STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. április (6. évfolyam, 72-94. szám)
1938-04-01 / 72. szám
Szerkesztőségi és kiadóhivatal: BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. Előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20— F. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10— P. KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS főmunkatárs: Dr. SÉNYI PÁL STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 10*-- pengő. VI. évfolyam. 72. szám.I930® április 1. Péntek: CSEH SZLOVÁKIÁBA A LAKOSSÁGNAK EGYHARMAD RÉSZE TARTOZIK A KÜLÖNBÖZŐ ÉTISÉGEKHEZ . A Magyar Statisztikai Szemle új száma közli Cseh-Szlovákia lakosságának nemzetiségi adatait. Ezek az adatok a hivatalos cseh népszámlálások eredményei, ennélfogva tehát,amint azt maguk a cseh statisztikusok is megállapították, a csehek és részben a tótok javára is igen nagymértékben elfogultak. Mindazonáltal ezekből az adatokból is az tűnik ki, hogy az új állam lakosságának 1931- ben még mindig csak 51 2 volt cseh és nem több mint 15,7 %-a tét. A két uralkodó nemzet tehát együtt a lakosságnak csak kétharmad részét érte el. Az 1910-es népszámlálás szerint a csehek aránya még csak 46.9 $ volt, a tótoké pedig 12.6 tehát akkor - a valóságnak a mainál sokkalta jobban megfelelő adatok szerint -, a két szláv nemzet lélekszámaránya az egész terület lakosságának még a 60 %-án is alul maradt. A mai Cseh-Szlovákia területén a legnagyobb nemzetiség a német, amelynek lélekszámát az 1930-as népszámlálás 3.232.000 főben állapította meg,ez pedig az ország akkori lakosságának 22,3 volt. Perszám szerint ezután a magyarság következik, 1931-ben - a magyarságot megtizedelő hivatalos adatok szerint -, 692.000 főnyi lakossággal, ami az egész lélekszámnak 4*7 $-a volt. A rutének száma 550.000 fő /4 %/, a zsidók pedig 1930-ban mindössze 186.642 főt számláltak, vagyis a lakosságnak 1.3 $-át teszik. Vannak még ezenkívül lengyelek /81.737 fő/, cigányok /32.209/, románok /13.004/, valamint szerbek,, horvátok és szlovénok is /3.113/, az ismeretlen nemzetiségűeknek csoportja pedig 1.300 főre rúg. Országrészenként természetesen egészen máskép alakulnak ezek az arányszámok, így a történelmi Csehországban a németség számaránya 32,7 %, Morvaországban és Sziléziában 21 ,3 %» a Tótföldön ellenben mindössze 4,6 %, a Ruténföldön pedig még a 2 %-ot sem éri el. Viszont a magyarok a történelmi Csehországban mindössze 0.1 %-ot tesznek a Tótföldön ellenben számarányuk 17,8 %, a Ruténföldön pedig 15.9 %» Jellemző, hogy az utolsó két népszámlálás alatt a cseh hivatalos adatok szerint a legnagyobb mértékben éppen a magyarság számaránya csökkent, mert 1921-ben, tehát már akkor 1 cseh számlálás szerint a Felvidéken a magyarság még mindig 21.6 ot test, a Rutánföldön peder 1' Cot. A zsidók Csehországban mindössze 0.2 %-kal szerepelnek, Morvoszágban pedig 0.6 %-kal. A Felvidéken ellenben arányuk 2,2 %-ra nő, 1renföldön pedig tekintélyes kisebbséget alkotnak, mert itt a lakosság 1 %-a tartozik hozzájuk. Cseh-Szlovákia nemzetiségi viszonyaira is különösen jellemző az, hogy amint, ismeretes, a németek és magyarok főként a határszéleken egységes tömbökben helyezkednek e és szórványokban aránylag csak kisebb részüket lehet megtalálni.