Ruházati Munkás, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
--------------------------------------------------Polgári Védelem 1959 ELEJÉN új lappal gazdagodott a magyar sajtó: egyelőre még csak kéthavi megjelenéssel kikerült a nyomdából az első Magyar Légoltalom. Mi tette szükségessé a folyóirat beindítását? Az, hogy a támadóeszközök fejlődése és a nemzetközi helyzet kötelezővé tette minden ország számára — így hazánk számára is — a hadseregen kívüli védelmi erők létrehozását. Ez az erő pedig a lakosság széles rétegeiből tevődik össze. Szükséges és indokolt volt tehát egy önálló, akkor még a légoltalom ügyével foglalkozó új sajtóorgánum létrehozása. Az évek során a légoltalom átalakult polgári védelemmé; követte ezt a fejlődést a lap is: 1961-ben már havonta került az olvasókhoz. Három év múlva címe is megváltozott: „Polgári Védelem” fejléccel jelent meg. HATALMAS FELADATOT jelentett és jelent mind a polgári védelem egész szervezete, mind pedig lapja számára az új elvek megismertetése és gyakorlatba való átültetése. Hiszen nem kisebb feladatokról volt és van szex, mint az ország felnőtt lakosságának felkészítéséről egy korszerű háborúban a nemzet védelmére. A polgári védelem ma már a honvédelem szerves, elidegeníthetetlen része, amely nélkül nem képzelhető el a helytállás egy korszerű háborúban. Hátország és hadszíntér már nem különböztethető meg egymástól. Természetes tehát, hogy a maga területén mindenkinek felkészülten kell állnia bármilyen esetleges támadás elhárítására. A döntő: az atomfétisizmus leküzdése, a „lehet-e védekezni?” kérdésre adandó „igen” bizonyítása. EZEK AZ OBJEKTÍV törvényszerűségek természetesen kötelezően írták elő a Polgári Védelem továbbfejlesztését 1967 januárjától havonta kétszer 16 oldalon ,havi egy alkalommal pedig 8 oldalas szakmai melléklettel bővülve jelenik meg a lap. Igen nagy jelentőségű változás az is, hogy a folyóiratot ezentúl hírlapárusoknál is megvásárolhatják az olvasók. A Polgári Védelem az új körülmények között még magasabb szinten, még izgalmasabban és érdekesebben kívánja elemezni a felkészülés elveit és módjait, valamint gyakorlati kérdéseit. Az egész néphez kíván szólni, ezért minden olyan kérdés szerepel hasábjain, amely összefügg a haza védelmének gondolatával, életünk legégetőbb problémáival, a szocialista tábor erejével és tekintélyével, a világpolitikai jelenségekkel. Az idén kerül sor a szakszervezeti szervek választására, és annak első szakasza a bizalmi választás, mely a napokban kezdődött meg az üzemekben. A szakszervezeti munka alapját a bizalmiak alkotják, ők azok, akik a munkatermekben, szalagokon „első kézből” észlelik a problémákat akik munkatársaik bizalmából javaslatokat tesznek a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek, s ezek megvalósítását szorgalmazzák. Nehéz, de szép a szakszervezeti bizalmi munkája. Nehéz, mert — ha valóban bizalmi — a munkaidő végeztével nem hagyja a munkateremben kis közösségük gondjaitbajait, hanem tárgyal, vitatkozik, előadást hallgat tanul és sok egyéb más tevékenységet fejt ki, mielőtt hazamenne, hogy otthon a második műszakban is megfeleljen a családi követelményeknek. Három budapesti ruhagyárban jártunk, ahol több bizalmival találkoztunk, és beszélgettünk. A Május 1 Ruhagyárban ■ílcször Ruff Sándornéval az Április 4 gépterem 4-es szalagjának bizalmijával beszélgettünk. Tizenhetedik éve dolgozik a gyárban, gépész, két éve bizalmi. Munkatársai gyakran fordulnak hozzá, s a jogos kéréseket legtöbbször el is tudja intézni. Kivételt képeznek az üdüléssel kapcsolatos kérések — az igényeknél kevesebb a beutaló. Legutóbb egy kismamájuk kapott szülési segélyt, s az egyik — egyedülálló — beteg szaktársnőjük rossz tűzhelyét is megjavíttatták. A Vörös Október gépterem 34-es szalagjának bizalmija Fricska István gépész. Tizenhatodik évét tölti a gyárban, s ugyanannyi idő óta bizalmi. Szaktársai főként segély, szénutalvány és üdülési ügyekben keresik meg. Az üdülési beutalásoknál az is nehézség Képeink (balról jobbra): Bánkúti