Ruházati Munkás, 1963 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Soproni Ruhagyár Pártunk VIII. kongresszu­sán résztvett külföldi vendé­gek közül Aili Mäkinen asz­­szony finn és Francisko Mo­naco argentin delegátus Fer­tődre, Sopronba és Rábacsa­­nakra látogatott el. A vendé­gek­­ többek között meglá­togatták a Soproni Ruhagyá­rat is. Kauba Miklós, a gyár igazgatója köszöntötte őket, majd röviden ismertette a gyár történetét, munkáját. El­mondotta, hogy naponta 3 ezer, évente pedig 950 ezer, egymillió női és gyermek­felsőruhát készít az üzem. A gyár dolgozóinak 90 százaléka nő, az átlagos életkor pedig 23 és fél év. A vendégek főleg a dolgozók szociális helyzeté­ről érdeklődtek: mennyi az átlagkereset, milyen az egész­ Csinn—bumm cirkusz a ru­hagyárban. Nagysikerű fenyő­faünnepséget rendezett decem­ber 16-án, vasárnap délután üzemünk szakszervezeti bizott­sága. A gyár falának szokat­lan, harsogó kacagás és gyer­­mekzsivaj töltötte meg kultúr­termünket, amikor- -színpadra lépett a Csinn—bumm cirkusz népszerű istállómestere. A csil­logószemű itt-ott még járni tanuló apróságoktól a piros­­nyakkandós úttörőkig és a fel­nőttek is önfeledten tapsoltak a mackó és a mókus tréfájá­nak, a művész­­bácsi ügyességé­nek, a tréfás zenebohócnak, az ámulatot keltő ügyes kis tor­nászlánynak és az istállómes­ter bácsi sok-sok vidám móká­jának. A kicsinyek és nagyok vidám nevetésének és a szűnni nem akaró tapsnak a szakszer­vezeti bizottság meglepetése vetett véget, ugyanis minden gyerek egy nagy adag geszte­nyepürét kapott és a kitűnően sikerült fenyőfaünnepélyt a poharak és kanalak vidám csi­­lingelése fejezte be. Magyar József tudósító állították elő. Ezzel 3,2 száza­lékkal túlszárnyalták az él­üzem cím elnyerésének felté­telét is. Vállalati szinten a leg­jobb eredményt — 1,4 százalé­kos átfutási időt — értek el. 55 000 forint értékű apró kellé­ket takarítottak meg. A mun­káslétszám a megengedett 100 százalék alatt maradt. 1962. júliusától októberig 5 százalék­kal emelkedett a munka ter­melékenysége. Az elmúlt évi bázishoz hasonlítva ma 5 szá­zalékkal többet­ keresnek a dolgozók, mint az elmúlt év hasonló időszakában. lektíva részt vett. Az italról mindenki maga gondoskodott. Körülbelül hatvanan voltunk, mert az asszonyok a férjüket is elhozták. Egy kis zenekar is akadt, és olyan jó hangulat kerekedett, hogy az emberek azt sem tudták, mit csinálj.­Az ünnepek előtt egyébként nagy volt az izgalom, mert min­denki szép és boldog karácsonyt akart csa­ládjának biztosítani és a szalagokon mást sem lehetett hallani, mint Az év utolsó heteiben lezaj­lott üzemünkben az influenza elleni megelőző oltás. Körül-­­­belül hatszázan vették igény-­­­be, mert csak korlátolt számú ! Az üzem „Béke” szocialista brigádjának tagjai minden va­sárnap vendégül látnak egy kislányt a Zola Leányotthon­ból. Péntek Olga a 7 éves szőke kislány, már otthon érzi magát „nevelő” szüleinél. Leg­­utóbb takarékbetétkönyvet váltottak részére. Az üzemben eddig brigád­­verseny folyt. Néhány héttel ezelőtt az egyik délután Kol­lár Istvánná szalagjának dol­gozói, akik négy szocialista címért küzdő brigádba töme­nek, egyenek, vagy táncolja­nak. Vacsora után kezdődött a tánc és az ének. Most derült ki, olyan jó torkú munkatár­saik