Ruházati Munkás, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

DOLGOZÓK ÉS MŰVEZETŐK 1950 óta, mint főművezető dolgozom a Vörös Október Férfiruhagyárban. Sokré­tű feladat a szalagrendszerű termelés közben a gyártás ütemét, a gyártmányok minő­ségét megtartani, fokozni és közben türelmes és megértő magatartást tanúsítani ak­kor, amikor csaknem minden ember másképpen reagál egy ugyanazon dologra. Nagyon fontos, hogy a dolgozó bizalommal tár­jon fel minden problémát művezetője előtt. Talán úgy mondhatnám „bi­zalmasa legyen” a művezető­nek. A bizalomnak azonban ára van. Ez kötelezi a mű­vezetőt a problémák meg­oldására, a dolgozók segíté­sére. A munkafe­gyelem megteremtése nehéz dolog. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak a fon­­­tosságát, hogy a művezető­­ igyekezzen az embereit min s­nél jobban megismerni. Van-­­ nak akik nem tudnak beleil­­­­leszkedni a közösség munká­­j­­ába, akik soha, el nem isme- é­rik hibájukat, akik fűhöz­, fához futkosnak, vett igazuk­­ bizonyítására. Ilyen esetben a­­ művezető nem a legjobb­­ színben les feltüntetve. Elő-­­ fordulnak valóságos sérelmek­­ is, ilyenkor tág tér nyílik a­­ jogorvoslatra, akár a válla-­­­latvezetéshez, akár a szak-­ szervezethez vagy egyeztető­­ bizottsághoz lehet fordulni.­­ Kétségtelen, hogy a má­ s vezetők között is akad-­­ nak olyanok, akik neve-­­ lésre szorulnak,­­ akik felülről kezelik a dolgo-­­­zókat, sőt néha durva, sértő­­ hangok is előfordulnak. Ez­­ azonban a dolgozók részéről­­ is fennáll.­­ Vannak hálátlanabb felada­tok is, ilyen pl. amikor az át­állás következtében a szalagon átszervezést kell végrehajta­ni, és sokszor 10 vagy esetleg több dolgozó is kiesik a szalag­ból. Segíti a jó kapcsolat ki­alakulását, ha a problé­mák megvitatásába be­vonjuk a pártbizalmit és a szakszervezeti vezető bizalmit és velük együtt döntjük el ezeket a kérdéseket. A kiváló dolgozó cím odaítélésénél a dolgozóktól kérünk javasla­tot. Az a módszer, hogy mi­nél több kérdésben a dolgozók­kal való közös megbeszélés alapján alakítsuk ki állás­pontokat, igen sokat javí­tott a dolgozók és művezetők viszonyán. Egy művezető csak úgy végezhet eredményes munkát, ha a dolgozótársaihoz való viszonya a kölcsönös bizalom, egymás munkájá­nak megbecsülésén alapszik. Szirtes József, a Vörös Október Férfiru­hagyár műszaki diszpécsere SZAKSZERVEZETÜNK EL­NÖKSÉGE az elmúlt év vé­gén tanácskozásra hívta össze azoknak a brigádoknak veze­tőit, akik célul tűzték ki, hogy harcolnak a szocialista brigád cím elnyeréséért. A tanácsko­zás hozzászólói szinte egyhan­gúlag elfogadták, hogy a szo­cialista brigád címért folyó verseny az általános munka­versenyhez tartozik, annak egyik része. Felvetődik a kér­dés, akkor miért adunk en­nek más nevet? A hozzászólók közül néhányan erre is választ adtak, és Varga elvtárs össze­foglalójában külön kiemelte, hogy a szocialista brigád címért versengő dolgozók töb­bet akarnak elérni a termelé­si tervek teljesítésén, illetve túlteljesítésén. MA MÁR SZÁMOT ADHA­TUNK arról, hogy üzemeink­ben néhány brigád elnyerte a szocialista brigád címet. A Má­jus 1. Ruhagyárban két bri­gád, a Vörös Október Férfi­ruhagyárban 5, a Bajai Ruha­gyárban egy brigád viseli már ezt a címet. A brigád tagjai már valamennyien szocialista emberek lettek? Ez még nem­ azt jelenti. De elindultak már­ azon az úton, hogy közös erő­­­­vel a brigád tagjai ilyen em-­­­berekké váljanak. A Május 1. Ruhagyárban pl. az ifjúsá­gi műszaki kör — mely a cí­met viseli —, a kiemelkedő