Ruházati Munkás, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

EGYÜTTMŰKÖDÉS a minisztérium és a szakszervezet között Központi vezetőségünk legutóbbi ülésén napirendem szerepelt a Könnyűipari Minisztérium és a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete közötti együttműködés helyzete, tapasztalatai. Az ülésen részt vett Földi László könnyűipari államtitkár és Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Az ülés elé mindkét szerv külön jelentést készített. A hozzászólások és a vita után a központi vezetőség a következő határozatot hozta: A központi vezetőség helyesli a kérdés napirendre tűzését. Megállapítja, hogy szakszervezetünk és a minisztérium közötti együttműködés pozitív eredményeket hozott, és ez tükröződik a vállalatok tevékenységében, az elért eredményekben is. Az együttműködés során pártszerű, elvtársi, személyi kapcsolatok alakultak ki a két szerv vezetői között. Az együttműködés során a két szerv között viták is voltak, de a fontosabb kérdésekben legtöbbször jó együttműködés jött létre. A központi vezetőség reálisnak tartja az elnökség előterjesztését és helyesli, hogy az eredmények mellett — az együttműködés fejlesztése érdekében — őszintén feltárta a problémákat is. Ugyanakkor kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy a minisztériumi jelentés leszűkített területre korlátozódik. A központi vezetőség azt tartja, hogy a két szerv együttműködésének a gépeken dolgozó munkásokig pozitívan kell érződnie. Hogy ez nem mindig vagy így, ez az együttműködés még meglevő gyengeségeiből fakad. Ezzel összefüggésben a központi vezetőség egyetért az elnökségnek a gyengeségek okait feltáró következtetéseivel. A központi vezetőség elfogadja az elnökség előterjesztését, tudomásul veszi a minisztérium jelentését, és Földi László államtitkár elvtársnak a két szerv együttműködésével kapcsolatos véleményét. A jövőre vonatkozóan a következőket határozza meg: 1/ A központi vezetőség megbízza az elnökséget, hogy 1974 elején kezdeményezze a 7 könnyűipari szakszervezetnél a meglevő együttműködési megállapodás felülvizsgálását. 2/ Indokoltnak tartja, hogy a 7 szakszervezettel együttesen megkötött együttműködési megállapodáson belül a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete kezdeményezze a minisztériumnál az egy évre szóló konkrét munkaprogram megkötését, amely minden év végén kerüljön értékelésre a két szerv vezetői által. 3/ A központi vezetőség megbízza a függetlenített vezetőit, hogy a jelentésben leírt megállapításokat, a vitában elhangzott hozzászólásokat értékelje és foglalja öszsze a feladatokat szakszervezetünk számára. Küldjék el az illetékes szakszervezeti bizottságoknak, pártbizottságoknak és gazdasági vezetőknek azzal a kéréssel, hogy fordítsanak nagyobb gondot a jelzett problémák megoldására, illetve a pártbizottságok esetében, hogy kérjék további segítségüket, ellenőrzésüket és számonkérésüket a feladatok végrehajtása tekintetében. 