút kísérő belpolitikai botrányokról. Putyin óva int a muszlimok és terroristák összemosásától (Moszkva • Palotás László / MTI) • Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán óva intette a sokszínű orosz társadalmat attól, hogy a terroristákkal szembeni ha­ragját egy-egy vallás vagy nemzetiség képviselőin töltse ki. Egy sokvallású, soknemzetiségű országban önpusztítás lenne, ha hagynánk magunkat a bűnözők által vezetni, s a terroristák elleni hara­gunkat egy másik valláshoz vagy nemze­tiséghez tartozó embereken töltenénk ki - fejtette ki Putyin a vallási szervezetekkel való együttműködésre a Kreml által lét­rehozott tanács ülésén elnökölve. Az Oroszországban véghezvitt példátlan ter­rorcselekmény-sorozat fő célja az volt, hogy felbomlasszák társadalmunkat, gyűlölködést és bizalmatlanságot szítsa­nak a népek között, éket verjenek az isz­lám és a világ többi része közé, és végső soron csapást mérjenek Oroszország egységére - fejtegette Putyin az ortodox, muszlim, zsidó, buddhista, katolikus és számos más oroszországi vallás méltósá­gait összefogó testület előtt. A tanács ma­ga is hasonló nyilatkozatot bocsátott ki ülése végeztével: eszerint a nemzetközi terrorizmus vezérei kihasználják a vallást bűntetteik igazolására. A terroris­ták valódi áldozata az iszlám, amelyet igyekeznek saját szolgálatukba állítani, mennyországot ígérve a halálra szánt merénylőknek. De minden vallás azt tanítja, hogy a legnagyobb bűn az ártatla­nok vérét ontani. Meggyőződésünk, hogy a terroristák a pokol tüzére jutnak iszonyatos bűneikért - vélték a főpapok. 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK Magyar felszólalás az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában Különleges jelentéstevő kisebbségi ügyekben? (Washington • Tóth László / MTI) • Magyarország elkötelezett híve annak, hogy növeljék az ENSZ hatékonyságát. A világszervezetnek és a Biztonsági Ta­nácsnak a nagyobb hatékonyság érdeké­ben alkalmazkodnia kell a változó politi­kai környezethez - jelentette ki szerdán, az ENSZ Közgyűlés általános vitájában Bródi Gábor, a külügyminisztérium he­lyettes államtitkára, aki Kovács László külügyminiszter helyett ismertette Ma­gyarország hivatalos álláspontját. A dip­lomata hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját és teljes mértékben tá­mogatja a BT terrorizmus-ellenes bizott­ságának a munkáját. Magyarország is osztja azt a felismerést, hogy új bizton­sági fenyegetést jelent annak a veszélye, hogy nukleáris, biológiai vagy vegyi fegy­verek kerülhetnek latorállamok vagy ter­rorista csoportok kezére. Magyarország a koalíciós erőkkel együtt továbbra is hoz­zájárul Irak stabilizálásához, a biztonsági feltételek javításához. A siker szempont­jából lényegesnek tartja az ENSZ iraki szerepvállalását. Magyarországot mé­lyen aggasztja a folytatódó erőszak a Közel-Keleten, és továbbra is az a meg­győződése, hogy az útitervnek nevezett rendezési terv teljes és feltétel nélküli vég­rehajtása kínálja a legjobb esélyt a szem­ben álló feleknek arra, hogy békében és biztonságban éljenek egymás mellett. Magyarország komoly aggodalom­mal követi az emberi jogi helyzet rom­lását közvetlen szomszédságában, Szer­­bia-Montenegróban. Különösen riasz­tónak ítéli, hogy növekszik a nem szerb népesség, köztük a magyar közösség elleni incidensek száma. Magyarország ismételten felszólítja a szerb hatóságo­kat, hogy hozzák meg a szükséges intéz­kedéseket ezeknek az erőszakcselekmé­nyeknek a megállítására és megakadá­lyozására, illetve tegyenek meg mindent, hogy ezeknek a súlyos bűncselekmé­nyeknek az elkövetőit felelősségre von­ják és megbüntessék. Magyarország meg­győződése szerint az ENSZ jelentős szerepet játszhat az emberi jogok, köztük a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülé­sének az előmozdításában. A nemzetközi közösségnek tovább kell keresnie egy korai figyelmeztető mechanizmus, vagy pedig egy kisebbségi ügyekben illetékes megfigyelő testület kialakításának a le­hetőségeit. A magyar álláspont szerint a kisebbségi ügyekben szükség lenne egy különleges jelentéstevő kinevezésére is, valamint egy jogilag kötelező érvényű általános dokumentum kidolgozására a hiányosságok orvoslása végett. Kerry (j) és Bush amerikai elnökjelöltek a televíziók képernyőin folytatják eddig csak közvetett vitájukat 1* * St % k ** * * e. « *» * K. k A 9 1 *: ” t h * f » i. A ** kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02,222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48. E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, O.P. 17, Piata Presei Libere 1 Bankszámla: BCR Agcnlia WTC R081 RNCB 5018 0000 1970 0001 ROL (lej) BCR Agcnlia WTC R054 RNCB 5018 0000 1970 0002 USD BCR Agcnlia WTC R027 RNCB 5018 0000 1970 0003 EURO Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FEREVICZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSEJKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FAJIKAT J£. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MÁTHÉ ÉVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONDA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZÉDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e-mail: export@rodipet.ro Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): ZGONDOSY JANOS Nyomda: Tipografia CROMOMAN, Bucuresti

Next