Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1929. január-május (10. évfolyam, 13-50. szám)
1929-01-30 / 13. szám
2. oldal. hagyarmírlap I SZÉPSÉG TITKA arckiütés ellen biztos hatású szer a SZNISTSÁK-féle kenőcs, szappan, ponder Készíti: ACHATZ * gyógytár Mukacevo. Szállítás egész Európába és a tengeren túlra is. | A Ruszinszkói Közművelődési Szövetség* választmányi ülése magyar színháznak A „Proszvita“ sk ismét 16 ezer korona alamizsnát dobtak, hogy a kormány nem támogatja. A „Ruszinszkói Közművelődési Szövetség“ szombaton tartotta meg Ungváron központi választmányi ülését. A nagyfontosságú összejövetelen 37 delegátus jelent meg, többnyire a vidéki Közművelődési Tanács elnökei. A magyar kulturális egyesületek mindannyian képviseltették magukat, így a Mozaik kulturegyesület részéről Kiinger, Kormos Ernő a Magyar Tanítóegyesület, Szerényi dr. pedig a Néplap és a magyar Színpártoló Egyesület részéről jelent meg az ülésen. A választmány általánosságban elfogadta a rendszabályokat és megalakult a Közművelődési Szövetség öt szakosztálya, így az 1. irodalmi szakosztály Fencik dr. és Antal tanár vezetésével 2. általános közoktatásügyi Hajek iskolaügyi inspektor vezetésével. 3. szinházi és műkedvelői Szerényi dr. és végre аг általános népművelési szakosztály Fedőr Pál vezetésével. Minden szakosztályban 10 delegátus lett benevezve: hat elnökségi és négy szakértő tag. A választmány elfogadta az 1929 évi költségvetést, mely szerint ez évben 1 millió 7 ezer korona van kultúrcélra előirányozva. A múlt évi költségvetés szerint a már kiutalt összegen felül 126 ezer korona maradt még ez évre, mely összeg kizárólag a színházak segélyezésére lett fordítva. E kérdésnél Brascsajkó dr. viharos vitát provokált ki és felszólalásában arra utalt, hogy a teljes összeg a „Proszvitát“ illeti, mert hiszen az egyesület támogatását a minisztérium már régebben biztosította nagyobb összeggel, ami azonban közbejött akadályok miatt elmaradt. Most itt az alkalom, hogy az állam ígéretét beváltsa. Brascsajkó érvelését a többség leszavazta és a rendelkezésre álló összeget a következő arányban osztották szét: A „Proszvita“, a „Dudinovics" és keletszlovenszkói cseh színház 30-30 ezeret kapott, a magyar színtársulat (a kiutalt tízezren kívül) újabb tízezer koronát kapott, míg a fennmaradt összeget a többi kisebb műkedvelő és kulturális egyesületek között osztották szét részarányosan. Kijelölték továbbá az egyesület hivatalos lapját a „Zorja“-t, mely eddig a Skolski Odbor lapja volt s mely ezután cseh és orosz nyelven, míg a másik hivatalos orgánum a Néplap, magyar nyelven fog megjelenni. Az általános érdekű költségvetési részleges tételek, közzül kiemeljük az 1929 évi szinházi tételt mely szerint kulturális célra 200.000 korona van előirányozva s mely összeg egyenlő arányban lesz szétosztva a különféle nemzetiségű színházak között. A központi választmányi ülés, mely reggel 9 órától este 7 óráig tartott a legbizakodóbb hangulatban ért véget. Nem lesz koldus Ungváron A városi pénztár fizetné ki a koldusok havi „járandóságait“. Terv, melynek keresztülvitele nagy nehézségekbe ütközik. Általános érdekű és nehezen megoldható probléma foglalkoztatja napok óta Ungvár főváros vezetőségét és ez a koldulási ügy. E kérdés körül folynak a tanácskozások, mivel a koldulási engedélyek szabályozása és nem a fővárosba illetékes koldusok kitiltásának ügye a legsürgősebb közérdekű feladatok közzé