STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. augusztus (5. évfolyam, 167-174. szám)
1937-08-04 / 167. szám
2. oldal. STUD/1937. augusztus 4. Szerda: ki lehet számítani azt a határt, amelyen belül maradva az öntözés által elért haszon több, mint a költség amortizációja. Alapul véve fel tíz dunántúli, rétöntözést, azt állapíthatjuk meg, hogy normális nyári időjárást tételezve fel a többletjövedelem egy kát. holdon 20-58 pengő, viszont száraz nyáron 50-88 pengő volt.-20 %-os kiadás levonásával azt mondhatjuk, hogy az öntözés által elért nyereségtöbblet a rézgazdaságokban kát. holdankint 20 és 70 pengő között van.-lta azonban ismét csak a szakterűleg megoldott, technikailag magasabb fokon álló öntözésekkel számolunk - figyelembe véve azt is, hogy itt a költségkulcs magasabb,mégpedig kb. 50 $fa-os, 30-50 engóvel többet vesz be a gazda akkor, ha rétjét öntözi. ÖNTÖZÉSSEL ELÉRT TERMÉSTÖBBLET KÜLÖNBÖZŐ TERMÉNYEKNÉL. Jellemzőbb a hazai viszonyokra az alföldi öntözés. Ha Békéscsaba rétöntözéseit vesszük például, legközelebb járunk a hazai alföldi viszonyok alaptípusához. Itt a rétöntözési kiadások a teljes bevételnek mintegy 40 %-ára rúgnak.- Belterjes öntözésnél ez 50 $-ig is felmehet.- A szénatermés holdankint 30-35 %, ami 4 pengővel számítva, 120-140 pengőt ér, ha ebből 42-70 pengőt levonunk az üzemköltségekre, akkor még mindig 60-80 pengős tiszta jövedelem marad. Ugyanitt azonban az öntözetlen rét hozama 15-16 g., azaz 50-60 pengő értékű. A mivelés a jövedelemnek 20-25 %-át veszi igénybe з így egy hold tiszta jövedelme öntözés nélkül 40, legfeljebb 50 pengőre tehető. Az öntözés javára tehát évenkint és holdankint 20-30 pengő jövedelemtöbblet jut, ami 10 /fo-kat tőkésítve, 200-ЗОО pengő, az a gazda tehát, aki öntözéses kultúrát akar földjén létesíteni, legfeljeb 200-300 pengős befektetést engedhet meg egy holdra. Olyan helyen azonban, ahol megfelelő bőségű folyóvíz van a közelben, 150-200 pengő holdankénti költséggel létesíthetők öntözőművek s így végeredményben azt mondhatjuk,hogy a rétöntözés a beruházás amortizálása után is holdankint 100 lengő értéktöbbletig menő hasznot tud biztosítani a gazda számára. A hipernánál 75 a csalamádénál 82 $>, a cukorrépánál pedig 240$-оз értéktöbbletet lehetett elérni öntözés útján, vagyis az törés haszna kétségtelen s csak az a kérdés, hogy vájjon az ehhez szükséges berendezés kitelik-e ebből a jövedelemtöbbletből. Ebbentekintetben mindig a helyi viszonyok döntenek. Mindezek az adatok meggyőzhetnek arról, hogy az öntözés olyan beruházás, amely bőven meghozza jutalmát s a most meginduló műszaki munkálatok sikerétől a magyar mezőgazdaság új lendületet fog kapni. Termény Hely és év Lucerna Maklár 1933 Csalamádé Derekegyháza 1932 Burgonya Gödöllő 1934 Cukorrépa Derekegyháza 1933 Takarmányrépa Hódmezővásárhely 1934 Termés Többlet g/ k.h. az orsz .átlaggal szemben a í° 80.0 58 72.5 551.0 207.4 59.0 165.5 123.5 74.6 276.2 157.0 56.8 500.0 168.6 56.1 Terméstöbblet Termelési több- Tisztajövedelemköltség többlet pengő pengő % lem .egy kát. holdon •( ~gb tengő, c ioport '3 z á •’ a 3 nyáron''30—. kő Lucerna 115.2 59 7 75.5 tal n — Csalamádé 158.0 55.9 82.1 Cukorrépa 503.2 64.5 238.7 ,ll • Tengeri 98.5 35 6 62.9