STUD - Statisztikai Tudósító, 1934. december (2. évfolyam, 253-273. szám)
1934-12-01 / 253. szám
s jeles szerkesztő és felelős kiadó. Márki Miklós dr. fémünket írs: Sény: Pál dr. Budapest, if., Helg. Kávé!'-utca 7. Telefon : 500 - 20-Minden jog fentartásával. —- Kéziratnak tekintendő. —— Házi sokszorosítás. vrengeni ménföld - 1852 méter. —- Orig. vér did* 16OS méter1. -— faág.yard « 0*91 írókt- — lapt], $ ■ 0*30 Ki* 1 ang.négyzet mérföld ^ 2’59 km2. — facre* 0‘4 hektér « 0-7 káV.'hold. ~ 1 hektár · 1“4 teshhorm. — - inog. regiszter tonna - 2 83m\ -— 1 ang.barrel =* 163’$ liter. — 1amengodon»» 3’8 iífrr. — Ismer, hundredweight (cwí • ~ *5^ !<q, lang rwt. = GO'S kg. — iang.quarter..” ■$:? Hg. í-*íi£km8 « -WÍBfcj--*- W/ búzából és bs/rgoMSíöl -V,"i he. .Előfizetési díj posta is^küldés^l havi20-R ' ■ II. évfolyam. 253. szám. 1934. december 1. Szombat •. HOVATOVÁBB. CSAK A HELYBANLAKÓK TANULHATNAK MAGASABB ISKOLÁKBAN. A budapesti egyetemek és főiskolák népességének adatai éles fénnyel mutatják, hogy a magasabb iskolák elvégzésének lehetősége mind nagyobb mértékben csak azoknak áll rendelkezésére, akik az egyetemek és főiskolák székhelyén lakván, nem kénytelenek készpénzzel megfizetni a drága iskola mellett még a kosztot és lakást, a fenntartást is. A budapesti egyetemi és főiskolai polgárok között 1924/25-ben még 36.7/6 volt azoknak..az,„aránya, akiknek a szülei Budapesten laknak, de a kilenc év elég volt rá, hogy ezek arányát 51.1/1-ra emelje fel, ez annak a nemzeti veszedelemnek a jele, hogy a vidék nagy anyagi szegénysége annak kultúrában való elmaradottságát is maga után fogja vonni. Ez komoly veszedelem, ami ellen nagy erővel kell küzdenie. De talán még ennél is megrendítőbb adat az, amely szerint 1924/25-ben a budapesti egyetemi polgárság 16.9%-ának szülei laktak elszakított területen, ma ellenben ezek aránya 4:7-ra esett le. Az elszakított területen lakó szülők szegénysége és az itthoni kultúrpolitika közönye egyformán azon dolgozik, hogy a politikai határ egyúttal mind mélyebb kultúrszakadékot is ásson, a szétszaggatott nemzet öt darabja között. A tudományegyetem hallgatóinak, megoszlása majdnem pontosan az átlagnak felel meg. 1924/25-ben a helybenlakó szülők gyermekeinek aránya itt 37.0 $ volt, 1932/33-ban pedig 52.4 $-ra emelkedett. A közgazdasági karon már 1924/25-ben is 40.8 volt a helybeliek aránya, ma ez 48.0 £. A legijesztőbb a változás a Műegyetemen, ahol a helybeliek aránya 36.5 /o-ról 56.5 /o-ra nőtt. Legkisebb a fővárosi elem aránya az állatorvosi főiskolán, ahol régebben is csak 14.4, volt és újabban sem emelkedett ez 17.30-nál magasabbra. Az elszakított területről érkező hallgatók aránya tíz évvel ezelőtt az állatorvosi főiskolán volt a legmagasabb, itt a hallgatóknak több, mint negyedrésze, 27.36-a volt régi magyar területi lakos, s a műegyetemen ugyanakkor ezek aránya 19.9 ° volt. Ma aránylag még a műegyetemen vannak ezek a legtöbben: 7.2 /1, az állatorvosi főiskolán csak 6.0 /£-ot, a tudományegyetemen 4.3 ?á-ot, a közgazdasági karon 3.8 ?á-ot találunk, tehát itt csak minden huszonhatodik hallgatónak a szülei laknak elszakított magyar területen. Viszont másféle külföldről, bárezek arányszáma természetesen egészben véve is kicsiny, újabban egy árnyalattal mégis többen jönnek Budapestre, mint azelőtt. 1924/25-ben ezek aránya 0.7 /i volt, ma 0.9 )0. Arányszámuk , csak a műegyetemen csökkent /l.l ^-ról 0.7 )0-ra, minden más budapesti egyetemen és főiskolán növekedett, így az állatorvosin 0.4 /ó-ról 1.8 ?ó-ra.