STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. augusztus (4. évfolyam, 157-180. szám)
1936-08-01 / 157. szám
Feterárszerkesztő és felelte kiadó: Móricz Miklós dn. Főmunkatárs •• Lényi Pál dn. Budapest II., Kerek Károly-utca Telefon • 500 — 20. Minden jog fentartásával. ----- Kéziratnak tekintendő. ----- Házi sokszorosítás. Előfizetési dij postai szétküldéssel havi 20- IV. évfolyam. 157.szám, 1936. augusztus 1. Szombat. GABONAFÉZISI-TERMELÉSÜNK FEJLŐDÉSE A MÚLT ÉVSZÁZAD É ÉVES ÉVEITŐL NAPJAIMIG. 3 A múlt századév első 7 évtizedéből mezőgazdasági termelésünk eredményességéről nincsenek megbizható adataink. Köztudomású, hogy akkori őstermelő gazdálkodásunk minden szempontból nagyon alacsony színvonalú volt. Ez a megállapítás nem is annyira az egyes termények hozamára, mint inkább a gazdálkodás általános módszereire és bizonytalanságára vonatkozik. Minden valószínűség szerint ebben az időben is voltak kivételesen bőtermésű esztendők és a gyengébb években is helyenként szerencsés körülmények között kitűnő termésátlagok. A termények országos átlaghozamai azonban kétségtelenül lényegesen alacsonyabbak voltak a háború előtti Nagymagyarország termésátlagainál és minden bizonyossággal a maiaknál is. . Az első évtizedben, melyről már többé-kevésbé megbízható statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre, tehát az 1869-ben kezdődő években, a kalászosok kat. holdankénti termésátlageit még mindig legtöbbször a 4 métermázsán alul maradnak és az 5 méter mázsát csak ritka kivételkép haladják túl. Az előző évtizedek átlagos terméseredményei ennél csak gyengébbek lehettek. A fejlődés az országos statisztika bevezetése utáni időkben az általános kulturális fejlődéssel párhuzamosan rohamléptekben indul meg. A mezőgazdasági termelés fejlődése természetszerűleg kettős irányú, mert egyrészt folytonosan újabb, eddig parlagon hevert területeket von szántóföldi művelés alá, másrészt - és itt mutatkozik a jelentősebb eredmény,- a területegységre eső termésátlagokat fokozatosan, hatalmas mértékben emeli. Az előbbi tényező, bár óriási területeket ölel fel, mindenesetre kisebb szerepet játszik a háború előtti korszak 45 esztendei fejlődésében mint a jobb művelés, a racionálisabb gazdálkodás folytán bekövetkezett, magasabb termésátlagokat produkáló többtermelés. Mert míg a szántóföldterület növekedése az 1869-1914 évek folyamán 10 millió hektárról 13 millióra kereken csak ЗО %-kal emeli a mindenkori terméseredményeket, a kalászosok learatott területének növekedése pedig ezen idő alatt mindössze 22 %-os, addig a 4 kalászos főtermény terméshozamai átlagban kerek 100 százalékkal, 41 millió métermázsás évtizedes átlagról 82 milliós átlagra emelkedtek. A háború előtti utolsó évtizedben a kalászosok holdankénti országos termésátlagai már kivétel nélkül 5 métermázsán felül vannak és a legjobb esztendőben megközelítik a 9 méter mázsát. A KALÁSZOSOK ORSZÁGOS TERMÉSÁTLAGAINAK TÍZÉVES ÁTLAGAI. Időszak Búza Rozs Árpa Zab méter mázsa 1869-1880 4.31^ 4.041 4.681 4.451 1881-1890 6.89 5.77 6.21 4.84 I 1891-1900 6.75 1 67$ 580 172 $ 6.48 173 % 5.57 98 % 1901-191O 6.96 6.53 f 7.18* 6.35 I 1911-1914 7.19 ^-^6.98 f 8.10 6.85 I 1915-19I8 6.Об .67 j 5• 57 J 5.36 J I* «VEtct I '