Ruházati Munkás, 1972 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) aránt, akár vezető, akár dolgozó. Az anyagi kárt érezze meg az a vezető is, akinek a hibájából a baj megtörtént. Emberek vagyunk, mindenki követhet el hibát, de a munka értékelése, elbírálása, objektív, igazságos legyen. A GAZDASÁGI VEZETŐK ÉS A SZOCIALISTA BRIGÁDOK KAPCSOLATA Mindig visszatérő probléma a gazdasági vezetők és a szocialista brigádok kapcsolata. Az a tapasztalatunk — és erről megerősítettek bennünket a vállalati szocialista brigádtanácskozáson elhangzottak is —, hogy a műszaki vezetők egy része a szocialista brigádokban még mindig csak a termelési feladatok teljesítőit látják. Sokszor szóvá tettük, és most ismételten kihangsúlyozzuk, hogy a gazdasági vezetők nem szívességet tesznek a szocialista brigádokkal való foglalkozáskor. Ez nemcsak a szakszervezet feladata. A gazdasági vezetésnek és a szakszervezetnek kötelessége, a szocialista brigádokat segíteni, hármas célkitűzéseik eléréséhez. Abból az elvből kiindulva, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a termelés és a munkaverseny között, logikusan következik, hogy a verseny irányítása és szervezése is elválaszthatatlan a gazdaságirányító és gazdaságszervező munkától. A verseny irányítása, az adott terület gazdasági vezetőinek munkakörébe tartozik. E területeken jelentkező hiányosságokat a szocialista brigádok is bátrabban tegyék szóvá. Legyenek kezdeményezőbbek, és javaslataikkal segítsék elő a műszaki vezetők és szocialista brigádok együttműködését. A szocialista brigádok hatékonyabb munkája érdekében minden üzemünkben meg kell oldani azt a régi elképzelést, hogy a társmunkaterületek vállaljanak közös feladatokat. Dolgozzanak össze a tervező, előkészítő, termelő egységek szocialista brigádjai. Ez több ütemben már kezd kibontakozni, és jelentős eredményeket hoz. Ezzel is lehetne enyhíteni a termelésben meglevő problémákat. A szakszervezet, a KISZ-szervezetek és az aktivisták sokat tehetnek a szocialista brigádmozgalom fejlesztéséért. Határozottabban kell fellépniük a termelésben jelentkező problémák megoldásáért. A szakszervezeti bizottságok egyik alapvető feladata, hogy politikai, felvilágosító és mozgósító munkájukkal segítsék a vállalati gazdasági célkitűzések megvalósítását. Alapvető feladat, hogy a dolgozókkal megértessék személyes részvételük fontosságát és munkájuk hasznosságát a vállalati érdek megvalósításában, ami egyben saját érdekük is. Természetes, hogy nemcsak az a feladata a szakszervezeteknek, hogy ezeket a dolgozókkal megértessék, hanem az is fontos, hogy támaszkodjanak a dolgozók véleményére, ésbiztosítsák, hogy a dolgozók részeseivé váljanak a vállalati célkitűzések kialakításának is. Nagyon lényeges feltétele az aktivitásnak, a dolgozók rendszeres tájékoztatása. Azt tapasztaltuk, hogy sajnos az utóbbi időben a vezetők egy része arra szorítkozik, hogy csak tájékoztassa a dolgozókat. Ezzel nem lehet egyetérteni. Az információ és a tájékoztatás nem azonos a véleménykikéréssel. A sorrendiséget meg kell fordítani. Nem győzzük elégszer ismételni, hogy a munkás nemcsak mint termelőerő, hanem mint politikai tényező, mint tulajdonos is joggal tart igényt, hogy az üzem sorsát meghatározó döntések előtt kikérjék a véleményét. nak szakmai, politikai és általános műveltségük fejlesztésére. A tanulás, művelődés, és a szocialista emberré válás érdekében általában 4 fő célkitűzést határoznak meg a brigádok. Az általános és politikai műveltség növelését, a szakmai tudás növelését, a