4/ A központi vezetőség kéri a Könnyűipari Minisztériumot, hogy szorgalmazza a vállalatok gazdasági vezetőinél a vállalaton belüli hatáskörök rendezését. Kéri a Könnyűipari Minisztériumot, hogy igazgatói értekezleten segítsék elő a felmerült problémák megoldását olyképpen, hogy iránymutatást adnak a vállalatok gazdasági vezetőinek a szakszervezettel való további együttműködésre. A központi vezetőség megbízza az elnökséget, intézkedjen arról, hogy a megkötött együttműködési megállapodást a központi vezetőség minden tagja betekintésre kézihez kapja. Határidő: 1974. március 31. A Férfi Fehérneműgyár Bajai Gyáregységében A Férfi Fehérneműgyár Bajai Gyáregységének igazgatója, Bobok Imre hosszú ideig beteg volt, emiatt egészségi állapotára való tekintettel az elmúlt év végén rokkantsági nyugállományba vonult. A gyár igazgatói munkakörével a vállalat gazdasági vezetése — az illetékesek egyetértésével — Pogány Bélát bízta meg. Babák elvtársnak az elkövetkezendő évadban jobbulást, jó egészséget, és nyugodt éveket kívánunk. Bízunk abban, hogy Pogány elvtárs tovább növeli a bajai gyár jó hírnevét, és a dolgozókkal együtt, rájuk támaszkodva sikereket fognak elérni. Kérjük, válaszoljanak! Lapunk szerkesztő bizottsága azzal a kéréssel fordult olvasóinkhoz, hogy az üzemekbe kiküldött kérdőíveket töltsék ki. Ezek a kérdések a lap tartalmára, színvonalára vonatkoznak. Már beérkezett néhány üzemből a kitöltött kérdőív, igen őszinte, igazságos bírálattal, elismeréssel, javaslattal. Nagyon köszönjük olvasóinknak, hogy időt szakítottak az ívek kitöltésére. Szerkesztő bizottságunk a jövőben növelni kívánja a lap színvonalát, a cikkek tartalmát, a bírálatot. Mindezekhez azonban az szükséges, hogy ismerjük olvasóink véleményét, igényeit. Arra törekszünk, hogy a lap valóban — a címének megfelelően — a ruházati munkások lapja legyen. Tükrözze azokat az eredményeket, melyeket a munkában, a szakszervezeti tevékenységben, a kulturális rendezvényeken és a sport területén elérnek. De kötelességünknek tartjuk azt is, hogy segítsük problémáik megoldását, hogy a lapban közölt cikkekkel is hozzájáruljunk a hiányosságok feltárásához, az üzemi demokrácia erősítéséhez, az emberi kapcsolatok javításához. Sokat várunk a kérdőíveken található válaszoktól. Azt gondoljuk, hogy évekre meg fogja határozni a lap programját. Kérjük az üzemek dolgozóit, műszaki vezetőit, és a társadalmi szervek aktivistáit, lapunk minden olvasóját, hogy töltsék ki a kérdőíveket, válaszoljanak kérdéseinkre. Fáradozásukat előre is köszönjük, és ígérjük, hogy véleményüket a legmesszebbmenőkig figyelembe fogjuk venni. Szerkesztő bizottság Ruházati munkás 2 Elnökségünk tárgyalta... A munkáslakás- építés elősegítése Szakszervezetünk elnöksége december 14-én megtartott ülésén tájékoztató jelentésben foglalkozott a munkáslakásépítés elősegítésére hozott intézkedések megvalósításával. Megállapította, hogy az iparág minden vállalata igyekezett a dolgozók lakásgondjain segíteni, anyagi lehetőségeinek megfelelően. A lakásépítés támogatásának mértékét a kollektív szerződésben, a juttatás feltételeit pedig az erre vonatkozó szabályzatban rögzítették. Új lendületet adott ehhez a munkához az ez évben megjelent 3/1973/1926/MT sz. rendelet, amely az eddigieknél nagyobb segítséget ad a munkások lakásépítési akcióinak lebonyolításához. A vállalatok 1970. évtől adnak anyagi támogatást. 1973-ig bezárólag kilenc vállalat összesen 11 millió 898 ezer forintot fordított erre a célra. Ez az összeg 60 százalékban B-alapból, 40 százalékban a fejlesztési alapból került kifizetésre. Ebből az összegből 620 személy részesült különböző támogatásban, melyből 448 munkás, a többi alkalmazotti állománycsoportba tartozik. Egy dolgozó részére juttatott összeg átlagban 5 ezer forinttól 40 ezer forintig terjed, és a visszafizetés 5—15 év között van. A lakásépítés-támogatás formái vállalatonként különbözők. Az igények többsége a tanácsi értékesítésű lakások, valamint az OTP által szervezett társasházi