Romániai Magyar Szó, 2005. május (17. évfolyam, 5179-5201. szám)

2005-05-09 / 5179. szám

[MIoni valóság JVk híreiK .......................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................... - - - - - — 2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ 3. OLDAL A FUEN 50. Kongresszusa Bukaretben Európa elismeréssel üdvözli kisebbségi törvénytervezetünket Romániát érte a megtiszteltetés: az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) itt tartotta 50. Kongresszusát. A FUEN elnökének megnyitó beszéde után Markó Béla, az RMDSZ­ elnöke, miniszterelnök-helyettes három nyelven köszöntötte a vendégeket, majd beszédét magyarul folytatta. „A romániai magyar közösség érdekképviseleti szervezete­ként, az RMDSZ számára kiemelkedő fontossággal bír, hogy a FUEN tagszervezetei közé tartozik. Kiterjedt, mintegy 32 államban nyilvántartott, 76 tagszervezetet számláló tagsága azt bizonyítja, hogy Európa különböző kisebbségi közössé­gei számára a FUEN ernyőszervezete keretet biztosít az együttgondolkodásra. Mindennek alapját természetesen, a FUEN-tagszervezetek által felvállalt értékközösség, a különböző kultúrák, nyelvek, felfogások és etnikai-nemzeti csoportok iránti tolerancia előmozdítása képezi. Osztjuk a FUEN azon meggyőződését, miszerint a kisebbségi és több­ségi közösségek harmonikus együttélésének alapját a demok­ratikus párbeszéd útján kidolgozott politikai megoldások je­lentik”- hangsúlyozta a miniszterelnök- helyettes. A remény másodnapján a romániai kisebbségeké volt a szó. A programpont szervezője, a kormány Etnikumközi Kap­csolatok Hivatalának vezetője, Markó Attila államtitkár volt. Külön kiemelnék a szervezők szép gesztusát, hogy a ren­dezvényre meghívták Tokay György volt képviselőt, az 1990 utáni időszak első kisebbségügyi miniszterét. Markó Attila külön köszöntötte az Arad megyei politikust, aki lapunknak elmondta, hogy örömmel jött erre a rendezvényre. Mintegy lepereg most előtte, honnan indult az RMDSZ, miként jelent meg az európai kisebbségek között az erdélyi magyarság frissen megszervezett érdekképviseleti szervezete, és hol tart ma, amikor kisebbségi törvényt kezdeményezett és követ­kezetesen küzd, hogy mielőbb érvényes jogi normává váljék. Kétségkívül, ez a többórás napirendi pont - számunkra - a háromnapos rendezvény legfontosabb üzeneteit hozta. A hazai, nemzeti kisebbségek képviselői léptek mikrofonhoz, vallottak gondjaikról, fogalmazták meg igényeiket a többség felé. Külön ki kell emelnünk a megnyilatkozások nyitott­ságát, őszinteségét. A rövid szintézisek képet nyújtottak az illető kisebbségről, felvillantva itteni történelmük legfonto­sabb momentumait, de részletesen mindannyian a máról szóltak. Arról, hogy együtt és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának égisze alatt milyen közelebbi és távlati ügyek­ben kell megoldást találni. Hozzáállásukban meghatározó jelentőségű volt az a mód, ahogyan a kisebbségi törvényter­vezethez viszonyultak. Már az első hozzászóló, a bolgárok képviselője is ezzel kezdte mondandóját, kidomborítva a jogi norma szükségességét. Ugyanakkor méltatta az RMDSZ ér­demeit és következetes küzdelmét a kérdésben. Lapunknak adott nyilatkozatában a német képviselő örömét fejezte ki, hogy végre elkészült egy olyan tervezet, amely parlamenti tá­mogatásra számíthat. Fölelevenítette, hogy az elsőt az ő kö­zössége készítette el, még 1993-ban, azóta mintegy 16 válto­zat követte egymást. De most, úgy tűnik, célhoz érkezünk. Valamennyi hozzászóló