Romániai Magyar Szó, 2005. július (17. évfolyam, 5232-5263. szám)
2005-07-01 / 5232. szám
5232. SZÁM 2005. JÚLIUS 1., PÉNTEK ÁRA 50 báni (5000 LEj), ELŐFIZETŐKNEK 35 báni Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter kíséretében Temesvárra látogatott Terényi János bukaresti nagykövet, Cseh Áron kolozsvári főkonzul, Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár. Felvételünkön Somogyi és Terényi az ajándékba kapott Székely László albumot lapozgatják Somogyi Ferenc a bánsági magyarok vezetőivel találkozott (Temesvár) • A bánsági szórványmagyarság helyzetéről, sajátos gondjairól tájékozódott Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter az Arad és Temes megyei RMDSZvezetőkkel folytatott beszélgetés során, amelyre június 29-én, szerdán délután került sor a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Ezt megelőzően a magyar külügyminiszter vezette delegáció rövid látogatást tett a temesvári Magyar Házban. Somogyi Ferenc délelőtt a temesvári prefektúrán Rázván Mihai Ungureanu román külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat az ősszel Bukarestben sorra kerülő közös román—magyar kormányülés előkészítéséről. Somogyi Ferenc magyar kül(Folytatása a 8. oldalon) Pataki Zoltán / RMSZ Markó Béla miniszterelnök-helyettes partiumi körúton Partiumi körutat tesz ma Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A látogatás során az RMDSZ elnöke délelőtt 11 órakor Nagyváradon, a Bihar megyei RMDSZ székházában sajtótájékoztatót tart, majd ezt követően Létavértesre látogat, ahol 15 órakor vezető magyarországi politikusokkal együtt megnyitja az Érmellék-Expo termékkiállítást. A rendezvény után a miniszterelnökhelyettes részt vesz és beszédet mond a „Szülőföld-program” elnevezésű magyarromán gazdaságpolitikai fórumon. A tanácskozáson jelen lesz még Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Gilyán György közigazgatási államtitkár, Benke Ákos, a Corvinus részvénytársaság vezérigazgatója, valamint Halász János, az ITD Hungary romániai hálózatának vezetője is. A délután folyamán a szövetségi elnök Margittára látogat, ahol a 16 órakor „Mindennapi Életük” címmel megrendezendő politikai fórumon vesz részt. A látogatás másnapján a miniszterelnökhelyettes Nagyváradon felkeresi Tempfli József római katolikus és Tőkés László Királyhágó-melléki református püspököt. Ez utóbbi megbeszélésen az elnök tájékozódni kíván a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium ügyében is. (Csernik Attila) Indulnak a vonatok, befékeznek a tanárok (Bukarest) • A törvényszék tegnap helyt adott a Szállítási, Területfejlesztési és Turisztikai Minisztérium, az érintett vasúti társaságok megkeresésének, és törvénytelennek nyilvánította a mozdonyvezetők szakszervezete által 23 nappal ezelőtt és azóta is tartó sztrájkját, ami a munkabeszüntetőket mindenképpen arra kötelezi, hogy a legrövidebb időn belül helyreállítsák a menetrend szerinti programot, amire valószínűleg mától kerül sor. A munkaadóktól béremelést követelő szakszervezetek az elszenvedett vereséget nehezen nyelik le, de, mivel a bírósági döntés végleges és kötelező érvényű, és mivel idehaza jogorvoslatot már nem kérhetnek, terveik szerint nemzetközi fórumoknál fogják keresni igazságukat. Indulnak tehát a vonatok, viszont „befékezni" készülnek a pedagógusok, akik már azért is elégedetlenek voltak, hogy a szakminisztérium megnyirbálta a képesség-, és érettségi vizsgákon igénybe vett tanárok juttatását. Az újabb konfliktus magja már „keményebb", hiszen nem egyebet kérnek szakszervezeti vezetőik, mint azt, hogy a kormány vonja vissza a költségvetésiek béreinek az idei évre szóló befagyasztását, ami egyébként körülbelül egymillió személyt, köztük nyilván a pedagógusokat is hátrányosan érinti. Az őszre tervezett, kemény viták után kialkudott béremelésből ezek szerint ugyanis semmi sem lesz. Egyelőre még nem világos az, hogy az érdekvédelmi szervezetek kedvezőtlen válasz esetén már a zajló érettségi vizsgákat is bojkottálják, vagy válaszként csak a következő tanév rajtját „fagyasztják be". (RMSZ) / Együttműködés az oktatásban (Szatmárnémeti) • Két-három éve nem lett volna elképzelhető, ami június 29-én Szatmáron megtörtént: nemzetközi tanügyi konferenciát szerveztek az oktatásról, s a közönség nagy többsége, mintegy száz pedagógus a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jött, a megyei főtanfelügyelő, a liberális Viorel Buda pedig magyarul mondta el üdvözlő beszédét! A tanácskozás célja a határon átnyúló kapcsolatok erősítése és további bővítése