vannak, hogy éneküktől zengett a ház. A táncban is jeleskedtek egyesek. A kerin­gőtől a három­ ugrásiig minden táncot jártak. Volt egy pár ta­gunk, aki a tvisztet mutatta be, de olyan lendülettel ráz­ták, csavargatták magukat, hogy azt hittem, hogy nem marad belőlük semmi az ég­világon, kirázódnak a világ­űrbe, és alkotóelemeikre szó­ródnak szerte-széjjel, szérum állt rendelkezésünkre. Ennek megszervezését és le­bonyolítását a szakszervezeti bizottság intézte. Murányi József­né­rültek, röpgyűlésen bejelen­tették, hogy szalagversenyt is indítanak, melyben a szalag valamennyi brigádja részt vesz. Célul tűzték ki, hogy túlteljesítik tervüket, javítják a minőséget, és fokozzák a társadalmi ellenőrzést. Azt akarják elérni, hogy teljesít­ményük a legjobb legyen az üzemben. Szeretnék, ha má­sok is követnék példájukat, és az üzem valamennyi szalagja hamarosan versenyben állna egymással. Légügyi ellátás, van-e bölcső­de, üzemi konyha, klub a gyárban. Azután a műhelyek­be mentek, a gyár dolgozói­val beszélgettek. A látogatás végén Aili Mäkinen asszony megjegyezte: „a szocializmus ellenségei hazánkban is azt terjesztik Magyarországról, hogy a csikósok, a »pusztai nép« országa. A kommunisták másként vélekednek, és örü­lök, hogy személyesen is meg­győződhettem arról, hogy jól él testvér­népünk, és a kultú­rában és a munkában is előre­tör. Vörös Október Férfiruhagyár Két régi dolgozónk — mindkettő törzsgárda tag — gon­dolt egy merészet és nagyot és elmentek a munkaerőgazdál­­kodáshoz és kikérték a munkakönyvüket. Másnap tele re­ménnyel jelentkeztek az­ AKÖV 1. számú vállalatnál, ahol úgy ígérték, hogy legalább a dupláját kereshetik annak, amit a ruhagyárban kerestek. És valóban nem csalódtak. Már az első nap több, mint kétszeresét keresték ruhagyári keresetük­nek, csak az volt a baj, hogy 16 óra alatt és olyan nehéz fizikai munkával, hogy az egyikük csak egy napig bírta, a másik még hősiesen küzdött három, napig, azután ő is kidőlt. Szégyenkezve bár, de ismét jelentkeztek a munkaerőgazdál­­kodáson, és hozták vissza munkakönyvüket. Csak az volt a kérésük, hogy elfoglalhassák régi munkahelyüket. Most nehéz napokat élnek át a póruljártak, mert rajtuk derül az egész Oltár. Igen érdekes és ta­­nulságos előadáson számolt be Sós Sán­dor, vállalatunk fő­mérnöke az NDK-ban tett tanulmány út­jár­ól üzemünk dolgozóinak december 13-án. A ta­nulmány útján készí­tett filmen bemutatta a zsebzés, gall­érozás, vászontűzés, övpánt­készítés új és prakti­kus módszereit. A be­mutatott film érdekes­ségét növelte az, hogy technikusaink elő­adás napjáig elkészí­tették a filmen bemu­tatott részmunkákat, így azt a helyszínen a valóságban láthatták és megbeszélhették a megjelentek. E tudós a­DUNAÚJVÁROSI TELEP. Szellemi vetélkedőt és klub­délutánt rendezett a ruhagyár és az I-es számú Gép­szerelő Vállalat KISZ-szervezete. A két alapszerve­zet régóta tartja a kapcsolatot. A csütörtöki szel­lemi vetélkedő a tavaszi verseny visszavágója volt. Tavasz­­szal a ruhagyári lányok ezúttal viszont a fiúk lettek a győz­tesek. Az üzem és a telephelyek között indított kongresszusi versenyben a dunaújvárosi te­lep dolgozói nyerték el a ván­dorzászlót. A versenyfeltételek között szerepelt a terv teljesí­tése, a minőség javítása, a