Sas. Vegyes tárgyu iratok az olvasni és tudni méltó minden ágaiból 4. (Pest, 1831)
Ponori Thewrewk József: Gigkára - Kisétálás Posonból az austriai határra (Folytátas)
Szabel Istvántól, az augusztai vallást követő Fősornak oskolájokban volt profeszortól hallottam, hogy itt a’ templariusoknak is volt hajdan praeceptoriumjok : későbben, 1469 Vitéz János esztergomi érsek is itt állította fel academiáját, mellyet azért, hogy ebben a Duna parton fekvő külső városban volt, Istropolitana academianak nevezett. *) Ezen külső városban nevezetesek a* várhegy kősziklájába bévájt nagy boros pinczék: ez a’ külső város az úgy neveztetett csuka korcsmánál végződik, mellyen túl kezdődik a Zuckermandel nevezetű külső város, mellyet hajdan Csukárnak és Khukernek is neveztek**), melly magyar szóból a’ Németek a’ zuckermandel nevezetet faragták, a’ posoni vár birtokához tartozik, ’s mindég a’ posoni vár fő kapitánnyá bírja. A’ várhegy és Duna között, mintegy háromszáz lépés hoszszuságra terjed el, lakosai Keresztények és Zsidók, ’s mind a’ két félnek külön magistratusa van a’ vár jószágai praefectusának felügyelése alatt. A’ római catholicusoknak kápolnájok van itt, külömben pedig a’ városban való szt. Márton fő temploma parochiájához tartoznak, a’ Zsidóknak is van zsinagogájok. A’ mint a’ város felől elkezdődik ez a’ külső város, a' hegy alatt hoszszan elnyúlva van a cs. k. katonai élettár tisztségének nagy épűletje , melly az előtt VI. Károly és Mária Theresia királyok alatt sótár volt, a’ hajdani időkben pedig a’ helyen a’ Weidricz külsőváros leírásában említett palotája állott itt IV. Bélának, mellynek alapjaira épült ez el mostani épület. Ezen kívül említést érdemel itt még két nemesi curia, mind a’ kettő egymás mellett fekszik; a* város felől való hajdan a’ Pramer, a’ mellette túl való pedig a’Kamper nemes* nemzetségé volt, mind a* kettő emeletes derék épület, a’ Kamper***) curia, mellyet Sctarfe/ieknek *) Reel loco citato. Parte 1. pag. 63. — Bombardi Topogr. etc. pag. 206. •*) Nórák , Diploma S. Stephani etc. pag. 16. — Katona Hist. Crit. Tomo V. pag. 207. •**) Kamper Ferenc, először posoni harminczados, azután 1572 — 1577 a’ magyar királyi kamara tanácsosa volt, a mikor — úgy