termelési eredmények mellett rendszeresen továbbképezik magukat szakmailag és politi­kailag egyaránt. Rendszeresen részt vesznek társadalmi mun­kában. A Bajai Ruhagyárban a brigád minden tagja a könyv­tár olvasója lett. Betegség ese­tén a szalag dolgozói segítik a beteg társukat. A Zalaegersze­gi Ruhagyárban még nem nyerték el a címet a brigád tagjai. Ők munkaközi szüne­tekben összeülnek, és beszél­getnek politikai kérdésekről, pl. most a VII. pártkongresz­­szusról, mely segíti a tagok politikai tájékozottságát. Az elmúlt évben a brigád vala­mennyi tagja részt vett a ter­melőszövetkezetek munkáját segítő mozgalomban. A SZOCIALISTA BRIGÁD­TAGOK jutalmazásában kü­lönböző gyakorlat alakult ki. Az üzemek többsége pénzju­talommal, oklevéllel kívánja jutalmazni jó munkájukat. A termelési eredmények mellett arra kellene törekedni a szo­cialista brigád tagjainak, hogy emberi magatartásukban érje­nek el eredményeket. A szo­cialista brigád-tagság vállalása ön­kéntes. A brigád eredmé­nyeit csak részben lehet a ter­melési számokkal lemérni. Ezért helyesnek tartanánk, ha a brigád jutalmazása inkább erkölcsi elismerést jelentene. A brigád tagjai magatartásuk­kal, dolgozó társaik segítésével vívnák ki a többi dolgozók el­ismerését, és ez legyen legna­gyobb jutalmuk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szocialista brigád címet el is lehet veszíteni. Jó megoldás, ahol könyvet vezetnek a bri­gád vállalásáról, és teljesítésé­ről. ÜZEMEINK DOLGOZÓI he­lyeslik, hogy minden területen előbbre menjünk. Ezért vál­lalták önkéntesen, hogy maga­tartásukkal, szakmai és politi­kai képzésükkel segítik szo­cializmust építő munkánkat. Köszöntjük a szocialista bri­gádokat, kívánjuk, hogy ter­melési eredményeik mellett magatartásukkal is szerezzék meg dolgozó társaik szeretetét és bizalmát 1960. március 8-án ünnepel­jük a nemzetközi nőnapnak 50. évfordulóját. Üzemeink nő­­bizottságai munkájuk javításá­val készülnek az ünnepre. ★ ■j\fagy és új esemény szín­ű­ helye volt december 15-én a volt Városháza épülete. Az Országos Nőtanács és a Műve­lődésügyi Minisztérium szülői munkaközösségek részére kongresszust hívott össze. Ez volt az első országos kongresz­­szus. M M­­­int ismeretes, szeptember­i­­­ben új utakon indultak el a szülői munkaközösségek, — illetve most már — mivel a pedagógusok is tagjai — a szü­lők és pedagógusok munkakö­zössége. Eddig egyik és leg­fontosabb feladatuk volt az is­kola anyagi támogatása, s en­nek érdekében különböző ren­dezvények szervezése és a szü­lők körében való pénzgyűjtés. Ma legfontosabb feladata a szülők nevelése a gyermek he­lyes nevelése érdekében. Sok hátránya volt eddig a fiatalság­nak abból, hogy sok esetben kétféle nevelést kapott. A ket­tősség több vonatkozásban je­lentkezett. Világnézeti, peda­gógiai, vallási területen. Hogy mennyire káros a két­irányú nevelés, azt talán még nem is tudjuk fel­mérni teljes egészében. Pél­dául az a gyermek, aki az iskolában, a tankönyveiből mást tanul, mint amit otthon, a szülőktől hall, előfordul, hogy nem fogadja el egyiket sem, mivel ellentmondást lát az iskola és otthon között, ci­nikussá válik. Ha elfogadja tel­jes egészében (s ez a helyes), amit az iskolában tanul (s helytelenül, a szülőktől mást hall), a szülőkkel szemben bi­zalmatlan lesz s később, ha már önállóan tud véleményt alkotni, elítéli szülei helytelen felfogását. Az ilyen gyermek­­ nehezebben tud beilleszkedni­­ is a közösségi életbe. Elenged- ■ hetetlenül szükséges a teljes­­ összhang a család és iskola kö- s­zött. s­em vállalkozhatom arra.