Péterné, Bartha Sándorné, Kerepeszki Istvánná (Vörös Október Férfiruhagyár); Judák Jánosné, Paróczai Károlyné, Olasz Mihályné (Férfi Fehérneműgyár); Földvári Margit, Ruff Sándorné, Fricska István (Május 1 Ruhagyár) get okoz, hogy kötve vannak a szalag közös szabadságolásának idejéhez. Ez tavaly júliusban volt, az idén is akkor lesz, s erre az időre a legnehezebb üdülési beutalót szerezni. Ősz végén és télen olykor kaphatnának beutalást, de ilyenkor a dolgozók nem élnek vele, már azért sem, mert már kivették a szabadságidejüket. Az irodaépületben dolgozóik egyik bizalmija Földvári Margit munkaerőgazdálkodási előadó. A gyárban eddig eltöltött tizenhét esztendőt, s tizennégy éve szakszervezeti bizalmi. Segélyezéseknél nem várja meg beteg munkatársad kérését, és ha úgy látja, hogy jogos, öntevékenyen intézkedik. Az üdülési beutalás náluk is probléma. A múlt évben kevés volt a tüzelőutalvány, az idén azonban minden ilyen kérést teljesíteni tudtak. A Vörös Október Férfiruhagyárban a III. emeleti 6-os szalag bizalmija Bartha Sándorné gépész. Már nem is lepődünk meg, amikor megtudjuk, hogy tíz éve bizalmi, és tizenhetedik éve a gyár dolgozója, őt is segély, előleg és üdülési kérésekkel keresik fel leggyakrabban szaktársai. Üdülési beutalást a szociális körülmények figyelembevételével javasol, az stb. legtöbbször el is fogadja a javaslatát. A beteglátogatást úgy oldják meg, hogy a legközelebb lakó munkatársa keresi fel a beteget, természetesen nem üres kézzel: édességet vagy gyümölcsöt visznek a betegnek. Amíg munkahelyére ér, fél Budapestet megkerüli Kerepeszki Istvánná, a II. emeleti 4-es szalag bizalmija. Albertfalváról villamosozik a gyárba már tizenkét éve. Négy éve bizalmi. Legutóbb az átszervezéssel kapcsolatban voltak problémák, de közös megelégedésre megoldódtak, a dolgozók sem jártak rosszul anyagilag. Többgyermekes anyák helyzetét igyekeznek megkönnyíteni, például állandó reszortot biztosítanak részükre, segélyt kapnak. De egy rövidesen nyugdíjba menő munkatársnőjük részére is segélyt javasolt, hogy addig se legyenek anyagi gondjai, amíg az első nyugdíja megérkezik. A bérosztály szakszervezeti bizalmija Bánkúti Péterné könyvelő. Egy évtizede dolgozik a gyárban, s megszakításokkal ötödik éve bizalmi. Neki is leggyakrabban segély, előleg és üdülési kérésekkel kell foglalkoznia. Emellett a „csúsztatások” is megoldásra várnak. Legtöbb gondja az üdülési kérelmekkel van, ezeken kívül a jogos kérések 90 százalékát el tudják intézni. A Férfi Fehérneműgyárban is tapasztalt bizalmiakat találunk. Paróczai Károlyné a 2-es terem 24 szalagjának bizalmija. Tizenöt éve látja a gyár nagyobbodását, fejlődését, ebből egy évtizedet bizalmiként töltött el. Főként segély, üdülés és bérproblémákkal fordulnak hozzá szaktársai. A harmadik negyedévben a sok átállás miatt csökkent a kereset, s ezért — akárcsak más esetekben is — a szakszervezeti bizottsághoz fordult. Bérkiegészítést kaptak. Náluk az üdülési gondok kisebbek, mint sok más helyen, mert van vállalati üdülőjük is Balatonszéplakán. A szabászatot képviseli Judák Jánosné bizalmi. ő is részese a gyár fejlődésének: 1951- ben került ide, és 8 éve bizalmi. Úgy látja, jó az együttműködés a bizalmiak és a műszaki vezetők között. Legutóbb is egy beteg szaktársnőjüket csökkentett munkakörbe akarták helyezni, de elintézték, hogy a régi helyén maradhasson. Beszélgetésünk során kiderült, hogy ez a régi bizalmi, aki évek óta törődik 32 munkatársa ügyes-bajos dolgaival, még egyetlenegyszer sem kapott üdülési beutalót! Pedig neki és 12 éves kislányának is jólesne kéthetes balatoni lubickolás — erre gondolok beszélgetésünk közben, mert ő csak annyit mondott, hogy még nem kapott beutalót. A könyvvitel, számvitel és pénzügyi osztály bizalmija Olasz Mihályné könyvvelő. Méghozzá azóta, amióta a gyárba került, pedig ez — akárcsak Judákné esetében — még 1951- ben történt. Náluk a legnagyobb gond az üdülési beutalások elintézése. Megértik, hogy a fizikai dolgozók lehetőleg akkor kapják meg a beutalót, amikor szalaguk