művészeti élmények, ismertetik gazdagítását és a kollektív összejövetelek rendezését. E vállalásokat minden brigádban másképpen fogalmazzák meg, a brigádtagok képzettségének, egyéni érdeklődésének és lehetőségeiknek megfelelően. Mind többen vannak a szocialista brigádokban dolgozók között olyanok, akik az általános iskola 7., 8. osztályát végzik, vagy technikumban, gimnáziumban, főiskolán folytatják tanulmányaikat. Iparágunk dolgozóinak általános műveltsége fokozatosan növekedett szakszervezetünk XXIII. kongresszusa óta. Több mint 3100 dolgozó szerezte meg az általános, középiskolai, egyetemi végzettséget. Az eredmények ellenére a dolgozók általános műveltségének fejlesztésében további feladataink vannak. Annak ellenére, hogy a vállalatok gazdasági vezetői a társadalmi szervekkel együtt jelentős intézkedéseket tettek a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelésére, a szakmunkások aránya a ruhaiparon belül sajnos csökkenő tendenciát mutat. Az 1965. évi 57%-ról 35,9%-ra csökkent. A csökkenés elsősorban a nagyarányú munkaerő-vándorlásra vezethető vissza. A kilépők aránya évek óta 30°/6 körül van, és a kilépők között mind több a szakmunkás. Nagy gondot kell fordítani a szakkáderek politikai, gazdasági képzésére, a dolgozók, különösen a betanított dolgozók szakmai továbbképzésére. Példaként említeném meg a Férfi Fehérneműgyár helyes kezdeményezését. A KISZ-kongresszus tiszteletére, és egyben az 1014-es kormányrendelet végrehajtása érdekében telephelyi és gyáregységi, valamint vállalati szintű vetélkedőt rendeztek a betanított dolgozók részvételével, melynek keretén belül a dolgozók szakmai, elméleti és politikai képzését segítették elő. A vetélkedőn 250 fiatal vett részt, akik eredményesen elsajátították a verseny feltételeivel járó ismereteket. Üdvözölni lehet a szocialista brigádokon belül azokat a kezdeményezéseket, amikor a szocialista brigádokban tevékenykedő műszaki és adminisztratív dolgozók arra vállalkoznak, hogy a fizikai munka területén dolgozó munkásokat felkészítik a vizsgákra, szakmai és elméleti vetélkedőkre. Az iparág szakember-ellátottságában bekövetkezett minőségi változást nem tulajdonítjuk kizárólag a szocialista brigádmozgalomnak, de azt elmondhatjuk, hogy szerepük ebben az átalakulásban is jelentős. A szocialista brigádok gyakran látogatják a múzeumok, képtárak tárlatait, és még sok kezdeményezésről számolhatnánk be, amelyek bizonyítják, hogy szocialista brigádjaink fogékonyak a művelődés iránt. Úgy látjuk, megvan a lehetőség arra, hogy a művelődés előtt tovább szélesítsük az utat, a művelődési vállalásokban még meglevő sematizmus felszámolásával. Olyan vállalásokat alakítsanak ki, amelyek az egyes emberek ízlésére, igényére és lehetőségére épülnek. Ebben a munkában nagyobb szerepet kell vállalni a szakszervezeti bizottságoknak és a központi vezetőség mellett működő kulturális bizottságoknak. Adjanak ajánlásokat a szocialista brigádoknak, hogy mit tanuljanak, mit olvassanak, milyen filmet tekintsenek meg. Legyen tudatosabban irányítva ez a munka is. Pártunk és kormányunk elvágja a munkásosztálytól, hogy befolyásolja a maga igényei szerint, a társadalmi követelményeknek megfelelően a művészeteket. Ennek csak úgy tud eleget tenni, ha tájékozott lesz ezen a területen, ha bírálni, értékelni, vagy válogatni tud az értékes és értéktelen között. AZ ERKÖLCSI ÉS ANYAGI ELISMERÉSRŐL A szocialista munkaverseny vonatkozásában is érvényes a szocialista elosztás elve, mely szerint magasabb elismerést, jutalmat érdemel