STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. december (6. évfolyam, 249-271. szám)

1938-12-01 / 249. szám

S /. t* г к­о­s­z­t­e­s­é­g és kiadóhivatal: BREST II. KELETI KÁROLY U. 7. Kifizetési díj postai szétküldéssel havi 20 — F. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10 — F. S TIJ­D STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ KŐNYOMATOS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ Dr. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS: Dr. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00­— pengd VI. évfolyam­. 249.szám. 1938. december’ Csütörtök, MINDENNAPI KENYERÜNK. A kenyér ез tisztaneműek alapvető és a­­ránylag olcsó, másrészt úgyszólván nélkülözhetlen néptáplálékok, ennélfogva egy­­egy nép lisztellátásához hatalmas mennyiségi­ kenyérgabona szükséges. A kenyérfo­­gyasztás egyénenként tudvalevőleg nagyon széles határok között változó.­ Ismerünk embereket, különlegesen nagyétkű, nehéz testi munkát végző földmiveseket, kiknek napi kenyérigénye a 2 kilogrammot is eléri és azonfelül gyúrt-és sülttészta alak­jában, másrészt főtt ételek útján még napi 30-40 dgr. lisztet is fogyasztanak. A fogyasztásnak ez a kivételes, felső határa legalább évi 7 méter mázsa lisztnek,il­letve hazai viszonyaink között kerek 10 g búzának, vagy rozsnak felelne meg.­ Ez­zel szemben természetesen a csecsemők alig fogyasztanak lisztet, vagy kenyérneműt,­­ de a serdültebb gyermekek és felnőttek jelentős hányada is minimális kenyéradag­gal éri be.­ így például egy középkorú, gyengébb étvágyú­­, városlakó, értelmiségi egyén,megelégszik napi 1/4 kg kenyéradaggal és ezenfelül 3-10 dgr. tészta- és főző­liszt fogyasztásával, vagy esetleg még kevesebbel. Az utóbbiakban felvett, alsó határ mindössze évi 100-110 kg. lisztnek, illetve 140-150 kg. kenyérmagnak felelne meg. A magyar őstermelő népnek átlagos kenyérigényét és valóságos kenyérfogyasztását aránylag könnyen megállapíthat­juk.­ Tapasztalat szerint föld­­míves lakosságunk átlagos kenyérmagszükséglete 4 métermázsa éven­­ként - személyenként -, de valóságos átlagfogyasztása is minden jel szerint megközelíti, vagy meghaladja a 5,5 g-t.­ Ezen alul az ellátás már ínséges.­ Meg kell gondolnunk ugyanis, hogy a hazai szokványok szerint az őstermelő a vámőrlésben 100 kg. búzáért csak 62 kg. /rozsból 60-61 kg./ egynemű, vagy osztályozott lisztet kap vissza, tehát 5,5 g. búzája el­lenében csupán 210-217 kg. lisztet és minden métermázsa gabona után 26 kg.korpát. Ezt a kereken 215 kg. lisztet sejthetően következőkép osztja be: naponkint­­ személyenkint 1/2 kg-nyi átlagos kenyér­­fogyasztás megfelel 146 kg. lisztnek, marad tehát tészta- és főzőlisztként 69 kg liszt, azaz naponként átlag alig több 16 dgr.-nál. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi feladatokat eléggé szerényen felté­teleztük és mégis,­­amint látni fogjuk­­, mai gabonatermelési és értékesítési vi­szonyaink között ezek aligha vannak népünk számára általánosan biztosítva.­ Ha u­­gyanis az utolsó évtized átlagában hivatásszerű őstermelő népünk lélekszámát kere­ken 4*500 ezerben adjuk meg,­­ a 3*5­9. kenyérgabona-fejadag már 15 és 5­4 millió métermázsa gabona-fogyasztást jelentene, illetve ennél 12,5 %-kal,­a levont vám­mal kevesebbet. Kenyérmagel­lá­tásunk valószínű, valóságos mérlegét a termés- és külforgalmi statisztika adatainak alapján a következőkben körvonalazhatjuk: Búzatermésünk az 1925-1955. évek átlagában 21.380.000 g Rozstermésünk " " " " ___________7,312.000 q Kenyérmag összesen: 28,892.000 q.

Next