Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. július-december (2. évfolyam, 148-278. szám)
1921-07-22 / 165. szám
2- oldal._________________________________RUSZÍNSZKOÍ MAGYAR HÍRLAP 1921. július 22 Megalakult az Administrate vny Vybor A magyarság tiltakozása. — A bizottságok megválasztása. — A városi önkormányzat tragédiájának első felvonását tegnap játszották le és Sztripszky Miron elnök tegnap kézfogással fogadalmat vett a Hát hogyan még kételyei vannak? Hisz csak olyanokat vettek be, kiknek vita tárgyát nem képezheti. De hát úgy látszik a szabad köztársaságban a legfőbb szabadságot is csak eskü útján lehet gyakorolni, bizonyára azért, mert a reakciósnak csúfolt Magyarországon ez másként van. Az alakuló ülés szürke volt, ment minden emóciótól és ha az őslakosság képviselője nem olvasta volna fel tiltakozó iratát és Kavasch nem tette volna szó tárgyává az aszfaltmunkákat, teljes eseménytelenséggel folyt volna ez a nap, amely a teljes önkormányzatból a kinevezett önkormányzat országába való átmenetnek a mérföldkövét képezi. Pontban négykor nyitotta meg Sztripszky Miron a vybor ülését előbb nagy orosz nyelven majd ugyanazt magyar nyelven ismételte meg. Nem is tudták, hogy a magyar nyelv oly szabatos. A megnyitó beszéd teljesen szürke, színtelen volt, mint maga az intézmény. Sem a múlt eseményeinek az ismertetését, sem a jövő programját nem foglalta magában. Mert arra csakugyan senki sem volt kiváncsi, hogy melyik törvény szünteti meg az önkormányzati szerveket. És ha Az elnöki enunciáció csak elhangzott. A fogadalom letételére került a sor. Kavasch előbb az őslakosság tiltakozását szerette volna felolvasni. Az elnök ezt nem engedte meg, Kavasch sem engedett. Végre egy enunciációval, hogy ez a fogadalom letétele előtt megtörténtnek tekintessék engedett. Vaszócsik az újonnan nagy orosz követ fújó kistermetű főjegyző olvassa fel a fogadalom mintát, mely magának az elnöknek nyilatkozata szerint is semmire sem kötelez. Mindenki kezet nyújt az elnöknek és aláírja a fogadalmat. Mindenki azt hiszi, hogy most már Kavasdi felolvashatja nyilatkozatát. Nem úgy Sztripszky bekezd a bizottságok megalakításába. Az őslakosság türelmetlenkedik, Sztripszky csak povedál. Havas egy évet visz fel az elnöknek. Majd Mérő Vilmos szólal fel mire az enged a negyvennyolcból, illetve nagy orosz goszpodázásból és megengedi Kavaschnak, hogy ő felolvashassa tiltakozó nyilatkozatát, mit az meg is tesz és méltóságteljesen felolvasta az alábbi nyilatkozatot és indítványt: Nyilatkozat. Az 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés értelmében ezen területnek, amelyet a szerződés kárpátalji ruthén területnek és a cseh kormányhatalom Podkarpatska Rusnak nevez, a legszélesebb körű önkormányzat lett biztosítva. A közigazgatás az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ezen terület tartománygyűlése pedig az önkormányzat kiegészítő és végrehajtó része. Egyedül és kizárólag az van hivatva az önkormányzat hatáskörébe utalt ügyekben, tehát a közigazgatásban is törvényeket hozni és azok végrehajtásáról gondoskodni. Bár a szerződésileg biztosított tágabb körű önkormányzat megadására és végrehajtására a csehszlovák állam mint egyik szerződő fél magát lekötelezte, ezen önkormányzatból máig semmit sem valósított meg. Nyíltan kijelentjük, hogy mi magyarok, mint ezen föld őslakosságának egyik nemzete az önkormányzat hívei vagyunk és hogy minden erőnkkel küzdeni fogunk minden központosítás vagy önkényuralmi törekvés ellen. Ugyanezt kijelentjük itt is abból az alkalomból, mikor az önkormányzat újabb semmibevevéseként a kormányhatalom újabb önkényuralmi tényét, az uzshorodi administrativny vybor (közigazgatási bizottság) kinevezését szó tárgyává tesszük. Kifejezetten tiltakozunk azon módozatok ellen, amint az létrejött. Mert itt, a kárpátalji ruthén föld városai és községei képviselőtestületeinek megalakulása mint közigazgatási cselekedet ezen önkormányzati terület belügye és így a most reánk kényszerített belügyi törvényeket alkotmányosoknak nem tekinthetjük. Amidőn e tényeket leszögezzük, kijelentjük, hogy a reánk kényszerített csehszlovák belügyi törvények értelmében működni fogunk, a jelenleg kinevezett közigazgatási bizottság tagságát elfogadjuk, de — és ezt kifejezetten hangsúlyozzuk — csak azért mert saját városunk érdeke ezt így kívánja. Majd a következő indítványt tette. Mivel a békeszerződés értelmében a nyelvkérdés autonóm ügye a kárpátalji rulkén területnek, tehát kizárólag belső ügy, amelyet a prágai csehszlovák parlament által hozott nyelvtörvény sem befolyásolhat és így ez e területen semmi körülmények között tekintetbe