Ruházati Munkás, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Laptudósítók és szervezők köszöntése December 4-én sajtónapi ünnepséget rendeztünk szakszervezeti székházunkban. A vendégeket Veres Gábor titkár köszöntötte. Kifejtette, hogy nehezebb gazdasági és politikai viszonyok között még fokozottabb az agitáció szerepe, jelentősége, melynek fontos eszköze a sajtó. A magyar sajtó napja jelentőségét Vezér Mihályné, központi Vezetőségünk tagja, szerkesztő bizottságunk elnöke méltatta. Mint mondotta, a sajtó fontos tudatformáló eszköz és a lap akkor jó, ha az olvasók magukénak érzik és részeseivé is válnak munkájának. A Ruházati Munkás csaknem 13 ezer emberhez szól, ami arra kötelezi a szerkesztő bizottságot és a szerkesztőségi munkában részt vevőket, hogy továbbra is törekedjenek a lap tartalmi munkájának javítására. Hangsúlyozta, hogy jó munkát végeznek a szervezők, terjesztők is, nekik köszönhető, hogy sokakhoz eljut lapunk. A lap célkitűzéseiről szólva elmondotta, hogy munkájának homlokterében a XXVI. kongresszus határozatainak megvalósítása áll, e legfontosabb feladatának teljesítéséhez kérte az üzemi lapszerkesztők és tudósítók hatékony támogatását. Az ünnepségen megjutalmazták azokat az aktivistákat, akik 1981-ben a legeredményesebben működtek közre a Ruházati Munkás olvasótáborának növelésében. Jutalmat kaptak: Czigány József és Balla István, a Május 1. Ruhagyár, Kerti Péter és Ambrus Pál a Vörös Október Férfiruhagyár, Balku Béláné a Páva Ruhagyár, Lantos Andrásné és Demján Jánosné a FÉKON Ruházati Vállalat, Zsebők Istvánné a Zalaegerszegi Ruhagyár, Tóth Péterné a Debreceni Ruhagyár, Horváth Katalin a Szegedi Ruhagyár, Gyöngyösi Mihályné a Soproni Ruhagyár, Antal Istvánná a Kaposvári Ruhagyár, Csuka Zsuzsa a STYL Ruházati Vállalat, Szépligeti Zsuzsa az 51. sz. Mező Imre Szakmunkásképző Intézet és Völcsei Gyöngyi a szegedi 624. sz. Szakmunkásképző Intézet lapterjesztői. rmmttTimm'wa n iwi m %■ i MmmmstsEsm:: Részvéttel búcsúzunk Életének 89. évében, 1981. december 12-én elhunyt özvegy Czelfl Jánosné nyugdíjas szaktársunk, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Czelfl Jánosné 1907 óta volt tagja a pártnak és a szakszervezetnek. Áldozatos, harcos életútja volt. Egészen fiatalon kapcsolódott a munkásmozgalomba és a szervezett munkások harcába. Részt vállalt a textilipari és a szabómunkások küzdelmeiből, forradalmi megmozdulásaiból, amiért sok üldöztetés és megpróbáltatás jutott osztályrészül. A felszabadulás után sok kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. Megkapta a Partizán Emlékérmet, a Magyar Népköztársasági Érdemérmet, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát és a Felszabadulási Emlékérmet. 1959-ben a Május 1. Ruhagyárból ment nyugdíjba. ★ 1981. december 3-án, 77 éves korában meghalt Tóth Etelka nyugdíjasunk, aki 1943-tól volt szakszervezeti tag és a Páva Ruhagyár Tűzoltó utcai üzeméből került nyugdíjba. Emléküket "kegyelettel megőrizzük. 2 RM Politikai és cselekvési egységben (Folytatás az 1. oldalról) fordítani a bizalmi csoporttaggyűlésekre, és ahol szükséges, az összevont taggyűlésekre. A bizalmiak élni tudtak megnövelt hatáskörükkel A kialakult új szervezeti rendszer szükségessé teszi, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzunk a bizalmiakkal. A szakszervezeti bizalmiak az elmúlt időszakban élni tudtak megnövekedett jog- és hatáskörükkel. E jelentős fejlődésre alapozva el kell érni, hogy kellő politikai bátorsággal a jogok és hatáskörök széles körű ismertetésével, még következetesebben képviseljék az iparág szervezett dolgozóit. Ami az apparátus munkáját illeti, itt is továbbfejlesztésre és korszerűsítésre van szükség. irányítási rendszerünk, munkastílusunk megváltoztatásának egy leglényegesebb kérdése a gyors, pontos, hiteles, kölcsönös információ rendszerének kiépítése. Azonban már most óva intünk mindenkit attól, hogy az információ megjavításán, fejlesztésén az írásos jelentési kötelezettségek számának növelését értse! Az információval kapcsolatban központi vezetőségünk részletesen meghatározta feladatainkat. Ezek egy-egy szóban összesűrítve: informálódni, tájékoztatni, intézkedni