STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. december (4. évfolyam, 255-277. szám)
1936-12-01 / 255. szám
2.oldal SIUD/1936. december 1 Kedd. hozta létre eddigi legbonyolultabb választójogi rendszerünket az 1913: XIV.t.-c.-t, melynek alapján tényleg sohasem választottak. Ennek értelmében választójoggal bir minden 24 éves férfi, ha középiskolai érettségije, vagy ezzel egyenértékű képesítése van; minden 30 éves férfi, ha 6 elemit végzett, két korona egyenes állami adót fizet, vagy önálló iparos és kereskedő, vagy ha három éve, mint alkalmazott ugyanazon a helyen szolgál; csak írni 0з olvasni tudó férfi, ha legalább évi 20 korona egyenes állami adót fizet, vagy üzletében állandó alkalmazottat tart; végül az írni-olvasni nem tudó, ha 40 korona adót fizet. Mindezekhez járul az egy évi helyben lakás feltétele. Képviselőjé megválasztható, akinek választójoga van, 30 éves és magyarul tud. A tervezet Budapest, Fiume és a törvényhatósági városok számára, titkos, a többi kerületekre nyílt választást hozott, de mielőtt életbe léphetett volna, a világháború utolsó évében, új választójogi törvény létesült, az 1918: XVII. Ennek értelmében választójoga van minden 24 éves írni-olvasni tudó, egy éves helyben lakással bíró férfinek, ha hat elemit végzett, vagy évi 10 korona állami egyenesadót fizet, vagy 8 kat.hold ingatlannal bír, ezenkívül az önálló iparosnak és kereskedőnek, az állandó alkalmazásba lévőnek, az altiszteknek, az előbbi kategóriákhoz tartozók segítő családtagjainak s végül a Károly-csapatkereszttel vagy vitézségi éremmel kitüntetetteknek. Képviselővé, választhatók г 24 évnél idősebb magyarul tudó férfiak. A tervezet szerint egyes kerületekben titkos lett volna a szavazás. Törvényhozásunk, mint látjuk, sokáig állt egyhelyben és nem tudott megindulni: az élet annál nagyobb lépésekkel ment a maga útján és egy évvel később kényszerű szükség vitte rá az illetékeseket az új alapon való választásra. Az_ 5985/^919° sz. M.E. rendelet értelmében választójoggal bir minden 24 évnél idősebb férfi,a fiatalabb pedig abban az esetben, ha 1918 november 1-e előtt legalább 12 hetet töltött a harctéren, és minden 24 évnél idősebb nő, ha írni-olvasni tud. Képviselővé választhatók ugyanezek 30 évnél idősebb korban. A választás mindenütt titkos. A következő jogforrás a 2.200/1922.M.E. rendelet újból a jogszűkítés felé haladt. Aktív választójogot ad minden 24 éves, tíz éve magyar állampolgár és két éve egy helyben lakó,négy elemit végzett férfinek /ezenkívül a háborús kitüntetéssel bíróknak és az 1918. évi névjegyzékbe felvetteknek/, továbbá a 30 évnél idősebb hat elemit végzett nőknek, illetve a négy elemit végzetteknek, ha három törvényes gyermekük van, vagy ha önálló háztartást vezetnek. Választhatók ugyanezek 30 éves korukban. Újítás, hogy Budapest részére bevezeti a lajstromos választást. Itt és a t. városokban a szavazás titkos, egyébként nyilt. A jelenleg érvényben levő 38.25.„XXVII számú törvény lényegében változatlanul fenntartotta az előbbi feltételeket. . A MAGYARORSZÁGON ÉRVÉNYBEN VOLT ,ÉS ÉRVÉNYBEN LEVŐ VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETIK LEGFONTOSABB ISMÉRVEI. Jogforrás Nem Választó Választha Kor Helyben- Cenzus Ajánlók tök kora lakás száma legalább 1848: V. csak férfi 20 - birtok és társa- 1 24 dalmi osztály 1874: XXXIII. ** " 20 - adófizetés 1 24 1913-* XIV. " " 24 1 év értelmiségi, társa- 50 30 30 1 " dalmi állás és adófizetés 1918: XVII. " ’■ 24 év értelmiségi,adófize- 50 24 fős,birtok,társadalmi és háborús érdemek