sza­­la­gátfutási idő csökkentése, az aprókellék megtakarítása, a munkáslétszám betartása, az univerzális bérének megtaka­rítása. A dunaújvárosi telep dolgozói a III. negyedév teljes termelési tervét 100,1 százalék­ra teljesítették. Export tervü­ket 10 százalékkal teljesítették tél. A termékek 99,2 százalé­kát I. osztályú minőségben Az üzemben helyiség hiánya miatt eddig nem igen volt lehetőség arra, hogy nagyobb számban képezzenek ki ipari tanulókat. A szakember utánpótlást ideiglenesen úgy oldották meg, hogy a jelentkezőket rövid tanfolyamon átképezték. Ez azonban nem pótolhatja az ipari tanulóképzést. A szakember­utánpótlás ugyanis csak akkor kielégítő, ha a szalagokban dolgozó munkások értik a szakma minden csínját, binját, sokoldalúak, bármikor, bármilyen műveletet el tudnak vé­gezni. A ruhaüzem vezetősége éppen ezért mihelyt a volt kis vasalóhelyiség megüresedésével lehetőség nyílt az ipari­tanulóképzésre, mintegy 25 fiatalt szerződtetett. Az elsőéves tanulók két napot töltenek az iskolában, négyet pedig az üzemben. A fiatalok nagy kedvvel tanulnak és a mesterek keze alatt eredményesen sajátítják el a szakmát. Biodrovicz Borbála másnak nem az a cél­ja, hogy a nagyon színvonalas és érde­kes előadást ismertes­se, csak arra szeretné felhívni az illetékesek figyelmét, hogy min­den külföldi út után kellene tartani ilyen beszámolót, amit ná­lunk a zsúfolásig meg­telt tanácsterem is iga­zolt, csalhatatlan és fi­nom süteményrecep­tekről és arról, hogy ki milyen ajándékot vásárol hozzátartozói­nak. Nagy munkában volt a szakszervezeti bizottság te, ők ren­dezték meg az üzemi dolgozók gyermekei­nek fenyőfaünnepét. Ez alkalommal csak édességet kaptak a gyermekek, amit a szülők is helyeseltek, mert azt minden gyer­mek szereti. Kaposvári Ruhaüzem Békéscsabai Ruhagyár A ruházati nagyipar kialaku­lása Magyarországon címmel imeretterjesztő előadást tartott a Békéscsabai Ruhagyárban szervezett munkásakadémián Nagy Lajos műszaki igazgató. Szarvasi úttörők látogattak december 6-án a Békéscsabai Ruhagyárba. A látogatáson az Üzemünkben a munkaver­seny minden zökkenő nélkül lebonyolódott, és a dolgozók nagy örömére már ki is fizet­ték a rájuk eső versenydíja­kat, tekintettel arra, hogy itt vannak az ünnepek, és min­denkinek jól jön a terven fe­lüli összeg. A verseny ered­ménye úgy alakult, ahogy az már menet közben is látható volt, hogy az első helyet Ba­laton — Radicsné nyerték. A másodikat Lampert—Cirfusz­­né és a harmadikat Pálné— Mezeiné érték el. Az első he­lyezettek személyenként 200, a úttörőház kézimunka szakkö­rének tagjai vettek részt. A kongresszusi versenyben elért eredményekért jutalmat kapott a Békéscsabai Ruha­gyárban a legjoban dolgozó szocialista brigád. A jutalmat ünnepélyes keretek között ad­ták át, második helyezettek 150, a harmadik helyezettek 100 fo­rint jutalomban részesültek. Ezen túl a többi szalagokról is jutalmaztak dolgozókat, akik jó munkát végeztek, ha nem is ért el a szalag jobb helyezést. A jutalmakat a vál­lalat igazgatója, Miklós elv­társ adta át, méltatta a ver­seny jelentőségét, beszélt a jövő feladatairól. Az első he­lyezést elért szalag szombat este halvacsorát rendezett. Radicsné és Czifruszné voltak a háziasszonyok, de a vacsora elkészítésében az egész kor­ Bajai