STUD - Statisztikai Tudósító, 1935. október (3. évfolyam, 207-233. szám)

1935-10-01 / 207. szám

Móni­cs Miklós ér. Főmun­katárs: Sényi Pa/ dr. mmn . Felelős szerkesztő és felelős kiadó : Budapest I­., Keleli Károly­ ut­ca 7. Telefon 500 - 20. Minden jog fen­tanta savai. -— Kézira­tn­a­k tekintendő.----------Házi sokszorosítás. STATISZTIKA! TUDÓSÍTÓ 1 tengeri mérföld = 1852 méter. — lang. mérföld = 1609 méter — lang.yard * O SI meter. — lang. láb . (1­30 méter lang.négyzetmeeted - 2*59 Hm2. — /«•/•« - 04 hektár - 0-7 Kamid. —■ 1 hektár -174 karold. — l­ang. regiszter­­tonna ш 2-33 ms. tang barre!- 163­6 liter. — lamer.gallon - 3­8 liter. — lamer hundredweight few! ) - 454 kg tang mi ш 50­3 kg.­­ /ш. m­arter - 127 kg. — lang tonna - 1016 kg. — KJSA bushel búzából és burgonyából - 27­2 kg. Előfizetési díj postei székküldéssel havi 20-P. III. évfolyam. 207.sz. 1935* október 11. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A KÖZÚTI VASUTAK FORGALMA. Kevés gazdasági vállal­kozást érintett oly súlyosan a világválság szomorú kihatása - a munkanélküliség - mint a nagyvárosok közlekedési vállalatait. A közlekedési vállalatok költségei kö­zött ugyanis jelentős tételt alkotnak azok az állandó kiadások, melyek teljesen füg­getlenek a forgalom nagyságától, hanem éppen úgy fentállanak akkor is, ha eszközei­ket senki sem veszi igénybe, mint akkor,ha rajtuk a legnagyobb forgalom bonyolódik­­ le. Mivel pedig a munkanélküliség a közúti vasutak forgalmát lényegesen apasztotta, ezeknek az állandó költségeknek a terhe a közúti vasutak költségvetésében lényege­sen megnövekedett. A közúti vasúti vállalatok forgalma a gazdasági válság esztendeiben hi­hetetlen mértékben visszaesett, az európai nagyvárosokban 40-50-60­­-9,S utaslétszánci adó­­kon-és -sem volt ritka. Igen természetes, hogy ez a tény rendkívül súlyosan érintette a vasutak gazdasági számvetését és horribilis károkat okozott nekik. Azo­­ a kísér­­letek, melyek az utasszám apadásának leküzdése érdekében történtek, valamennyien azokat a tényezőket keresték, melyek hatása alatt a nagyvárosi népesség a közleke­dési eszközök használatától eltért. A közlekedési eszköz ugyanis nem feltétlenül pótolhatatlan. Rendes viszonyok közt a nagyvárosi lakosság legtekintélyesebb réte­gei összes jövedelmüknek közelítően 8-10 /£-át költik közlekedésre, de a kereseti viszonyok romlásával egyre inkább csökkent az erre fordított kiadások összege és aránya, mert a távolság legyőzésének kényelmesebbé tételénél sokkal fontosabb szük­ségletek fedezésére kellett fordítani a megcsökkent jövedelmeket. A közúti vasutak és az egyéb közlekedési eszközök forgalmát azonban nem­csak a rosszabb kereseti viszonyok következtében elvándorlott tömegek szorították egyre mélyebbre. Az utasok számának apadásában mindenkor sokkal nagyobb szerepe volt a munkanélküliségnek, ami könnyen érthető, mert a munkátlanná vált osztályok számára az anyagi eszközök hiányában nemcsak lehetetlenné vált az utazás, hanem ná­luk az egyben céltalanná is lett. A munkanélküliségi görbének tehát azonos irányok­ban kell haladnia, mint a közúti vasúton szállított utasok­ tömegét ábrázoló görbé­nek. Ez valóban így is van. A forgalom csökkenése elsősorban a munka nélkül maradt tömegek elmaradt utazásaira vezethető vissza. Az­ a sze­rekvés, hogy ezek helyett újabb utastömegeket nyerjen a vállalat, nem minden esetben járt eredménnyel. Feltűnő,hogy a munkanélküliség lassú csökkenésével nincs arányban a közúti vasút utasszámának növekvése, annak ellenére, hogy 1933. szeptemberétől tarifális könnyítések segítsé­gével igyekeztek ezt elősegíteni. Ha két kis szakaszt számítunk egy utasnak, a fej­lődés a munkanélküliségi adatokkal szembe­­állítva még nem kielégítő. Hogy ennek mi az oka, arra még nincs adat. Minden bizonnyal a közúti vasrét,­­használatáról egyszer, leszokott tömegek nehezebben szoknak arra vissza.

Next