IPARGAZDASÁGI SZEMLE 1988
1988 / 3. szám - Hazai és nemzetközi tapasztalatok - A kisvállalatok fejlődését segítő rendszerek
lományukat is a magánszektorból verbuválták. Ugyanez a helyzet Belgium és Hollandia hasonló típusú szervezeteinél. De az igazsághoz tartozik az is, hogy ezek az ügynökségek működésük első éveiben valamennyi országban jelentős pénzügyi támogatást kaptak. A holland kormány 1987-ben szüntette meg azt a 78 éves szolgáltatást, amely az ipart információval (gyors tanácsadással) látta el. Ezzel egyidőben — a helyi kezdeményezések fontosságát hangsúlyozva — a norvégok is teljesen átalakították a kisvállalatokat támogató információs és tanácsadási rendszert. A brit kormány pedig 1988 elején hozta létre a „Vállalkozási kezdeményezést". A jól bevált nyugatnémet rendszerhez hasonlóan a „Vállalkozási Kezdeményezés" 2 napos, díjtalan, problémafeltáró konzultációt biztosít. Ennek keretében pontosan megállapítják, hogy a vállalkozásnak milyen típusú tanácsadásra van szüksége. Az elemzés alapján speciálisan képzett - a marketing, a gyártmánytervezés, a minőségellenőrzés, a fejlett technológiák, a tervezés, a pénzügyek stb. területén jártas - külső szakértőket alkalmaznak. Ennek költségeit legfeljebb kétharmad részben a kormány vállalja magára. Dánia olyan ország, ahol sok a kis vállalat, s ahol több nagyobb vállalat kialakulását szeretnék elősegíteni. Ezért a jelenlegi iparpolitika erőteljesen szorgalmazza ha nem is az egyesüléseket, de legalábbis a vállalatok közötti együttműködést, így a kisvállalatok közvetlen támogatása inkább a magánszektor szervezeteire hárul. A Dán Munkaadók Szövetsége keretében működő „Skole for Ledelse af mindre Virksomheder" évente mintegy 1000 kisvállalati vezető képzéséről gondoskodik. A „tanfolyamokat" helyileg, a szokásos munkaidőn kívüli időpontokban szervezik. A témákat a helyi csoport szükségleteinek és igényeinek megfelelően alakítják ki, de általános tendencia, hogy a képzést pénzügyi és kereskedelmi témakörökkel kezdik, s később térnek rá a vezetés, a dolgozói képviselet és a stratégiaformálás kérdéseire. Napjainkban egyre jobban tudatosodik, hogy az Európai Gazdasági Közösség egyetlen piac, s így a piaci résekben működő kisvállalatok is egyre inkább felismerik az exportban rejlő lehetőségeket. A legtöbb kisvállalat azonban még részidős exportmenedzserek alkalmazását sem engedheti meg magának, így más módszereket választanak. A két leginkább terjedőben levő megoldás: exportmenedzserek bérlése és gyakran, ehhez kapcsolódva, exportszövetkezések alakítása. Egy évtizeddel ezelőtt lényegében minden menedzser meg volt győződve arról, hogy egy vezető természeténél, nem pedig neveltetésénél fogva jó menedzser. Időközben számos példa igazolta, hogy az alapvető vezetési ismeretek és eszközök taníthatók és — legalábbis részben — integrálhatók az oktatási rendszerbe. A vállalatvezetés minősége javítható professzionális menedzserek alkalmazásával. Ebben a tekintetben az olyan kezdeményezések jelentősége fokozódik, amelyek a kisvállalkozásokat friss diplomások alkalmazására ösztönzik. Svédországban a Gothenburg School of Economics végzős diákjainak lehetőségük van arra, hogy a kisvállalkozások témakörére szakosodjanak. Az utolsó évben tanulmányi idejük jelentős hányadát a fejlődő régiókban töltik. Itt kisvállalatokat látogatnak — egyrészt, hogy tanuljanak, másrészt, hogy segítsenek. A helyi főiskolákon pedig az ottani diákok körében terjesztik a „vállalkozói szellemet". Példák a technológiai innovációt segítő programokra. A legtöbb technológiai