Ruhaüzem Zalaegerszegi Ruhagyár Az újítók nagy tel­jesítményű perforáló­gépet szerkesztettek, amellyel a szabásnál használt matricákat lyukasztják ki. A gép kapacitása percenként 300—400 leütés, illetve ugyanennyi lyuk ki­szúrása, ugyanakkor az egész konstrukció — a hozzátartozó ve­zérlőberendezéssel együtt — könnyű, hor­dozható kivitelű. Az ipari formatervezők tetszetős külsőt is ad­tak a perforálógépnek, amelyet már nemcsak a hazai ruhagyárak al­kalmaznak eredmé­nyesen, hanem export­igény is mutatkozik iránta. December 18-án teljesítette éves tervét a Zalaegerszegi Ruhagyár. Az év folyamán 82 000 ruházati termékkel, 24 és félmillió értékben adott többet, mint az elmúlt évben. 1962-ben legyártottak egymil­lió 50 ezer darab különböző ruházati terméket, kabátot, öltönyt, nadrágot, sport ruhá­zati cikket. A megfelelő vá­laszték biztosítására a termé­kekből negyedévenként álta­lában 100—120 fazont gyár­Az üzem vezetői levonták az előző évek problémáiból a tanulságot, és a következő esztendő előkészítéséhez ide­jében hozzákezdtek. A terv­osztály gondoskodott arról hogy idejében ismerjék meg az üzem dolgozói az 1963. évi tervet. Köztudomásúvá vált, hogy mintegy 20 százalékkal növekszik a vállalat terme­lése. Az 1963-as évi , és ezen belül az I. negyedévi tervet kibővített műszaki ér­tekezleten beszélték meg az üzemben. Elkészítették a mű­szaki fejlesztési és intézkedési tervet. A vállalat kereskedel­mi osztálya megrendelte a munkához szükséges anyagot és kellékeket. A szabászat dolgozói pedig december 31-re annyi ruhát szabtak ki, hogy a varrodák 10 napig előre el lesznek látva munkával. Az­­ottak. A gyár termékeinek mintegy 25 százalékát expor­tálják. Az elmúlt évben 64 és fél millió forint értékben küldtek ruházati cikket kül­földre. Termékeik nagyobb része a Szovjetunióba került, de szállítottak több nyugati, sőt afrikai országba is, így a gyár termékei eljutottak Ber­­genbe, Amszterdamba, Ut­­rechtbe, Bagdadba, Oslóba, Addis Abebába, Kuwaitba és még néhány országba. I. negyedévre szükséges anya­goknak egyharmada már a vállalat raktárában van. Az év utolsó napjaiban párttag­gyűléseket, KISZ-gyűléseket és termelési tanácskozásokat tartottak a gyár munkaegysé­geiben. Megbeszélték a dolgo­zókkal az 1963. évi tervet, és részletesen tárgyalták január havi feladatukat. Május 1 Ruhagyár A Május 1 Ruhagyár gaz­dasági és szakszervezeti veze­tői hetenként és termelési egy­ségenként értékelik a szocia­lista munkaversenyt. Az ér­tékelésnek ez a módja a dol­gozók és a vezetők számára lehetővé teszi az eredmények rendszeres figyelemmel kíséré­­sét, és a feladatok konkrét meghatározását. Székesfehérvári Ruhaüzem Az üzem dolgozói az elmúlt és utolsó napjaiban levelet kaptak a Budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalattól, melyben köszönetüket fejezték ki az üzem dolgozóinak ab­ból az alkalomból, hogy a 27 ezredik zakó is beérkezett a ke­reskedelmi válalathoz és így az üzem export kötelezettsé­gének maradéktalanul eleget tett. Köztudomású, hogy az el­ismerés elsősorban a 3-as és 4-es szalag dolgozóié, mert a terven kívüli export rendelést ők teljesítették. A 8 szalag kö­zül a kongresszusi vetélkedésből a 3-as szalag került ki győz­tesen, 6 ezer forint jutalomban részesültek. Ez az