­­­ó, hogy a kongresszuson el­hangzott javaslatokat, mód-­ szereket leírjam, de elmond-­ hatom, hogy részemre nagyon­­ hasznos volt, sokat tanultam belőle. Visszatérve az üzem­ben, a szakszervezeti főbizott­sággal elhatároztuk, hogy üze­münkben nevelési tanácsadást szervezünk. A patronált isk­olá­­val közösen választ adunk a nevelési kérdésekre, melyeket — az erre a célra rendszeresí­tett ládában —, gyűjtöttünk össze. Úgy gondoljuk ezzel is segítünk a helyes nevelés ki­alakításában. Nagy Józsefné, a Vörös Októbr Férfiruhagyár női felelőse Akik továbbra is hozzánk tartoznak Szocializmust építő társadal­munknak egyik nagy eredmé­nye, hogy a munkában elfá­radt dolgozóknak nyugdíjat biztosít, üzemeink vezetői köny­­nyítsék meg a nyugdíja­sok helyzetét. Ne feled­kezzenek meg róluk. Rendszeresen törődjenek ve­lük, hogy idős szaktársaink a jól megérdemelt pihenésük­ben is érezzék, hogy hozzánk tartoznak, hogy üzemük nem feledkezett meg róluk, még akkor sem, ha munkahelyén, vagy gépe mellett már mások dolgoznak. Emlékezzünk meg mi is azokról, akik az elmúlt év utolsó hónapjaiban nyug­díjba mentek. Minőségi Női ruhaüzem: Hirman József­né, Ortvai Oszkárné, Holczer Ilona, Glück Jenőné, Gold Katalin. Ruházati Gyár: Bedő Lajos, Varga Aladár­­né, Surányi Rudolfné, Marcsó Lajosné. Szegedi Ruhagyár: Brunner Gyuláná, Bakacsi János, Németh István, Török Mária, Szabó Ferencné, Bitó Zoltán, Herédi Albin, Nagy István, Mák Józsefné. Fotó Eraismus, Kókai Izabella, Er­dős Dezső. Május 1 Ruhagyár: Rotfischer Károly­né, Bartus Józsefné, Kertész Jakab, So­mogyi Ede, Cse­szkó Károlyné, Kulka Jenőné, Fehér Mi­­hályné, Horn Anna, Pradov­­szky Julia, Siliga Károlyné, Sirkó Báláné, Orosz György, Elek Benő. Női ruhagyár: Krommer Julia, Juhász Fe­­rencné, Köcze Gézáné. Békéscsabai Ruhagyár: Bártfai Béla. Minőségi Gyermekruhaüzem: Moskovits Klára, Stiginszky Józsefné, Kiss Pál Józsefné, Szamosvári Kornélné, Csikó Rózsi, Bosnyák Mária.­­ Ruhaipari Tervező Vállalat: J Harkány Imréné, Fazekas­­ Benőné.­­ Vörös Október Férfiruhagyár: ? Hirth Andrásné, Vajas Ká­­­rolyné, Vándor Béláné, Be­­r­luch Lajosné, Tuzák Andorné, ? Szemerédi Istvánná, Szántó­­ Andorné, Kovács Anna, Szo­­­morú Lászlóné, Mészöly Emi­lia, Nemes György, Láng Já­► nosné, Juhász Imre, özv. Vla­­jdár Sándorné, Gosztola Gyu­­­­láné, Tóth János. 5Székesfehárvári Ruhaüzem: ► Skolnik Józsefné, Berényi ► Endre. 1 Fehérneműgyár:­­ Cserjéssi Antalné, Sugár ► Károly, Pásztor Pálné, Kará­­scsonyi Rezsőné, Allmann Jó­­­zsefné, Kerényi Antalné, Kö­­­­vér Lajosné, Kluger Jolán, $ Balogh Pálné, Somogyi ? Györgyné, Szonner Anna, J Waldinger Mária. * Zalaegerszegi Ruhagyár: 5 Végh Gyuláné, Horváth Jó­­­­zsef­né. ? Soproni Ruhagyár: 5 id. Kreitzer József. ^ Szakszervezetünk elnöksége ► nevében jó egészséget és kel­­l­­emes pihenést kívánunk. HOZZÁÉRTÉSSEL AZ ÚJÍTÁSI FELELŐS munkája igen sokrétű. Magában az a tény is nehezíti munkáját, hogy a dolgozók ügyeit intézi, — melynek döntése ugyan nem tőle függ — mégis az újítók legtöbbje úgy véli, hogy az újítási előadó személyes jó- vagy rosszakarata határozza meg az újítások pozitív, vagy negatív irányba való döntését. Úgy dolgozni, hogy az ilyen téves fel­tevéseknek minél kisebb táptalaja legyen — nem künnyű! Az újítások sokfélesége, a paragrafusok útvesztőjében való eliga­zodás, az ügyek gyors és pontos intézése nagy felelősséget hárít az újítási előadóra. El­hez a munkához adhat nagy segít­séget