STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. augusztus (5. évfolyam, 167-174. szám)

1937-08-04 / 167. szám

2. oldal. STUD/1937. augusztus 4. Szerda: ki lehet számítani azt a határt, amelyen belül maradva az öntözés által elért ha­szon több, mint a költség amortizációja.­­ Alapul véve fel­ tíz dunántúli, rétöntö­zést, azt állapíthatjuk meg, hogy normális nyári időjárást tételezve fel a többlet­jövedelem egy kát. holdon 20-58 pengő, viszont száraz nyáron 50-88 pengő volt.-20 %-os kiadás levonásával azt mondhatjuk, hogy az öntözés által elért nyere­ségtöbblet a rézgazdaságokban kát. holdankint 20 és 70 pengő között van.-­lta azon­ban ismét csak a szak­terűleg megoldott, technikailag magasabb fokon álló öntözé­sekkel számolunk - figyelembe véve azt is, hogy itt a költségkulcs magasabb,még­pedig kb. 50 $fa-os,­ 30-50 engóvel többet vesz be a gazda akkor, ha rétjét öntözi. ÖNTÖZÉSSEL ELÉRT TERMÉSTÖBBLET KÜLÖNBÖZŐ TERMÉNYEKNÉL. Jellemzőbb a hazai viszonyokra az alföldi öntözés. Ha Békéscsaba rétöntözéseit vesszük például, legközelebb járunk a hazai alföl­di viszonyok alaptípusához. Itt a rétöntözési kiadások a teljes bevételnek mint­egy 40 %-ára rúgnak.- Belterjes öntözésnél ez 50 $-i­g is felmehet.- A szénater­més holdankint 30-35 %, ami 4 pengővel számítva, 120­-140 pengőt ér, ha ebből 42-70 pengőt levonunk az üzemköltségekre, akkor még min­dig 60-80 pengős tiszta jö­vedelem marad. Ugyanitt azonban az öntözetlen rét hozama 15-16 g., az­az 50-60 pengő értékű. A mivelés a jövedelemnek 20-25 %-át veszi igénybe з így egy hold tiszta jövedelme öntözés nélkül 40, legfeljebb 50 pengőre tehető. Az öntözés javára tehát évenkint és holdankint 20-30 pengő jövedelemtöbblet jut, ami 10 /fo-kat tőkésítve, 200-ЗОО pengő, az a gazda tehát, aki öntözéses kultúrát akar földjén lé­tesíteni, legfeljeb 200-300 pengős befektetést engedhet meg egy holdra. Olyan he­lyen azonban, ahol megfelelő bőségű folyóvíz van a közelben, 150-200 pengő holdan­­kénti költséggel létesíthetők öntözőművek s így végeredményben azt mondhatjuk,hogy a rétöntözés a beruházás amortizálása után is holdankint 100 lengő értéktöbbletig menő hasznot tud biztosítani a gazda számára.­­ A h­ipernánál 75 a csalamádé­­nál 82 $>, a cukorrépánál pedig 240$-оз értéktöbbletet lehetett elérni öntözés út­ján, vagyis az törés haszna kétségtelen s csak az a kérdés, hogy vájjon az ehhez szükséges berendezés kitelik-e ebből a jövedelemtöbbletből.­ Ebben­­­tekintetben mindig a helyi viszonyok döntenek. Mindezek az adatok meggyőzhetnek arról, hogy az öntözés olyan be­ruházás, amely bőven meghozza jutalmát s a most meginduló műszaki munkálatok sike­rétől a magyar mezőgazdaság új lendületet fog kapni. Termény Hely és év Lucerna Maklár 1933 Csalamádé Derekegyháza 1932 Burgonya Gödöllő 1934 Cukorrépa Derekegyháza 1933 Takarmányrépa Hódmez­ővá­sárhely 1934 Termés Többlet g/ k.h. az orsz .átlaggal szemben a í° 80.0 58 72.5 551.0 207.4 59.0 165.5 123.5 74.6 276.2 157.0 56.8 500.0 168.6 56.1 Terméstöbblet Termelési több- Tisztajövedelem­költség többlet pengő pengő % lem .egy kát. holdon •( ~gb tengő, c iopor­t '3 z á •’ a 3 nyáron''30—. kő Lucerna 115.2 59­ 7 75.5 tal n — Csalamádé 158.0 55.9 82.1 Cukorrépa 503.2 64.5 238.7 ,­ll • Tengeri 98.5 35­ 6 62.9

Next