és továbbképezni. E feladatok sikeres teljesítése érdekében pedig a végrehajtást egységesen segíteni! Növekvő várakozással figyelik a szakszervezetek munkáját Czerván Mártonné dr. főtitkár szóbeli kiegészítője Ehhez a napirendhez szakszervezetünk főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben arról szólt, hogy társadalmunk, ágazatunk növekvő várakozással figyeli a szakszervezetek munkáját. Ezért is esik oly sok szó a vezető, irányító munka stílusának folyamatos javításáról, továbbfejlesztéséről. Irányító-vezető munkánk áttekintésének időszerűsége időszerűvé tette irányító-vezető munkánk áttekintését, hogy a mozgalomban több vonatkozásban új helyzet alakult ki. Főtitkárunk utalt a bizalmi rendszer általánossá válására, az üzemi demokrácia intézményrendszerének kialakítására, az alapszervezeteik új szervezeti rendszerének megteremtésére, a vállalati önállóság növekedésére és az ipar új irányítási rendszerének kialakulására. — Megállapíthatjuk —, mondotta —, hogy a választások során megerősödtek az alapszervezetek, a középszervek, és megerősödött központi vezetőségünk is. Sok hasznos tapasztalat gyűlt össze és került felszínre. Ebben a helyzetben nem csupán azért van szükség az irányító munka színvonalának emelésére, munkastílusunk korszerűsítésére, hogy folyamatosabb, gördülékenyebb legyen a munka, és tájékozottabbak legyünk, hanem azért is, mert ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eredményesebben, hatékonyabban segíthessük azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyeket a XXVI. kongresszus határozatainak végrehajtása megkövetel. Megfogalmazott célunk: erősíteni a szakszervezeti mozgalom politikai és cselekvési egységét, fokozni a mozgalomnak az eseményekre gyakorolt hatását, ennek érdekében pontosítani a szervezeten belüli munkamegosztást. Jobban elhatároljuk egymástól a feladatokat, a funkciókat, kiküszöböljük az átfedéseket és munkánk egészét a mai igényekhez, az előttünk álló feladatokhoz igazítjuk. Czerván Mártonná hangsúlyozta, hogy a politikai és cselekvési egység nem séma. Egységesnek kell lennünk a XXVI. kongreszszus határozatainak értelmezésében és végrehajtásában, ám a végrehajtás módjában már nem lehet eltérés. Mindenekelőtt abban legyen egység, hogy minden cselekedetünkkel, munkánk egészével az alapszervezetek erősítését, munkájuk további javítását szolgáljuk. Ezt a célt szolgálják azok a javaslatok is, amelyek szakszervezetünk feladattervében szerepelnek. Gazdasági életünk fejlődésének intenzív szakasza dialektikus kapcsolatban van társadalmi, politikai életünkkel, “állami irányítási rendszerünk fejlődése az önállóság, a felelősség növelését igényli, és a szakszervezeti mozgalomban is ez a fejlődés iránya. A kv és vállalati, üzemi, helyi szervezeteinek megnövekedett önállósága hasonlóképpen megkívánja a felelősség növelését, szoros egységben a szocialista demokrácia fejlesztésével. Az önállóság ugyanis csak akkor valóságos, ha ezt a tagság egyetértő támogatása is segíti, ha az adott testület valóban képviseli választóit, ismeri véleményüket, akaratukat. A kv munkájával szemben támasztott követelmények Arra a kérdésre, hogy milyen igények támaszthatók a központi vezetőség irányító munkájával szemben, főtitkárunk így fogalmazta meg a választ: — Először is, a mozgalmi, társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetközi kérdések időszerű tennivalóival kapcsolatban mindig legyen önálló véleménye, álláspontja, melynek alapján a szakszervezet különböző szintű vezető szervei, testületei dolgozhatnak és eljárhatnak. Másodszor, biztosítanunk kell, hogy a tagságot érintő legfőbb kérdésekben a koncepciók és állásfoglalások időben megszülessenek, hogy az eseményeket érdemben befolyásolni lehessen. Szükséges, hogy a változó körülményekhez rugalmasabban igazítsuk az állásfoglalásokat, például, ha kell újrafésüljük VI. ötéves tervünket. Harmadszor, hangsúlyozzuk, hogy elvi irányításról van szó. A koncepciók, állásfoglalások és határozatok kötelező érvényűek a ruházati ipari szakszervezet egészének tevékenységére. A beterjesztett írásos javaslat több elgondolást, ajánlást tartalmazott a kv-tagok