STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. december (4. évfolyam, 255-277. szám)
1936-12-01 / 255. szám
Felelős szerkeszti és felelős kiadó; Móricz Miklós dr. Főmunkatárs; Sényi Pál dr. STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ. Budapest II., Keleli Károly-utca Te 1 -1- 500 -20. Minden jog fentartásával. —— Kéziratnak tekintendő.—— Házi sokszorosítás. Előfizetési flis postei szétküldéssel havi 26’-R IV.évfolyam. 265. szája. 1936. december 1. Kedd. ELŐADÁS AZ ÉRDEKÉPVISELETEKRŐL. A Magyar Társadalomtudományi Társulat téli előadássorozatában december hó 2-án, szerdán délután fél hat órakor dr. Acsay Tihamér tart előadást "Érdekképviselet, egyéniség, közérdek" címmel a Népegészségügyi Múzeum előadótermében /VI. ,Eötvös u. 3»/» Belépés és ruhatár díjtalan. '* , ■ VÁLASZTÁSI JOG ÉS VÁLASZTHATÓSÁG NÁLUNK ÉS MÁSUTT. A képviselőház egyik tanácskozói termében kedden délelőtt ül össze a választójogi értekezlet, hogy a prlamentarizmus alapvető jogkérdését, a választói jogot és a megválaszthatóság feltételeit új alapon rendezze, illetve, hogy e rendezés feltételeit és módozatait megvitassa. • • LAMOLT., A magyar népképviselet első demokratikus, az egész népességre kiterjedő rendszerét az 1848. V.t.-c. alkotta meg. Szabályai, melyek alapján még ugyanezen évben végbement az első magyar képviselőválasztás, rendkívül egyszerűek: választójoga van minden húsz éves férfinek, feltéve, hogy száz ezüst forint biztos évi jövedelme, vagy 300 ezüst forint értékű ingatlana van, ezenkívül az önálló iparosoknak és kereskedőknek, valamint vagyoni feltételek nélkül a honoratioroknak. Választható minden 24 évnél idősebb férfi, aki a magyar nyelvet bírja. • Ez a törvény huszonhat esztendőn át volt érvényben, de ebből az időbőltizennyolc évet elrabolt az abszolutizmus. Csak 1874-ben került sor újabb törvény megalkotására. Az ez éri XXXIII.t .-c.alapjában fenntartotta a megelőző törvény feltételeit azzal a különbséggel, hogy egyrészt részletes körülírást alkalmazott minden kategóriánál, másrészt pedig a feltételeket nem a birtokban, hanem az utána fizetendő adóban állapította meg. ■ : : Ami a XIX. század harmadik negyedében talán megfelelt, az semmiesetre sem lehetett jó a XX .század első, második évtizedében. Ennek felismerése vezette az akkori kormányt - mindenesetre számos külső parancsoló körülmény felismerésével egyidejűleg arra, hogy 1904 január 20-ára értekezletet hívjon össze, melynek célja választójogi reform előkészítése volt. Praktikus eredményeazonban csak egy statisztikai számlálás elrendelése volt, mely a húsz évnél idősebb fér ■fiakat vette számba. A következő év nagy politikai változást hozott. A darabontkormány belügyminisztere, Kristóffy József javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében minden 24 évesnél idősebb írni és olvasni tudó férfi választójogot kapott volna. Az ismert politikai átalakulás következtében ez nem valósult meg. A koalíciós kormány belügyminisztere Andrássy Gyula gróf szintén kidolgozott, sőt a képviselőhöz előterjesztett egy javaslatot, amelyik a jogkiterjesztést és a magyar szupremácia védelmét plurális választójoggal akarta volna megvalósítani. Új törvény azonban csak az 1913 évihez fűződik. Két kérdés állott abban az időben a választójogi reform tengelyében, helyesebben két veszély hatását kellett kiegyensúlyozni, a nemzetiségi és a karikáskérdést. Az ezekre való figyelés