STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Felelős szerkesztő és felelős kiadó Móricz Miklós dr. Fémünk« társa Sényi Pál dr. 3.dapes.h. k., Keleti Károly-usta Telefon - 500 - 20. Minden jog fentartása van.— Kéziratnak tekintendő. ----- Házi sokszorosítás. 1 tengeri mérföld = 1652 méter. — leng. mérföld = 1609 méter. — lang. yard = 0*91 méter. •— lang.láb = 0*30 méter. láng.négyzetmérföld « 259 km*. — lack « 0*4 hektár = 0-7 kar.hold. —V hektár = 174 kat.hold. -- Ung. regiszter, tonna - 2*83 m*. — lang. barret« 163*6 liter. — 1 amer gallon ~ 3*S liter — 1 amer. hundred weight few!) 45*4 kr. lang cwt. - 508 kg. — tang.quarter -127 kg. — lang.tonna = 1016 kg. — Ш/ aiwite/ búzabél és burgonyából - 272 kg. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20-R IV. évfolyam. 1.szám, 1936. január 1. Javított lap. HOGY ÉP A NÉP? Magyarországon a férjes, özvegy és elvált nők, valamint az özvegy és elvált férfiak száma együtt, mint akikről feltehető, hogy bizonyos mértékig önálló háztartásban élnek, körülbelül harmadfél millió, de ezenfelül még meglehetős nagy számmal vannak olyan magánosan élő emberek is, akik gyakorlati értelemben véve egyetlenegy család részének sem tekinthetők, így a társadalmi szerkezet széteső, laza s különben is statisztikánknak a családokra vonatkozó része gyenge. A legjobbnak látszik, ha a magyar nép fogyasztásának mértékét keresve a tipikusnak elismert,, - bár alapjában véve elég ritkán előforduló - öttagú családból indulunk ki, amelynek fogyasztási szükségletét a Szakszervezeti Tanács állította össze. Ezt a számítást a Munkaadók Központja is elfogadta alapul, ez tehát ellenőrzött fogyasztási minimális szükséglet. Valóban minimális kívánság, hogy a lakosság átlagosan olyan ellátásban részesüljön, mint amilyet a munkások és munkaadók érdekképviselete a városi munkásság számára megállapít. Az átlag ugyanis még mindig azt jelentené, hogy miután vannak olyan rétegek, amelyeknek ellátása jobb az ipari munkásságénál, ha az átlagot elérjük, még mindig lesznek olyan rétegek is, amelyek lényegesen alatta maradnak a városi munkás életszintjének. Magyarország lakossága megfelel egy és háromnegyed millió öttagú családnak s ha a budapesti munkáscsalád számára megállapított átlagokkal ezt a számot megszorozzuk, hogy a nép élelmiszerszükségletének nagyságát megállapíthassuk, akkor kitűnik, hogy az átlagos szükséglet fedezése nálunk voltaképen csak a kenyérnéreleknél van meg. De ehhez azonnal hozzá kell tennünk, hogy a fővárosi munkás nem fogyaszt annyi kenyeret és tésztát, mint a vidék s a fővárosban fejenként megállapított s mintegy egyharmad kornyi kenyér a vidéken kevésnek bizonyulna. A fővárosi munkás igénye szerint az ország népének 11,7 millió q kenyérre ás 1 millió q főző lisztre lenne szüksége, amivel szemben a tényleges fogyasztást jó években 11-13 millió q között kereshetjük. Rossz években azonban úgy látszik, hogy a fogyasztás 9 millió q-ig is leesik. Miután pedig a kenyérmagvakra legalább olyan nagy mértékben áll, mint más élelmiszerekre, hogy fogyasztásuk a társadalom rétegei között nem egyforma s az egyik réteg a többszörösét fogyasztja annak, amit a másik megszerezhet, az ország népének kenyérmagvakkal való ellátottsága csak jó években bizonyul elfogadhatónak. Kétségtelen azonban, hogy igen szeles néprétegek vannak, amelyek akkor is az ínség határán állanak. A burgonya-szükséglet, mint ami a nagy tömegek ellátása szempontjából közvetlenül a kenyérmagvak után következik, sőt a legalacsonyabb életsorsú rétegek szempontjából azt talán meg is előzi, egy évre a budapesti munkásfej átlag szerint 900 millió q-га rúgna. Burgonyából az évi termésünk 14-18 millió q között váltakozik, amiből a 90 millió q kifutna. De ha a termésből leütjük a vetőmagsülségletet, a takarmányozás, a szeszfőzés és a kivitel céljaira elhasznált mennyiségeket, akkor úgy találjuk, hogy népünknek burgonyával való ellátottsága még a jó években is hiányos. Szerda.