kitért az anyanyelvi oktatás szük­ségességére. Leszögezték: az anyanyelv ápolásának további kerete csakis a saját intézmények működtetése lehet, termé­szetesen az adott kisebbség számarányához és igényeihez igazítva. A tatárok, szlovákok, csehek, lipovánok részletez­ték, hogyan alakult a közösség körében a saját oktatási háló­zat, a német képviselő pedig azt fejtegette, miként találtak rá a ma is működtethető formákra. Ők például nyitott iskolát visznek, ahová nemcsak német anyanyelvűek iratkozhatnak be, ellenben kötelező ismerni a nyelvet. A tanulókat beszállít­ják az iskolába, bentlakásos változatot is szerveznek, és a pe­dagógushiány pótlására az anyaországtól, a német kor­mánytól kérnek és kapnak érdemi segítséget. Többen szóvátették, hogy a kisebbséghez tartozó szemé­lyek elég jelentős hányada a népszámlálás során nem vállalja nemzetiségét. Az olasz kisebbség képviselője jelezte, hogy miközben lélekszámuk valójában 30-40 ezerre tehető, a nép­­számláláskor csupán 3200 vallotta magát olasznak. Az aro­­mánok szószólója, aki kérte, ismerjék el ezt a közösséget is népcsoportnak, különös módon fogalmazott: ebben az or­szágban, ha azt mondod, kisebbségi vagy, rögtön elkezdenek gyanakodni. Némelyek úgy gondolkodnak, hogy, ha egy más nemzeti közösséghez tartozol, már nem vagy lojális az ország­hoz, amelyben élsz... A szlovákok képviselője hangsúlyozta, mennyire értékeli a kisebbségi törvénytervezet ama kitételét, hogy a kisebbségeket államalkotó tényezőnek minősíti, mert ez a tény az elkövetkezőkben sok gondot megold majd. Mindannyian elismerték ugyanakkor azt, hogy az Alkotmány által biztosított kisebbségi parlamenti képviselet mint meg­oldás párját inktítja nemzetközi viszonylatban is, segítséget nyújt arra, hogy a törvényhozó testületben jogi normák szü­lessenek a kisebbségvédelmet tekintve. Mindazonáltal töb­ben is szóvátették, több tiszteletet várnának el a többség részéről, nem csupán hagyományaikat és a tárgyi emlékek pártolását illetően, hanem a mindennapi életben is. Végül nyitás történt napjaink eseményeire is oly módon, hogy szóba került az EU-s integráció, mégpedig nagyon is konkrét érte­lemben. Kérték Markó Attilát, hogy az intézmény nyújtson minél szélesebb körű tájékoztatást az integráció olyan kérdéseiben, amelyek a nemzeti közösséget a legközelebbről érintik. Lapunknak Markó Attila elmondta, hogy ezt főként a pályázatok terén, a különböző tárcáknál működő RMDSZ- államtitkárokkal és más tisztségviselőkkel egyezteti, és a kért támogatást megkapják. Ha a FUEN jubileumi rendezvénye számunkra azzal a hozadékkal járt, hogy a hazai nemzeti közösségek képviselői feltárhatták gondjaikat, aggodalmaikat, és közvetlen megol­dásokat is javasolhattak, a hazai magyarság számára életbe­vágóan fontos kérdésben is­­ választ, érdemi nemzetközi támogatást kaphattunk. Ennek színtere a rendezvény egyik befejező momentumaként sorra kerülő sajtóértekezlet volt, amelyet a FUEN vezetősége tartott Romedi Arquint elnökle­tével. A FUEN elnöke elöljáróban röviden ismertette az intézmény történetét és mai hatáskörét. Elmondotta, hogy az a sajátos kisebbségvédelmi ernyőszervezet konzultatív stá­tussal rendelkezik az Európa Tanácsban, az ENSZ-ben és részt vesz az EBESZ konferenciáin, valamint számos olyan bizottság munkájában, amelyek kisebbségvédelemmel fog­lalkoznak. Az Európa Tanács és az EU kisebbségi politikája számára ajánlásokat készít és tényfeltáró látogatásainak tapasztalatait is a nemzetközi közvélemény elé bocsátja. Számunkra