STUD - Statisztikai Tudósító, 1935. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)

1935-09-01 / 182. szám

Felelős sffirkeszfi és felelős kiadó • Mária Miklós eb. Kmunkatárs: Sényi Pét­er. чжцаииягцц opé «^хт\:^а^»аддяи5здпишУ4^«»1».»лам1 Mindezt fog fért!áriásóvá!, -— Kézirat trió­n tekintendő.------ Házi sokszoros ffDS. 1 tej­.peri[ménföld .. 1652 méter. — Uhg. mérföld * 1609 méter. law.yard - 0’91 méter — taa§.iéb­t* 0*20 méter. lang.négyzetm­érföld~ ЪъЪ-ш*. — facre ~ 0’4 hektár · 0'7 kal.hold. — 1 hektár ** inkáhboM. ~■ 1 an$. negin­ter­­toint Jb 83 er. — imgbarrete 163’6 liter. — 1 amur.gallon * 3’6 liter. — lamer. hundredweight (ewig - 4§‘4 kg. t апд cwf. - 50­8 kg..— Isng.guiber* 12? kg. —Гщ.Ьпм = 1016 kg. — /Йτ &dte/ búzából és burgonyából *= 27*2 kg. Előfizetési díj postai szétküldéssel havítO’­P.. III.évfolyam. 1­2 szára, 1935. szeptember 1.. . Vasárnap. MIRE ADNAK PÉNZ? A BANKOK? Nehéz időkben, amelyek uj problémákat vetnek fel és amelyek között ennélfogva­ egy azem­re -elégtelenné válik a hitel­­intézeteknek más körülmények között kialakult sablonos tőkekihelyezési rend­szere, a váltótárcának fedezet szempontjából való fokozatos átalakulása mu­tatja, hogy az üzleti életben lassanként új erőviszonyok alakulnak ki. A statisztikai Évkönyv abban a gazdag és részletes anyagban, amelyet a hitelintézetek működésére nézve minden évben közzétesz, igen gondo­san elemzi a váltótárcában levő anyagnak fedezet szerint való megoszlását is. 1933 végén,­ az 1934 évi adatok még nem állanak rendelkezésbe­­,­ egy és három­negyed márd P-nél valamivel több volt a r­t. formájú bankok és takarékpénz­tárak tárcájában levő váltóanyag értéke. Ebből másfél márd P-nyi váltóra néz­ve részletesen megkapjuk a fedezetre vonatkozó adatokat és csak annak a mint­egy 27000 ma P-nyi váltóanyagnak a fedezet szempontjából való megoszlását nem ismerjük, melyet ezek a hitelintézetek egymástól viszont leszámoltak. A viszontleszámolásba adott anyagnak a fedezet szempontjából való megoszlása szintén nagyon érdekes és nagyon fontos is lenne, mert hiszen a viszontle­számoló, intézet külön is cenzúrázza a hozzá kerülő anyagot,és így igen termé­szetes,, hogy ez a negyedmárci­á­nyi váltó pénzintézeti szempontból a legjava a pénzintézetek kezén levő váltóanyagnak. De végeredményben a fedezet tárgyi,­ jellege szempontjából ezeknél sem­ lehet nagy az eltérés a többitől, miután a cenzúra elsősorban főként az adós bonitásának­ körülményeit mérlegeli. Valószí­nű tehát, hogy a váltóanyagnak fedezet szerint való megoszlását általában is, azok az arányszámaok jellemzik, amelyeket a viszont leszámolt váltókon kívül eső többi váltókra nézve a statisztikai adatok alapján megállapíthatunk.­­Viszont leszámolással, egyébként jóformán csak a fővárosi intézetek foglalkoz­nak és ezek is elsősorban a vidéki intézetek anyagát veszik­ át..A majdnem 270 mó P-nyi viszont le­számolt váltóból 250 mó P-nyi volt 1933 végén a fővárosi intézetek tárcájában.­ A pontosság kedvéért megjegyezzük itt, hogy ebben azz adatban nem szerepel a Nemzeti Bank váltótárcája, hanem csak a többi bankoké és takarékpénztáraké. Az egy és háromnegyed márci­u­nyi összes váltóállományból egyébként körülbelül a fele jelzálogilag biztosított váltó, lényegében tehát nem váltóüzlet, hanem csak formája szerint az, mert hiszen ezeknél a hitel­ügyleteknél a váltóforma csavarra szolgál, hogy a hitelt közvetítő pénzinté­zet számára a váltóeljárás előnyeit biztosítsa.­ 1933 végén az egész országban 560 mó P értékű váltónak volt földbirtok- fedezete, 344 mó-nak házbirtok és mindössze 18 mó-пак volt gyári ingatlan - fedezete»- A többi fedezeti típusok közül még mindig elég előkelő hely illeti meg a személyi váltók csoportját, amelyben 207 mó 13 értékű váltót találunk. Az áruval fedezett váltók összege ellenben nem több, mint 12 mó P és még kevesebb, 11 mó P azoké, amelyeknek biztosítéki alapja Budapest i­., Keleh' Károly-uh» Г ■Telefon •• oOO — .2 Q.

Next