tartozik. A képviselőtestület ellenzéki frakciója, egyben a cseh pártok képviselői is hívei az akciónak, egyedül a zsidó pártban van ezirányban ellenvélemény. Vannak ugyanis olyanok, akik a tradíciókhoz kötik magukat és arra apellálnak, hogy a zsidó szentírásban van egy felyzet mely szerint a pénteki napon kolduló egyéneket támogatásban kell részesíteniük. A modernül gondolkodó zsidó elem nem zárkózik el a koldusok támogatása elől, azonban egy olyan megoldásra lenne szükség, mely egyszer és mindenkorra megkímélné a kereskedő társadalmat a koldusok állandó zaklatásától. A megindított akció oda irányulna, hogy egy közösen elhatározott megoldási lehetőséggel a kereskedők a zaklatás alól mentesítve legyenek. A terv szerint minden kereskedő és iparos havonta bizonyos összeget fizetne be a városi pénztárba. A fővárosban kolduló közsegélyre szorultak pedig nyilván lennének tartva és a közsegélyt a város egy összegben havonta fizetné ki nekik. A tervbe vett akció a kereskedők széles rétegében általános tetszésre talált és ha a konzervatív zsidóság is csatlakozik az akcióhoz, úgy a képviselőtestület határozatilag likvidálni fogja a koldulás terén uralkodó jelenlegi abszurd állapotokat. Küldöttség az Országos Elnöknél három községnek a nagyszőllősi járásba való visszacsatolása érdekében Még 1928 év folyamán történt, hogy tiszaújlak, Tiszakeresztúr és Salánközinmagyar községeket a nagyszőllősi járásból a beregszászi, illetőleg az ilosvai járásba csatolták át. Hogy e sérelmes intézkedés jóvátétessék, az érdekelt községekből 5 tagú deputáció kereste fel január hó 28-án Rozsypal országos elnököt, kérve őt, hogy a három községnek a nagyszőllősi járásba való visszacsatolása érdekében tegyen meg minden lehetőt. Rozsypal elnök szokatlan szívélyességgel fogadta a küldöttséget és több ízben határozottan kijelentette, hogy az érdekelt községek méltányos kívánságát a legmelegebb pártfogással fogja felterjeszteni illetékes helyre. A küldöttség résztvevői megelégedéssel vették tudomásul ezt az újabb ígéretet, mert remény van rá, hogy az országos elnök végre már nagyobb megértést tanúsít a magyar sérelmek iránt. És ezt nevezik Ruszinszkóban konszolidációnak? * Csehagrár politikai méregkeverék a korcsmában földet „osztogatnak“ A ruszinszkói földhivatal nevében korteskedő csehagrárok „büntető expedíciója“ Nagygerőcz község ellen. Amikor a hosszúmezősi kincstári erdő és legelőterület parcellázás alá került, az ungvári földhivatal képviseletében jelenlévő földosztó biztos és mérnök Nagygerőcz község elöljárósága, sőt a község közgyűlése előtt is kijelentették, hogy a legelő szétosztásánál semmiféle politikai szempontok nem fognak érvényesülni, abból minden igénylő kapni fog, ki a föld árát megfizeti. E szempontok figyelembe vételével az érdekeltek igénylő lapjaikat be is adták. A hivatalos eljárás lefolytatása eredményeként Nagygerőcz község lakossága 300 hold legelőt és 80 hold erdőt kapott, amit a földhivatal ünnepélyesen át is adott nekik, a szerződések elkészítését későbbi időpontra halasztva. Előleg címén az érdekeltek holdanként 50 Re. összeget fizettek be. Ahelyett, hogy a már régóta húzódó ügyet a földhivatal véglegesen rendezte volna azzal, hogy megállapítva a vételárat a szerződést az illetőkkel megköti, mint derült égből a villám megjelentek újra folyó hó 15-én a fentemlített földosztó biztos és mérnök urak Nagygejőcz községben s a nagygejőczi földosztó választmányt: Varga Jánost, Kára Kurátor Jánost és Balla Józsefet maguk elé citálták a Spiegel-féle korcsmába, ahol is nagyhangon bejelentették, hogy a Nagygerőcznek oda ítélt 300 hold legelőterületből a község csak 200 hold legelőt fog kapni, míg a 100 holdnyit az „államhű“ Kereknye községnek adják. Hivatalos írást e két úr nem mutatott fel, de ennek dacára óriási az elkeseredés Nagygerőcz községben, hogy a már előlegpénzzel biztosított földterületet, politikai méregkeverők újra kortes célokra akarják felhasználni. E gyalázatos eljárást a magyar pártszövetség az országos képviselőtestület elé viszi. —— A „SALVATOR” forrás nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. Megakadályozza a gyakori rosszullétet, fejleszti a magzat csontképződését. 1929. január 30. A Verhhovína éhen pusztul• A szolyvai járási képviselőtestületi ülésen a cseh agrárpárt egyik járási képviselője , Scsereckij Vaszily megállapította, hogy a Verhhovínán a legnagyobb éhínség és nyomor szedi áldozatait, a lakosság 80 százalékának már hetek óta nincs kenyere, de a nyári szárazság következtében krumplitermése sincsen, a mai gyarmati rendszerű gazdasági politika eredményének tudjuk be azonban azt a megállapítását is, hogy a lakosság kereset hián a legnagyobb pénzhiánnyal küzd. Scsereckij szerint, ha a kormány nem indít sürgős kenyérakciót, tavaszra a Verhovina népének fele éhen pusztul. Azt is megállapította Scsereckij, hogy a ruszin ifjúság a mai kulturvilágban teljes sötétségben nő fel, mert ahol iskola van, ott tanító nincs, ahol pedig tanító van, ott nincs iskola. Panasz tárgyává tette azt is, hogy a „Latorica“ részvénytársaság nem ad se ingyen, se kedvezményes áron fát, mint azt a Schönborn uradalom idején tették. Scsereckij e sok igazságot leplezetlenül állította a közvélemény elé, egyet azonban elfelejtett megállapítani, hogy mindennek a szörnyűségnek az a cseh agrár párt az oka, amelynek ő maga a legrégibb tagjai közzé tartozik. A csehagrár párt már nevében hordja az agrár érdekek védelmét, már pedig a ruszin nép, melyet ez a párt nagy percentben az igájába hajtott, földmivelő. Ruszinszkó országos elnöke is csehagrár, valamennyi közigazgatási funkcionárius a csehagrár, a Kárpátok fölötti ég és a ruszin lába alatti föld mind-mind csehagrár... és ez a csehagrár mindenség hagyja, hogy a rászavazó ruszin nép fele éhen pusztuljon, hagyja, hogy kultúrájában lezülljön, hagyja, hogy az éhtifusz, a nemi betegségek és egyéb nyavalyák generációkat rontsanak meg... Ugyan miért nem mondotta mindezt el Scsereckij Vaszily?... Ugyan miért? Családi okok miatt felakasztotta magát Ungváron egy százados fiatal felesége Ma éjjel jelentették az ungvári rendőrség bűnügyi osztályának, hogy Bilek János 12. gy. ezredbeli százados Svehlova utca 2 szám alatti lakásán felakasztva találták a százados feleségét, Miloslava Mirkova 32 éves csehországi illetőségű ungvári lakost. A rendőrség azonnal kiszáll a helyszínre és megállapította, hogy a szerencsétlen asszony az ablak kilincsre akasztotta fel magát, amikor 3/43 óra körül rátaláltak, már halott volt. Az öngyilkosság előzményeire vonatkozólag a rendőrség még nem tudott teljes fényt deríteni, megállapítást nyert azonban, hogy a tragikus halál előzményeit családi perpatvar okozta és az asszony végzetes elhatározására már régebben készült. A tragikus véget ért asszonyt beszállították a közkórház halottas házába és holttestét valószínűleg fel fogják boncolni.