összeg sze­mélyenként felosztva nem tesz ki sokat, az erkölcsi elisme­rés azonban annál többet. A hangszóró azóta is a 3-as szalag eredményeinek ismertetésével kezdi a napi teljesítmények felsorolását, mert az első helyet azóta is tartják. Debreceni Ruhagyár Az országgyűlési és tanácstagi választásokról Szakszervezetünkben tanács­kozásra hívták össze a szak­­szervezeti bizottságok titká­rait, és ismertették az ország­­gyűlési és tanácstagi válasz­tásokkal kapcsolatos felada­tokat. Lőrincz Pálné elvtárs­nő — a napirend előadója — többek között a következőket mondotta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a SZOT elnökségének ha­tározata értelmében a vá­lasztások előkészítésének és lebonyolításának középpont­jában a VIII. kongresszus ha­tározatainak ismertetése és végrehajtásának segítése le­gyen. A választások politi­kai, szervezeti előkészítésében, végrehajtásában jelentős fel­adatok hárulnak a szakszerve­zeti bizottságokra is. A szak­­szervezeti bizottságok a párt irányításával elsősorban saját tömegeik, rétegeik között vé­gezzenek önálló, politikai szer­vező és meggyőző munkát. A lehetőségek szerint mindenki a maga terüle­tén fordítson nagy figyel­met a tanácsok munkájá­nak ismertetésére a választási- és jelölő gyűlé­sek megszervezésére a jelöltek népszerűsítésére. Feladat, hogy a szakszervezet aktivistái az üzemek dolgozói­­ és család­tagjai a lakóterületi munká­ban is aktívan kivegyék ré­szüket. Hassanak oda, hogy a választók túlnyomó többsé­ge a szavazáson részt vegyen, szavazatát a Hazafias Népfront jelöltjeire adja le. — Ezzel is tanúbizonyságot téve nem­zeti összefogásunk egysége mellett. A választás legyen állásfoglalás a VIII. kong­resszus határozatai, népi de­mokratikus rendünk, a szo­cializmus, a proletár interna­cionalizmus és a béke ügye mellett. Üzemi példákon ke­resztül magyarázzák meg a dolgozóknak a pártszervezet és az aktivisták segítségével népi demokratikus rendsze­rünk eddigi vívmányait. E munka során el kell ér­ni, hogy az a politikai aktivi­tás — amely az utóbbi idő­szakban a párt VIII. kongresz­­szusának előkészítésében, va­lamint a nemzetközi helyzet kapcsán kialakult — állandó­suljon, illetve a kongresszus határozatainak széleskörű is­mertetése a választások során tovább növekedjen. Mindez­zel elősegítjük a párt tömeg­­kapcsolatának növekedését, a bizalom további erősödését a társadalom minden rétegénél. Ez idő alatt fokozottabban őrködtünk azon, hogy üzemeinkben az üzemi demokráciát ne sérjék meg, hanem tovább erősítsék, tart­sák be a szocialista törvényes­séget. Mutassuk meg az el­múlt választások óta az üzem­ben elért eredményeket, to­vábbá mutassunk rá főváro­sunk négyéves fejlődésének eredményeire. A tervek és célkitűzések ismertetésével erősítsük a dolgozókban a fő­város iránti szeretetet, váro­sunk fejlődéséért érzett fe­lelősség gondolatát. Ismer­tessük a tanácsok politikai, gazdasági, kulturális szerepét, helyét a szocializmus építé­sében, összehasonlítva a je­lent a múlttal. Tegyünk meg mindent azért, hogy a VIII. kongresszus ha­tározatának szellemében to­vább javítsuk a tanácsok ösz­­szetételét, tömegkapcsolatát, hogy eleget tudjanak tenni az elkövetkezendő idők nagyobb követelményeinek. A politikai nevelőmunka segítse az 1963. évi