munkájának, szerepének növelésére is. Tény, hogy kongresszusunk óta minden alapvető kérdést a központi vezetőség elé tártunk, és határozatainak szellemében végeztük munkánkat. Ebbe a munkába azonban nem vontuk be eléggé a testület valamennyi tagját. Úgy véljük, hogy a kv tagjainak nem csupán a központi vezetőség ülésein kell betölteniük hivatásukat, mert többre alkalmasak annál, hogy csupán a döntésekben vegyenek részt. Ez a testület tagjainak véleménye, igénye, és kívánsága is. A kv tagjaitól fzt kérjük és várjuk hogy segítsék az alapszervezetek tevékenységét, és ezzel az egész szakszervezeti munka továbbfejlődését. Tájékozódni, tájékoztatni, intézkedni A szóbeli kegészítés hangsúlyozta, hogy minél jobban növeli egy-egy szakszervezet a saját önállóságát, annál inkább erősíti az egészet, és hozzájárul az összszakszervezeti mozgalom szilárdságának megőrzéséhez, eredményeinek gyarapításához. A vállalati, munkahelyi önállóság növekedése a kv munkájában is az arányok megváltoztatását követeli. Az eddigi minisztériumi, főhatósági kapcsolatokat megtartva és az új követelményekhez igazítva, munkájának nagyobb részét az alapszervezetekre kell fordítania, azaz ebben szükséges erősíteni tevékenységét, javítani munkastílusát. , — Ez azt is jelenti, hogy tovább kell javulniuk az élő, eleven személyes kapcsolatoknak a ■ kv és az alapszervezetek tagjai, testületei között. Ennek következtében kialakul az a kedvező helyzet amikor a vezetők és a tagság még közelebb kerülnek egymáshoz. — Központi vezetőségünknek meg kell javítania információs tevékenységét is, mert vezetési. Tevékenységünk értékmérője az alapszervezetek munkája Munkánk alapvető értékmérője a jövőben csak az lehet, hogy milyen a szakszervezeti munka az alapszervezetekben. Hia az alapszervezetekben rosszul mennek a dolgok, a felsőbb vezető szerv munkája sem ítélhető jónak. Ezért minden felső és középszintű vezető szervnek úgy kell kialakítani egész munkáját, hogy azzal az alapszervezetek tevékenységének eredményességét szolgálja. E munka javításához mind üzemi, mind munkahelyi szinten adottak a feltételek. Czerván Mártonná megállapította, hogy új szervezeti rendszerünk bevált. A bizalmi testületek az elmúlt, igazán nem könnyű időszakban jól vizsgáztak, és igen hathatós támogatást adtak a feladatok végrehajtásához. A választások során megújult a szakszervezeti mozgalom. A testületekbe belépett új erők, a régiekkel együttesen megteremtették a magasabb színvonalú munka feltételeit. Most az új feladatok megoldásának alapozó munkálatai folynak az alapszervezetekben, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a különböző jelenségekre. Ilyen például, hogy a munkahelyi demokratikus fórumok között nem eléggé tisztázott a munkamegosztás. Rendezni szükséges azt is, hogy például az éves tervek milyen fórumok elé kerüljenek, mert azokat eddig öt-hat helyen is megtárgyalták a vállalatoknál — nagyrészt azonos résztvevőkkel. Elgondolkodtató és változtatást kíván az is, hogy egy-egy alkalommal négy-öt téma is napirendre kerül, aminek az érdemi munka látja kárát! Az üzemi sokszögek tevékenysége is gyakran túlhaladja a koordináció határait, tudomásul kell venni, hogy ezek nem törvényhozó testületek. Néhány kérdésben a pontatlan szabályozás, vagy a határozatok nem megfelelő alkalmazása okoz gondokat. Ilyen például, hogy helyenként rosszul értelmezett a bizalmiak és főbizalmiak közötti munkamegosztás. Ez a bizalmiak hatáskörének figyelmen kívül hagyásában, a főbizalmi szerepének eltúlzásában nyilvánul meg. Ott, ahol nincs taggyűlés, a bizalmi testület az alapszervezet legfelsőbb fóruma és hatáskörébe tartozik a szakszervezeti élet minden alapvető kérdésének az eldöntése. A bizalmi testület közéleti fórum és összekötő kapocs is, hiszen a tagság érdekeinek legjobb ismertetője és ilyen módon a végrehajtás legfőbb biztosítéka. A bizalmi testületre tehát mindennél jobban vonatkozik az, amit általában szeretnénk elérni a választott testületeknél, hogy tagjai ne csupán jogokkal rendelkező tisztségviselők legyenek, hanem a végrehajtás cselekvő résztvevői, az üzemi, munkahelyi közélet aktív szervezői is. A bizalmiak kettős feladata i A