egy jól működő újítási szakszervezeti bizottság. A Május 1 Ruhagyárnak ilyen „jól működő” újítási bizottsága van, és a velük való szoros kapcsolat könnyíti az újítások ügyvitelé­nek munkáját. A MI VÁLLALATUNK újítási bizottságának elnöke Kut­­rovics elvtárs, aki hosszú ideig, mint­ újítási előadó is jól végez­te munkáját. Ismeri mindazokat a problémákat, melyek az újítások intézésében előadódhatnak. Ismeri és állandóan tanul­mányozza a rendeleteket, ebb­ől kifolyólag az ügyek vizsgála­tát kellő hozzáértéssel tudja kezelni. ÉVENTE KÉTSZER FELÜLVIZSGÁLJÁK az újítási nap­lót, kigyűjtik az elfekvő újításokat, melyekkel kapcsolatban valamilyen oknál fogva még nem történt döntés. Az újítási bizottság tagjai felosztják egymás között kivizsgálás céljából, hogy meggyőződjenek arról, hogy tényleg indokolt-e a késede­lem, szükséges-e valamilyen segítség az elintézéshez, vagy csak hanyagságon múlik-e az ügy intézésének elnyújtása. A bizottság tagjai személyesen járnak el az ügyek kivizsgálásá­nál és a legtöbb esetben eredményesen. Ilyen vizsgálatok al­kalmával 25 elfekvő újítást számoltak fel és tették lehetővé a döntés meghozatalát. 1959. év október végéig 4 esetben fordul­tak újítók a bizottsághoz fellebbezéssel, mert sérelmesnek vél­ték a döntést. Ebből 2 esetben az újító­­javára módosítottak, 2 esetben azonban a bizottság azonosította magát a korábban meghozott határozattal. A KÖZREMŰKÖDŐI DÍJAK elbírálásánál is az újítási bi­zottságot bízta meg szakszervezetünk, így az ő javaslatukra hagyja jóvá a közreműködői díjak nagyságát. Az újítási tábla elkészítéséhez az újítók és újítások propagálásához a bizottság egy tagja állandó segítséget nyújt. Az újítási verseny kiérté­kelésénél is ellenőrzést gyakorol a bizottság. HOZZÁÉRTÉS, LELKIISMERETESSÉG és nem utolsó­sorban az újítások iránti szeretet határozza meg az újítási bi­zottság munkáját. Várkonyi Gézáné a Május 1. Ruhagyár újítási felelőse A Zalaegerszegi Ruhagyárban értékelték a verseny ered­ményeit. A versenyben leg­jobb eredményt elért dolgo­zóknak az üzemi pártbizottság által alapított versenyzászlót Kustos Lajos elvtárs, az üze­mi pártszervezet titkára adta át. Ezzel egyidősben 135 dol­gozó vette át a „Kiváló Dol­gozó” jelvényt és oklevelet. A szalagok közötti versenyben az I-es gépterem S-as szalag „Vörös Csillag” műszakja bi­zonyult a legjobbnak. Szat­mári József, a győztesek sza­lagvezetője vette át a verseny­­zászlót és a vele járó 10 ezer forint jutalmat. A Női Fehérneműgyárban az elmúlt hónapban baráti be­szélgetést tartottak a nyugdí­jas szaktársak és a fiatal dol­gozók részére. Az üzemben ez volt az első ilyen megbeszé­lés. Az üzem vezetői azt akar­ták ezzel kifejezni, hogy to­vábbra is megbecsülik azokat a szaktársakat, akik becsületes munka után nyugdíjba men­tek. Ha nem is lépik át min­dennap az üzem küszöbét, azért az üzem nem feledkezik meg róluk. A fiatalok figye­lemmel hallgatták, hogyan él­tek­ a felszabadulás előtt ha­zánkban a munkások. Az üzem kultúrtermét feldíszítették er­re az alkalomra. Schlág János­­né, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a szaktár­sakat. Az üzem vezetősége ajándéktárgyakkal jutalmazta a nyugdíjba menő szaktársa­kat. A jól sikerült baráti talál­kozó után elhatározták, hogy minden év november 7-én megrendezik az öregek és fia­talok találkozóját. A Vörös Október Férfi ruhagyárban sok olyan beruházást valósítot­tak meg, amellyel kedvezőbbé tették a munkakörülményeket. Gépesítették a kézi vasalást, és az eddig kézzel végzett fér­­celési munkát. Csavarógépek­­kel a vasalóruhák kicsavarásá­­­­tól is mentesítették a dolgozó­­­­kat. Most kísérleteznek a var­­^ rógépek zajtalanításával. Eh­­­­hez különféle gumi és mű­­i anyag szivacsokat próbálnak­ ­ki­! A Május 1 Ruhagyárban | tweedszínű zakóval és egyszí­­­­nű sima nadrággal kamasz­­^ öltönyöket készítenek. Eddig ^ a ruhagyárakban általában ^ nem készült kamaszoknak kü­­­­lön zakó és nadrág. Először a ^ Május 1 Ruhagyár gyárt ilyen ^ kamaszöltönyöket.