STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. december (6. évfolyam, 249-271. szám)
1938-12-01 / 249. szám
S /. t* г коszteség és kiadóhivatal: BREST II. KELETI KÁROLY U. 7. Kifizetési díj postai szétküldéssel havi 20 — F. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10 — F. S TIJD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: Dr. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00— pengd VI. évfolyam. 249.szám. 1938. december’ Csütörtök, MINDENNAPI KENYERÜNK. A kenyér ез tisztaneműek alapvető és aránylag olcsó, másrészt úgyszólván nélkülözhetlen néptáplálékok, ennélfogva egyegy nép lisztellátásához hatalmas mennyiségi kenyérgabona szükséges. A kenyérfogyasztás egyénenként tudvalevőleg nagyon széles határok között változó. Ismerünk embereket, különlegesen nagyétkű, nehéz testi munkát végző földmiveseket, kiknek napi kenyérigénye a 2 kilogrammot is eléri és azonfelül gyúrt-és sülttészta alakjában, másrészt főtt ételek útján még napi 30-40 dgr. lisztet is fogyasztanak. A fogyasztásnak ez a kivételes, felső határa legalább évi 7 méter mázsa lisztnek,illetve hazai viszonyaink között kerek 10 g búzának, vagy rozsnak felelne meg. Ezzel szemben természetesen a csecsemők alig fogyasztanak lisztet, vagy kenyérneműt, de a serdültebb gyermekek és felnőttek jelentős hányada is minimális kenyéradaggal éri be. így például egy középkorú, gyengébb étvágyú, városlakó, értelmiségi egyén,megelégszik napi 1/4 kg kenyéradaggal és ezenfelül 3-10 dgr. tészta- és főzőliszt fogyasztásával, vagy esetleg még kevesebbel. Az utóbbiakban felvett, alsó határ mindössze évi 100-110 kg. lisztnek, illetve 140-150 kg. kenyérmagnak felelne meg. A magyar őstermelő népnek átlagos kenyérigényét és valóságos kenyérfogyasztását aránylag könnyen megállapíthatjuk. Tapasztalat szerint földmíves lakosságunk átlagos kenyérmagszükséglete 4 métermázsa évenként - személyenként -, de valóságos átlagfogyasztása is minden jel szerint megközelíti, vagy meghaladja a 5,5 g-t. Ezen alul az ellátás már ínséges. Meg kell gondolnunk ugyanis, hogy a hazai szokványok szerint az őstermelő a vámőrlésben 100 kg. búzáért csak 62 kg. /rozsból 60-61 kg./ egynemű, vagy osztályozott lisztet kap vissza, tehát 5,5 g. búzája ellenében csupán 210-217 kg. lisztet és minden métermázsa gabona után 26 kg.korpát. Ezt a kereken 215 kg. lisztet sejthetően következőkép osztja be: naponkint személyenkint 1/2 kg-nyi átlagos kenyérfogyasztás megfelel 146 kg. lisztnek, marad tehát tészta- és főzőlisztként 69 kg liszt, azaz naponként átlag alig több 16 dgr.-nál. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi feladatokat eléggé szerényen feltételeztük és mégis,amint látni fogjuk, mai gabonatermelési és értékesítési viszonyaink között ezek aligha vannak népünk számára általánosan biztosítva. Ha ugyanis az utolsó évtized átlagában hivatásszerű őstermelő népünk lélekszámát kereken 4*500 ezerben adjuk meg, a 3*59. kenyérgabona-fejadag már 15 és 54 millió métermázsa gabona-fogyasztást jelentene, illetve ennél 12,5 %-kal,a levont vámmal kevesebbet. Kenyérmagellátásunk valószínű, valóságos mérlegét a termés- és külforgalmi statisztika adatainak alapján a következőkben körvonalazhatjuk: Búzatermésünk az 1925-1955. évek átlagában 21.380.000 g Rozstermésünk " " " " ___________7,312.000 q Kenyérmag összesen: 28,892.000 q.