STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. február (6. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-01 / 24. szám

SüPrkeSIt'SfJ és kiBdihiVata’: BFE3T II, KELETI KÁROLY U. 7. Г. Őfizet^9‘ llfj r OFtni szftfcu IOSP­­ Ii.mví 2d’ l\ i»' >. jnuV.í1iofi,\O-dick, uiagáfw.soknak havi lo'~~ H. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ­ K Ö NY (Hl AT О S NAPILAP FELELŐS SZERKESZTu КЗ 1'ШЩЬ KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FüMUNKATÁRS : D Г. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Mindun jpg fenntartásával i­ézh­atnak tuil­­ulendu­ — K&a fcojpfczprofcitve. Heti kiadás előfizetési díja évi ШГ“ pengő. MILYEN LEHET A FEBRUÁR IDŐJÁRÁSA? Valószínűleg többet érne szá­munkra az, ha megtudnánk mondani, milyen lesz a következő hónap időjárása, mintha csak arra felelünk, hogy milyen l­ehe­t. Sajnos, a nagyobb időre való jóslás még közel sem érte el azt a stádiumot, hogy komolyan vehetnénk és egyelő­re meg kell elégednünk azzal, hogy maximálisan negyvennyolc órára állapítsuk meg a várható időjárást. Mit is értünk tulajdonképen időjárás alatt? Lényegileg az időjá­rás szubjektív jelenség, mert van olyan,akinek 25 fokos hideg a jó időjárás, míg másnak a 10 fokos is nagyon hideget jelent­,­ de magában az a tény, hogy 25 fokos hőmérséklet sem fejez ki sokat, mert ez nem jelent önmagában időjárást, miután abba belejátszanak a szélviszonyok, a levegő páratartalma, napsütés mér­téke, a felhőzet fokozata és a csapadékosság. Addig amíg nem tudjuk ezeket az értékeket közös nevezőre hozni, addig sohasem tudjuk még azt sem pontosan meg­mondani, hogy milyen időjárás volt tegnap, vagy van ma, nemhogy ezt a jövőre meg lehetne állapítani.­ Az egyes értékek összejátszásából keletkezik az a szubjek­tív érzés, amelyből az időjárás jellegét meghatározzuk.­. Az időjárással kapcso­latban még egy érdekes emberi tulajdonságot figyelhetünk meg. Az emberek hamar elfelejtik azt, hogy milyen idő volt egy bizonyos napon. A közlekedési balese­teknél az időjárásnak igen jelentős szerepe van és a bíróságok ezt tekintetbe is szokták venni. Ilyenkor derül azután ki, hogy a legtöbb ember nem emlékszik ar­ra, hogy egy-két hónappal előbb, vagy különösképen egy esztendővel előbb milyen idő volt. Megtörtént, hogy a vádlott eskü alatt azt vallotta, hogy olyan időjárás volt, ami ellene szólhat a perben. És a bíróság megállapította, hogy saját kárá­ra tévedett, mert a Meteorológiai Intézettől bekért időjárás-jelentés ellent­mon­dott a vallomásnak. A következőkben az a célunk, hogy a jövő hónap időjárási átlag­értékeinek, néhány esztendő ugyane hónapjának jellemző időjárási értékeit közöl­jük. Ezekből az adatokból állapítsuk meg azt, hogy körülbelül milyen is lehet az előttünk álló február időjárása, illetőleg majd akkor, ha esetleges szélső érté­kekkel állunk majd szemben, megállapítsuk azt, hogy a szélső értékek miként je­lentkeztek legalább a hozzánk közelebb álló néhány esztendőnek azonos hónapjaiban. Február nálunk általában már nem a leghidegebb hónap. December­ben és januárban a hideg ki szokta adni legnagyobb mérgét és februárban már csak egy-két napra lokalizálódik.­ Igaz ugyan, hogy hosszú évek legnagyobb hidegét 1929-ben éppen február 11-én mérték, amikor­­ 23,4 -ra szállott alá a hőmérő.­­Ez egyébként is meglehetősen hideg hónap volt, mert 16%-át kivéve egészen 25-­­éig nem emelkedett a hőmérő a 0 fok fölé. A hónap első 15 napja közül 12-ben a hőmérő mínusz 10 alá süllyedt és csak egyetlen egy fagymentes nap volt. Február­ban a fagymentes napok száma általában elég ritka, 1926-ban csak három nap volt olyan, amikor fagyott, de ez ritka esztendő volt. Ilyen kivételes esztendő volt egyébként 1916 is, amikor február 24-én volt az utolsó fagyos nap és зет március­ban, sem áprilisban több fagy nem fordult elő. 1935~Ъеп, amikor elég hideg folt- VI. évfolyam, 24­ szám, 1930. február 1. kedd.

Next