terv eredményes indítását, a dolgozó versenylendületé­­nek további növelését, kihangsúlyozva azt, hogy a terv előírás szerinti teljesíté­se a felelősségteljes munka hozzájárulás a szocializmus teljes felépítéséhez, dolgozó népünk további életszínvona­lának növeléséhez, és a béke fenntartásához. A fő figyelmet a tartalmas, csoportos beszélgetésekre for­dítsuk, ezek a szakszervezeti csoportokra épüljenek. A fen­ti célra használjuk fel a kü­lönböző rendezvényeket, ér­tekezleteket. Pl. a taggyűlése­ket, aktívaértekezleteket, ter­melési tanácskozásokat, stb. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a vidékről bejáró dolgo­zók is részt vegyenek az ér­tekezleteken. A KISZ-szerve­­zettel közösen — lehet talán fehér asztal mellett is — fog­lalkozni azokkal a fiatalokkal, akik először választanak. Lőrincz elvtársnő végezetül azokra a pártkiadványokra és propagandaanyagokra hívta fel a figyelmet, melyek segí­tik a választások agitációs munkáit. A régi öregek újév alkalmából „3 B”-t kívántak egymás­nak. „Bort, búzát, békességet.” Mi nyugdíjasok szintén „3 B”-t kívánunk. Az első a bor. Kívánjuk, hogy szőlőink hozzanak dús termést, hogy jusson belőle bőven nemcsak azoknak, akik szeretik, hanem még exportra is. De ennél is fontosabb a bú­za, a kenyér, a mindennapi kenyér. Nekünk ugyan szocialista rendszerünk biztosítja a mindennapi kenyerünket, de gondol­junk azokra a sok millió elnyomott, gyarmati sorban tengődő népekre, akiknek nincs meg a­­mindennapi kenyerük. Hazánk­ban az utóbbi években elég mostoha időjárás volt, a mező­­gazdasági termékekre. Kívánunk ezért dolgozó parasztsá­gunknak fagy- és aszálymentes időjárást, az új esztendőben, hogy fáradtságaikat bőven honorálja a természet, legyen sok és értékes munkaegységük Termeljenek annyit, hogy ne csak a mi asztalunkra, hanem más népeknek is kerüljön bőségesen. A harmadik kívánság a mindent felülmúló, életet, és bol­dogságot adó békesség. Mit érne minden földi jó, ha nem vol­na béke, ha minden pillanatban az életünkért, és szeret­teinkért kellene reszketni és aggódni? Mi öregek, akik oly sok háborút, vért, szennyet, és oly sok egyéb rosszat láttunk, nem romokra ak­arunk nézni, hanem gyermekeinkre, uno­káinkra és azok sikeres munkájában akarunk gyönyörködni Azért kívánjuk, hogy valósuljon meg a békés egymás mel­lett élés lenini politikája. Sok sikert kívánunk mindazoknak, akik Hruscsov elvtárssal az élen, oly sokat fáradoznak a béke fenntartása és a teljes leszerelés érdekében. Végül, de mi utolsó sorban kívánjuk hogy a betegségek messzire elkerüljenek bennünket, hogy örömünk teljen békés, öreg napjainkban. Hisszük, hogy ezek a kívánságok megvaló­sulnak és akkor valútáin boldog lesz az 1963-as esztendő. Tóth Gyula nyugdíjas KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez utcai mondok hálás kö­szönetet a Női és Gyermek­­ruhagyár vállalatvezetőségé­­nek, szakszervezeti bizottságá­nak és pártszervezetének ab­ból az alkalomból, hogy a hosszú betegségem alatt ked­ves ajándékkal fejezték ki szeretetüket. Ami nekem nagy örömet okozott, mert a szere­tet is gyógyít. Valóban itt ér­vényesül a ruhagyárban Le­nin elvtárs legszebb szava, hogy „nálunk a legfőbb érték az ember". Király Tiborné, a Női és Gyermekruhagyár telefonkezeője

Next