STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

2.oldal. STUD 1936. március 1. Vasárnap. MENNYI LESZ A MOTIMÁLIS MUNKABÉR A KÁRPITOS IPARBAN? Az iparügyi mi­nisztérium 1936. januárjában kelt leiratában Budapestre és a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara területére vonatkozóan elrendelte a kárpitosiparban a legki­sebb munkabérek megállapítását . Ennek alapján a munkaadók részéről a Budapesti Kárpitosok, Gombkötők, Paszományosok és Paplanosok Ipartestületéből, valamint a Kárpitosmesterek Országos Szövetségéből és a munkavállalók részéről a Kárpi­tosmunkások Országos Szövetségéből alakult bizottság" 1936. február hó 28-én megállapította a kárpitosiparban a legkisebb munkabérek terve­zetét. A megállapodás szerint ezek a bérek azonosak az asztalosiparra álta­lában megállapított órabérekkel, vagyis Budapesten és környékén egy évnél fiata­labb gyakorlattal',, rendelkező segédnél 16 fillér, egy éves segédnél 46 fillér,, '"gy­akorlott segéd esetén 56 fillér, önállóan dolgozó munkásnál pedig 70 fillér. A Budapesti Iparkamara, területén a kárpitosipar legkisebb bérei ugyan­csak megegyeznek az asztalosiparra megállapított minimális bérekkel.­­Ezek sze­rint Balassagyarmat, Budakeszi, Cegléd, Fót , Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas, Monor, Nagykőrös, Salgótarján, Sashalom, Soroksár, Székesfe­hérvár, Szentendre, Üllő és Vác városokban, illetve községekben a kárpitosipar­ban a legkisebb bérek egy évnél kisebb gyakorlat esetén 30 fillér, egy éven túl 40 fillér begyakorolt segédnél 50 fillér, önálló munkásnál pedig 60 fillér. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területén levő többi nagy­községre és egyéb helységekre kiterjedő hatállyal a legkisebb munkabér az egyes bércsoportok szerint 26, 35, 42, és 52 fillér. A bérminimumot megállapító bizott­ság döntése az iparügyi miniszter megerősítése után lép életbe. A*/ AZ ÉRTÉKTŐZSDE HETE A februári utolsó tőzsdei héten a budapesti értékpiac áralakulása ellenétben állott a várakozással. A tőzsde arra számított, hogy a kötöttkamatozású értékek árfolyama javulni, a részvényeké pedig csökkenni­­ fog. A fixpapírok emelkedésének lehetősége azért volt valószínű, mert a külföl­di kínálat most már teljesen megszült, a részvénypiacon ellenben olcsóbbodást vártak, mert az ultiméval kapcsolatban realizációktól lehetett tartani. Ehelyett az történt, hogy b­ár a kisebb mérés­ekben dolgozó spekuláció csakugyan­ iparko­dott kötelezettségeitől szabadulni, a részvénypiac árfolyamainak nagy többsége a hét folyamán alig változott,­néhán­y kedvelt papír /Rima, Kőszén, Salgó/ és egy­­pér úgynevezett outsider-érték /Beocsini, Bauxit, Urikányi/ pedig elég tekinté­lyes heti árnyereséget ért el. A kötvénypiacon viszont semmiféle javulás nem volt sőt a fontosabb értékek árfolyama 1-3 %-kal csökkent.­ A részvénypiac áralakulásának az a magyarázata, hogy a hét elején ta­pasztalt általános olcsóbbodás után úttól élénk volt az érdeklődés, de csak nagypapírokat vásároltak és a vevők csaknem kizárólag az erősebb kezek (főként az egyes vállalatok­­üzleti eredményeiről jól informált körök­ közül kerültek ki. A forgalom jelentősebb része 3­4 papírpiacán zajlott le. A fixpiacon a hétvégi rendezés, továbbá az­ ultiméval kapcsolatos pre­mia-, hat­ár­id­ős- és lombardüzletek lebonyolítása volt kedvezőtlen hatással az ár­folyamokra. Vannak azonban annak lélektani okai is, hogy a kötvényhossz miért állott meg. Egyes csoportok ugyanis, amelyek nagymennyiségű fixpapírt­ tartanak kezükben, azokat eddig nem nagyon kínáltak­, mert magasabb árakat reméltek. Úgy­­látszik azonban, hogy ezek a felhalmozott mennyiségek az utóbbi időben /nosztri­­fikálás előtt/ az országba beszivárogott címletekkel együtt, sokkal nagyobbak,mint az eladók gondolták s igy a jó vevők már könnyebben vásárolhatnak. A fixpapirokat

Next