STUD - Statisztikai Tudósító, 1934. október (2. évfolyam, 205-229. szám)
1934-10-02 / 205. szám
2. oldal STOD/1934 október 2. Keddi val emelkedett, a Tótföldöm több, mint egy negyedrésszel csökkent, a Ruténföldön pedig a békebelinek alig a felére hanyatlott. Ehhez meg kell jegyezni, hogy Csehországban a sertéstenyésztés rohamos terjeszkedése miatt újabban a hizlalási engedélyhez kötötték; magánember legfeljebb két sertést hizlalhat, azt is csak engedély alapján. A Tótföldön nincs szükség ilyen tilalomra.-* S azt is érdemes figyelembe venni, hogy a mai cseh köztársaságnak a Felvidék a tengeritermő területe, de a Felvidék tengerijéből a csehek és a morvák hizlalnak sertéseket. A kecskék száma Csehországban 14 %-kal nőtt, a Tótföldön kétharmaddal emelkedett, miután a kecske előrenyomulása a volt magyar területeken a cseh hivatalnoki elem benyomulásával arányos. A Ruténföldön azonban még kecske is kevesebb van, mint békében volt, alig a fele, mint 1911-ben. A juhtenyésztés egészen külön szempont alá esik. A magas termelési kultúrájú Csehországból és Morvaországból a juhok már békében csaknem eltűntek. Csehországban 1910-ben ezer lakosra mindössze 23 juh esett, holott ezek átlagszáma ugyanakkor a Tótföldön 340 volt, a Ruténföldön pedig 2415." Azóta ez a szám Csehországban 5-re, a Tótföldön 102-re, a Ruténföldön pedig 105-re hanyatlott le, ami azt jelenti, hogy a hatalmas cseh textilipar nem elég erős a felvidéki juhtenyésztés fenntartásához és érdekeinek képviseletéhez. A háziállatok számának alakulásából ítélve a cseh gazdaságpolitika nem elégszik meg azzal, hogy a Felvidéket megfosztja ipari eredményeitől és visszataszítja az őstermelésbe, holott az őstermelésnek többé nincs olyan eltartó ereje, ami mellett a lakosság lélekszáma emelkedhetnék, hanem még őstermelésének állapotait is egyre jobban rontja és azt mind kezdetlegesebb fokokra kényszeríti vissza. Különösen megdöbbentő az, hogy a romlás mértéke épen a Ruténföldön a legnagyobb, ott,ahol az általános szegénység úgyis emberhez nem méltó állapotokat teremt a lakosság számára.’ A VÁROSI SZEMLÉNEK LAMOTTE KÁROLY DR ÉS ILLYEFALVI I LAJOS DR SZERKESZTÉSÉBEN megjelent 'legújabb szitában b.Versnare a székesfőváros parkjairól és nyilvános’sétahelyeiről, Dr Viola Rezső a modern városi útépítés alapelveiről, Dr Buziássy Károly Budapest fogyasztásáról, Szentmiklósi József dr a székesfőváros törvényhatósági tanácsának működéséről, Miskolczy Ágost dr. a köztemetők védelméről, Möller Károly dr. pedig a lárma elleni védekezés műszaki feladatairól közöl tanulmányokat. A folyóirat többi részét a külföldi vonatkozású várospolitikai közleményeken kívül bő hazai és külföldi szemle egészíti ki. A VILÁGKERESKEDELEM HELYZETE AZ ÉV MÁSODIK NEGYEDÉBEN. 1934 második negyedében a világkereskedelem félévi lanyhasága után újból a fellendülés jeleit mutatja. 52 állam külkereskedelmét vizsgálva, látjuk, hogy az áruforgalom pénzbeli értéke a múlt évihez képest ugyan csökkent /ami azonban a nemzetközi árszint süllyedésével függ össze/, de viszont növekedett az áruk mennyisége,olyannyira, hogy újból elérte az 1932—i helyzetet.