STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. december (4. évfolyam, 255-277. szám)

1936-12-01 / 255. szám

Felelős szerkeszti és felelős kiadó; Móricz Miklós dr. Főmunkatárs; Sényi Pál dr. STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ. Budapest II., Keleli Károly-utca Te 1 -1- 500 -20. Minden jog fen­tartásával. —— Kéziratnak tekintendő.—— Házi sokszorosítás. Előfizetési flis postei szétkü­ldéssel havi 26’-R IV.évfolyam. 265. szája. 1936. december 1. Kedd. ELŐADÁS AZ ÉRDEKÉPVISELETEKRŐL. A Magyar Társadalomtudományi Társulat téli előadássorozatában december hó 2-án, szerdán délután fél hat órakor dr. Ac­say Tihamér tart előadást "Érdekképviselet, egyéniség­, közérdek" címmel a Népegészségügyi Múzeum előadótermében /VI. ,Eötvös­ u. 3»/» Belépés és ruhatár díjtalan. '* , ■ VÁLASZTÁSI JOG ÉS VÁLASZT­HATÓSÁG NÁLUNK ÉS MÁSUTT. A képviselőház egyik tanácskozói termében kedden délelőtt ül össze a választójogi értekezlet, hogy a p­­r­­­­lamentar­izmus alapvető jogkérdését, a­ választói jogot és a megválaszthat­óság fel­tételeit új alapon rendezze, illetve, hogy e rendezés feltételeit és módozatait megvitassa. • • L­AMOLT., A magyar népképviselet első demokratikus, az egész népességre kiterjedő rendszerét az 1848. V.t.-c. alkotta meg. Szabályai, melyek alapján még ugyanezen évben végbement az első magyar képviselőválasztás, rendkívül egyszerűek: választó­­­joga van minden húsz éves férfinek, feltéve, hogy száz ezüst forint biztos évi jö­vedelme, vagy­ 300 ezüst forint értékű ingatlana van, ezenkívül az önálló iparosok­nak és kereskedőknek, valamint vagyoni feltételek nélkül a honoratioroknak. Választ­ható minden 24 évnél idősebb férfi, aki a magyar nyelvet bírja. • Ez a törvény huszonhat esztendőn át volt érvényben, de ebből az időből­­tizennyolc évet elrabolt az abszolut­izmus. Csak 1874-ben került sor újabb törvény megalkotására. Az ez éri XXXIII.t .-c.alapjában fenntartotta a megelőző törvény­ fel­tételeit azzal a különbséggel, hogy egyrészt részletes körülírást alkalmazott min­den kategóriánál, másrészt pedig a feltételeket nem a birtokban, hanem­ az utána fi­zetendő adóban állapította meg. ■ : : Ami a XIX. század harmadik negyedében tal­án megfelelt, az semmi­esetre sem lehetett jó a XX .század első, második évtizedében. Ennek felismerése vezette az akkori kormányt - mindenesetre számos külső parancsoló körülmény felis­­merésével egyidejűleg­­ arra, hogy 1904 január 20-ára értekezletet hívjon össze, melynek célja választójogi reform előkészítése volt. Praktikus eredménye­­azonban csak egy statisztikai számlálás elrendelése volt, mely a húsz évnél­ idősebb fér­ ■­­fiakat vette számba. A következő év nagy politikai változást hozott. A darabont­kormány belügyminisztere, Kristóffy József javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében minden 24 évesnél idősebb írni és olvasni tudó férfi választó­jogot kapott volna. Az ismert politikai átalakulás következtében ez nem valósult meg. A koalíciós kormány belügyminisztere Andrássy Gyula gróf szintén ki­dolgozott, sőt a képviselőhöz előterjesztett egy javaslatot, amelyik a jogkiter­­jesztést és a magyar szupremácia védelmét plurális választójoggal akarta volna meg­valósítani. Új törvény azonban csak az 1913 évihez fűződik. Két kérdés állott abban az időben a választójogi reform tengelyében, helyesebben két veszély hatását kel­lett kiegyensúlyozni, a nemzetiségi és a karikáskérdést. Az ezekre való figyelés

Next