volt, hogy az mindnyájunk hasznára váljon. Pár nappal előbb Nyíregyházán rendeztek hasonló konferenciát, s ott a Szatmár megyeiek voltak többségben, a magyar tanügyiek. Hogy mindkét oldalon komolyan vették a találkozót, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Kötő József oktatásügyi államtitkár mellett ott ült Szilágyi Dénes, a szomszédos SZSZB megye közgyűlésének alelnöke, Hajdú Sándor a megyei továbbképző központ igazgatója, s Kónya László, a Szatmár megyei oktatás második embere, a közönség soraiban pedig legalább két-három tucat iskolaigazgató. SIKE LAJOS (Folytatása a 3. oldalon) IHjm hagyhatjuk szó nélkül ! Lenullázott világ A búcsúban mindig sok a könnyfakasztó torokszorongatás, az elmúlás visszavonhatatlansága felett érzett szomorúság. A búcsú pillanata csak ritkán boldog, most mégsem érzek szomorúságot, s lelkemet sem nyomja elviselhetetlen terhe az elválásnak. Pedig éppen búcsúzkodom. És nem is akármitől. Egy egész világtól készülök el- és megválni, melyben, ha úgy akartam, Onassisnak, Rothchildnak vagy Rockefellernek érezhettem magam. Persze, ha nem volt helyén az eszem, s csak arra gondoltam, milyen bankó lapul (ha) a zsebemben. Igen, jól sejtik, a milliomos világról van szó, pontosabban a milliós névértékű bankjegyek világáról, mely holnaptól már csak a múlté. Akkor sem kérdeztek meg afelől, hogy akarok-e milliomos lenni, amikor a hiperinfláció szinte egyik napról a másikra milliomost csinált belőlem, most sem kérték ki a véleményem, hogy meg akarok-e válni ettől a világtól, melyben - majd egy évtizeden keresztül - Európa legszegényebb milliomosa lehettem. Mert micsoda különbség van milliomos és milliomos között! Ha mást nem, de ezt nagyon is megtanultam ettől a világtól, melyben úgy szaporodtak a fej végén a nullák, mint eső után a gombák. Emlékszem, gyerekként, nagyon elcsodálkoztam, amikor (a hatvanas évek derekán) nagyszüleimnél a padláson egy egész láda milliárdos pénzkötegre leltem, s mindig beleborzongtam azokba a történetekbe, melyekben nagyapám arról mesélt, hogy a második világégés lángjai közepette talicskával vitte haza a fizetését. Nehezen értettem meg, hogy azoknak a milliárdoknak nem volt semmi értéke, még kevésbé sejthettem, hogy egyszer saját bőrömön fogom megtapasztalni azt, hogy mit jelent szegény emberként lefeküdni, és milliomosként ébredni. És bizony keserű volt az ébredés, amikor azt látta az ember, hogy milliomosként is pont olyan szegény, mint amikor lefeküdt. Mert nem milliomosnak, hanem gazdagnak kell lenni ahhoz, hogy ne lefekvés meg ébredés függvénye legyen az, hogy miből is kell nap mint nap megélni. És volt idő, amikor nem tudtam elhinni, hogy egyszer szégyellni fogom azt, hogy milliomos vagyok. Pontosabban azt, hogy millióimmal még csak vízhordója sem lehetek az igazi milliomosoknak, akik dollárban, később pedig már euróban számolták vagyonkáikat. Nézhettem ugyan az olaszokra vagy még inkább a hozzánk közelebb levő törökökre, mert náluk is milliomos volt a világ, de azt is hamar megtanultam, hogy leginkább az árfolyamra kell nézni, mert ott zsugorodik valósággá a milliók értéke. És most elérkezett a búcsú pillanata. Holnaptól négy nullát levágunk a lej „farkából" és visszatérünk abba a szegénységbe, melybe eddig is voltunk, csak időközbe milliók közé rejtettük vásott gúnyánkat. A pénzügyi szakemberek a lej eme megerősítésétől a befektetők bizalmának növekedését, és pénzügyi stabilitást várnak. Hogy mi vár ránk, havi fixből élő sokakra, a nullátlanítás után? Ha rosszabb világ nem is, de egyelőre jobb sem. Mert a pénzreform liberális kritikusai szerint, húsz-huszonöt évig tartó, legalább hét százalékos gazdasági növekedés tenné lehetővé, hogy ne legyen szükség egy újabb „áldozati nemzedékre’’. Csak ilyen méretű gazdasági növekedés tudná egyensúlyba hozni a gazdaságot, nem pedig a lej, csodaszernek tekintett nullátlanítása. Ezért hát, ugye milliomos világ. Nem sírlak vissza soha, mi több: bárcsak meg se ismertelek volna! BÖGÖZI ATTILA Magyar kormánydöntés a román csatlakozási szerződésről (Budapest) • A magyar kormány szerdán elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló javaslatot - közölte a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Batiz András. A kormányszóvivő elmondta: Magyarország nemzeti érdekei szempontjából a bővítés ezen köre különös fontosságú, hiszen másfél millió magyar uniós taggá válása hozzájárul a magyarság határokon átnyúló egyesítéséhez. A magyar kormány ezzel a döntésével az elsők között javasolta a szerződések ratifikálását. (MTI)