STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. július (6. évfolyam, 141-150. szám)

1938-07-01 / 141. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BPEST II. KELETI KÁROLY U. 7. előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20'— P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10'—P. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ KŐ NYOM AT OS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : D­r. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : D­R. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 0 0 2­0 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00'— pengő. VI. évfolyam, 141. sz. 1938. július 1. Péntek. JÚLIUS AZ ÉV LEGMELEGEBB ÉS LEGSZÁRAZABB HÓNAPJA. Július a nagy melegek hónapja. Ennek a hónapnak középhőmérséklete az utolsó tíz-tizenkét év át­lagában 20.8 foknál soha­­sem volt alacsonyabb, havi minimum pedig, amelyet jú­lius folyamán ebben az időszakban feljegyeztek, 10.4 fok.­ A havi középhőmérséklet legmagasabb átlaga tizenkét év közül tízben júliusra esett és a legmelegebb napo­kat is ebben a hónapban figyelhetjük meg. Az utolsó húsz esztendőben ugyanis az esztendő legmagasabb hőmérsékletét tizennégy esetben július folyamán mérték és 1 . A négy esetben található ez augusztus során, míg két esetben már júniusban jelentke­zett ez. Érdekes, hogy az utolsó húsz esztendő legmelegebb napja júniusi, ugyanis 1935 június 28-án mértek 39,5 fokot, mint a legmelegebb értéket.­ Ezt meg­közelítő meleg volt 1928-ban, amikor július 17-én­­3­3,4 fok volt a budapesti hőmérő­­legfelső állása. A leghidegebb július a havi átlagokat figyelembe véve 1996,­ ami­kor is a havi középérték csak 20,8 fok és amikor egyben a legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet is feljegyezték. ■­­ A júliusi legnagyobb melegek a hónap folyamán évről-évre mindig más­más időszakban jelentkeznek. Nem állapítható meg az semm, hogy a hónap eleje, vagy közepe, esetleg vége volna melegebb, általában azonban több esetben a hónap vége a legmelegebb. Ugyanez áll a hűvösebb napokra nézve is, amelyek szintén a hónap leg­­k­ülönbözőbb napjain szoktak jelentkezni. A nagy meleghez járul az, hogy júliusban meglehetősen gyenge, a szél­járás is és az égbolt ,is feltűnő mértékben felhőtlen. A felhőtlenséggel együtt jár azonban az is, hogy­­július folyamán a csapadékmennyisége nagyon kicsiny. Az utolsó tizenkét esztendőben összesen 566 milliméter csapadék esett július folyamán, ami egy hónapra számítva 47 milliméteres átlagnak felel meg.­ Júliusban az esős napok száma is igen kicsiny, átlagban csak kilenc nap, ami egyenlő azzal, hogy július fo­lyamán legfeljebb csak minden harmadik nap esik az eső. Ezek azonban még csak átlagértékek.­ Ha a legkevésbbé csapadékos éveket figyeljük, akkor egészen katasztrofálisnak látszik a helyzet, mert-hiszen nem ritka az olyan július, amikor 9 milliméter a csapadék egész havi mennyisége, vagy esetleg 15-16 milliméter.-­Ezzel szemben az ötven millimétert meghaladó csapa­­dékú júliusok száma tizenkét év közül mindössze csak öt és egy esetben volt száz milliméternél több eső.­ Igen szerencsés azonban az, hogy a harmatos napok száma magas és ebben a hónapban ez a minimális nedvesség biztosítja a növényzet teljes kiszáradásának megakadályozását. Ritka az olyan esztendő, amelynek júliusában tíznél több csapadé­kos napot figyeltek volna meg.­ Egy esetben­­1931-ben/ mindössze négy napon észlel­tek mérhető csapadékot és mindössze három olyan esztendő van a sorozatban, amikor tíznél több napon volt csapadék megfigyelhető. Nagyon gyakran a júliusi csapadék­mennyiség nagy része egy napon esik le.­ Nem egy esetben figyelhetjük meg, még akkor is, amikor a havi csapadékmennyiség jelentősebb, hogy egész értékének több mint fe­le egy napon keresztül hullott alá,­ így pl. 1933-ban,amikor­ a júliusi csapadék meny­­nyisége 37 milliméter volt, ebből 23 milliméter egy nap alatt esett, a többi meg nyolc különböző napon oszlott meg.­ Még kirívóbb volt ennél 1935 júliusa, amikor 15 milliméter volt a havi esőmennyiség, és 11 milliméter ebből egy napra jutott.

Next