Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1921-05-04 / 102. szám

2. Gidai RUSZIN­SZKOJ MAGYAR HÍRLAP 1921. május 4. Ismét egy kritika a rongyszedőről A Kassán megjelenő „Esti Újság“ vasárnapi szépirodalmi mellékletének „Kulturszem­le“ rova­tában találjuk a következő kritikát: , A rongyszedő és más elbeszélések. Rácz Pál novellás kötete A mi -i- egyelőre — szervezetlen irodalmi életünkben minden könyv olyan, mint a tavaszi rügybezsendülés az erdőn. Nincs fűtött üvegház, mely időnap előtt életbe csalja a virágot, ami napot lát az azért jött elő, mert, eljött az ideje, mert valami belső kényszer hajtotta bimbózásba.­ És hiába minden hátráltató tényező, a közöny fagyossága, kiadók üzletes szükkeblű­sége, a könyv megterem, mert jönnie kellett. Rácz Pál könyve eleven bizonyíték az igazunk mellett. Külseje egyszerű, mint a vadvirágé, de fia föltárjuk lapszirmait, tele van tiszta, édes mézzel Az igazság, a szeretet mézével. Igazság és szeretet. Ez a két legjellemzőbb sajátsága Rácz Pál írásainak, tükrözik reális meglátásaiban, a szeretet nem engedi soha, pőrén, Ízléstelenül bosszantja Témája: az élet rongyai, a nyomor a szenvedés, de elbeszéléseiből ez a szenvedés, ez a nyomor a szeretet könnyében megmosva, megtisztulva áll elénk. Alakjai az életből vannak kivágva. Élnek, szinte ismerősre ismerünk benne s mégis egyé­niség van ebben az életszerűségben, mert olya­nokat választ ki a nyüzsgő embervásárból,,akik­ről sohase hittük volna hogy irodalmi témák is lehessenek. Típusokat fest, de a típusoknak egy­­egy egyéni vonását oly élesen világítja meg, mint a sötét szobába beömlő napsugár. És i­lyen­kor — ugye — még a porszemek is arany­szemekké lesznek. A „méltóságos­ öregúr1” hatvanéves korában eszmél rá, hogy gyermek nem volt s megirigyli az utca aszfaltján játszó kis­fiú pléhautomo­­bilját. (A játék). Az öreg vályogvető cigányba beléje száll az ősök vándorszelleme, mikor a halál kinyújtóztatja az asszonyát, felégeti a putrit, de aztán a har­madik határból vissza­kergeti a hazajáró lélek. A putri üszkeihez, az elárvult agyaggödörhöz. (A putri). і , Márta két planétát huzatott a papagállyal. Ma­gának egyet, Zsuzsinak egyet. Az övé tragédiát jósol, a Zsuzsié boldogságot. Milyen mesterien van megrajzolva annak a naiv léleknek vívódása, mikor a saját rossz planétáját elcseréli Zsuzsiéval,­­hátha­ így mégsem őt fogja meg a szomorú jö­vendölés. (A planéta). Ki látná meg az utcán „A páriát“, Anicát, a dalos, jó szivet és mégis lélektelen szép leányt, aki mindenkivel jót tesz, amenyire izmos teste, ösztöne megengedi s akitől mégis fél a gyerek, akivel jót tett. Vagy ott van „A kis­ öreg“, akit tíz éves ko­rában iskolába kényszerit a törvény, a végtelen pusztáról. Aki emberré lesz, mikor apja, a juhász behunyja szemét s elhagyja az iskolát, „mer.... ember köll a házba ... .“ Micsoda jó szív, mi­csoda igaz, magyar jellem van annak a koraérett kis­fiúnak alakjában megrajzolva.