­ ­ A Szegedi Ruhagyár 4 nyugdíjasai szoros kapcsolatot ^ tartanak fenn volt üzemük­­£ kel. Rendszeresen részt vesz­­nek az üzem rendezvényein ^ ás minden hónap első szerdá­­­­ján ellátogatnak a gyárba. Az­­ üzemi bizottság meghallgatja kéréseiket, s ahol lehet segíti őket. Az üzemi bizottság leg­­­­utóbb a nyugdíjasokhoz cím­­­zett 80 meghívót tett postára. Arra kérte őket, vegyenek frászt az üzem karácsonyi ün- i népségén, amelyen a dolgo­­­­zók több, mint ezer gyermek­ü­két ajándékozták meg. Kis­­ ajándékcsomagot kaptak a­­ nyugdíjas szak­társak is. RÉSZT VETTEM A PÁRT KONGRESSZUSÁN BOLDOG ÖRÖMMEL fogadtam, mikor társaim küldöttnek vá­lasztottak Családommal együtt rég­óta részt veszünk a munkásmozga­lomban, és így nemcsak nekem, ha­nem családomnak is nagy élményt je­lentett, hogy ott lehettem pártunk kongresszusán. Mint az ipari tanulók oktatója, édesanya és feleség, nagyon sok problémával kell megküzdenem. Ismerem jól a dolgozók életét, első­sorban a nők, asszonyok helyzetét. Üzemünkben 952 dolgozó van, és ebből 800 a nő. Büszkék vagyunk arra, hogy a termelésben példamuta­tóan helytállnak az asszonyok. Ezt bizonyítja, hogy üzemünkben 12 női műszaki vezető, 17 női oktató, 26 női meo-s és 2 női osztályvezető van Üzemünk vezetősége mindent megtesz a dolgozó nők helyzetének javításá­ra. Mégis dolgozótársaimmal együtt fokozott kíváncsisággal és várakozás­sal néztem a kongresszus elé. Vajon szó lesz-e rólunk, dolgozó asszonyok­ról is? a KONGRESSZUS felejthetetlen is élményt adott számomra. Az első, ami megragadott, a külsőségek egyszerűsége, és finomsága volt. Gon­dolok itt a terem egyszerű és ízlé­ses dekorációjára, de elsősorban a kül­döttek természetes, egyszerű maga­tartására, közvetlen elvtársi hangjára. A beszámolók, és hozzászólások külön­­külön, és egészbevéve is nagyon tet­szettek. Az volt az érzésem, hogy Pár­tunk Központi Bizottsága, és vele egyetértésben a kongresszus küldöttei azért dolgoznak, hogy az emberek élet­színvonala fokozatosan emelkedjen, né­pünk jóléte, kulturális színvonala javuljon, és ÁDAR EL­IT­ARS beszámolójá­­­­nak az a része tetszett a legjob­ban, mely kb. a következőket fejezte ki: Célunk volt a nők egyenjogúságá­nak megteremtése. Ez bizonyos mérté­kig sik­erült is. Ezt még nem tartjuk elégségesnek. Gondoljunk c­sak a bizo­nyos­­második műszakira, amelyet nap mint nap hallunk. Itt még sok a tennivalónk, mivel a dolgozó nők munkáját meg kell könnyíteni, és ez csak úgy lehetséges, ha fokozottabban gépesítjük a háztartásokat, ígéretet tett ennek megvalósítására, azonban, mint mondotta, erre időre és anyagi áldozatra van szükség. MÉG EGY ÉLMÉNYRŐL szeretnék számot adni. Mint a kongresszus egyik küldötte, én is részt vehettem a parlamentben rendezett fogadáson. Itt alkalmam volt Hruscsov elvtársat közvetlen közelről látni. Láthattam, és beszélhettem pártunk és kormá­nyunk vezetőivel. Megismerhettem az ország más területén élő és dolgozó elvtársakat. Németh Ferencné, a Bajai Ruhaüzem dolgozója.

Next