az, aki nagyobb mértékben járul hozzá a termelési, gazdasági eredményhez. Az ösztönzés akkor lesz eredményes, ha az érdekelt dolgozók előtt világosabbak a célkitűzések, hogy mit kell teljesíteniük. Ismerniük kell a feladatok megoldási módját. Az ösztönzés fontos feltétele, hogy a dolgozók tudják, mi lesz munkájuk eredménye, a vállalat és saját szempontjából is. A helyes ösztönzés érvényesítése érdekében biztosítani kell a munka szerinti differenciált elosztást, hogy a munkában élenjárók mindenkor megkapják a tevékenységükkel arányban álló erkölcsi, anyagi elismerést. A differenciálás azonban nem eredményezheti a versenyben becsületesen részt vevő dolgozók jutalmazásból való kizárását. A jutalom differenciáltan való felhasználásánál a dolgozók tudomására kell hozni, és a munka ilyen irányú értékelését is fel kell használni a dolgozók nevelésére, a jó eredményt elérők népszerűsítésére. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot — mely több vállalatnál tapasztalható —, hogy nem indokolják a differenciálás okát. Ez nézeteltéréseket, rossz hangulatot vált ki a dolgozók kö-Helyesnek tartjuk azt a kialakult módszert, amelyet több vállalatunknál kezdenek gyakorolni, hogy a szocialista brigádok részére járó anyagi összeget a brigádok saját hatáskörükön belül differenciáltan osztják fel, figyelembe véve az egyes brigádtagok egyéni teljesítését. A munka kapjon nagyobb rangot, megbecsülést, fogalmazták meg a szocialista brigádvezetők. A vezetők éljenek jobban az erkölcsi elismeréssel. Egy jó szó, a brigádok munkájának figyelemmel kísérése, elismerése sokszor többet jelent a pénzbeni elismerésnél. A dolgozók elégedetten nyilatkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-i ülésének határozatáról, mely lehetővé teszi, hogy a kimagasló eredményeket elérő dolgozók, brigádok megkapják a legmagasabb állami kitüntetéseket is. Ezt a munka társadalmi elismerésének megnyilvánulásaként tekintik. Külön kell szólnunk a szocialista brigádok kulturális vállalásairól. A szocialista brigádok tagjai általában nagy jelentőséget tulajdonít a TANULNI, TANULNI, TANULNI A szocialista brigádok tagjai mind nagyobb figyelmet fordítanak a politikai és társadalmi ismereteik bővítésére. A társadalmunk időszerű kérdései tanfolyam, a munkásakadémia, a párt- és KISZ-szemináriumok, a marxista-leninista középiskola és az esti egyetem résztvevői között jelentős számmal vannak szocialista brigádtagok. Több esetben a brigádok teljes létszámban vesznek részt valamilyen politikai oktatási formában. Ezek a tanfolyamok a szocialista brigádtagok marxista világnézetét, szocialista tudatának fejlesztését, a szocialista erkölcs terjesztését segítik elő. Helyesnek tartjuk, hogy a brigádvállalásokban szerepelnek olyan pontok is, hogy különböző politikai oktatási formákban vesznek részt. Nem tartjuk azonban helyesnek az olyan vállalásokat, melyek nem veszik figyelembe a brigádtagok felkészültségének színvonalát, a szakmai és politikai vonatkozásban. Az ilyen vállalások sokszor formálisak, mivel egyes brigádtagokat megoldhatatlan feladatok elé állítanak, így nem tudják teljesíteni a vállalást, ugyanakkor a felkészített brigádtagok továbbképzését nem biztosítja. A vállalások kidolgozásánál törekedni kell a reális vállalások megtételére, figyelembe véve a brigádtagok felkészültségét és leterheltségét. Örvendetes, hogy iparágunkban egyre többször találkozunk a szocialista brigádok által kezdeményezett vetélkedőkkel. Mi is részt vettünk ilyen vetélkedőkön. Jó érzéssel állapítottuk