bizalmiakat úgy kell felkészíteni, hogy mind jobban megfeleljenek kettős feladatuknak, szakszervezeti csoportok vezetésére, ugyanakkor az alapszervezet legfelsőbb irányító testületi tagságukból adódó feladataik ellátására is. Ma már elengedhetetlen, hogy a bizalmi úgy teljesítse feladatát, hogy csoportja tagjait mind jobban bevonja a döntések előkészítésébe, közösen kialakított álláspontjukat megfelelően képviselje a testületi üléseken, ezt követően pedig rendszeresen tájékoztassa őket a végzett munkáról. Biztosítanunk kell azt is, hogy a nem testületi tag bizalmiak is megismerjék a testületek munkáját, döntéseikről rendszeres tájékoztatást kapjanak. Erre megfelelő lehetőséget ad a bizalmiak oktatásának szélesedő, új rendszere. Szükségesnek tartjuk, hogy megszilárduljon a bizalmiakra épülő alapszervezeti rendszer, erősödjön a tájékozódó és tájékoztatást adó munkastílus, ennek következtében pedig az olyan munkamódszerek, amelyek azt tükrözik, hogy a szakszervezeti vezető testületek együtt élnek, együtt gondolkodnak a tagsággal. Ez megerősítheti azt a légkört, amelyben a dolgozók nem csupán elismerik, hanem magukénak is érzik a szakszervezetet. Segítenünk kell abban is, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére vonatkozó határozat érvényre jusson minden munkahelyen. Tapasztalataink szerint mind a munkahelyi pártszervezetek, mind a szakszervezeti szervek és tisztségviselők részéről megvan a jószándék, az igény és a törekvés a kölcsönös együttműködésre. Úgy vélem, hogy a gazdasági vezetők többsége is mindinkább érti szerepét és feladatát az üzemi demokrácia kiszélesítésében. Czerván Mártonná végezetül arról szólt, hogy az apparátus munkáján, módszerein is javítani kell, ugyanakkor szükséges, hogy a vezető szervek még jobban segítsék az apparátus munkáját. A központi vezetőség felelősségérzete Miután szakszervezetünk feladatterve a kv és szervezeteink vezető, irányító munkájára vonatkozik, ezért a Működési Szabályzatban megfogalmazottakkal együtt kell kezelni és a végrehajtást is biztosítani, központi vezetőségünk a két témát, valamint a vállalati, üzemi szakszervezeti szervek működési irányelvtervezetét összevonva indított vitát a napirendek felett. A Működési Szabályzat tervezetét a kv ülése előtti időszakban minden alapszervezetünk áttanulmányozta és több, mint másfélszáz észrevétellel gazdagította, melyeknek nagyrészét belefoglalták a véglegesített változatba. A vitában elhangzott hozzászólások központi vezetőségünk tagjainak felelősségérzetét tükrözték. Többen is kifejtették, hogy az előterjesztések időszerűek, jók, az alapszervezetek már régóta várták e fontos kérdések napirendre tűzését. Dicsérettel szóltak a munka korszerűsítésének már eddig is tapasztalt olyan vonásairól, mint a kihelyezett ülések gyakorlata. A feladattervet úgy minősítették, hogy az mind a gazdasági, mind a politikai tennivalókat jól átfogó anyag, amit vállalati szinten „építkezve” is tartalommal kell megtölteni. Végül is jóváhagyólag, egyetértőkig, támogatólag és a kongresszusi határozatok végrehajtásának eszközeként fogadta el központi vezetőségünk az előterjesztéseket. Czerván Mártonna főtitkár öszszefoglalójában rámutatott annak szükségességére, hogy az alapszervezetek öltöztessék fel saját ruháikba a feladattervet ott, ahova a megbízásuk szól és gondoskodjanak a működési szabályzat betartásáról. Felhívta a figyelmet a tudati tényezők erősítésének, s szubjektivizmus kiküszöbölésének fontosságára. Igen fontos teendőnek jelölte meg a mozgalom színvonalának növelését, a tartalmi munka javítását. Végezetül köszönetet mondott azoknak a munkabizottságoknak, amelyek alapot elemző munkával, állásfoglalásaikkal segítették a kihelyezet elnökségi ülések sikerét. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége nevében — a téma lezárásaként — úgy foglalt állást, hogy a szakszervezetünk magáénak vallja pártunk politikáját és sajátos eszközeivel segíti ennek érvényesülését. Az alapszervezetek mind szakszervezetünk működési szabályzatát, mind a vállalati, üzem szakszervezeti szervek működés elveire, feladatára, munkamódszerére, jog- és hatáskörére vonatkozó irányelveket megkapják