STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. október (6. évfolyam, 199-223. szám)

1938-10-01 / 199. szám

2.oldal, S’HÍD/19­38. október 1. Szombat o­ lyan képtelenségnek tűnt fel, hogy erre előre nem is lehetett számítani és cs­ak a tényleges eredményekből lehet ezt megdöbbentően tudomásul venni.­ Annál na­gyobb és annál érthetetlenebb fordulat ez, mert hiszen az, amit az önállóak ma­gasabb életkoráról mondtunk, valószínűen épen az őstermelők önállóira áll a leg­­kevésbbé, miután ők nem szerzik, hanem öröklik az önállóságot.­ S miután minden életkorból halnak emberek, minden életkorú örökösnek is kell lennie, ami eb­ben az esetben azt jelenti, hogy az önálló őstermelők között tekintélyes szám­mal kell lenni, fiat­al, házasuló korban levő elemeknek és fiatal házasoknak is.­ Annál is inkább, mert hiszen a fiataloknak az önállósághoz szükséges földdel va­ló ellátása meglehetősen általános szokás az őstermelés köreiben. A legutóbbi népszámláláskor az őstermelés önállóinak és a segí­­tő családtagoknak, valamint eltartottjaiknak együttes száma meghaladt 2,6 mil­lió lelket.­ A húszas évek,második felében ez a réteg még évente majdnem kere­ken 6.000 főnyi természetes, szaporodást mutatott fel; ez az évi átlagnak az egy­­tizenharmad része volt, tehát a réteg fejszámával korántsem volt arányban, de legalább t mégis aktívumot jelentett.­ A harmincas évek első, nagyobbik fele a­­latt ellen­ben az őstermelés önállói sorában a halottak száma 2.763 fővel haladta meg az élve­szülöttekét, ami évi átlagban még csak 550 főt jelent veszteségként, de már határozott és félre nem érthető és nem is magyarázható veszteség. Ez az egyenleg meglepően alacsony halandóság, de viszont meg­döbbentően kicsiny születési átlag eredmény szépen jön létre.­ Az őstermelés­­sokaiban ugyanis átlagosan 12 ezrelékes a halandóság, ami csak éppen egy árnya­lattal kedvezőtlenebb a tisztviselőkénél, akiknél a legalacsonyabb ez щ átlag - 11,6 ezrelék -, viszont az őstermelő önállóknál ugyanennyi /12 ezrelék/ az ezer lélekre eső születések arányszáma, ami meg nagyon is alacsony, nemcsak a segédszemélyzethez hasonlítva, hanem ha többi önállók átlagszámaival egybevetve is.­ A csonkaország népesedési törvénye ugyanis az utóbbi évek alatt úgy vál­tozott meg, hogy az őstermelés önállóinak átlagos születési arányszámát már a kereskedelem önállói is meghaladják, mert ná­luk ezer lélekre egy év alatt 15 újszülött esik, a közlekedés, önállóinál 17 ez­relék az átlag az utolsó hat év alatt, az ipar önállói között pedig egyenesen 22 ezreléket találunk.­ Mivel pedig az ipar önállóinak soraiban az átlagos ha­landóság ezek alatt az évek alatt 15 ezrelék volt, itt hét ezreléknek felel meg a természetes szaporodás, vagyis olyan mértéknek, amilyenre az ipar részé­ről eddig még nem igen láttunk példát.­ Hiszen az ipar önállói általában véve éppen az őstermelésnek és az ipari segédszemélyzetnek természetes szaporodásá­ra támaszkodtak.­ Igaz, hogy az ipar önállóinak ezeket az ezrelékeit bizonyos mértékben csökkenti az, hogy az utóbbi évek során az önállóak száma itt megle­hetősen erőteljesen növekedett és így az 1936-os népszámlálási eredménynek a­­lapul vétele a valóságnál nagyobb átlagokat mutat. Mindenesetre az ipar nem negatív és nem az a közlekedés sem, mert itt meg a 17 ezrelékes születési arányszámmal szemben 12 ezrelékes halan­dóság áll, vagyis itt is van 5 ezreléknyi évi gyarapodás.­ A kereskedelem már alig haladja meg egy árnyalattal,­­ egy ezrelékkel - halottainak számát,de még itt is van tehát valami születési többlet.- Csak az őstermelés ön­álló rétege vált negatívvá, alacsony halá­lozási átlaga ellenére is. Az utolsó tíz esztendő az átmenetnek egészen vigasztalan ké­pét tárja elénk.*­ 1926-ban az őstermelés önálló rétegéből főleg csak a k­ö­­­zépbirtokosok szűkebb csoportja zárt halálozási többlettel,mert 175 újszülöttjével szemben egy év alatt 241 volt halottainak száma.­ Ebben az esztendőben a nagybirtokosok például még születési többletet mutattak fel: 71 újszülöttjükével szemben halottaik száma 44 volt.- A kisbirtokos, kisbérlő-

Next