meg, hogy a brigádok milyen felkészültek, tapasztaltak. E széles körű tájékozottságukat annak tulajdonítjuk, hogy egyre több könyvet olvasnak, irodalmi előadásokon vesznek részt. Ezek kifejezésre jutottak a vetélkedőkön adott válaszaikban is. A vetélkedőket helyeseljük, mivel az általános műveltséghez hozzájárulnak. Arra ösztönözzük a szocialista brigádokat, hogy a vetélkedők kiszélesítését szorgalmazzák, nemcsak Vállalati, hanem iparági szocialista brigádvetélkedő szervezését is. Ennek megvalósításához kérjük a gazdasági vezetők erkölcsi és anyagi támogatását is. Eredményesnek tartjuk a szocialista brigádok vállalásait, amelyek a könyvolvasás iránti igényüket mutatja. Évek óta helyes kezdeményezés például a Férfi Fehérneműgyár Halom utcai gyáregységében, hogy a szocialista brigádok szocialista szerződést kötnek a könyvtárral, és a közvetlen termelés területén, az alkalmazotti dolgozók munkahelyén „becsület könyvtárat” létesítenek. Emellett vannak vállalataink, ahol nagyon aktívan működik az üzemi könyvterjesztő, és a dolgozók egy része már kisebb könyvtárral rendelkezik. Úgy látjuk, hogy ezeknek a könyvtári munkáknak létjogosultsága van a dolgozók körében való széles körű olvasás megszervezésében és szorgalmazásában. Helyenként író-olvasó találkozókat, valamint különböző művészeti ágak művelőivel való találkozókat szerveznek. Ennek igen jó példájával találkoztunk a Debreceni Ruhagyárban és másutt is, ahol évente megrendezik az említett találkozókat. Ezzel jó szolgálatot tesznek a művészet megismertetésének, a dolgozók művészeti ízlésének fejlesztésében. SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI A mozgalom jelentős vállalása a szocialista módon való élés. A szocialista brigádokban mind erőteljesebben érvényesül az egymás iránti, és szélesebben a közösségért érzett felelősségtudat, segíteni akarás, természetes kötelességérzete. Erősödött a brigádokban az egyéni sorsokért, az egész ország sorsáért érzett felelősségérzet és segítő szándék. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1970. évi nagy árvíz hírére a szocialista kollektívák elsők között segítették a károsultakat pénzzel, ruhaneművel, és részt vállaltak a védelemben, az újjáépítésben. Iparágunk szocialista brigádjainak vállalásaiban jellemzővé vált, hogy állami gondozott gyermekeket patronálnak. Részükre hasznos ruházati cikkeket készítenek, szombatra, vasárnapra családi körbe meghívják őket, idős embereket, elfekvő betegeket lakásukon támogatnak, anyagilag is segítik őket. Bekapcsolódnak a „Televíziót a tanyasi iskoláknak” mozgalomba, valamint a tanyasi iskolák villamosításába. (Ezekre az esetekre is számtalan példát említett Orosz elvtárs.) A szocialista brigádokban erősödött a proletár internacionalizmus szelleme. Szinte alig található olyan szocialista brigád, amely rokonszenv érzelmi megnyilvánulásain túl többletmunkával, például a KISZ-fiatalok kommunista szombatokon, anyagi támogatással ne segítették volna a vietnami nép igazságos harcát. Részt vettek a vietnami takarók készítésében. Üzemeink dolgozói 714 takarót készítettek és 16 558 forinttal járultak hozzá az akció sikeréhez. Ezen túl 45 kilogramm fonalat gyűjtöttek, amit szintén a vietnami nép segítésére ajánlottak fel. Több vállalatunk a mozgalomban kifejtett tevékenységéért elismerő oklevelet kapott. Ezeken a tevékenységeken keresztül is láthatjuk, hogy a szocialista humánumon alapuló emberi kapcsolatok fejlesztésében is jelentős eredményeket értek el a szocialista brigádok. ISMERJÜK MEG A SZOCIALISTA BRIGÁDOKAT A továbbiakban néhány szót kívánunk szólni a szocialista brigádok népszerűsítéséről, illetve a propagandamunkáról. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom eredményeinek értékelése, a vállalatok többségénél megfelelően történik. Az utóbbi időben azonban, mintha szégyenlenék a szocialista brigádok eredményeik népszerűsítését. Mind kevesebb a vállalatoknál az olyan híradó, amely ezekkel foglalkozna. Igazuk van azoknak a brigádvezetőknek, akik a vállalati tanácskozásokon szóvá tették, hogy keveset tudnak vállalaton belül a brigádok tevékenységéről, eredményeiről. Sokszor még az adott gyáregységek dolgozói sem ismerik a többszörösen kitüntetett brigádvezetőket, a brigádok kezdeményezéseit. Gyakori, hogy csak a munkaversenyben való sorrendet közlik, nem fordítanak gondot a jó módszerek elterjesztésére, a kiváló eredményt elérő dolgozók népszerűsítésére. Szükség lenne arra, hogy a vállalatok vezetői gyakrabban hívják össze vállalati szinten a brigádvezetőket. Ez vállalati érdek, és ezt a brigádvezetők is megérdemlik. Orosz elvtárs a továbbiakban az ifjúság és a nők részvételéről beszélt, a brigádokban, majd az üzemi demokráciával foglalkozott. Hivatkozott pártunk X. kongresszusának határozatára, amely aláhúzta a közéleti demokrácia és az üzemi demokrácia fejlesztésének jelentőségét. Végezetül azokról a feladatokról beszélt, melyek iparágunk előtt állanak. Pártunk Központi Bizottságának 1971. decemberi határozata kimondja, hogy a szocialista öntudat és anyagi érdekeltség kettős pillérére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaverseny-mozgalom, feladatait a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvezőbb feltételeket teremtsenek, az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása érdekében. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigád címek elnyerésének feltételét azonban szigorítani kell. A szocialista brigádok, mint a dolgozó tömegek öntudatos kolektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, magatartásban, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomba minél nagyobb számban vegyettek részt a termeléssel összefüggő területen dolgozók. A munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani. Lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját körükben, differenciáltan osszák fel. A dolgozók igénylik és elvárják, hogy a vezetők tájékoztassák őket a vállalat, a gyáregység előtt álló feladatokról, a megoldások lehetőségeiről, a döntések előtt hallgassák meg véleményüket, javaslatukat. A műszaki vezetők aktívan vegyenek részt a brigádok életében. Segítsék kialakítani a helyes vállalásokat, teremtsék meg a lehetőségét a teljesítésnek. Rendszeresen értékeljék, bírálják a brigádok munkáját. Alakuljon ki a termelő és előkészítő részlegek szocialista brigádjai között az alkotó munka, a kapcsolat. A szocialista munkaverseny szervezésében kapjon jelentős szerepet a minőséget rontó hibák forrásainak feltárása és megszüntetése. Mindezekhez az eddigieknél rendszeresebben igényeljék a szakszervezetek az újítók kezdeményezését. A műszakiak, az adminisztratív dolgozók és a karbantartók szocialista brigádjai vállalásaikkal segítsék a jobb munkaszervezés megteremtését. A szakszervezeti bizottságok nagyobb gonddal foglalkozzanak a szocialista brigádokkal, segítsenek a vállalások kialakításában. Őrködjenek azon, hogy a munka szervezése során ne essenek szét a szocialista brigádok. Hozzáértőbben foglalkozzanak a brigádok kulturális fejlődésével, segítsék kialakítani