­­Ilyen egyénileg fölfogott tárgyú valamennyi novella. Az­ életnek titkon, a lelkek mélyén le­játszódó tragédiáit írja meg ;Rácz Pit ezekben az elbeszélésekben. Ezt az aranytartalmat -balladás, fordulatos szer­kesztéssel, biztos kezű művészi vonalvezetéssel önti formába. Ha'még hozzávesszük, hogy nyelve , természetes, póznélküli, tőröl metszett magyar­­ nyelv, mely soha nem affektált, mely mindég a legtalilóbb szót'találja meg, '—­akkor nem cso­­dálkozhatik rajta senki, hogyha bevallom : a Szlo­­venszkón megjelent könyvek közöti nekem Rácz Pál­ „Rongyszedőjében“-Tett a legnagyobb örö­­klöid.: — ' 4:: ! —• y. Az igazság ott életh­űségében, de hogy realizmusa meg az olvasót. Hogy hajt végre egy rendeletet Az eddig gyűjtött adatokhoz most ismét egy újabb „csodabogárral“ szolgálok, ajánlva az ügyet az alkormányzó figyelmébe. A munkácsi állami kataszteri hivatalnak E. K. 99. in Munkácsevo, azon rendeletét, mely szerint a tulajdonos személyében beállott telekkönyvi avagy tényleges változásokat az 1885. XXII. te rendelkezései szerint, a községi jegyzők, a bir­tokivekben vezessék keresztül és havonkint erről a kataszteri hivatalnak egy összegezett kimu­tatást küldjenek be, az ilosvai „uj“ jegyző így gondolta végrehajtani: A következő szövegű rendeletet intézte az ilosvai ügyvédekhez: „714/1921. Felhívás! Dr. N. N. ügyvéd urat felhívom, hogy Evi­­denci kataszteri dano­pos. 277. ex. 1921. szám­i rendelet folytán minden egyes szerződést a köz­jegyzői hivatalban jelentsen be, ellen esetben meg lesz büntetve Tudomásvétel végett közlöm. Ilosva, 1921. április hó 21-én Uldrich sk. notár.“ Egy állampolgárnak, így­ nekünk ügyvédeknek is, jogainkat és kötelességeinket az állam tör­vényei és a végrehajtó hatalom (minisztérium) törvényes rendeletei szabják meg. Ott mond­hatja ki a törvényhozó, vagy annak végrehajtó szerve a statuált esetekre a büntető szankciót. Jegyző úr Uldrich nem felettes hatóságunk, sem fegyelmileg, sem büntető jogilag nem tar­tozunk alá; nem teheti tehát kötelességünkké azt, hogy egy általa elvégzendő munkát, büntetés terhe alatt elvégezzünk. Nem akkor, midőn a tulajdonjog változásokról a járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a községi elöljáróságot vég­­zésileg értesíti, hasonlóan a pénzügyigazgató­­ságot és a kataszteri felmérési felügyelőséget, melynek nyilvántartó biztosa őrzi ellen azt, hogy e változásokat a jegyző a kataszteri birtokivek­ben keresztül vezeti-e? De Uldrich úrnak erről fogalma sincs. Fiatal államunk gyermekéveit éli, várják meg­­­­erősödését, a konszolidációt a kormányzó szerv­­­­nek. És ezt nem akarják, vagy nem tudják fent belátni! Aziért mellőzik a béke ratifikálása után szol­gálatra jelentkezett képzett régi hivatalnokok és tisztviselők alkalmazását ? Miért félnek tölüik ? Nem képesek eljárásukat lélektanilag megma­gyarázni ? Csalódnak, ha azt hiszik, hogy egy elbocsátott tisztviselő nem lenne lelkiismeretes­­, kötelességtudó hivatalnok. — Véleményem, sőt meggyőződésem szerint a legmegbízhatóbb hi­vatalnokai volnának a köztársaságnak ezek, mert bizonyságot tettek arról, hogy kenyeret adó gazdájukhoz körömszakadtáig tudnak ragasz­kodni. A hivatalnok nem politizál, de munkálkodik. Az államnak ilyen kipróbált, szakképzett és hűk­­­ségekről