nem jöhet, indítványozom , hogy a kinevezett uzshorodi adminisztrativny vybor hivatalos tárgyalási nyelve az itt őslakos két nemzet nyelve, a ruthén és magyar legyen, úgyszintén a jegyzőkönyvvezetés rut- s hén és magyar nyelven történjék. ■ A nyilatkozat elhangzott. Maga az indítvány kínos zavarba hozta az elnököt, aki történetesen nagy orosz nyelven beszélt, amit a ruszinság képviselői zokon is vettek tőle. Sztripszky formális okok alapján ki akart térni a válasz elől. Mérő Vilmos azonban kifogott rajta és interpelláció formájában ismételte meg az indítványt. Ez elől már nem lehetett kitérni. Sztripszky erre ahogy a tárgyalási nyelv az autochton lakosság nyelve, tehát az orosz és a magyar és ezáltal tárgyalási nyelvül tette meg a ruszin helyett az itt senki által sem értett orosz nyelvet. Egy kis napirendi vita után elintézték a bizottságok megalakítását. A harcias Sztárek tiltakozott az ellen, hogy a bizottságokba két városi tisztviselő is bejött. Ezzel egyszerűen lemondtak és így Sztárek elkönyvelhette első sikerét Kavasch Ernő az aszfaltkérdést, tette azután szóvá, amit lapunk más helyén ismertetünk itt csak annyit említünk meg, hogy a kérdésnek majdnem szenzációja is akadt. Sztripszky az ott hallgatókon jelen volt Jakubek volt városi főmérnöktől akart felvilágosítást kérni És csak egyes tagok tiltakozása folytán állott el attól. Az aszfaltvita befejezte után Sztripszky elnök bezárta az ülést. Sztárek azonban mindenáron szónoki babérokra vágyódott és kíváncsiságát is ki szerette volna elégíteni. Sztárek kérésének eleget nem tenni kész felségsértés lett volna, azért megbeszélés formát adva a gyermeknek tartott iskolát Sztárek Istenkének arról, hogy mik is az ő jogai. Ez a lecke nem igen elégíthette ki ő kegyelmét, hogy igne, mikor ő azt kívánta, hogy minden héten ülés legyen és hogy beszámoljanak a Vybornak, hogy minden tisztviselőnek mi is a hatásköre. De ha ilyen nagy az Sztrájek, miért nem seper először a maga háza előtt? Az ezidei gabonafélék irányárai és a vetőmag biztosítása. Unvár, július 21. A folyó évi gabonatermés feleslegével a termelő közönség szabadon rendelkezik, természetes tehát, hogy az ekként a szabadforgalomnak átadott életneműnek ára különbözik a folyó évi gabonafeleslegek beszolgáltatására vonatkozó kormányrendeletben meghatározott métermázsánkénti 195 koronás búza és rozs, illetve 185 koronás árpaáraktól. Minden termelő tudja ugyanis, hogy ezen árakra rá kell fizetnie s és ezért keresni kell a módozatot, hogy a szabad forgalomba átbocsátandó gabonaáraknál a gazdaközönség vesztesége arányosan magasabb árak megállapítása által kiegyenlítődjék. Az irányárak még ideje korán való megállapításának kötelessége a kisgazda közönség feladata, miért is felkérem a kisgazdákat úgyszintén a nagybirtokosokat is, hogy írásban esetleg szóbelileg közöljék a magyar kisgazdapárt titkárságával azt a legkisebb összeget, melyet nézetük szerint métermázsánként a gabonafélékre meg kell állapítanunk. Kívánatosnak tartanám, ha ez ügyben e héten szerdán vagy csütörtökön vagy bármely nap folyamán felkeresnének a kisgazdapárt titkári irodájában. Ugyanakkor megbeszélést folytatnánk arra nézve is, hogyan kellene egyes községek vetőmag szükségletét biztosítani esetleg a csenevész vetőmag mennyiséget csere ut útján felfrissíteni. Jaross Gyula, kisgazdapárti központi titkár. Daróci csendélet. Saját tudósítónktól. Ungdaróc, július 19. Darócon csend van, rend van, csak este hangos kissé a falu a legények duhajkodásától. Olyan dolgok történnek ilyenkor, mely nagyon szomorú állapotokra s nagyon gyenge közbiztonságra vall. Megtörtént, hogy egy úriasszony, ki Ungvárról hazafelé tartott, kocsijával együtt kifordították a legények — csupa vicből. A nő több mint egy hónapig nyomta az ágyat. Más alkalommal egy hazafelé tartó molnár legényt szurkáltak össze a legények — szintén csupa vicből. S hogy a hatóság se veszi igen komolyan, bizonyítja, hogy a tettesek még mindig szabadon járnak. Hasonló felháborító eset történt f. hó 12-én este Torbics Endrevasúti áll. felvigyázóval, ki annyával s húgával éppen hazafelé tartottak, amikor egy 10 — 15 főből álló csoporttal találkoztak. A csoportból egy alak kilépett s Torbics húgához ugrott, hogy megfogja. Torbics a legény elé állott s "rendreutasitva — folytatni akarta útját. De e percben dobás érte fejét, nyomban pedig minden oldalról megtámadták, földre teperték s véresre verve (húgát se kimérve) széjjel futottak a dicső legények. Ugyan ez éjszaka még egy magánosan lévő SZÁNTÓ TESTVÉREK, liszt és termény kereskedők (UZSHOROD) UNGVÁR. Búzát, rozsot, bármily ár S1 mennyiségben vásárolunk. •A*