STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. október (5. évfolyam, 200-225. szám)

1937-10-01 / 200. szám

2.oldal. STUD/1937. október 1. Péntek. De a női munkaerő nem is az őstermelés körében válik nyomasztóvá, hanem a többi foglalkozási ágakban.­ Az ezekre vonatkozó adatok pedig kétségtelenül igazol­ják, hogy a század eleje óta már Magyarországon is mind több és több nő kerül a kere­ső pályákra és mind komolyabb versenyt támaszt a férfiaknak, nemcsak számánál fogva, hanem azért is, mert munkája mind magasabb színvonalú. A legnagyobb változás: túlsúlyra jutottak a tisztviselő nők.­A női munkaerő túlnyomó részben alacsonyabb szolgá­lati beosztásban dolgozik, ez azonban az ő szempontjukból fokozatosan javul.­ A szá­zad elején a kereső nőknek csak 1,2 százaléka volt tisztviselő, a legutolsó adat sze­rint /19ЗО/ már 7­2 százalékuk.­ Ha ez egymagában nem volna elég meggyőző, vegyük hoz­zá, hogy ugyanekkor a férfiaknál ugyanez az arány 3-3 százalékról csak 6,2 százalék­ra emelkedett.- Tehát a dolgozó férfiaknak aránylag kisebb hányada működik hivatal­nokként, mint a kenyérkereső nőknek.- Ezzel párhuzamosan esett a legalsó kategóriában működő nők aránya.- 1900-ban 82,9 százalékuk tartozott a segédszemélyzet soraiba, 1930- ban pedig már csak 67,5 százalékuk.­ Ugyanezt az eltolódást világítja meg más szem-­­­pontból az, ha az egyes kategóriákban levő női munkaerők számát az ugyanolyan fokon jó férfiakkal vetjük egybe.- Az őstermelésben a változást nem lehet megítélni, de 1960- ban a tisztviselőnők csak 17­3 %-át tették a férfi­ tisztviselőknek­, legújabban ellen­ben az arány 42,8 Röviden és általánosságban e változást úgy lehetne kifejezni, hogy bár csak minden harmadik kereső férfira esik egy kereső nő, a tisztviselői réteg­ben minden második férfira jut egy tisztviselőnő. A gazdasági élet szerkezetén belül bekövetkező eltolódásokról csak úgy kaphatunk pontos képet, ha az egyes évekre vonatkozólag külön hasonlítjuk össze az ott alkalmazott férfiak számát a nőkével.­ így látjuk meg azt a nagy változást is,amit az időközben bekövetkezett területi és népességi megrázkódtatás okozott.- Kevés és arány­lag jelentéktelen foglalkozási ág az, ahol több nő van alkalmazva, mint férfi.- Kiemel­kedően ilyen a házi cselédeké.- Minden tizedik nő­ cselédre jutott nagyjában egy inas, vagy szolga a század legelején; azóta még nagyobb a különbség, jeléül annak,hogy egy­re kisebb az a társadalmi osztály, amelyik megengedheti magának a férfi munkaerőnek a nem teljes kihasználást jelentő házimunkára való lekötését.­ A háború után a nőcse­lédek száma esett, majd emelkedett egy keveset, de a férfiaké tovább csökkent.­ Kisebb fölénnyel, de szintén számbeli túlsúllyal szerepelnek újabban a női munkaerők az "egyéb foglalkozás" néven összegezett csoportnál.­ Ennek részben számlá­lás­technikai okai vannak, minthogy a nehezen meghatározható alkalmi és változó jog­ 1926 19ЗО Keresők Keresők férfi nő­i férfi nő­i Őstermelés 1.494.403 632.285 42.4 1.560.372 471.079 30.2 Bányászat,kohászat 38.736 1.362 325 34-707 475 1.4 Ipar összesen 547-322 132.335 24-1 714-183 172-493 24.1 Keresk.és hitel 135-187 46-549 35-9 169-744 56.339 33-1 Közlekedés összesen 105.563 12.044­­-4 104-421 8.868 8.5 Közszolg.és szab.fogl. 114-969 52 762 46.2 136.768­­ 59-104 43.5 Napszámosok 24-237 25.881 107-0 40.156 20.990 50.0 Nyugdíjasok, tőke­pénzesek 45.196 5З.764 119-0 97-074 72.416 74-2 Egyéb foglalk. 20.939 23.155 110-5­24-438 37-766 155-0 Ismeretlen fogl. - - -Házicselédek 10-414 145-478 14­­.0 10.139 166.848 1650.0

Next