bizonyságot tett hivatalnok seregre van szüksége! Nem fordulnának elő ilyen és hasonló esetek, melyek a köztársaság tekintélyén ütnek csorbát és melyek a nyugodtan élni akaró nép zaklatásával, molesztálásával járnak. A pártok és vezetőinek kötelessége az ilyen és hasonló eseteket az illetékes kormánykörök­­ tudomására hozni, a sérelmek tarthatatlanságáról­­ és káros következményeiről az információt meg­adni és oda törekedni, hogy a visszaélések,­­ hatalmaskodások — származzanak azok akár rosszakaratból, akár tudatlanságból — ne ismét­lődjenek, ha kell, amint szükséges is, az elő­képzettség nélküli,­­ hivatalnokok­i­nak tömeges elbocsátása árán is. Ilosva, Bereg-m. 1921. ápr. 29-én. Dr. Tóth István ügyvéd, egy „jegyző“? Uldrich jegyző ur körrendelete. — Megbünteti az ügyvédeket. Levél a szerkesztőhöz. 11»É­va, április 29. Tekintetes Szerkesztő Úr! Mikor fogadják a magyar pártok küldöttségét Cseh-Szlovákia nem vesz részt a katonai akcióban. — Amerika részt­­vesz a portorosei tanácskozáson. — Csak missió ment Oroszországba. Prágai tudósítónk táviratozza: BERLIN, május 2. A berlinben megjelenő „Welt am Montag“ körkérdést intézett több angol és francia politikushoz a Ruhrvidék szán­dékolt megszállása alkalmából. Ez alkalommal a tudósító azon aggodalmának adott kifejezést, hogy Lengyelország és a csehszlovák köztársa­ság szintén részt vesznek a német terü­letek meg­­szálására irányuló katonai akciókban. A politi­kusok azonban megnyugtató felvilágosítást adtak és kijelentették­, hogy erről szó sem volt és hogy Felsőszilézia kérdését a békeszerződés értelmében fogják rendezni.’ ,­PRÁGA,­­május 2. A ruszinszkói magyar monstreküldöttséget a kereskedelmiügyi minisz­ter 6-án pénteken reggel 9 órakor fogadja A többi miniszterek minden órában a küldöttség rendelkezésére állanak. RÓMA, máj. 2. Az Egyesült­ Államok részt vesznek a portorosei konferencián és ott fontos javaslatokat fognak az utódállamok gazdasági problémái tekintetében előterjeszteni." PRÁGA, máj. 2. A.Tribuna jelentése szerint, ,az a‘ küldöttség, mély ."Prágából szovjet Orosz-­­országba megy, hogy a kereskedelmi szerződés­­ megkötése kérdésében tárgyaljon kizárólag ke­­­­reskedőkből és iparosokból fog állani. ■ ■ . ,f. ,, ; ' • , T. V , . • ,/ (’­­ * * Május 1 megünnepléséről írott napihírünket a cenzúra lapunk tegnapi számából törölte. f' * Nincs hamis 500 koronás. Kugler pénz- s ügyi referens hirdetményben közölte, hogy a­­ hamis 500 koronások Ruszinszkóban forgalomba egyáltalában nem jutottak, így mindenki köteles büntetés terhe mellett az 500 koronásokat elfo­gadni. A hamisítványok egyébként oly ügyetle­nek, hogy azt bárki nyomban észreveheti. * Altisztek végkielégítése. A Monat sajtó­iroda közli, hogy a hivatásos altisztek közül a cseh-szlovák­­ állampolgároknak végkielégítésre van igényük és pedig 1918. október végéig ter­jedő időkre, ha egyáltalában nem teljesítettek a­­ cseh-szlovák­ hadsereg kötelékében, katonai szol­gálatot, 1919. dec. végéig terjedő­ időre, ha to­vább, szolgáltak, de elbocsáttattak, vagy pedig reaktiválási kérvényük elutasíttatott.

Next