az oktatásra, a művelődésre tett vállalásaikat. Irányítsák a dolgozók érdeklődését, szocialista társadalmunk politikai, kulturális eseményei felé. Segítsék a szocialista brigádokat, hogy érdeklődjenek a nemzetközi események iránt. Foglalkoznak a magánélet és családi problémák megoldásában is, ha ilyen igénnyel a szakszervezeti bizottságok segítségét kérik a szocialista brigádok. A szocialista brigádok legyenek élenjárói, kezdeményezői a jobb üzem- és munkaszervezésnek. Állandóan és bátran vessék fel a problémákat, és ha tudnak, tegyenek javaslatot megoldásukra. Fejlesszék önmagukban és társaikban az igazság iránti fogékonyságot, az egymás iránti törődést, segítőkészséget lépjenek fel minden olyan intézkedés, bánásmód ellen, amely ellentétes szocialista társadalmunkkal. Hogy mindezt megtehessék, ahhoz azonban magasabbra kell helyezni a mércét a szocialista brigádokban is. A szocialista brigádok legyenek befolyással az üzem politikai hangulatára. Rendszeresen vegyenek részt taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, és mondják el véleményüket a vezetők, és munkatársaik munkájával kapcsolatban is. A szocialista brigádok fogadják szívesen az új gépeket, az új technológiát, az új munkaszervezést. Segítsék a rekonstrukció sikeres megvalósulását. Továbbra is vállalják a szocialista jellegű segítő tevékenységet, a gyermekeik, az idős dolgozók segítését. Vegyék észre a mellettük, környezetükben dolgozó munkatársaik problémáit, siessenek segítségükre. Vegyenek részt az országos és nemzetközi akciókban. Végezetül Orosz elvtárs hangsúlyozta, hogy nagy és szép feladatok állnak előttünk. Meggyőződésünk, hogy pártunk vezetésével, kiküszöbölve a társadalmi és a gazdasági életünkben meglevő hiányosságokat, a dolgozók részvételével, aktivitásával, eredményesen továbbhaladunk a megkezdett úton. NAGY FELADATOK VÁRNAK A RUHÁZATI IPARRA A vállalatoknak a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelést 31%-kal, ezen belül az exportra való termelést 59%-kal kell növelniük. A beruházás jelentősen gépi jellegű beruházás lesz. Ennek következtében a géppark jelentős része kicserélődik. A speciálgépek aránya az 1970. évi 34%-ról 45%-ra, a gyorsvarrógépek aránya 41%-ról 72%-ra változik. Jelentős intézkedés történik a dolgozók szociális helyzetének javítására is. A ruházati iparban is a legfontosabb cél a termelékenység és a gazdaságosság javítása. A tervek szerint a ruhaiparban 1972. évben, 1971. évhez viszonyítva a termelést 9,5%-kal kell növelni. A belkereskedelemnek 3%-kal több árut kell rendelkezésére bocsátani, a szocialista exportot 7—8%-kal, a tőkés exportot 10%-kal, a bérmunkát pedig mintegy 35—37%-kal kell emelni. A vállalatok közül 5 vállalat hitelkérelmét már elfogadták, és ennek alapján számottevő beruházás folyik. Ülést tartott központi vezetőségünk és elnökségünk Központi vezetőségünk január 6-án ülést tartott, melyen több napirend szerepelt: — az 1972-es év népgazdasági, valamint iparági terve és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok — jelentés az elnökség 1970. november 13-i, az ifjúság helyzetére vonatkozó határozatának végrehajtásáról — szakszervezetünk I. féléves munkaterve — javaslat szakszervezetünk 1972. évi költségvetésére. Elnökségünk január 21-én tartott ülésén a nőpolitikai határozat végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok — szakmai szövetségünk munkájáról szóló jelentés —, továbbá szervezeti kérdések szerepeltek. A két ülésen tárgyalt napirendekre a márciusi számunkban visszatérünk.