lakások irányában merül fel. Van azonban olyan jelenség is, hogy kizárólag családiház-építési igényre nyújtottak be kérelmet. A kérelmek elbírálását minden esetben a szakszervezeti szervek végzik. Mérlegelik a dolgozók szociális helyzetét és fontossági sorrendet alakítanak ki. A vállalatok többsége él azzal a lehetőséggel, hogy a kerületi és a városi tanácsok által felajánlott közművesítés és egyéb címen történő anyagi támogatás ellenében meghatározott számú lakást biztosítanak a vállalat dolgozóinak. Elnökségünk megállapította, hogy a gazdasági és szakszervezeti vezetők megértették e jelentős határozat végrehajtásának elősegítését. Az eredmények mellett problémák is adódnak. Sokszor a jogos igényeket — az anyagi lehetőségek korlátai miatt — csak több év múlva lehet kielégíteni. Befolyásolja ezt az a tény is, hogy éppen a kedvezőtlenebb lakáskörülmények között levők egy része nem rendelkezik az indulási alaphoz szükséges összeggel. Ezért sok esetben a legrászorultabbak nem jutnak lakáshoz. A vállalatok többsége ennek részbeni megoldása érdekében 1974. évben nagyobb összeget tervez lakástámogatásra. Elnökségünk szükségesnek tartja, hogy a szakszervezeti testületek a gazdasági vezetéssel együtt dolgozzák át a lakástámogatásra vonatkozó szabályzatot, hogy az egyértelműbben fejezze ki a munkások részére nyújtandó segítséget. A nődolgozók keresetének alakulása Elnökségünk legutóbbi ülésén foglalkozott a dolgozó nők keresetének alakulásával, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesülésével. Megállapította, hogy az 1013- as számú kormányhatározat végrehajtása érdekében a vállalatok igyekeztek a lehetőségeikhez képest a nők és férfiak közötti béraránytalanságokat javítani. Figyelembe vették intézkedéseik során a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusa határozatát, melyet a férfi- és nődolgozók bérének közelítése, az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében hozott. A ruhaipari dolgozók bérhelyzetét nagyban javította a márciusi bérintézkedés, melynek során a központi keretből 10,1%-ot kaptunk. Ezen felül a vállalatok saját forrásaiktól eltérő bérfejlesztést eszközöltek, így a központi és a vállalati bérfejlesztéssel együtt iparági szinten átlagban 12,6 százalékos alapbéremelésre került sor. Ehhez hozzátartozik még a vállalatok önerőből történő tervszerű évi 2,5 százalékig terjedő bérfejlesztése. Elnökségünk megállapította, hogy a ruhaiparban a központi bérintézkedés a béraránytalanságot javította, de nem oldotta meg A vállalaton belüli bérköltségek csökkentek, de az iparágak közötti aránytalanság továbbra is fennáll. Szembetűnő — hangsúlyozták az elnökség tagjai —, hogy ahol nők dolgoznak, ott lényegesen alacsonyabb a bér, mint máshol. Így van ez a ruhaiparban is. Elnökségünk megállapította, hogy a vszt-k és a szakszervezeti bizottságok nagy része nem vizsgálta, nem elemezte és általában nem foglalkozott azzal, hogy milyen béregyenlőtlenségek vannak az üzemben. A nőpolitikai határozat végrehajtása az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítése érdekében megindult a gyakorlati életben egy folyamat, ami elég lassan tör utat magának sok ellentmondáson keresztül. Az üzemben végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a bérek alakulásánál az előző időszakhoz viszonyítva tendenciájában fejlődés tapasztalható. Ezzel együtt azonban vannak még nagy különbségek egyes munkakörök összehasonlítása esetén a nők és a férfiak keresetében, amelyre