szabadságra megy, viszont náluk is vannak ilyen nehézségek. Télen, amikor könnyebben juthatnának üdülési beutaláshoz, az évi zárással, mérleggel kapcsolatos és egyéb sürgős, határidős munkájuk miatt március közepéig nem is gondolhatnak üdülésre. A szakszervezeti bizalmi választás nekik éppen a legrosszabbkor jön, a túlórázások idején. Máskülönben ő a bölcsődei szülői munkaközösség elnöke, s elmondta, hogy a bölcsőde túlzsúfolt, de szépen berendezett, karácsonyra 3000 forintért vettek játékot. Az élelmezésük is megjavult, amióta máshonnan kapják. Három ruhagyár kilenc szakszervezeti bizalmijával beszélgettünk, s jóleső érzés volt megtudni, hogy a bizalmiak általában a törzsgárdák tapasztalt, a gyár gondjait, bajait magukénak érző dolgozók közül kerülnek ki. S az is kellemes emlékeket hagyott bennünk, hogy a bizalmiak zöme hosszú évek óta bírja munkatársaik bizalmát. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy feladatukat szaktársaik megelégedésére végzik. S ez a jó érzés ad erőt a bizalmiaknak ahhoz a szép munkához, melyet szabadidejük egy részének föláldozásával a közösség, dolgozó társaik javára végeznek. Lukács Imre 3 GYÁR 9 BIZALMIJA ★ A SZOCIALIZMUS teljes felépítése időszakában a társadalom fejlődésében bekövetkezett változások nyomán tovább növekszik a szakszervezetek társadalmi szerepe, jogköre és felelőssége. Tevékenységük két irányú, szervezik és nevelik a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére, biztosítják a bérből és fizetésből élő dolgozók anyagi, kulturális, szociális igényeinek kielégítését, védelmezik a törvényekben rendeletekben biztosított jogaikat. A szakszervezeti szerveknek kétirányú, de összefüggő, egységes feladatot, magasabb színvonalon a tagság között végzett hatékonyabb munkával a meggyőző, nevelő munka új elemeinek kibontakoztatásával az irányító, szervező munka továbbfejlesztésével valósítsák meg. Az új gazdasági, irányítási rendszer bevezetésének előkészítésében és megvalósításában a szakszervezetek kezdeményezően vegyenek részt, segítsék annak eredményes kibontakozását, ösztönözzenek a jobb, eredményesebb munkára. A vállalati önállóság, felelősség kockázat növelésével a gazdasági vezetők döntései nagymértékben hatnak a vállalati és egyéni jövedelmek alakulására. Ezért a szakszervezeti vezető szervek a dolgozók képviseletében önállóan, bátran mondjanak véleményt, foglaljanak állást, segítsék elő a gazdasági vezetők helyes döntéseit. Gondoskodjanak az üzemi demokrácia fejlesztéséről, a szakszervezeti tagság felelősségének érvényesítéséről, a dolgozók vezetésbe való bevonásáról. Ne felejtsék el, hogy a szakszervezeti tisztségviselők elsősorban választóiknak tartoznak felelősséggel, szakszervezeti mozgalmi munkájukért. SZAKSZERVEZETEK gazdasági erőforrások, IAj célkitűzések figyelembe vételével a szervezett dolgozók szükségletei, igényei, problémái ismeretében fordítsanak nagy figyelmet a dolgozók reáljövedelmének alakulására, az anyagi ösztönzők hatékonyabb felhasználására, a munkaerőgazdálkodás következetes kialakítására. Az eddiginél határozottabban képviseljék a dolgozók érdekeit, küzdjenek a reális, anyagi, szociális, kulturális 58éneeik kielégítéséért, védelmezzá al SNSI törvényekben biztosított póg.U s.. kát. Segítsék és ellenőrizzék az élet- és munkakörülmények rendszeres fejlesztését, intézzék a dolgozók ügyeit, saját hatáskörükben oldják meg problémáikat. Követeljék meg, és alkalmazzák a szocialista erkölcsöt, emberiességet kifejező bánásmódot, harcoljanak a bürokratikus, lélektelen, az embereket sértő bánásmód ellen. A politikai, mozgalmi közgazdasági ismeretek bővítésével a vezető szervek újraválasztásával alkalmassá kell tenni a szakszervezeti szerveket, tisztségviselőket, — a szélesedő üzemi demokrácia gyakorlásából adódó feladatok ellátására, — a vállalatok tevékenységének, jogkörének kialakításában való közreműködésre, a gazdasági reformmal kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtásának segítésére, az üzemek, vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervek együttműködésére. A FENTIEKBŐL is látható, hogy az elkövetkezendő időkben jelentősen megnő a szakszervezetek feladata. A jelenlegi választásoknál szervezetileg is alkalmassá kell tenni a szakszervezeti szerveket arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzék. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1966. augusztus 5-i ülésén megállapította, hogy a szakszervezeti mozgalom előtt álló megnövekedett feladatok a szakszervezeti munka tartalmának megjavítása, a munkamódszerek továbbfejlesztése, és az iparirányítás fejlődésében bekövetkezett változások igénylik, hogy bizonyos szervezeti változást eszközöljünk. Alapvető szervezeti változásokra nincs szükség, de az újonnan belépő szervezeti kereteknek az iparban történő változáshoz kell igazodni. A szakszervezeti szervek szervezeti felépítésében, és működésében olyan alapelvet kell érneteljesíteni, mely az eddiginél jobban biztosítja a tagság jogainak, kötelességeinek a munkahelyén való gyakorlását, a szakszervezeti és üzemi demokrácia érvényesítését, a dolgozók ügyeinek intézését. A gazdasági irányítás fejlődésével párhuzamosan szervezetileg biztosítani kell a feltételeket, a feladatok önállóbb, hatékonyabb megvalósításához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége 1966. november 12-i ülésén az alábbi szervezeti keretek létrehozása mellett foglalt állást. 1. Szakszervezeti csoport. 2. Szakszervezeti műhely, osztály, munkahelyi bizottság, 3. Szakszervezeti bizottság, 4. Vállalati szakszervezeti tanács és annak szakszervezeti bizottsága, 5. Üzemi szakszervezeti tanács és annak szakszervezeti bizottsága. Dolgozóink előtt ismeretesek a szakszervezeti csoportok, szakszervezeti műhelybizottságok, és szakszervezeti bizottságok feladatai. Ez alkalommal csak azokról a szervezeti formákról szeretnénk szólni, melyek új kereteket adnak a szakszervezeti munkának. A vállalati, intézményi, gyáregységi, üzemi szakszervezeti tanács, és annak szakszervezeti bizottsága az első olyan szerv, melyről részletesen szólunk. Vállalati intézményi, gyáregységi, üzemi szakszervezeti tanácsot kell létrehozni mindenütt, ahol üzemrészek, gyáregységek, szakszervezeti tagok száma, vagy a több műszak nem teszi lehetővé az összevont taggyűlés megtartását. A szakszervezeti tanácsot küldöttközgyűlésen titkos szavazással kell megválasztani. Ugyanitt választják meg titkosan 1. a számvizsgáló bizottságot, 2. szükség szerint a felsőbb szerv küldötteit, 3. az országos vállalati, szakszervezeti tanács tagjait (ott, ahol az üzem, vállalat, országos vállalat keretében tartozik.) Nyílt szavazással választják meg: 1. A társadalombiztosítási tanácsot, 2. A társadalmi bíróságot, 3. A szakszervezeti társadalmi, kereskedelmi ellenőröket. Tagjainak létszámát a szakszervezetek központi vezetőségei határozzák meg, a tanács tagjainak döntő többsége választott szakszervezeti tisztségviselőkből tevődik ki. A szakszervezeti tanács saját soraiból megválasztja titkosan a szakszervezeti bizottságot, annak elnökét és titkárát. A szakszervezeti bizottságon belül reszortfelosztás nincs. A szakszervezeti bizottság elnökének, titkárának és tagjainak szavazólapra való felvételére a felsőbb szerv képviselője tesz javaslatot. AIEMEINK TÖBBSÉGÉBEN már megalakultak a jelölő bizottságok, és megkezdődtek a bizalmi választások. Minden vezető szerv választásánál biztosítani kell a legszélesebb körű demokráciát, a választások tisztaságát. A többi szakszervezeti szervek választása, illetve jóváhagyásuk a több éves gyakorlat alapján történik. Jelentős feladata van a választások során a jelölő bizottságoknak. Az ő feladatuk felmérni az üzem dolgozóinak véleményét, a szakszervezeti bizottságok eddig végzett munkájáról, összegyűjteni az új szervekbe javasolt elvtársak neveit Rajtuk is múlik, hogy a szervezett dolgozók legjobbjai kerüljenek a bizottságokba, olyan képességekkel rendelkező elvtársak, akik alkalmasak a megnövekedett feladatok elvégzésére. Szakszervezeti választások 1967. JANUÁR 1- MÁRCIUS 15