különösen jelentős volt az a párhuzam, amelyet a FUEN 1996-ban Temesváron megtartott kong­resszusa és a mostani rendezvény jellege, főként hangulata és hazai politikai háttere körül megvont. Elmondotta, maguk is érzékelték az akkori hatalom keltette hangulatot a kisebbsé­gek irányában. Eléggé feszült volt a hangulat, a kabinet akkor szeparatizmussal vádolta a magyarságot. Ma egy más Romá­niával találkoztak, ahol példás a kapcsolat a többség és a ki­sebbség között. így fogalmazott: „Nagyra becsüljük a fejlő­dés mostani irányát, azt, hogy a jelenlegi kormány pozitívan viszonyul a kisebbségi kérdéshez. Mind a magyar, mind a többi kisebbség helyzete jobb, mint sok más országban.” A FUEN elnöke számunkra meghatározó jelentőségű kér­désben is nyilatkozott. Elismeréssel szólt a kisebbségi tör­vénytervezetről, a benne foglalt kulturális autonómiáról, amely lehetőséget nyújt a kisebbségi állampolgár számára, hogy beleszólhasson sorsa irányításába, jelen esetben nyelvi, kulturális kérdésekben. A tájékoztatón Nicolescu Toni, külügyi államtitkár hozzátette: „A kisebbségi kerettörvény egyik alapelve: az államnak is érdeke, hogy én mint kisebb­ségi, itthon érezzem magam az országban. A törvényben megfogalmazott kulturális autonómia tulajdonképpen olyan politikai megoldás, amely az egész ország javára válik, elfo­gadása tehát a többségnek is érdeke”... A háromnapos rendezvény záróakkordjaként a FUEN több határozatot hozott. Számunkra pedig egy fontos nemzet­közi támogatást is, amennyiben a FUEN 8-as számú Rezolú­­ciója a kisebbségvédelmi kerettörvényre vonatkozik. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója és a FUEN Küldöt­tek gyűlésének 50. Kongresszusa a nyilatkozatban leszögezi: „A Küldötek Gyűlése tudomásul veszi a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó törvényterveze­tet. A FUEN üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támo­gatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést. A FUEN ezt a különböző etnikai közösségekhez tartozó romániai állampolgárok békés együttélésének megerősítése irányában tett fontos lépésnek tartja. A tervezet ugyanis kör­vonalazza az egyéni és kollektív jogokat, mind­emellett meg­határozza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának meg­őrzéséhez szükséges. A kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az ál­lammal szembeni lojalitását, ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló auto­nómia létrehozására.” BÉRES KATALIN Az EBESZ kisebbségi főbiztosával tárgyalt a magyar külügyminiszter Somogyi Ferenc magyar külügymi­niszter május 2-án Budapesten fogadta Rolf Ekeust, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát. A megbeszélés témakörei között szerepelt a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos 5 pontos Nemzeti Felelősség Program­ja, a vajdasági magyarok helyzete, illet­ve az EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatos magyar állás­pont. „A magyar külpolitika következe­tesen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy megfelelő formában képviselje és se­gítse a határon túl élő magyarok sorsá­nak pozitív alakulását - közölte So­mogyi Ferenc a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. - Mindezt olyan pozitív megközelítésben szeretnénk re­alizálni, amely összhangban van azzal a törekvésünkkel, hogy a problémák megoldása az európai uniós csatlako­zási folyamat részeként, az azok alap­jául szolgáló emberi jogok és normák következetes érvényesítésével történ­jen.” A vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban aláhúzta, elfogadhatat­lanok azok a negatív fejlemények, amelyeknek a közelmúltban többször is tanúi lehettünk, ugyanakkor értékelik azt, amit az európai fórumok ez ügyben tettek. Rolf Ekeus közölte, hangsúlyo­san szót ejtettek a vajdasági helyzetről, és az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri a történéseket. Az Európai Parlamentben Gál Kin­ga képviselő által javasolt EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kap­csolatban Rolf Ekeus kifejtette: támo­gatja a kezdeményezést, hisz ennek létrehozásával intézményes kerete, realitása lesz az európai alkotmányos szerződés kisebbségi vonatkozásainak, és ha tevékenysége konkréttá válik, abban közre fog működni. Az elképze­lés szerint az ügynökség fő feladata lenne, hogy védelmezze és ellenőrizze azon jogok betartását, amelyek az EU alkotmányos szerződésében, illetve az alapvető emberi jogok azt kiegészítő chartájában szerepelnek, továbbá meg­bízható adatok szolgáltatása is az uniós intézmények felé. GUTHER M. ILONA r " Névnap: Gergely. Egyéb névnap: Benigna, Fehérke, HETFŐ György, Hófehérke, Katalin, Katinka, Kristóf. Gergely görög névből latin közvetítéssel érkezett hoz­zánk, jelentése: ébren őrködő. A katolikus vallás gyakorlatában fennmaradt középkori eredetű dallamok gyűjtőnevüket, a gregorián éneket Nagy Gergely pápáról kapták. XIII. Gergely készítette a naptárreformot 1582-ben, azóta 365 nap egy év, és minden negyedik év szökőév. Katolikus naptár: Szt. Geregely, Alberta, Edua. Református naptár: Gergely. Evangélikus naptár: Gergely. Unitárius naptár: Gergely, Kincső. Jó vicc! Egy asszony elmegy az ideggyógyászhoz: - Doktor úr, a férjem egy Lada Samarának képzeli magát. Mit tegyek? - Hozza be, asszonyom! - Rendben. De tessék megmondani, hogy hol van ezen a modellen az önindító. (vicclap.hu) Bálványosfürdői tanácskozás (Bukarest / rmdsz-tájékoztató) • Az RMDSZ szakemberei szom­baton, Adorjáni Dezső evangélikus püspök meghívására, Bálványosfür­dőn tanácskoztak az erdélyi magyar egyházak vezetőivel. A találkozón az egyházak részéről jelen volt Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Refor­mátus Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád, az Unitárius Egyház püspöke, Adorján Dezső, a Zsínatpresbiteri Evangélikus Egyház püspöke, Bor­­zási István, a Romániai Magyar Bap­tista Gyülekezetek Szövetségének lelkésze, illetve a történelmi magyar egyházak több szakértője. A tanács­kozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök­helyettes, Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Puskás Bálint, a Szenátus Állandó Bizottságának tagja, Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcso­latokért Felelős Hivatal elnöke, Szép Gyula művelődési és egyházi ügye­kért felelős ügyvezető alelnök, Nagy Benedek a vallásügyi hivatal taná­csosa és Szász Attila, a miniszter­elnök-helyettesi kabinet Művelődési és Oktatási főosztályának igazgatója képviselte. A bálványosi tanácskozá­son a jelenlevők olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek úgy a romániai magyar egyházközösségek, mint az RMDSZ számára prioritásként van­nak számon tartva, mint amilyen a ki­sebbségi törvény, a felekezeti okta­tást biztosító törvény, a restitúciós törvénycsomag, valamint a készülő kultusztörvény. A szombati talál­kozón az egyházak és­ az RMDSZ képviselői az említett napirendi pontok mellett aktuális politikai kér­désekről is egyeztettek. ___________rrtk___________ Erdélyi szelek a