fel kell hívni a figyelmet. A meglevő különbségeket azzal indokolják, hogy a férfi dolgozók szakképzettek és hosszabb gyakorlati idővel rendelkeznek. Ezt azonban csak részben lehet elfogadni. Még ma találkozunk gyakran helytelen szemlélettel, ami a bérek egymáshoz való nivellációját gátolja. Ezt a férfiak oldaláról a lebecsülés, a nők részéről pedig az önbizalom hiánya okozza. A női vezetők jelenlegi arányát a ruhaiparban az elnökség nem tartja jónak. Megállapította, hogy a női vezetők beállításához a megszerzett tudás mellé nagyobb bátorság, felelősségvállalás is szükséges ahhoz, hogy az elkövetkezendő években kedvező változásokról számolhassunk be. A vezetői munkaköröknél is bizonyos különbségek tapasztalhatók a nők és a férfiak keresetében — szinte minden ütemben — a nők rovására. Elnökségünk végezetül hangsúlyozta, hogy a nők bérarányának javítását, az indokolatlan különbségek megszüntetését csak a céltudatos vállalati bérpolitizálás szüntetheti meg a ruhaipar területén, ami hosszú, sokéves, tervszerű munkát igényel. Az elmúlt év végén elnökségünk a Május 1. Ruhagyárban kihelyezett ülést tartott. Az ülésen Kovács József, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója beszámolt a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésére tett intézkedésekről. Az elnökség tagjai megtekintették az üzemet, és egy házi divatbemutató keretében láthatták a vállalat legszebb termékeit A beszámoló és a vita után elnökségünk összefoglalta a témát és megállapította, hogy a vállalatnál az elmúlt év folyamán az árukibocsátás helyes kialakítása a gazdaságos gyártmányszerkezet és piaci helyzetének javítása következtében gazdasági helyzete megszilárdult. A nyereség növekedésével együtt növekedtek a saját alapjai is, azonban ez nem jelentett szilárd pénzügyi egyensúlyt. Az árukibocsátás összetételében bekövetkezett a változás, amely a forgóeszközigény növekedését jelentette, állandó pénzügyi és hitelezési gondot jelent, amelyet tovább fokoz a belföldi vevő fizetésképessége és készsége. A belföldi vevők fegyelmezetlenül, késedelmesen fizetnek. 1972. évben minimális volt az ilyen jellegű probléma, 1973-ban azonban több hónapon keresztül jelentkezett pénzügyi hiány, amelynek következtében a szállítók követelését késedelmesen egyenlítették ki. A költségvetéssel és saját dolgozóikkal szembeni kötelezettségüknek minden esetben határidőre tudnak eleget tenni. A vállalatnak célja nem az egyes konkrét gazdaságtalan termékek termelésének visszaszorítása, hanem különös tekintettel a divatszerűségre, a gazdaságos termelés növelése. Ennek érdekében folyik jelenleg is a vállalatnál a nagyarányú rekonstrukciós program. Ennek a programnak a befejezésével — az új, korszerűbb gépek beállításával és az ehhez kapcsolódó üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel — biztosítani tudják a gazdaságos termelési szerkezet kialakításáról szóló kormányhatározat végrehajtását. A vállalat elhatározásait az alaphelyzet, anyagár-emelkedések, stoppárrendszer, importkeret korlátozottsága akadályozzák. Elnökségünk javasolja, hogy a vállalat gazdasági vezetői a partner kereskedelmi szervekkel közösen végezzenek tanulmányt annak felmérésére, hogy a jelenleg gazdaságtalanul termelt úgynevezett olcsó termékek milyen körére jelentkezik igény a lakosság részéről. Vizsgálják a szocialista exporttermelés bővítésének lehetőségét. E területeken a vállalat erejét és lehtőségét meghaladó problémákat jelezzék a felügyeleti szervekeknek. Az elnökség a Könnyűipari Minisztériummal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi gazdaságtalan export- és belker-termelésre a vállalatokat hogyan lehet ösztönözni. Itt olyan termékekről van szó, amelyek a lakosság szempontjából és a kereskedelmi partner szempontjából feltétlenül szükségesek. Elnökségi ülés A MÁJUSI RUHAGYÁRBAN KITÜNTETÉSEK Az elmúlt év második félévében az állami ruhaiparban több elvtárs kapott kitüntetést jó munkája elismeréseként. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták, nyugdíjba vonulásuk alkalmával Horváth János, a Kaposvári Ruhagyár telepvezetője, Tóth Gyula, a Május 1. Ruhagyár főművezetője, Bezi József, a Férfi Fehérneműgyár művezetője, Orbán Lajos, a Soproni Ruhagyár bérosztály vezetője. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült nyugdíjba vonulása alkalmából Bobák Imre, a Férfi Fehérneműgyár bajai gyáregységének igazgatója. November 7-e alkalmából a következő elvtársak kaptakkitüntetést. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek: Vörös Október Férfiruhagyár: Hideg Józsefné technikus, Németh, Jánosné szakmunkás, Sallai Lajosné gépész, Szegedi Ruhagyár: Bárdi Istvánná gépész, Ézsiás Béláné segédművezető, Fűzi Gergelyné gépész, Horváth Dezsőné gépész, K. Litovszki Mihályné gépész, Somogyi István műszerész, Szabó Mihály anyagkönyvelési csoportvezető, Május 1. Ruhagyár: Bertalan Zsuzsanna számlázó, Bodnár Margit gépész, Domin Józsefné raktári munkás, Gede Béláné telexkezelő, Gellér Kálmán művezető, Inhof Istvánné szervező, Juhász János előmunkás, Kiss Gáborné előmunkás, Lázár Zoltánná előadó, Matics Jolán technikus, Nagy József művezető, Pártos Mihályné előmunkás, Rácz József rakodómunkás, Sándor Béla művezető, Soós Károlyné szabász, Tar László gyárigazgató, Zoltéi Gyula főművezető, Zalaegerszegi Ruhagyár, Fink Jánosné varrómunkás, Horváth István előadó, Horváth József szalagvezető, Molnár Istvánné varrómunkás, Németh József meó-csoportvezető, Németh Józsefné varrómunkás, Német Sarolta meós, Olasz Vilmos szabász, Sturm Imre teremmester, Vörös Jenőné varrómunkás. Női Fehérneműgyár: Fazekas László munkavédelmi előadó, Schramek Herbertné osztályvezető, Debreceni Ruhagyár : Bata Gyuláné meós, Csóka László raktárvezető, Deményi József osztályvezető, Magyar László műszakvezető, Nagy Gyula főosztályvezető, Simon Sándorné művezető, Vasvári Ilona meós, Zsargó Sándorné gépész, Kaposvári Ruhagyár, Barócsai Jánosné varrónő, Csajághy Károlyné export-csoportvezető, Csiszár Ferencné varrónő, Dévényi József meós, Kazsóki Istvánná varrónő, Mecseki Sándorné meós, Nagy Józsefné varrónő, Németh Istvánná varrónő, Pankász Jánosné varrónő, Szigeti Lászlóné varrónő, Takács János levasaló, Takács Lajosné varrónő. Férfi Fehérneműgyár: Babinszky Antalné varrónő, Balogh Károlyné osztályvezető, Berkó Sándorné gépész, Blacher Istvánné műszerész, Eitl Mária teremírnok, Farkas Dezsőné meós, Farkasinszky Gyula lakatos, Szűr Károlyné művezető, Gyurcsánszky Jánosné varrónő, Jelenovszki Józsefné vasalónő, Kasza Józsefné előadó, Kégli József raktárvezető, Magyar József portás, Pacskay Lászlóné gyáregység összekötő, Schök Zsuzsanna csoportvezető, Szabó Jánosné instruktor, Szőllősi Lászlóné meós, Timotity Istvánná adminisztratív vezető, Valkó Lászlóné exportügyintéző. Divattervező Vállalat: Galambos Antalné varrónő, Halász Józsefné tűző, Kacsoh Barnabásné gépész, Molnár Ferencné varrónő, Németh Antal lakatos, Szepesi Jánosné anyagbeszerző ellenőr.