vitorlában (Marosvásárhely / bögözi) • Erdélyből indult az a hullám, amely a párt modernizálását igényelte — is­merte el a napokban Marosvásár­helyen Mircea Geoana, a legnagyobb ellenzéki párton belül végbement változásokat elemezve, s egyben hangsúlyozva azt is, hogy a PSD modern, európai párttá kíván lenni, amely szakszerűen monitorizálja a kormányzat munkáját és bármikor al­ternatívát jelenthet a jelenlegi kor­mányzásra. A bánsági árvízkataszt­rófával kapcsolatosan elhangzott nyi­latkozatokra reagálva, melyek mi­szerint a PSD százmilliárdokat tünte­tett el, ahelyett, hogy gátat épített volna, Geoana kijelentette: amit a hatalom mond, az szégyentelen hazu­­dozás, amellyel saját inkompeten­ciáját akarja leplezni. A hatalom által emlegetett pénzeket a bánsági munkálatokra utalták ki és nem másra, mint ahogy a - véleményük szerint könyvelőből lett, inkompe­tens - miniszter állítja, akinek le­mondását továbbra is határozottan követeli az ellenzéki párt. Mentsünk meg egy magyar falut! (Székelyudvarhely / oláh) • Ez a szlogenje annak az SOS-akciónak, amit a Szuper üzletlánc, az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a város meg környék napilapja, az Udvarhelyi Híradó indí­tott az özönvíz súlyzott Bánság meg­mentésére. Idestova egy hete tart a gyűjtés, melynek célja, hogy megment­sék, illetve újjáépítsék a Temes megyei Oteleket, amit tulajdonképpen a helységtől 25 kilométerre folyó Temes öntött el, s a falu mellett húzódó Béga a medrében maradt. Talán azért esett az udvarhelyiek választása Otelekre, mert számos varsági ember telepedett meg a faluban még a hetvenes években. A környékbeli szövetkezetekben dolgoz­tak, s amikor látták, hogy sok az üres ház - a falu kiöregedett, s a fiatalok elhúzódtak a városba, olcsó minden - hát szépen megtelepedtek. A városban kihelyezett több gyűjtőponton bármit felajánlhat a helybéli­­ pénzt, élelmet, építőanyagot stb. Főleg magánsze­mélyek segítettek az ótelekieknek ezekben a napokban. _____________tstfe_____________ Mikszáth Kálmán Bukarestben (Bukarest / Kováts) • Ma délután 6 órakor a Bukaresti Petőfi Házban a 95 éve elhalálozott Mikszáth Kálmán író, újságíró és szerkesztő emlékét idézzük fel. A magyar irodalom jeles egyénisé­gét Krebsz János magyarországi ven­dégtanár méltatja. Mindenkit szeretettel vár a bérmentes előadásra a Petőfi Ház. _____lök_____ /Új igazgató (Gyergyószentmiklós / gál) • A csaknem egy éve megbízott igazgatóval működő Figura Stúdió Színház új igaz­gatójának személyéről május 4-én dön­tött a versenyvizsgáztató bizottság. A versenyvizsgára Blénessy Enikő, Béres László és Dézsi Szilárd jelentkezett. A legnagyobb pontszámot Béres László színházrendező érte el, aki augusztus 1- től fogja betölteni igazgatói tisztségét a stúdiószínháznál. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2005. május 6-án Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 21768 (2,1768) 1 kanadai dollár 22453 (2,2453) 1 svájci frank 23391 (2,3391) 1 cseh korona 1209 (0,1209) 1 dán korona 4862 (0,4862) 1 egyiptomi líra 4819 (0,4819) 1 euro 36191 (3,6191) 1 angol font 53031 15,3031) 1 magyar forint 145 (0,0145) 100 japán yen 26689 (2,6689) 1 moldovai lej 2218 (0,2218) 1 norvég korona 4463 (0,4463) 1 lengyel zloty 8704 (0,8704) 1 svéd korona 3949 (0,3949)- 1000 török líra 20687 (2,0687) 1 USA dollár 27946 (2,7946) 1 g arany 386089 (38,6089 JDST 42399 (4,2399) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2005. május 6-án: 1 euró = 249,58; 1 USA dollár = 192,68 HUR.

Next